KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4790/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.178/6/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: bizottság elnöke) által a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (1054 Budapest, Báthori u. 12. levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2, képviseli: dr. Maczurka Csilla jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Taxi rendszerű személyszállítás vagy csoportos (max: 8 fő + gépkocsivezető) személyszállítás teljesítése taxiutalvány alkalmazásával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A kormányzati létszámcsökkentésről szóló 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat az ajánlatkérőnél 39 fős létszámleépítést rendelt el. A 2263/2003. (X. 27.) Korm. határozat 3. pontja a szervezeti változtatásokkal összekapcsolt létszámcsökkentés esetében 2004. február 29-ét határozta meg végrehajtási határidőként.
Az egyeztetéseket követően jóváhagyásra került az az intézkedési terv, hogy ajánlatkérő a helyi és helyközi személy- és áruszállítási feladatait külső taxivállalattal, taxiutalványok használatával valósítsa meg, mely a létszámleépítés egy részének megoldását is jelenti (saját alkalmazásban álló gépjárművezetőkkel megvalósított személyszállítás helyett), továbbá költségtakarékosabb.
Ajánlatkérő 2003. november 27-én megkezdte a nyílt közbeszerzési eljárása előkészítését. A Közbeszerzési Értesítő 2004. január 14-i számában jelent meg ajánlatkérő ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására "Taxi rendszerű személyszállítás vagy csoportos (max: 8 fő + gépkocsivezető) személyszállítás teljesítése taxiutalvány alkalmazásával, az ajánlatkérő igénye szerint napi 24 órás folyamatos rendelkezésre állással, 765 fő eseti utaztatására".
Ajánlatkérő meghatározta a teljesítés helyét, hogy Budapest területe és annak 20 km-es vonzáskörzete, esetenként a szolgáltatás vidéki utazásokra is kiterjedhet. A rész- és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A teljesítés határidejét a szerződés aláírásának napjától 2007. március 30-ig terjedő időtartamban állapította meg. Rendelkezett az alkalmassági követelményekről és meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Ebben a nyílt közbeszerzési eljárásban két ajánlatot nyújtottak be. Ajánlatkérő 2004. március 5-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárása a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján - kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek - eredménytelen.
Ajánlatkérő 2004. március 8-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytat le ugyanebben a tárgyban.
Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a fentiekben ismertetett kormányhatározatok alapján 2004. február 29-ig kötelezték 39 fős létszámleépítésre. Ajánlatkérő ezt követően elkészítette az intézkedési tervét arra, hogy a jelenlegi személyszállítási rendszer helyett külső taxivállalattal, taxiutalványokkal valósítsa meg szállítási feladatait. A nyílt közbeszerzési eljárását időben megindította. Ajánlatkérő hibáján kívül kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be és ezért zárult eredménytelenül az eljárása. A számára előírt létszámleépítés a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséig nem hajtható végre. Bármilyen egyéb (nyílt, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás) eljárási típus alkalmazása hónapokkal hosszabbítaná meg az időt, mely alatt ajánlatkérő nem tud eleget tenni a kormányhatározat által támasztott követelményeknek.
Közölte, hogy a verseny biztosítása érdekében a Kbt. által lehetővé tett egy ajánlattevő helyett hat ajánlattevőt hívott fel. Ajánlattételre hívta fel a Buda Kereskedelmi Fuvarozó és Szolgáltató Kft.-t, a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezetet, a Taxi 2000 Kft.-t, a 6 ? 6 Taxi Kft.-t, a Rádió Taxi Ász Kft.-t és a Főtaxi Rt.-t.
Ajánlatkérő tájékoztatójához mellékelte a hivatkozott kormányhatározatokat, közigazgatási államtitkári döntést és az ajánlati felhívását.
Az ajánlati felhívásban a nyílt eljárással egyezően határozta meg beszerzése tárgyát, mennyiségét, a teljesítés helyét és változatlanul 2007. március 31-ig terjedő időtartamra kérte az ajánlatok benyújtását.
Felhívásában rendelkezett eljárása lefolytatásának menetéről, megállapította az ajánlattételi határidőt (2004. március 17.), az első tárgyalás időpontját, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával kapcsolatos követelményeit, közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő felhívása 11.8. pontjában előírta, hogy ajánlattevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az ajánlatkérő részére kihelyezett URH-készüléket vagy külön vonalas elérhetőséget biztosít.
A Döntőbizottság elnöke 2004. március 22-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen arra hivatkozással, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján a választott eljárásfajta törvényi feltételeinek megléte nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a választott eljárásfajta jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen folytatta le a közbeszerzési eljárását.
Fenntartotta a Döntőbizottság elnöke részére küldött tájékoztatóban foglaltakat. Ajánlatkérő számára kormányhatározatokban állapították meg a teljesítési határidőt. A nyílt eljárás megindítása, lefolytatása olyan időben is történt, mely mellett biztosítható lett volna beszerzési igényének kielégítése. Ajánlatkérő terhére nem róható fel, hogy a nyílt eljárásban csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, az eredménytelenség megállapítását követően haladéktalanul intézkedett hirdetmény közzététele nélküli eljárás megindítása érdekében.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a nyertes ajánlattevőnek olyan beruházásokat kell elvégeznie, mely rövid távon meg nem térülő jelentős költségterhet ró a nyertes ajánlattevőre. E körben konkrétan a kihelyezett URH-készülék vagy a külön vonalas elérhetőség biztosítását jelölte meg. Az URH-készülék vonatkozásában 400-450 E Ft-ra becsülte a költséget azzal, hogy a szerződéses jogviszony megszűnése után azt a nyertes ajánlattevő elviheti, míg a külön vonalas elérhetőség a távközlési szolgáltatók tarifái szerint biztosítható. Ajánlatkérő a hosszabb teljesítési időtartammal is biztosítani kívánta, hogy az ajánlattevőknek nagyobb gazdasági érdekük fűződjön a közbeszerzési eljárásban való részvételhez.
Ajánlatkérő előadta, hogy az általa felhívott cégek kiválasztását nemzetbiztonsági kontroll előzte meg. Ugyanakkor a teljesítés megkezdésekor át kell adni a Köztársasági Őrezred részére a nyertes cég munkavállalóinak és gépjárműveinek listáját, hogy később annak alapján valósuljon meg a beléptetés engedélyezése, ellenőrzése a védett területekre. Ez komoly munkaterhet ró a biztonsági szervek részére.
Ajánlatkérő közölte, hogy szervezetén belül létesül egy központ, itt kerül elhelyezésre az URH-készülék, illetve a külön vonalas elérhetőség, ezenkívül a Miniszterelnöki Hivatalon belül kb. 50 szervezeti egységhez kerülnek kiosztásra a taxiutalványok, melyek elszámolásának, adminisztrációjának a központi egysége ajánlatkérőnél lesz, ez nagy volumenű adminisztrációs terhet jelent.
Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy felhívásában, illetve dokumentációjában nem tett előírást arra vonatkozóan, hogy a leépítésre kerülő munkavállalók továbbfoglalkoztatását vállalják az ajánlattevők. Ajánlatkérő szándéka az, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötést követően egyeztet arról, hogy megvalósítható-e munkavállalók átvétele. Ajánlatkérő álláspontja szerint a szerződés időtartamának részekre bontása mind gazdaságilag, mind munkavégzés szempontjából jelentős hátránnyal járt volna. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a potenciálisan képes 6 legnagyobb ajánlattevő részére küldte meg a felhívását.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az ajánlattételi határidőre, 2004. március 17-re, a felhívott 6 ajánlattevő közül a Buda Kereskedelmi Fuvarozó és Szolgáltató Kft., a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, a Taxi 2000 Kft. és a 6 ?? 6 Taxi Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a 6 ? 6 Taxi Kft.-t alkalmatlannak, illetve ajánlatát érvénytelennek minősítette, szintén érvénytelenné nyilvánította a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet ajánlatát.
Ajánlatkérő 2004. március 30-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését, az eljárás nyertese a Taxi 2000 Kft. lett, vele e napon meg is kötötte az eljárást lezáró szerződést és megkezdődött a teljesítés.
Ajánlatkérő beszerzése éves értékét 35 millió Ft-ra becsülte.
Egyéb érdekeltként a Taxi 2000 Kft. kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Tárgyalási nyilatkozatában kifejtette, hogy ajánlatkérő a potenciális teljesítésre alkalmas taxiszolgáltatókat hívta fel ajánlattételre.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés alapos.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A jogalkotó alapvető célkitűzése a Kbt. szabályozásában az volt, hogy az ajánlatkérők az általános közbeszerzési eljárásfajták alapján elégítsék ki beszerzési igényeiket. Külön szigorú feltételhez kötötte a tárgyalásos eljárásfajták alkalmazását, melyek között a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását egyébként is kivételes esetben tette lehetővé.
A Kbt. e szakasza több együttesen fennálló feltétel meglétéhez köti ezen eljárásfajta alkalmazását.
Követelmény: a rendkívüli sürgősség fennállása, az előre nem látható ok, más eljárásfajta határidejének be nem tarthatósága és az, hogy ajánlatkérőt ne terhelje mulasztás.
Ezen követelményeknek ajánlatkérő beszerzése vonatkozásában kell teljesülnie. A beszerzés tárgya kielégítésének kell rendkívül sürgősnek lenni, előre nem láthatónak stb.
A Döntőbizottság ennek tükrében vizsgálta ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának jogalapját. Ajánlatkérő beszerzési igényét 2007. március 30-ig terjedően taxiszolgáltatás nyújtásában határozta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint erre a beszerzési igényre nem állapítható meg a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása. Ilyen időtartam vonatkozásában ajánlatkérő nem hivatkozhat sem rendkívüli sürgősségre, sem előre nem láthatóságra. Arra, hogy ez éven túl, 2005-re, 2006-ra, sőt 2007-re is rendkívüli sürgősséggel kell, méghozzá most kielégíteni a beszerzési igényét. A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát nem állnak fenn ajánlatkérő beszerzési igénye vonatkozásában e törvényi feltételek. Ajánlatkérő ezen beszerzési igényét más eljárási fajtában is megfelelően ki tudná elégíteni. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a személyi és áruszállítás szolgáltatásokra esetleg rendkívüli sürgősséggel jelentkezett ajánlatkérőnél beszerzési igény, az ajánlatkérőt csak arra jogosítja fel, hogy arra folytasson le közbeszerzési eljárást, ameddig az igény kielégítése rendkívüli sürgős. Ezt meghaladó körben nem teszi lehetővé a Kbt. a kivételes eljárásfajta alkalmazását.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, mely szerint a szerződés részekre bontása mind gazdaságilag, mind munkavégzés szempontjából jelentős hátránnyal járna.
Ajánlatkérő beszerzésének jellege és hosszú időtartama alapján nyilvánvalóan osztható szolgáltatás.
E körben az ajánlatkérő által hivatkozott "beruházások" a Döntőbizottság megítélése szerint nem minősíthetőek olyannak sem jellegük, sem értékük alapján, amelyek kizárnák rövidebb időtartamra a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A jogviszony megszűnése után az URH-készülék a tulajdonos nyertes ajánlattevőnél marad, a külön vonalas elérhetőség vonatkozásában pedig ismertek a szolgáltatók tarifái.
A biztonsági ellenőrzés, illetve az adminisztrációs teher a teljesítés időszakában bármely ajánlattevőnél fennáll. Továbbá e körülmények sem olyanok, amelyek alapot nyújtanának a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek alóli mentességhez.
Az a körülmény, hogy ajánlatkérő több potenciális ajánlattevőt felhívott, szintén nem mentesíti ajánlatkérőt a jogalap feltételeinek teljesítése alól. Ajánlatkérőknek egyébként a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelvek alapján egyébként is kötelezettsége a verseny tisztaságának, az esélyegyenlőségnek a biztosítása.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti 88. § (5) bekezdésére tekintettel a minimális bírságnál magasabb bírság kiszabását ítélte indokoltnak. Ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el. A választott eljárásfajta jogalapja nem áll fenn, ajánlatkérő meg is kötötte az eljárást lezáró szerződést. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérő ezzel a jogsértéssel hosszú időtartamra, 3 évre elégítette ki beszerzési igényét. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy az elmúlt egy évben a Döntőbizottság jogerősen két ügyben sújtotta már bírsággal az ajánlatkérőt (D.24/2004., D.347/2003. sz. ügyben), illetve ezen kívül is több alkalommal szabott ki bírságot.
A Döntőbizottság a fenti tényezőket együttesen mérlegelve a beszerzés értékére is tekintettel a bírság összegét 2 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az eljárásfajta választásáért felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 21.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos