KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4885/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.207/11/2004.
Tárgy: a Hódút Kft. jogorvoslati kérelme a Mesterszállás Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10., képviseli: dr. Zsoldos Mária ügyvéd 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Mesterszállás Község Önkormányzata (5452 Mesterszállás, Szabadság út 24., nevében eljár: KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft. 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4., képviseli: dr. Vincze Gyula ügyvéd, 5000 Szolnok, Kossuth tér 5. fszt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mesterszállás külterületi utak rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (1) és (3) bekezdésében, valamint az 52. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint, a nevében eljáró KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft.-t 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő és a KEVITERV AKVA Kft. a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-0172036100000000 számú számlájára kötelesek befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2004. január 26-án, a Közbeszerzési Értesítő 9. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlati biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint:
a) az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint).
b) Az ajánlati biztosítékot Mesterszállás Község Önkormányzata számlájára befizetéssel vagy bankgaranciával lehet teljesíteni, melynek legkésőbbi időpontja az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. naptári nap. Az ajánlati biztosíték nyújtásáról szóló igazolást az ajánlatban köteles dokumentálni.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. március 8-ra kérelmezőn kívül 8 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: a Betonút Rt., a Debmut Rt., a Fehér és Fehér Kft., a Vegyépszer Rt., az INRECO Kft., a STRABAG Rt., a Magas és Mélyépítő Kft., valamint a VAKOND Kft.
Kérelmező ajánlatának 7. és 8. oldalán csatolta a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. által 2004. február 9-én kiadott ajánlati garanciát. A garancialevél második oldalán az alábbi szöveg szerepelt:
"ezen garancia 2004. március 8-tól az eredményhirdetés időpontját követő 30 napos időtartamra, legfeljebb 2004. április 30-ig marad hatályban."
A 2004. március 18-án kelt értékelési jegyzőkönyvben ajánlatkérő bírálóbizottsága kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította arra való hivatkozással, hogy az ajánlati felhívás előírása szerint az ajánlati biztosíték teljesítésének legkésőbbi időpontja az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. naptári nap volt. Ennek ellenére kérelmező az ajánlati biztosítékot 2004. március 8-ra tette. Ajánlata ezért érvénytelen és az eljárásból a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárásra került.
2004. március 23-án ajánlatkérő eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a Vakond Kft., az ezt követő ajánlat a Magas és Mélyépítő Kft. Érvénytelen ajánlatot nyújtott be kérelmezőn kívül a Betonút Rt., valamint a Debmut Rt. Mindhárom ajánlat érvénytelenné nyilvánításának az oka a nem megfelelő módon nyújtott ajánlati biztosíték volt. Ajánlatkérő 2004. április 1-jén a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2004. április 5-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, bírság kiszabását, valamint ajánlatkérőnek a költségek viselésére való kötelezését.
Indokolásul előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert az ajánlati kötöttség kezdő időpontját nem az ajánlattételi határidő lejáratától kezdődően, vagyis 2004. március 8. napjától számította, hanem azt 5 nappal megelőzően 2004. március 3-ától. Az ajánlati biztosíték szabályairól rendelkező 41. § szerint ugyanis az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség időtartamára vonatkozik, az ajánlati kötöttség megszegése esetén nyújt biztosítékot az ajánlatkérőnek a felmerülő vesztesége megtérülésére. Hivatkozott továbbá arra is, hogy már 2004. február 9-én rendelkezett bankgaranciával, mely az ajánlati kötöttség időtartamára érvényes, ezért is minden jogalapot nélkülöz az ajánlata érvényességét megállapító döntés. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az eljárását és kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság jogcímén.
Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az a körülmény, hogy a kérelmező által csatolt bankgarancia 2004. március 8-tól volt érvényes, egyértelműen érvénytelenné teszi az ajánlatát. Az ajánlati felhívás az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. naptári napot jelölte meg, mint az ajánlati biztosíték teljesítésének legkésőbbi időpontját, ez a dátum pedig 2004. március 3. volt, ezért az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelen.
2004. április 15-én a Döntőbizottság tájékoztatta a feleket, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján az eljárást hivatalból kiterjeszti az ajánlati felhívás 8. b) pontja jogszerűségének vizsgálatára.
E körben ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívás tartalma jogszerű volt, azt a Közbeszerzési Értesítő jogi lektorai a megjelenés előtt felülvizsgálták és jóváhagyták.
Egyéb érdekeltként a DEBMUT Rt. előadta, hogy a kérelemmel egyetért.
Tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtásakor a szerződéskötés időpontja már eltelt, a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalból folytatott vizsgálatra is tekintettel a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
A (2) bekezdés szerint a biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával.
A (3) bekezdés szabályai szerint a biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. A (4) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.
A Kbt. 50. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
Az ajánlati biztosíték funkcióját a Kbt. 41. § (3) bekezdése határozza meg. Eszerint az ajánlattétel biztosítékhoz való kötése azt a célt szolgálja, hogy amennyiben az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlattevő az ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, ezen összegből ajánlatkérő vesztesége megtérüljön.
Ezen szabály alapján az ajánlati biztosítéknak az ajánlati kötöttség kezdetétől, tehát az ajánlattételi határidőtől kezdődően van funkciója, ettől az időponttól kezdődően biztosítja ajánlatkérőt az ajánlat visszavonásából eredő veszteség ellen.
Az ajánlati felhívás 8. b) pontja szerint az ajánlati biztosíték teljesítésének legkésőbbi időpontja az ajánlattételi határidőt megelőző 5. nap, tehát az ajánlati kötöttség beálltát megelőző időpont. Ajánlatkérő nyilatkozatában is megerősítette azt, hogy az ajánlati felhívás 8. b) pontját akként kell értelmezni, hogy az ajánlattételi határidőt megelőző 5. naptól kéri az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően határozta meg az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának idejét, mivel olyan időpontra kérte, mely időpontban az ajánlattevőnek még nincs ajánlati kötöttsége, az ajánlatkérő részéről pedig még nem áll fenn a fenti kockázat. Az ajánlattételi határidőt megelőző 5. napon az ajánlattevő még azt sem köteles eldönteni, hogy egyáltalán kíván-e ajánlatot benyújtani, tehát ezen rendelkezésével ajánlatkérő lényegében megrövidítette az ajánlattevő számára rendelkezésére álló ajánlattételi határidőt is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a bankgarancia igénybevételének az ajánlattevő számára költségei is vannak, amelyek összefüggenek a garanciavállalás időtartamával is, e vonatkozásban is jogsérelmet okoz ajánlattevőknek az ajánlat érvényességi idejénél hosszabb időre kért bankgarancia és alkalmas arra, hogy sértse az ajánlattevők jogos érdekét.
Ajánlatkérőnek az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása körében figyelemmel kellett volna lennie a Kbt. 41. § (l)-(4) bekezdéseire, melynek rendelkezéseiből megállapítható, hogy az ajánlati biztosíték csak az ajánlati kötöttség időtartamára köthető ki, azaz érvényességének kezdete jogszerűen az ajánlattételi határidő lehet.
Fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. §-ának fenti rendelkezéseit.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.
A kérelmező a Kbt. 41. § rendelkezéseire tekintettel értelmezte az ajánlati felhívás 8. pontját. Kérelmező ajánlatában csatolta a részére a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. által 2004. február 9-én kiállított, az ajánlati felhívásban előírt ajánlati garanciát, melynek lehívása az ajánlattételi határidő kezdő időpontjától, 2004. március 8-tól 2004. április 30-ig volt lehetséges.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mivel ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának a szabályait, a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét is jogsértően állapította meg, tehát ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének c) pontját is.
Kérelmező indítványozta a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelvek megsértésének megállapítását is kizárása vonatkozásában.
Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság jogsértésként e körben a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontjának a megsértését állapította meg, mely jogszabályi rendelkezés önmagában tartalmazza az alapelvi rendelkezés betartásának követelményét, így a tételes jogszabályi rendelkezés megsértésének megállapítása mellett szükségtelen a 24. §-ban foglalt alapelvi rendelkezések megsértésének kimondása.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértést, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben meghatározott nettó vállalási árat, 35 463 200 Ft-ot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság több mint 10 000 000 Ft lenne, ezen összeg és az egymillió forintos legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírság mértékét megállapítania a Döntőbizottságnak.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt a jogsértés súlyára, a közbeszerzés értékére és arra is, hogy a szerződésnek a jogorvoslati eljárást megelőzően történt megkötésére, mint objektív körülményre tekintettel a Döntőbizottság már nem tudta a jogsértést orvosolni a jogsértő döntés megsemmisítésével. Ezen körülményekre figyelemmel a legalacsonyabb kiszabható bírság mértékét meghaladó bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A KEVITERV AKVA Kft. mint az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet vonatkozásában a bírság kiszabásánál a Döntőbizottság azt vette figyelembe, hogy a csatolt megbízási szerződés mellékletéből megállapítható, hogy az ajánlati felhívások elkészítése a KEVITERV AKVA Kft. feladata volt. Ezen túlmenően a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat vezető tisztségviselői csak jóváhagyták az általa elkészített ajánlati felhívást és dokumentációt.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértő ajánlati felhívás elkészítésért felelős személye.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 5.
Dr. Telek Katalin s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.