KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5065/2004)


1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.148/17/2004.
Tárgy: a BULL Magyarország Kft. és a NOVCOM Kft. jogorvoslati kérelme egészségügyi intézmények közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet (1062 Budapest, Podmaniczky u. 109-111.), a Budai MÁV Kórház (1121 Budapest, Szanatórium út 2/A), a MÁV Kórház és Rendelőintézet (5001 Szolnok, Verseghy u. 6-8.), a Vasút-egészségügyi Közhasznú Társaság (1068 Budapest, Rippl-Rónai u. 37.), megbízásukból eljár: S & G Consulting Kft. (1063 Budapest, Szinyei Merse Pál u. 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a megnevezett intézmények részére egységes integrált informatikai rendszer megvalósítása és az irányított betegellátási modellben való részvétel támogatása" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen a Bull Magyarország Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 43., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a NOVCOM Kft. (5900 Orosháza, Rákóczi út 16., továbbiakban: II. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. december 17-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett ajánlati felhívás közzétételével. Ajánlatkérő az ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 16-i számában közzétett hirdetményével módosította.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint az alábbiakban határozta meg:
"a megnevezett intézmények részére egységes integrált informatikai rendszer megvalósítása és az irányított betegellátási modellben való részvétel támogatása az alábbiak szerint:
a) betegkövető és gyógyszertári adminisztrációs rendszer, munkaügyi és bérrendszert is tartalmazó gazdasági rendszer, foglalkozás-egészségügy, fizetőellátás számlázása, VIR (kontrollingrendszer),
b) az egységes működéshez szükséges LAN-, WAN-fejlesztés,
c) a rendszer üzemszerű működéséhez szükséges hardverfejlesztés (szerverek, munkaállomások, nyomtatók),
d) a bevezetéshez szükséges szolgáltatások biztosítása (projektmenedzsment, oktatás, a feladat elvégzéséhez szükséges átalakítások, fejlesztések, adatáttöltés), helyszíni konzultáció, a rendszer testreszabása,
e) az adat- és információbiztonsági előírásoknak megfelelő kiegészítő védelmi rendszerek, valamint a biztonságos működéshez szükséges technológia és szabályzatrendszer elkészítése, jogszabálykövetés a vasút-egészségügyi sajátosságok figyelembevételével,
f) a futamidő alatti folyamatos szolgáltatások (követés, karbantartás).
Kötelező opció: a rendszer teljes körű üzemeltetése."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a részajánlat tételének lehetőségét kizárta, míg többváltozatú ajánlat tételét lehetővé tette oly módon, hogy az alapajánlatban kötelező opciós ajánlatot adni a megajánlott rendszer teljes körű üzemeltetésére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 6. és 7. pontjában az alábbiakat határozta meg: "6. a) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: az ajánlati felhívás megjelenését követő első naptól számított 47. nap 10.00 óra.
b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet gazdasági igazgatói titkárság, 1062 Budapest, Podmaniczky u. 109-111., főép., I. em.
c) Az ajánlattétel nyelve: magyar.

7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérő a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: ajánlatkérő szakértőit.
b) Az ajánlatok felbontásának helye: MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, 1062 Budapest, Podmaniczky u. 109-111. főép., I. em. főigazgatói tanácsterem."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosítására közzétett hirdetményének 6. b) pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"b) Az új ajánlat tételének részvételi jelentkezési határideje: a módosított ajánlati felhívás közzétételének napját követő 1. naptól számított 41. nap 10.00 óra (amennyiben ez nem munkanap, az azt követő 1. munkanap ugyanezen időpontban)."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot fogja alkalmazni. Feltüntette az ehhez tartozó bírálati részszempontokat a súlyszámokkal és az értékelés módszerét, valamint a kiadható ponthatárt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. Egyéb információk című 4., 6., 7. és 9. francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"- Ajánlattevőnek vagy a teljesítésbe bevont alvállalkozójának rendelkeznie kell a megajánlott betegadminisztrációs és a gazdasági alrendszer fejlesztési jogával. A jogosultságot a gyártó cég hivatalos nyilatkozatával kell igazolni.
- Ajánlattevőnek vagy a teljesítésbe bevont alvállalkozójának nyilatkoznia kell arról, hogy a dokumentáció részét képező funkcionális lista követelményeit teljesíteni képes az ajánlat beadásának időpontjában.
- Ajánlattevőnek vagy a teljesítésbe bevont alvállalkozójának rendelkeznie kell a beadás időpontjában legalább 100 millió forintos szakmai felelősségbiztosítással. A kötvény másolatát az ajánlathoz csatolni kell.
- Ajánlatkérő az eljárás során a Kbt. 43. § (4) bekezdés alapján hiánypótlási lehetőséget biztosít ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melynek 6. oldalán az 5. d) pontban az alábbiakat tüntette fel:
"Az ajánlatnak tartalmaznia kell annak igazolására alkalmas dokumentumokat, mely szerint az ajánlattevő által teljesítendő szállítások, szolgáltatások, illetve azok bármely részének ajánlatkérő általi igénybe vétele nem sérti bármely harmadik személy szervezői, szabadalomhoz, védjegyhez, ipariminta-oltalomhoz fűződő vagy bármilyen más iparjogvédelmi oltalmat élvező jogát. Továbbá az ajánlattevő kifejezett és visszavonhatatlan nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ha bármely harmadik személy az ajánlatkérővel szemben ilyen alapon bármilyen, így különösen kártérítési igényt támaszt, akkor ezért teljes mértékben az ajánlatkérő helyett helyt áll."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 10. oldalán a 14. pontban az alábbiakat ismertette:
"Az ajánlatok benyújtása, ajánlattételi (benyújtási) határidő, ajánlatok nyilvános felbontása: az ajánlat postai úton vagy személyesen is benyújtható. Az ajánlat postai úton csak tértivevényes küldeményként nyújtható be. A benyújtás teljesítésének a küldemény tényleges kézbesítése minősül. A személyesen benyújtott ajánlat átvételét ajánlatkérő a helyszínen írásban visszaigazolja. Lezáratlan, illetve sérült borítékot nem vesz át. Minden olyan ajánlatot, amely az ajánlattételi határidőt követően érkezett, az ajánlatkérő felbontatlanul visszaküldi a borítékon megjelölt címre. Az ajánlatoknak legkésőbb a 2004. február 2-án 10 óráig meg kell érkezniük az alábbi címre: MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, 1062 Budapest, Podmaniczky u. 109-111. gazdasági igazgatói titkárság (I. emelet)".
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 12. oldalán a dokumentáció 15. pontjában az alábbiakat is megadta: "Az ajánlatokat az ajánlatkérő által összeállított bontási bizottság az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában bontja fel. Az ajánlattevők a bontásra külön meghívót kapnak.
Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, melyhez mellékletként csatolja az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek által aláírt jelenléti ívet. A bontásról készült jegyzőkönyvet 5 napon belül az ajánlattevők rendelkezésére bocsátja."
Ajánlatkérő 2004. január 12-én helyszíni konzultációt tartott.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt megvásárlók által feltett kérdésekre adott válaszai között a 102. válaszban az alábbiakat tüntette fel: "Jól értelmezzük, hogy az ajánlati felhívás módosításában megjelölt új ajánlattételi határidő 2004. február 26. 10.00 óra? Válasz: igen."
Az ajánlattételi határidőig, 2004. február 26-án 10.00 óráig 9.20 és 9.50 perc között a Synergon Rt., a Polygon Kft., az ISH Kft., a Minor Rendszerház Rt. és a II. r. kérelmező adott be ajánlatot. Ajánlatkérő 10.00 órakor az ajánlatok bontását elkezdte, melyen a Synergon Rt., a Polygon Kft., az ISH Kft., a Minor Rendszerház Rt. és a II. r. kérelmező ajánlatait bontotta fel.
I. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő megállapította, hogy az az ajánlat elkésett, ezért azt nem vette át I. r. kérelmező képviselőjétől, és erről a GIG-VIII/6/2004. sz. jegyzőkönyvben az alábbiakat rögzítette:
"Tárgy: az SG-100. számú közbeszerzési eljárásra (integrált informatikai rendszer megvalósítása) beérkezett ajánlatok bontása.
Fenti tárgyú közbeszerzési eljárás keretében ajánlattevőknek a kiírás szerint 2004. február 26-án legkésőbb 10.00 óráig kellett ajánlatukat beadni a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet Budapest gazdasági igazgatói titkárságára. A BULL Magyarország Kft. képviselője a cég ajánlatával 2004. február 26-án 10 óra 02 perckor érkezett, melynek átvételét a Kbt. és a kiírás értelmében visszautasítottuk. Az ajánlattevő ajánlatát felbontatlanul visszavitte."
Ajánlatkérő a fenti jegyzőkönyvet kérelmezőnek postai úton megküldte.
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban az alábbiakat tüntette fel a bontási jegyzőkönyvben:
"13 ajánlattevő vásárolta meg a dokumentumot és 5 időben beadott ajánlat érkezett. A BULL Magyarország Kft. elkésve, 10 óra 02 perckor hozta ajánlatát, amelynek átvételét a Kbt. és a kiírás értelmében megtagadtuk."
Ajánlatkérő 2004. március 2-án az ISH Kft.-t hiánypótlásra hívta fel.
Ajánlatkérő 2004. március 10-én megállapította, hogy a Polygon Kft., a Minor Rendszerház Rt. és a NOVCOM Kft. ajánlata érvénytelen és erről még ezen a napon értesítette az ajánlattevőket, ide értve II. r. kérelmezőt is. E levélben ajánlatkérő II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatban az alábbiakat adta meg:
"Ajánlata a Kbt. 43. § (1) és az 52. § (2 bekezdés) d) pontja szerint érvénytelen, s így az eljárás további szakaszában nem vehet részt, mivel
- az ajánlati felhívás 16. pontjában előírt fejlesztési jogosultságára vonatkozóan a gyártó cég nyilatkozatát nem csatolta.
- szintén az ajánlati felhívás 16. pontjában előírt szakmai felelősségbiztosítási kötvény másolatát nem csatolta.
- ugyancsak a 16. pontban előírt - a dokumentáció részét képező funkcionális lista követelményei teljesítésére vonatkozó - nyilatkozatát nem csatolta."
I. r. kérelmező 2004. március 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a jogsértés megállapítását, valamint ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai szerinti eljárásra való felhívását. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi határidő előtt beérkezett ajánlatának átvételét nem biztosította, az ajánlatot még abban a nem várt esetben is, ha az elkésett lett volna, akkor is át kellett volna vennie, ettől eltérően azonban ajánlatkérő az ajánlatát nem vette át, annak átvételéről nem adott átadás-átvételi iratot, mely tartalmazta volna a benyújtás pontos időpontját, továbbá ennek alapján az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott azon feltétel sem teljesülhetett, hogy az elkésett ajánlatokat postai úton küldi vissza felbontatlanul ajánlatkérő, hiszen ezt az ő képviselőjüknek adták vissza, mivel azt ajánlatkérő át sem vette. Álláspontja szerint jogsértően járt el ajánlatkérő akkor is, amikor az ajánlati dokumentációban meghatározottaktól eltérően nem küldött neki mint az ajánlati dokumentációt megvásárlónak külön meghívót az ajánlatok bontására. Jogsértő volt továbbá ajánlatkérőnek azon eljárása is, hogy sem az ajánlatának benyújtásáról, illetve annak visszautasításáról, sem pedig a bontási jegyzőkönyvből, illetve arról készült iratot nem küldte meg részére.
II. r. kérelmező 2004. március 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és az ajánlatát érvénytelenné minősítő ajánlatkérői döntés megsemmisítését, továbbá az ajánlati felhívás 16. pontjának 7. francia bekezdésében meghatározottak törlését, valamint az ő esetében ajánlatkérő hiánypótlás elrendelésére kötelezését.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott 100 M Ft értékű felelősségbiztosításnak a pályázat benyújtásakor megkövetelése jogsértő és túlzó feltétel. Álláspontja szerint ez nem egyeztethető össze a Kbt. szellemével, mivel eleve kizárja a pályázók bizonyos körét, és alapjában még nincs is rá szükség, csak a nyertes pályázó esetében. Álláspontja szerint az ajánlata a továbbiak szerint érvényes volna, ajánlatkérő ugyanis jogsértő módon nem rendelte el a hiánypótlást, mert az ajánlatával kapcsolatban feltüntetett hiányosságok a Kbt. 43. § szerinti hiánypótlási eljárás során pótolhatók lettek volna.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre tett észrevételében és nyilatkozataiban előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. rendelkezésének megfelelően járt el és ennek során az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottaknak megfelelően végezte a bontási eljárást és ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos egyéb adminisztratív tevékenységeket. Előadta, hogy I. r. kérelmező ajánlata az ajánlattételi határidő lejártát követően érkezett meg, melyet személyesen az I. r. kérelmező képviselője kísérelt meg benyújtani. Ennek átvételét, tekintettel arra, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározták, hogy az elkésett ajánlatokat bontatlanul visszaküldik, nem vették át, hanem visszaküldték az I. r. kérelmező képviselőjével. Ezzel kapcsolatban, mivel a bontási eljárás folyamatban volt, a bontási eljárás befejezését követően vettek fel jegyzőkönyvet és ezt a jegyzőkönyvet az I. r. kérelmező részére megküldték. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentációban meghatározott meghívásnak eleget tettek, amikor az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok között megjelölték pontosan a bontás időpontját, továbbá a dokumentációban szerepelt az, hogy meghívást kapnak.
II. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy az általa megállapított érvénytelenségi okok, illetőleg hiányok nem pótolható hiányosságot jelentenek, azok az ajánlat tartalmi módosítását jelentenék. Ennek alapján pedig hiánypótlás elrendelésére nem kerülhetett sor, hiszen az ajánlat tartalmi módosítását nem eredményezheti a hiánypótlás. Álláspontja szerint jogszerűen nyilvánította érvénytelenné II. r. kérelmező ajánlatát. Fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Egyéb érdekeltként az ISH Kft. tett észrevételt, melyben előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el és I. r. kérelmező ajánlatának benyújtására az ajánlattételi határidő lejártát követően került sor.
A Döntőbizottság D.148/5/2004. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanok.
A Döntőbizottság először I. r. kérelmező ajánlatának elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottak szerint kell hogy elkészítsék ajánlataikat, illetve ezeknek megfelelően kell azokat benyújtaniuk. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az ajánlattétel napját és azon belül a 10.00 órás időpontot.
A rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítható volt azon alapvető relevanciával bíró körülmény, miszerint az ajánlatok bontásának eljárása megkezdésének időpontjában a kérelmezői ajánlat nem állt rendelkezésre.
Tényként állapítható meg továbbá az is, hogy a kérelmezői ajánlat a bontási eljárás közben érkezett meg.
A kérelmező a jogorvoslati eljárásban a fenti körülmények fennállását nem tudta cáfolni, valamint azon állítását sem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, miszerint ajánlatával az ajánlattételi határidő lejárta előtt megérkezett az ajánlatok leadásának helyére. Ennek alapján a jogorvoslati eljárásban nem nyert bizonyítást, hogy I. r. kérelmező ajánlata megérkezett az ajánlattételi határidő lejártáig.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e részét olyan tényállításra alapozta, melynek valóságát nem tudta igazolni. A lefolytatott bizonyítási eljárás során a Döntőbizottság által alkalmazott - e körben lehetséges - bizonyítási eszközök (tanúk, felek nyilatkozatai, okiratok) alapján nem tudta egyértelműen megállapítani I. r. kérelmező állításának tényszerűségét. A Döntőbizottság álláspontja szerint a felek azon nyilatkozatai, melyek tartalmának valós volta nem bizonyítható egyértelműen, nem eredményezhetik a nyilatkozatnak megfelelő határozat hozatalát.
Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárásban lefolytatott bizonyítás során az I. r. kérelmező által indítványozott bizonyítási eszközök alkalmazása mellett sem volt kétséget kizáróan megállapítható azon tény valósága, hogy az I. r. kérelmező ajánlata a megadott határidőben beérkezett, ezért ezen tény bizonyítatlansága az I. r. kérelmező e kérelmei elemének elutasítását eredményezte.
A Döntőbizottság ezt követően a bontási eljárásra az ajánlattevők meghívásával kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 12. oldalán az ajánlatok felbontása, elbírálása rész 15. pontjának harmadik mondatában meghatározta, hogy az ajánlattevők a bontási eljárásra külön meghívót kapnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a dokumentációban rögzített kötelezettségének nem csupán külön meghívó küldésével, hanem annak tartalmilag megfelelő tájékoztatással is eleget tehetett. Osztotta a Döntőbizottság ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározottak, valamint az ajánlattevői kérdéselvre adott válasz, melyben - a felhívás módosítását követően - meghatározták az ajánlattétel pontos időpontját, megfelel a bontásra szóló meghívónak, ugyanis e tájékoztatások meghatározták azt, hogy az ajánlattevők az általuk ismert időben és helyen lefolytatott bontási eljáráson részt vehetnek. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők részére szolgáltatott iratokban tájékoztatta az ajánlattevőket a bontási eljáráson való részvétel lehetőségéről, mely tájékoztatás eleget tesz a dokumentációban meghatározott meghívási kötelezettségnek. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e körben kifejtett tevékenysége összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az I. r. kérelmező ajánlata átvételének megtagadásával kapcsolatos kérelmi részeket vizsgálta meg.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 10. oldalán a 14. pont harmadik mondatában úgy rendelkezett, hogy a személyesen benyújtott ajánlatok átvételét ajánlatkérő a helyszínen írásban visszaigazolja. Ezzel összefüggésben ugyanezen pont utolsó mondatában meghatározta azt, hogy minden olyan ajánlatot, amely az ajánlattételi határidőt követően érkezik, felbontatlanul visszaküldi az ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő e rendelkezései a Kbt. rendelkezésével [Kbt. 51. § (1) bekezdés] összhangban vannak, hiszen csak az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlatokat lehet a Kbt. rendelkezései szerint felbontani.
I. r. kérelmező ajánlatát személyesen nyújtotta be - az előzőekben megállapítottak szerint az ajánlattételi határidő lejárta utáni időpontban -, és ajánlatkérő az elkésett ajánlatot az I. r. kérelmező képviselőjével visszaküldte.
Az ajánlati dokumentációban meghatározottak alapján ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidő után benyújtott ajánlattal kapcsolatban felbontás nélküli visszaküldési kötelezettsége volt. I. r. kérelmező ajánlatát zárt csomagolásban személyesen nyújtotta be, ennek alapján ajánlatkérőnek lehetősége volt mind a postai, mind pedig az ajánlatot benyújtó személlyel történő visszaküldésre.
Ajánlatkérő meghatározta az ajánlati dokumentációban, hogy a benyújtott ajánlatokról átadás-átvételi iratot készít, azonban ezzel egyidejűleg azt is rögzítette, hogy az elkésett ajánlatokat visszaküldi az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő I. r. kérelmező ajánlatának átvételét - annak elkésettségére tekintettel - megtagadta, így nem kellett az ajánlat benyújtását igazolnia.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azon eljárása, hogy az elkésett ajánlatot felbontás nélkül, annak benyújtójával - átvétel nélkül - visszaküldte, megfelel az ajánlati dokumentációban meghatározottaknak, melyhez ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései alapján kötve volt, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a bontási jegyzőkönyv I. r. kérelmezőnek való meg nem küldésével kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 54. §-a úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
A Kbt. rendelkezései alapján ajánlatkérőnek minden benyújtani kívánt, illetve benyújtott ajánlatról, azok érvénytelenné minősítéséről, illetve kizárásáról jegyzőkönyvet kell készítenie, továbbá az ajánlatokkal kapcsolatos döntésekről, valamint azok indokáról az ajánlatot benyújtókat értesíteni kell. Ajánlatkérő 2004. február 26-án készítette a GIG-VIII/6/2004. sz. jegyzőkönyvet, melyben rögzítette, hogy I. r. kérelmező az ajánlattételi határidő letelte után 10.02 órakor kívánta ajánlatát benyújtani, ezért az ajánlati dokumentáció rendelkezéseire tekintettel annak átvételét megtagadta, és I. r. kérelmező képviselője a felbontatlan ajánlatot visszavitte.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy az általa készített jegyzőkönyv megfelel és eleget tesz a Kbt. rendelkezéseinek, megalapozott, ugyanis rögzíti I. r. kérelmező ajánlata elkésettségének tényét, továbbá azt, hogy ennek alapján az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint ajánlatkérő megtagadta az ajánlat átvételét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatokkal kapcsolatos jegyzőkönyvezési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, méghozzá oly módon, hogy az I. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban külön jegyzőkönyvet készített. E jegyzőkönyvet ajánlatkérő képviselője I. r. kérelmezőnek megküldte az 5 munkanapos határidőn belül, melyet a postakönyv vonatkozó részének másolatával igazolt.
Az előzőekben kifejtettek alapján ajánlatkérő e körben végzett tevékenysége az ajánlati dokumentáció rendelkezéseire tekintettel összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így I. r. kérelmező e kérelmi eleme is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően II. r. kérelmezőnek az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos kérelmi elemének elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását 2004. január 16-án módosította. Az ajánlati felhívás 5. b) pontja nem módosult, így 2004. január 16-tól a hirdetmény közzétételének napján, illetve az azt követő első naptól számított 21. napig lehetett az ajánlati dokumentációt megvásárolni. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont második francia bekezdésében meghatározta, hogy az ajánlati dokumentáció megvásárlása az ajánlatadás feltétele. II. r. kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárolta.
A fentiek alapján II. r. kérelmezőnek legkésőbb az ajánlati felhívás módosítását követő naptól számított 21. napon, mint az ajánlati dokumentáció megvásárlásának lehetséges legkésőbbi időpontjában tudomást kellett szereznie az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmáról. Ennek alapján a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidő számítása ebben az időpontban kezdődik, és ennek alapján II. r. kérelmező az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmával kapcsolatosan joghatályos jogorvoslati kérelmet legkésőbb 2004. február 6-án nyújthatott volna be. II. r. kérelmező azonban csupán 2004. március 29-én, a jogvesztő határidő letelte után nyújtott be jogorvoslati kérelmet, mely időpont több mint egy hónappal későbbi a 2004. február 26-i ajánlattételi határidőnél. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos része elkésett, ezért azt érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően II. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban a hiánypótlás elmaradását sérelmező kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. rendelkezései alapján hiánypótlás lehetősége csak a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos benyújtására, illetve formai hiányosságok pótlására biztosít lehetőséget és a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlatok érdemi, tartalmi módosítását. A Kbt. rendelkezései e tekintetben is kógensek és a Kbt. ezen §-aiban tételes felsorolás található.
II. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő a fejlesztési joggal való rendelkezésről szóló gyártói nyilatkozat, a funkcionális lista követelményeinek teljesítésére való képességre vonatkozó nyilatkozat és a felelősségbiztosítás megléte igazolásának hiányosságait állapította meg. E megkövetelt nyilatkozatok nem tartoznak a Kbt. 44. és 46. §-ában felsoroltak közé. Ennek alapján ezen nyilatkozatok hiánypótlás keretében történő pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdésének első fordulatára tekintettel nincs lehetőség.
A Kbt. 43. § (4) bekezdés második fordulata csak formai hiányosságok pótlására ad lehetőséget. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fejlesztési jogról szóló gyártói nyilatkozat, valamint a funkcionális listával kapcsolatos nyilatkozat az ajánlat érdemi, tartalmi részét képezi, azok szorosan összefüggenek a beszerzés tárgyával és a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés tárgyával. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint e két hiányosság II. r. kérelmező ajánlatában érdeminek tekintendő, így ezekkel kapcsolatban a Kbt. 43. § (4) bekezdés második fordulatára tekintettel hiánypótlást nem lehet elrendelni.
A Kbt. rendelkezései alapján egyetlen érvénytelenségi ok fennállása érvénytelenné teszi a benyújtott ajánlatot függetlenül más érvénytelenségi okok fennállásától, illetve pótolható egyéb hiányoktól, hiányosságoktól. Ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a fejlesztési jogról szóló gyártói nyilatkozat, valamint a funkcionális listával kapcsolatos nyilatkozat, mint nem pótolható hiányosságokat észlelve nem rendelt el hiánypótlást a formainak tekinthető egyéb hiány pótlására sem, hiszen az esetleges hiánypótlás az ajánlat érvénytelenségét a nem pótolható hiányok fennállása miatt nem érintette, nem módosította volna. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor e körben nem rendelt el hiánypótlást, így a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozatlan.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az elkésett kérelmi elemet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján, míg a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. május 6.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos