KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4947/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.257/8/2004.
Tárgy: az OCÉ-Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az OCÉ-Hungária Kft. (1135 Budapest, Hun u. 2., a továbbiakban: kérelmező) által a Pénzügyminisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., postacím: 1369 Budapest, Pf. 481, nevében eljár: az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt., 1139 Budapest, Gömb u. 33., képviseli: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics M. u. 62,. a továbbiakban: ajánlatkérő) "A Pénzügyminisztérium nyomtatási és fénymásolási igényeinek kielégítése egy új integrált irodai sokszorosító környezet megteremtésével és új multifunkciós eszközpark bevonásával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés e) pontját, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi felhívását és azt követő döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a D.74/2004. számú ügy, a jelen közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. december 18-án indított "fénymásoló- és nyomtatókonszolidáció a Pénzügyminisztérium területén" tárgyban beszerzési eljárást. Ezt az eljárását a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága által "analóg és digitális másoló- és sokszorosító-, valamint multifunkcionális gépekkel történő ellátása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése technológiai know-how platformonkénti részteljesítésekben" tárgyú központosított közbeszerzési eljárásban megkötött keretszerződésekre alapította.
Felhívásában rögzítette, hogy outsourcing szolgáltatás keretében kéri az ajánlatokat a garantált minőségű szolgáltatásra.
Ajánlatkérő felhívásában és dokumentációjában részletesen ismertette beszerzési igénye szakmai, specifikációs követelményeit.
Ajánlatkérő beszerzési eljárása ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be az OCÉ-Hungária Kft. és az EURO-PROFIL Szerviz Kft.
A Döntőbizottság az OCÉ-Hungária Kft. jogorvoslati kérelmének helyt adott, D.74/25/2004. számú jogerős határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő köteles lett volna közbeszerzési eljárást lefolytatni beszerzési igénye kielégítésére, mert arra a megkötött központosított keretszerződések alapján nincs jogszerű lehetősége. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, a Döntőbizottság emiatt megsemmisítette ajánlatkérő eljárást indító és azt követő döntéseit, továbbá 2 M Ft bírsággal sújtotta. A Döntőbizottság az EURO-PROFIL Szerviz Kft. jogorvoslati kérelmét elutasította.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2004. április 26-i 46. számában tette közzé részvételi felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítására.
A felhívás 2. b) pontjában az alábbiakkal indokolta az eljárásfajta választását: "a beszerzéssel összefüggő ellenszolgáltatás és egyéb szerződéses feltételek, ezen belül a rendszerbe állítandó berendezések mennyiségének, kapacitásának előzetes meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé tenné a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását [1995. évi XL. törvény 70. § (1) bekezdés e) pont].
Az elvégzendő feladatok egymásra épülése miatt a megvalósítás részleteinek egyeztetése, véglegesítése csak a tárgyalásokon lehetséges."
Ajánlatkérő a felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg beszerzése tárgyát és mennyiségét: "a Pénzügyminisztérium nyomtatási és fénymásolási (együtt: sokszorosítási) igényeinek - 17 000 000 db/év A/4-es, irodákban és házi központi sokszorosítóban előállított nyomat - központosított szolgáltatás keretében történő kielégítése, egy új (teljesítmény-, költség- és felhasználó menedzsmentet alkalmazó) integrált irodai sokszorosító környezet megteremtésével, és új multifunkciós (nyomtató, fénymásoló, szkenner, fax) eszközpark bevonásával, az alábbi finanszírozási konstrukcióban:
1. outsourcing finanszírozási konstrukció eszközparkra, teljes körű üzemeltetésre és üzemeltető személyzetre,
2. bérleti konstrukció eszközparkra és outsourcing finanszírozási konstrukció teljes körű üzemeltetésére és üzemeltető személyzetre."
Ajánlatkérő a felhívása 3. c) pontjában közölte, hogy a részajánlattétel lehetőségét kizárja.
A felhívása 11. pontjában a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét megengedte: a finanszírozási konstrukció és ezen belül a szerződés időtartama vonatkozásában. A felhívás 5. pontjában ajánlatkérő akként rendelkezett, hogy "a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: a szerződés aláírásától számítva 36, 48, illetve 60 hónap időtartamú folyamatos teljesítés."
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta a részvételre jelentkezőkkel szemben támasztott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelményeit. Ajánlatkérő közölte a felhívása 10. pontjában, hogy a meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma: három.
Ajánlatkérő a Ricoh Hungary Kft.-t és a Xerox Magyarország Kft.-t már kiválasztotta.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt nem állított össze.
A kérelmező 2004. április 30-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását és ajánlatkérő részvételi felhívásának megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A kérelmező tárgyalási nyilatkozatában kiegészítette jogorvoslati kérelme indokolását.
A kérelmező előadta, hogy a Kbt. szabályozásában alapvető, hogy nyílt eljárást kell lefolytatni és tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat az ajánlatkérő, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő beszerzési igénye vonatkozásában nem állnak fenn a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott törvényi feltételek. Ezen eljárásfajta akkor alkalmazható - figyelemmel a törvény indokolására is - amennyiben az ellenszolgáltatás vagy az egyéb szerződéses feltételek nem határozhatóak meg.
Amennyiben e feltételek meghatározhatóak, kizárt ezen tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazása. Megítélése szerint ajánlatkérő beszerzésének feltételrendszere meghatározható. Egyrészt maga ajánlatkérő is meg tudta határozni, ugyanis megtette ezt már a korábbi beszerzési eljárása felhívásában. Másrészt a részvételi felhívásban is közölte, hogy évi milyen darabszámú nyomatra kéri majd az ajánlat benyújtását. Ajánlatkérő előtt ismert a beszerzési igény kielégítésének a feltételrendszere: hol kerülnek elhelyezésre a gépek, milyen mennyiségű nyomatra van szükség az egyes helyeken, milyen a jelenlegi kihasználtság. Az ajánlattevők számára ennek alapján adott a lehetőség, hogy nyílt eljárásban ajánlatot tegyenek. Mind az outsourcing, mind a bérleti konstrukció mellett készíthetnek megfelelő ajánlatokat, illetve a szerződés vagylagosan meghatározott időtartama mellett is elkészíthetőek a többváltozatú ajánlatok. A nyílt eljárásban érvényesülő ajánlati kötöttség mellett is többváltozatú ajánlattétel esetén lehetőség van ajánlatkérő számára megfelelő ajánlatok benyújtására.
Ajánlatkérő az értékelési szempontrendszere megfelelő kialakításával pedig tudja biztosítani, hogy a számára fontos egyéb szerződéses feltételekre előnyös ajánlatokat nyújtsanak be. Így ezen utóbbi szerződési feltételek nem indokolhatják tárgyalásos eljárás alkalmazását, mert akkor minden nyílt eljárás helyett tárgyalásos eljárást lehetne lefolytatni.
A kérelmező előadta, hogy ugyan a Kbt. rendelkezései alapján ajánlatkérőnek jogszerű lehetősége áll fenn arra, hogy meghatározzon közbeszerzési eljárásában keretszámot, ez azonban számára sérelmes. Ajánlatkérő háromban határozta meg a keretszámot és kettőt már ki is választott. Ugyanakkor számos ajánlattevő minősül alkalmasnak ajánlatkérő beszerzési igénye teljesítésére, akik ezáltal kizáródnak a verseny lehetőségéből. Erre tekintettel kell vizsgálni azt, hogy a választott tárgyalásos eljárásfajta feltételei fennállnak-e.
A kérelmező álláspontja szerint, mivel az ellenszolgáltatás és az egyéb szerződéses feltételek meghatározhatóak, ezért ajánlatkérőnek nyílt közbeszerzési eljárást kellett volna indítania. E körben hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérők kötelesek közbeszerzési eljárásukat megfelelően előkészíteni, méghozzá szakemberek bevonásával, melynek alapján biztosítható a nyílt eljárás lefolytatása.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Közölte, hogy tudomásul vette a Döntőbizottság D.74/25/
2004. számú határozatát. Ezt követően, mivel a korábbi beszerzési felhívása, dokumentációja nem volt megfelelően pontos, azt egyértelműsítette a részvételi felhívásában. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárástól azt várja el, hogy több szempontnak megfelelően kerüljön sor majd a teljesítésre. Minél kevesebb géppel legyen megoldható, a gépek minél nagyobb kapacitáskihasználtsága mellett és gyorsan történjen a nyomatok biztosítása. Ajánlatkérő előtt most az ismert, hogy milyen a jelenlegi gépparkja és milyen mennyiségű évi nyomatszám teljesítését kéri. Konkrétan még nem döntötte el ajánlatkérő sem azt, hogy milyen konstrukcióban, sem azt, hogy milyen időtartamra kíván szerződést kötni. Az ajánlati dokumentációt sem készítette még el. Ajánlatkérő úgy gondolja, hogy egyben megoldási javaslatot is vár az ajánlattevőktől a beszerzési igénye kielégítésére. Épp ezért is biztosította a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét. Ugyanakkor megítélése szerint ilyen bonyolult, ilyen nagyságrendű és ilyen nagy intézmény igényének kielégítése csak tárgyalásos eljárásban biztosítható. Ebben van lehetőség arra, hogy a benyújtott ajánlatok a tárgyalások során módosításra kerüljenek, pl.: a megajánlott konstrukció más időtartamra lenne kedvezőbb az ajánlatkérő számára.
Utalt arra is az ajánlatkérő, hogy biztosítani kívánja a szerződéses feltételekre is kiterjedően a tárgyalásokat. Ez vonatkozik egyrészt a teljesítési határidőre, másrészt a mellékkötelezettségekre, pl. a kötbérre. Továbbá az egyéb körülményekre is, pl. a gépek hol kerülnek elhelyezésre, milyen nagyságúak, milyen útvonalon történik a nyomatok szállítása.
Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező nincs elzárva a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségétől, melynek alapján lehetséges az is, hogy az ajánlattételi szakaszban ő is nyújtson be ajánlatot.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Döntőbizottságnak a benyújtott jogorvoslati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ajánlatkérő jogszerűen választott-e eljárásfajtát.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A jogalkotó a fenti szabályozásában nem tette lehetővé teljes egészében a szabad eljárásfajta választását, ez csak a nyílt eljárásra vonatkozik. Ezen kívül kötött az eljárásfajta-rendszer, ajánlatkérők csak azt az eljárásfajtát választhatják, amelynek fennállnak a törvényben meghatározott kötelező feltételei.
A Kbt. 70. §-a határozza meg, hogy ajánlatkérők mely esetekben alkalmazhatnak tárgyalásos eljárást.
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárásfajtát választotta. E szakasz szerint: az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A Kbt. fenti szabályozása több feltételhez köti ezen eljárásfajta alkalmazását. Szükséges, hogy ne lehessen nyílt vagy meghívásos eljárásban kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot. A jogalkotó azt is meghatározta, hogy mely okok miatt kell fennállnia a nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatása lehetetlenségének. Ezt a meg nem határozhatóságban adta meg, méghozzá konkrétan az ellenszolgáltatás vagy az egyéb szerződéses feltételek vonatkozásában.
A Döntőbizottság az alábbiakban ezen feltételek fennállását vizsgálta.
E feltételek közül a legnagyobb relevanciával a meg nem határozhatóság bír, így először ezt vizsgálta a Döntőbizottság és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy nem áll fenn a meg nem határozhatóság feltétele. Ennek megítélése alapvetően a beszerzés tárgyától, a beszerzési igény jellemzőitől függ.
Jelen esetben az ajánlatkérő beszerzési igénye a minisztérium irodai sokszorosító munkájának kielégítésére vonatkozik, mely magában foglalja az eszközparkot, a teljes körű üzemeltetést és az üzemeltetőszemélyzet biztosítását.
Ajánlatkérő a felhívása 2. b) pontjában azzal indokolta az eljárásfajta választását - többek között -, hogy "a rendszerbe állítandó berendezések mennyiségének, kapacitásának előzetes meghatározása nem lehetséges..."
A Döntőbizottság megítélése szerint ezen hivatkozás nem fogadható el. Ajánlatkérő a megfogalmazásában arra utalt, hogy előzetesen nem tud tájékoztatást adni. Ajánlatkérőnek azonban kötelezettsége minden eljárásfajta választása esetén megadni az ajánlattevők számára azt a tájékoztatást, amelynek alapján ajánlatot tudnak tenni. Ez a kötelezettség tárgyalásos eljárás során is fennáll és e nélkül tárgyalásos eljárásban sem tudnának részére ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság tartalmilag sem ítélte alaposnak ajánlatkérő hivatkozását. A Döntőbizottság a korábbi D.74/2004. szám alatti jogorvoslati eljárás iratai, illetve ajánlatkérő nyilatkozatai alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő előtt ismert (illetve a rendelkezésére álló adatok alapján megismerhető) a jelenlegi eszközparkja (a gépek száma, specifikációja, épületen belüli elhelyezése, kihasználtsága) és meghatározta (illetve saját igényei alapján meghatározható) az is, hogy milyen mennyiségű nyomat elkészítését kéri (továbbá hol kéri a gépek elhelyezését, az épületen belül miként kéri a szolgáltatás biztosítását). Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattételhez szükséges adatok meg nem határozhatóságára megalapozottan nem hivatkozhat az ajánlatkérő. Ezen adatok az eddigi nyomtatási rendszer és ajánlatkérő jövőbeni igényei alapján meghatározhatóak. A meg nem határozhatóság nem indokolható objektív és elfogadható műszaki szakmai szempontokkal.
A Döntőbizottság megítélése szerint különösen amiatt nem fogadható el ajánlatkérő hivatkozása, mert a törvényben támasztott feltétel nem az ajánlatkérői oldalon jelentkezik, hanem azt juttatja kifejezésre, hogy az ajánlattevők számára szükséges megadni a tárgyalás, az ajánlatmódosítás lehetőségét, mert csak ennek keretében tudják elkészíteni az ajánlatkérő közölt igényének megfelelő ajánlatot.
Jelen esetben a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérőnél az objektív feltételek adottak ahhoz, hogy megadja az ajánlattevők számára szükséges tájékoztatást ajánlatuk megfelelő elkészítéséhez.
A Kbt. által taxatíve megjelölt két körben: ellenszolgáltatás és az egyéb szerződéses feltételek körében a Döntőbizottság álláspontja szerint nem áll fenn a meg nem határozhatóság.
Jelen esetben a beszerzés sajátos pénzügyi konstrukció alapján az ellenszolgáltatás összege megállapítható. Az ajánlattevőknek ugyanis egy végső árajánlatot kell megadniuk, akár bérleti konstrukcióról, akár outsourcing konstrukcióról van szó.
Azt már az ajánlattevők határozzák meg, hogy miként kalkulálják ki ezt az egyösszegű árat. Amennyiben ajánlatkérő ténylegesen meghatározza a beszerzési igényét, közli a - fentiekben ismertetett - adatokat, annak alapján az ajánlattevők már összeállíthatják az ajánlatukat (mely helyre, milyen nagyságrendű gépeket ajánljanak meg, milyen teljesítménnyel és ahhoz milyen kezelőszemélyzet szükséges) és ennek alapján megadhatják az árajánlatukat. Ezzel összefüggésben mutat rá a Döntőbizottság arra, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott feladatok egymásra épülése szempont sem teszi kizárttá nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatását. Az ajánlattevők ugyanis a pontosan megadott ajánlatkérői igény alapján mint szakcégek képesek összeállítani az ajánlatukat: kiválasztani az igénynek megfelelő gépet, nagyságrendet, kapacitást és ennek megfelelő személyzetet. Ez az egész feladatsor a beszerzés sajátos jellegéből következően már ajánlattevőknél jelentkezik.
A Döntőbizottság jelen esetben a szerződéses feltételeket sem ítélte olyannak, amelyek nem lennének meghatározhatóak az ajánlattételhez szükséges mértékben.
A Döntőbizottság megítélése szerint a szerződés időtartama nem indokolja ezt. Ajánlatkérő ugyan több lehetséges időtartamot is meghatározott azzal, hogy majd később dönti el, melyik számára a legkedvezőbb a megajánlott konstrukció függvényében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a többváltozatú ajánlattétel lehetősége mellett - melyet egyébként biztosított is az ajánlatkérő - ez a probléma ajánlatkérő igényeinek is megfelelően megoldható.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kifejezetten a kötbérre hivatkozott mint szerződéses feltételre, melyre biztosítani kívánja a tárgyalás lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság ismételten arra mutat rá, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja körében csak olyan körülmények alapozhatják meg a tárgyalásos eljárás választását, melyek nem határozhatóak meg egyértelműen. A legtöbb szerződéses feltétel vonatkozásában ez nem áll fenn, így a kötbérnél sem. A szerződéses feltételek vonatkozásában általában biztosítható nyílt eljárásban is a megfelelő, ajánlatkérő számára kedvező ajánlat kiválasztása. A Kbt. szabályozásában az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választása mellett a részszempontok körében megfelelően preferálhatóak az ajánlatkérő számára releváns kérdések, így a kötbér is. Ezen kívül a konkrét beszerzéséhez kapcsolódó speciális szerződési feltételt ajánlatkérő sem jelölt meg.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által hivatkozott gazdaságossági, gyorsasági, hatékonysági szempontokat sem minősítette olyannak, amelyek miatt szükséges lenne tárgyalásos eljárás lefolytatása. Az ajánlatkérő által ténylegesen megadott követelményrendszer alapján ugyanis ezek a szempontok érvényesíthetőek az ajánlatok értékelése során.
Önmagában az a körülmény, hogy egy beszerzési igény kielégítése összetett, nagy épületben, több helyen kell biztosítani a szolgáltatás nyújtását, csak abban az esetben alapozza meg a tárgyalásos eljárás alkalmazását, ha fennáll a fentiekben hivatkozott meg nem határozhatósági követelmény. Ennek hiányában a Kbt. rendelkezése alapján ajánlatkérők nem alkalmazhatják ezt az eljárásfajtát. A Kbt. a nyílt eljárásban biztosította minden érdekelt részvételének a lehetőségét a közbeszerzési eljárásokban. Ehhez képest a meghívásos és a tárgyalásos eljárásfajták csak a törvény által korlátozott körben teszik lehetővé a potenciális részvételre jelentkezők, ajánlattevők közreműködését a közbeszerzési eljárásokban. E szempontra is tekintettel különös figyelemmel kell vizsgálni, hogy ténylegesen fennállnak-e a választott eljárásfajta feltételei. A Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásokban a megrendelő és a vállalkozók ténylegesen szabadon tárgyalhatnak, akár többször is a megkötendő szerződésükről. A Kbt. kógens rendelkezései ezt a fajta szerződéskötési folyamatot azonban nem teszik lehetővé csak a meghatározott kötelező feltételek fennállása esetén.
Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja az, hogy jelen esetben adottak a feltételek ahhoz, hogy ajánlatkérő elkészítsen olyan felhívást és dokumentációt, melynek alapján nyílt vagy meghívásos eljárásban kiválasztásra kerüljön a legkedvezőbb ajánlat.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját és erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő részvételi felhívását.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése állapítja meg a kiszabható bírság mértékét.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés a részvételi felhívásra vonatkozott és a megsemmisítéssel a jogsértés reparálható volt, nem ítélte indokoltnak 1 M Ft-nál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a bírságot a Kbt. rendelkezése alapján ajánlatkérővel szemben szabta ki. A becsatolt felelősségi okiratban a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatásáért felelősként a bonyolító OKFON Rt.-t jelölték meg. A Döntőbizottság rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján azonban nem állapítható meg egyértelműen az eljárásfajta választásáért való felelősség. Ajánlatkérő és a bonyolító közötti jogviszonyban rendezhető ez a kérdés.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés vonatkozásában a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 20.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.