KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4804/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.205/8/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett, valamint a Polyduct Műanyagipari Rt. kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke) és a Polyduct Műanyagipari Rt. (4181 Nádudvar, Kabai út 62., képviseli: dr. Máttyus Ádám ügyvéd, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 12., a továbbiakban: kérelmező) által a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (1081 Budapest, Alföldi u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest főváros lakossági szelektív hulladék gyűjtése II. ütemének megvalósításához szükséges új hulladékgyűjtő edények szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett és kérelemre indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontját, ezért ajánlatkérő a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító döntését, az ajánlati felhívását megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, egyebekben az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a kezdeményező irat, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő és egyéb érdekelt érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 4-én megjelent 23. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására lakossági hulladékgyűjtő szigetek kialakításához 550 db egységes, 1,4 m3 ±10% közötti hasznos térfogatú új szelektívhulladékgyűjtő-edény beszerzése tárgyában.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta. Az ajánlattételi határidőre, 2003. július 17-re két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Az eredményhirdetésre 2003. augusztus 7-én került sor, a nyertes ajánlattevő az Ottó Hungária Kft. lett Alaska típusú hulladékgyűjtőedény-ajánlatával, 93 000 Ft + áfa/db ajánlati árral.
A gyűjtőkonténerek leszállítása 2003. novemberében megtörtént és a főváros 20 kerületében 100 helyszínen kerültek elhelyezésre.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2004. március 29-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján 2750 db szelektív- hulladékgyűjtő-edény beszerzése tárgyában.
Ajánlatkérő ajánlattételre az Ottó Hungária Kft.-t hívta fel azon indokkal, hogy ő volt a korábbi nyílt eljárás nyertese, az idáig kihelyezett edények szállítója és annak kizárólagos magyarországi forgalmazója.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választása indokaként továbbá előadta, hogy a korábban beszerzett hulladékgyűjtő konténerek más típussal történő helyettesítése esetén a hulladékgyűjtő szigetek a főváros teljes területén nem egységes eszközparkkal és arculattal kerülnének kialakításra.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a hulladékgyűjtő szigetek elhelyezését széles körű PR-tevékenység előzte meg, amit az üzemeltetés során is állandó szinten kívánnak megtartani. Ennek része a szelektívhulladék-gyűjtésnek, ezen belül a hulladékgyűjtő szigetek használatának fontosságát hangsúlyozó tv-reklám, a fővárosi háztartásokba eljuttatott "HÍRLEVÉL" is, amely kerületenként tartalmazza a szigetek pontos helyszíneit és az üzemeltetésével kapcsolatos fontosabb információkat. A PR-tevékenységnek - és ezen keresztül a társadalmi tudatformálásnak - egyik egzakt formája a gyűjtőedények képi megjelenítése. A nyílt eljárás eredményeként üzembe helyezett hulladékgyűjtő szigeteket a lakosság kedvezően fogadta, amit a 100 helyszínen havonta összegyűjtött és elszállított hulladék közel 200 tonnás nagyságrendje is bizonyít. A lakosság részéről semmiféle kritikai visszajelzés nem érkezett a hulladékgyűjtő szigetek esztétikai megjelenésével kapcsolatosan.
A fentiekből is következően indokolt újabb hulladékgyűjtő szigetek beszerzése, és az esztétikai hatás érdekében egységes eszközpark kialakítása.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben meghatározta az ajánlattevőtől a pénzügyi, gazdasági, és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontját. Az ajánlat elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2004. április 30-a, a szerződéskötésre pedig a sikeres tárgyalás lezárását követő első naptól számított 15. napon kerül sor.
A felhívás szerint a teljesítés határideje 2004. augusztus 31.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta a szelektívhulladékgyűjtő-edények specifikációját. Ebből megállapítható, hogy szigetenként 5-5 db gyűjtőedény kerül kihelyezésre, így 500 helyszínen a kihelyezendő mennyiség összesen 2500 db, tartalékként 250 db raktárban marad. Ajánlatkérő a hulladékedénnyel szemben meghatározta az általános követelményeit, meghatározta az elvárt méreteket, hasznos térfogatot, anyagát, tömegét, színét, feliratát stb.
A Döntőbizottság elnöke 2004. április 2-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
A kérelmező 2004. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ajánlatkérő Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító döntésének a megsemmisítését, jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását jogszerű eljárás folytatására. Jogorvoslati kérelme indoklásául előadta, hogy a választott eljárásfajta jogcíme álláspontja szerint nem áll fenn, hiszen a főváros igényeit több szállító is tudja teljesíteni, az általuk gyártott edényzetek is széles körben használatosak.
Álláspontja szerint ajánlatkérő azon indoka, hogy egységes utcaképet kíván kialakítani, nem alapozza meg a tárgyalásos eljárás alkalmazását, hiszen Magyarországon, de külföldön is sok olyan város van, ahol több gyártó által gyártott hulladékgyűjtő konténer található. A tárgyalásos eljárásnak - álláspontja szerint - a Kbt. 70. § (1) bekezdésében foglalt egyéb feltételei sem állnak fenn. Az ajánlatkérő által a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapított eljárás azért is jogsértő, mert a közbeszerzés tárgyát képező konténereket nem kell hozzáilleszteni a már beszerzett mintakonténerekhez, az új konténerek nem műszaki, technikai jellemzőjű dolgok, és a beszerzés nem eredményezne aránytalan műszaki, technikai nehézséget sem.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást a D.205/2004. sz. alatt 2004. április 15-én egyesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését és a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapított eljárása nem jogsértő. Ennek indoklásául előadta, hogy a jogalkotó minden olyan szempontot nem tudhatott felsorolni a jogszabályban, amely egy tárgyalásos eljárás indokoltságát alátámasztaná. A társadalmi tudatformálás, annak jelképei és az egységes, esztétikus városkép létrehozása egyenrangú "az ún. műszaki, technikai jellemzőkkel". A gyűjtőszigetprogram 2000 db gyűjtősziget létesítését jelenti több év alatt, és nem lehet, hogy évente más-más esztétikai megjelenésű, formájú edényzetek kerüljenek beszerzésre, és a formátummal és az esztétikai megjelenéssel ne lehessen azonosítani a szelektívhulladék-gyűjtést. A beszerzés üteme természetszerűleg csak a pénzügyi források függvényében valósulhat meg. Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a választott eljárásfajtát kizárólagosan esztétikai szempontokkal indokolja, a műszaki, technikai sajátosságok fennállására nem hivatkozik. Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívásához mellékelt dokumentáció megegyezik a nyílt eljárásban kiadott dokumentációval, tehát az ott közölt specifikációknak nemcsak a felkért ajánlattevő, hanem más ajánlattevő is képes eleget tenni.
Az egyéb érdekelt előadta, hogy az ajánlatkérő által beszerezni kívánt termékek kizárólagos gyártója az Ottó cég, mely cég termékeinek kizárólagos hazai forgalmazója a 100%-os tulajdonát képező leányvállalata az Ottó Hungária Kft., ezen állítását okiratilag is alátámasztotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen - egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ezen feltételek a jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e.
E jogszabályi rendelkezés alkalmazásának jogszerűségéhez több feltétel együttes fennállása szükséges. Bármelyik feltétel fennállásának hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő szelektív-hulladékgyűjés céljára alkalmas edényzet beszerzése tárgyában korábban nyílt eljárást folytatott le, amelynek eredményeként Alaska típusú hulladékgyűjtő edényeket szerzett be.
A jelenlegi beszerzés lényegében arra irányul, hogy további hulladékgyűjtő edények beszerzésére kerüljön sor. Ebből következően nem vitatható, hogy a törvényi tényállás azon eleme, mely szerint a korábban beszerzett dolog bővítéséről van szó, megvalósul.
A törvényi tényállás azon feltétele is megvalósul, hogy a nyílt eljárás alapján a szerződés megkötésére 2003 szeptemberében került sor. A korábbi nyertes ajánlattevő a nyílt eljárást követően első alkalommal került ajánlattételre felhívásra és nem egy három évet meghaladó szerződéskötésről van szó, hanem a szerződés alapján 2004. augusztus 31-ig kell ajánlattevőnek teljesíteni, melynek megtörténtével a felek között a szerződés megszűnik. A továbbiakban azt vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése járna-e azzal a következménnyel, hogy ajánlatkérőnek eltérő és a korábbi beszerzéséhez nem illeszkedő dolgokat kellene beszereznie, vagy az ilyen beszerzése aránytalan műszaki, technikai nehézséget eredményezne-e a működtetésben, illetve a karbantartásban.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy nem áll fenn az a törvényi tényállási elem, hogy más ajánlattevő felhívása esetén eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, ugyanis fizikai kapcsolat nincs a korábban beszerzett és jelen beszerzés tárgyát képező dolgok között, hiszen földrajzilag egymástól távol eső helyeken kerülnek felállításra és nem valósul meg az a törvényi tényállási elem sem, hogy a korábbi beszerzéstől eltérő beszerzés a működtetésben és karbantartásban aránytalan műszaki nehézséget okozna. Ajánlatkérő maga sem hivatkozott ezen körülmények fennállására, hiszen csak az esztétikát emelte ki, amelyet azonosnak minősített a műszaki, technikai jellemzőkkel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki, technikai sajátosságok és az esztétikai követelmények közé egyenlőségi jelet tenni nem lehet, nem azonos fogalmat takarnak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a beszerzés tárgyát 2750 db szelektívhulladékgyűjtő-edényben jelölte meg, és ehhez mellékelt dokumentációban határozta meg a beszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint ez a dokumentáció teljesen megegyezett a korábbi nyílt eljárásban kiadott dokumentációval, és ajánlatkérő által sem vitatottan a dokumentációban előírt műszaki követelményeknek nem- csak kizárólag a felkért, hanem más ajánlattevő is képes megfelelni.
Ezen körülmények sem támasztják alá az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogszerűségét.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontjára alapított eljárása jogsértő volt.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérőnek lehetősége van speciális szempontok, egységes városkép, esztétikai követelmények érvényesítésére. ilyen speciális igények felmerülése esetén az első beszerzési igény kielégítése során úgy kell előkészíteni az eljárást, olyan feltételeket kell meghatározni az ajánlati felhívásban és dokumentációban, amelyek lehetővé teszik a többéves beszerzési folyamatban az igényüknek megfelelő egységes tárgyra vonatkozó beszerzés megvalósítását.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján ajánlatkérő jogsértő ajánlati felhívását megsemmisítette és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról, azonban az ajánlatkérő jogsértő döntésének megsemmisítésével lehetőség volt a jogsértés reparálására.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis a becsatolt iratok alapján az eljárásfajta választásáért felelős személy nem volt megállapítható tekintettel arra, hogy e körben a döntés bizottsági hatáskörben született.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 28.
Dr. Engler Magdolna s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos