KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4991/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.125/9/2004.
Tárgy: a Goldentex Kft. jogorvoslati kérelme a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Goldentex Kft. (4034 Debrecen, Létai út 85., képv.: dr. Laczkó Sándor ügyvéd, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet (4043 Debrecen, Béla út 2-26., képv.: dr. Kucskár Jolán jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) hagyományos egészségügyi textília szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 23-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A beszerzésre kerülő textíliákat 24 tételben határozta meg, tételenként részajánlatot lehetett tenni.
A textíliákra vonatkozó szakmai követelményeket az ajánlati dokumentáció tartalmazta.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban szerepeljen
- "legalább három referencianyilatkozat az előző 2 év (2002. és 2003.) a beszerzés tárgyával megegyező legjelentősebb szállításai közül, mely nyilatkozatokat a megrendelő állította ki,
- a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi, megfelelőségi tanúsítvány másolata, illetve az európai uniós országokból származó termékek esetében a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (PECA) alkalmazásával, az abban foglaltak szerint kijelölt minőségtanúsító intézmény(ek) által kiadott minőségtanúsítvány másolata a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja alapján."
A 11. b) pont szerint ajánlatkérő alkalmatlanná nyilvánításának okai a következők:
- "A beszerzés tárgyával megegyező, 2002. és 2003. évekre vonatkozó, legalább három referencia hiánya. Ezen feltételnek csak az ajánlattevőnek kell megfelelnie."
- "A 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi megfelelőségi tanúsítvány másolatának hiánya, illetve az európai uniós országokból származó termékek esetében a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (PECA) alkalmazásával az abban foglaltak szerint kijelölt minőségtanúsító intézmény(ek) által kiadott minőségtanúsítvány hiánya. Mind az ajánlattevő, mind az alvállalkozó által ajánlott termékkel szemben kötelező feltétel."
Az ajánlattételi határidőre, március 4-re a Flemex Kft. 24 tételre, a Samtex Kft. 21 tételre, a Kelme 2003 Kft. 16 tételre, a Mediporta Kft. 14 tételre vonatkozó ajánlatot nyújtott be.
Ajánlatkérő a március 24-i eredményhirdetésen 20 tételre a Samtex Kft., 3 tételre a Flemex Kft. nyertességét, míg 1 tételre az eljárás eredménytelenségét hirdette ki.
Kérelmező február 26-án feladott, a Döntőbizottsághoz március 1-jén érkeztetett jogorvoslati kérelmében sérelmezte a felhívás 11. b) pontja fentiekben ismertetett előírásait. Kérte a jogsértés megállapítását és az ajánlati felhívás megsemmisítését. A jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként február 15-ét jelölte meg, e napon értesült az interneten közzétett ajánlati felhívásról.
Kérelme indokaként előadta:
A referenciákra vonatkozó kikötés kizárja az ajánlattevői körből az új vállalkozásokat. Nem vitatta, hogy a referencia megléte fontos körülmény, de elegendő, ha azzal csak az alvállalkozó rendelkezik.
A másik alkalmatlansági indokkal, a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt tanúsítvány meglétével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy mivel a rendelet hatálya a Magyarország területén gyártott, forgalmazott, illetve alkalmazott orvostechnikai eszközökre terjed ki, kirekeszti a beszerzési tárgyak köréből a más országokban gyártott termékeket.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Elsődlegesen a kérelem elkésettségére hivatkozott, miszerint a felhívás január 23-án történt megjelenésétől számítva a kérelem előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A kérelemre érdemben a következőket adta elő:
Mindkét alkalmassági feltétel megfelel a Kbt. 44. §-a előírásainak.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése értelmében - a törvény keretei között - az ajánlatkérő szabadon határozza meg az alkalmasság igazolása módját.
Így nem fogadható el kérelmező kifogása, miszerint elegendő lenne, ha csak az alvállalkozó rendelkezne referenciákkal.
A 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos kérelemre előadta, hogy kérelmező nem fejtette ki, hogy milyen okból kirekesztő ez az alkalmassági feltétel. Feltételezi, hogy azért, mert kérelmező úgy véli, hogy a beszerezni kívánt termékek egyike sem tartozik a hivatkozott miniszteri rendelet hatálya alá. Kérelmező álláspontja megalapozatlan, mert a hagyományos műtéti textíliák és a műtéti ruházat az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet hatálya alá tartoznak, és ezért vonatkoznak rájuk a rendelet előírásai, így a 6. § (4) bekezdése is, miszerint az I. osztályba sorolt eszközök esetén a gyártó a 7. sz. melléklet szerint jár el, és a forgalomba hozatal előtt gyártói megfelelőségi nyilatkozatot állít ki.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül előterjesztettnek minősül-e.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a jogsértő (jogsértőnek tartott) eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül (szubjektív határidő), illetőleg a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül (objektív határidő) lehet előterjeszteni.
A szubjektív határidő betartását illetően a hirdetménynek a Közbeszerzési Értesítőben való megjelenése időpontja tekinthető főszabálynak arra az esetre, ha a kérelmező a felhívásról az értesítőből szerzett tudomást. Kérelmező nyilatkozott, hogy nem az értesítőből, hanem a felhívásnak az interneten megjelent szövegéből ismerte meg az ajánlati felhívást február 15-én.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárására - ha a Kbt. másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezései az irányadók.
Az Áe. 39. § (4) bekezdése szerint a határidő számításánál kétség esetén azt megtartottnak kell tekinteni.
Mivel a kérelmező állításának cáfolatára tény vagy adat nem áll rendelkezésére, a Döntőbizottság a tudomásszerzés időpontjaként elfogadta a kérelmező nyilatkozata szerinti február 15-i határidőt. Február 15-től a kérelem február 26-án történt előterjesztéséig a 15 napos határidő nem telt le, így a kérelem határidőben előterjesztettnek tekintendő.
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet.
Ajánlatkérő az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására a beszerzés tárgyával megegyező, 2002. és 2003. évekre vonatkozó, legalább 3 referencianyilatkozat csatolását kérte.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő alkalmassága igazolását.
Az alkalmasság igazolásának módját a 44. § (1) és (2) bekezdése szabályozza.
A (2) bekezdés alapján a műszaki alkalmasság igazolható az előző, legfeljebb 3 év szállításainak ismertetésével legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolását ennek az előírásnak megfelelően kérte, mégpedig úgy, hogy az előző két év szállításainak megrendelőjétől kérte a referencianyilatkozat kiadását. Ezáltal meg akart győződni a referenciák valós voltáról, a teljesítések megfelelőségéről.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően kérte a műszaki alkalmasság igazolására a referencianyilatkozatok csatolását, így eljárása jogszerű volt. Ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte a műszaki alkalmasság igazolásának másik módját, a megajánlott termékre vonatkozó minőségtanúsítvány csatolása előírását is, álláspontja szerint ezáltal ajánlatkérő lényegében kirekeszti a nem Magyarországon gyártott termékeket.
A Döntőbizottság elöljáróban megjegyzi, hogy ajánlatkérő nem pontosan értelmezi a kérelmezőnek ezen alkalmassági feltétellel kapcsolatos kifogását.
A kérelemből egyértelműen kitűnik, hogy kérelmező azt sérelmezi, hogy ha ajánlatkérő csak a felhívásban megjelölt jogszabályokban [47/1999. (X. 6.) EüM rendelet, 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelet] előírtak szerint kiállított minőségi, megfelelőségi tanúsítványt tartja megfelelőnek az alkalmasság igazolására, akkor kizárja a beszerzésből azokat a termékeket, melyek megfelelőségét más minőségtanúsító szervezet tanúsította.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az igazolási mód megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerint a műszaki alkalmasság igazolható "a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal."
Ez a rendelkezés akként értelmezendő, hogy ha egy termékre nézve van egyértelműen megadott, megkövetelt műszaki leírás, akkor a megajánlásra kerülő termék megfelelősége, minősége bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal tanúsítható.
Ha ugyanis a felhívásban, illetőleg a dokumentációban (kiírásban) jogszabályra vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, szabványra alapítva meg van határozva, hogy egy adott termék milyen műszaki jellemzőkkel bírjon, akkor az e jellemzőknek megfelelő termék megfelel a kiírásnak, függetlenül attól, hogy a terméket melyik országban gyártották, illetőleg a termék megfelelőségét melyik nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézmény tanúsította.
Ez az értelmezés következik a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvből is, miszerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban köteles biztosítani az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Az ajánlati felhívásban az alapelv akkor hatályosul, ha abban nincs olyan kitétel, amelyik indokolatlan előnyt vagy hátrányt eredményez egyes ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi megfelelőségi tanúsítványt, illetve az európai uniós országokból származó termékek esetében a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezményben (PECA) foglaltak szerint kijelölt minőségtanúsító intézmény által kiadott minőségtanúsítvány csatolásához kötötte az ajánlattevő alkalmasságát.
A 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 1. §-a szerint "a rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság területén gyártott, forgalmazott, illetve alkalmazott orvostechnikai eszközökre és tartozékaira terjed ki." [A jogorvoslati eljárás tárgyát képező termékek nem a (2) bekezdésben meghatározott eszközök körébe tartoznak.]
A rendeletben foglaltak szerint kell eljárni a rendelet hatálya alá tartozó eszközök gyártásbavitele, forgalomba hozatala, alkalmazása esetén.
Ajánlatkérő tehát azért írta elő alkalmassági feltételként a fenti két rendeletben előírt minőségi megfelelőségi tanúsítvány csatolását, mert csak akkor alkalmazhatja, veheti használatba a beszerzés tárgyát képező eszközöket, ha azok megfelelnek a tanúsítvány kiadása feltételeinek.
A fenti EüM rendelet alapján a tanúsítvány orvostechnikai eszközök magyarországi forgalomba hozatalához is szükséges, függetlenül attól, hogy azt melyik országban gyártották, kivéve, ha a gyártás az európai megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról szóló jegyzőkönyvben részes államokban történt.
A kérelmező által sérelmezett "kirekesztés" tehát azokra a beszerzés tárgya szerinti termékekre vonatkozhat, amelyek nem fogadták el az európai megállapodást, azaz nem tagjai ezen nemzetközi egyezménynek (PECA-nak).
A Döntőbizottságnak a kérelem elbírálásához abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy nem jogszerűtlen és nem az ajánlattevők esélyegyenlőségét sértő-e, hogy ajánlatkérő kizárólag csak az EüM rendelet alapján (és a PECA alapján) kiadott minőségtanúsítvány meglétét fogadja el alkalmassági feltételként annak ellenére, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal igazolható a beszerzés tárgyát képező termék - ezáltal az ajánlattevő - alkalmassága.
A Kbt. alapelvi rendelkezéseit egy adott jogszabályi környezetben kell értelmezni. A jogszabályok betartása az azok hatálya alá tartozó jogalanyokra kötelező, így az ajánlatkérőre és az ajánlattevőkre is.
Ajánlatkérő csak akkor veheti használatba, a nem Magyarországon (és a PECA-hoz csatlakozó államban) gyártott orvostechnikai eszközöket megajánló ajánlattevő csak akkor hozhatja Magyarországon forgalomba az orvostechnikai eszközöket, ha azok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. E jogszabályi követelményeknek való megfelelést pedig jogszabályi előírás [47/1999. (X. 6.) EüM rendelet] szerint csak meghatározott eljárási rend szerint meghatározott tanúsító által kiadott minőségtanúsítvány igazolhatja.
Az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltétel valamennyi ajánlattevőre kötelező, ebben a tekintetben egyik ajánlattevő sem kerül előnyös vagy hátrányos helyzetbe az ajánlattétel során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az EüM rendeletben előírtak szerinti minőségtanúsítvány alkalmassági feltételként való meghatározása által nem sértette meg sem a Kbt. tételes, sem alapelvi rendelkezéseit. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 16.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos