FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (5093/2004)
3.Kf.27.253/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla, a dr. Hajdú István ügyvéd (6722 Szeged, Bécsi krt. 9.) által képviselt Rex-Terra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7.) felperesnek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. február 25-én kelt 25.K.33.319/2002/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint első, másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (tízezer) forint kereseti és 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A Magyar Közmű Beruházó és Üzemeltető Kft. ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 19-i számában részvételi felhívást tett közzé Kiskunhalas Alsó- és Felsőváros szennyvízcsatorna-hálózatának megvalósítása tárgyában nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás megindítására. Az ajánlatkérő nevében a felperes járt el. A részvételi felhívás 9. b) pont 2. francia bekezdése a műszaki alkalmasság igazolására a részvételre jelentkező (a feladat teljesítésébe bevonni kívánt) műszaki-technikai felszereltségének bemutatását írta elő. A 10. b) pont 10. francia bekezdése a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között megjelölte, ha a bemutatott technikai-gépi felszereltség alkalmatlan a közbeszerzés tárgyának megvalósítására, mert nem rendelkezik legalább 5 db gumikerekes kotró-rakodó géppel, 3 db 8 tonnás billenő tehergépkocsival, 4 db önjáró vibrohengerrel, 4 db vákuumszivattyúval és 300 m2 táblás dúcolattal. A felhívás 12. pontja Egyéb információk rovatban a dokumentáció megvásárlását az előminősítési eljárásban való részvételi jelentkezés feltételeként írta elő. A felperes az ajánlattevők által feltett kérdésekre 2002. július 8-án kelt levelében a V. sorszám alatt feltett kérdésre adott válaszában - amely a részvételi felhívás 10. b) pont 10. francia bekezdésével kapcsolatban tett fel 2 kérdést - külön bekezdésben megjelölte, hogy "a technikai-gépi felszereltség bemutatásakor az önjáró vibrohenger helyett elfogadjuk a vibrolapot vagy a döngölő békát is."
A részvételre jelentkezők ajánlatukban megjelölték az ajánlati felhívás 10. b) pontjának 10. francia bekezdésében előírt 4 db önjáró vibrohengert, de feltüntették a vibrolapot és a döngölő békát is. A részvételi szakasz eredményét a felperes 2002. július 31-én hirdette ki, majd a nyertes ajánlattevővel az ajánlatkérő a szerződést 2002. október 1-jén megkötötte.
A 2002. szeptember 2-án jogorvoslati kérelmet előterjesztő ÉKISZ Rt. kérte az előminősítési szakaszt lezáró döntés megsemmisítését, és annak megállapítását, hogy a közbeszerzési eljárás során sérült a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 63. § (6) bekezdése.
Az alperes D.517/15/2002. sz. határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró felperes megsértette a Kbt. 63. § (6) bekezdését, ezért vele szemben egymillió Ft bírságot szabott ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolását arra alapította, hogy a felperes tájékoztató levelében a részvételi felhívás 10. b) pont 10. francia bekezdésében meghatározott feltételtől eltérő feltételt jelölt meg, ezzel módosította a részvételi felhívást anélkül, hogy azt hirdetményben közzétette volna. Nem fogadta el a felperes védekezését, mely szerint nem kívánta a részvételi felhívás feltételeit módosítani, a sérelmezett mondat a tájékoztató levélbe adminisztratív hiba következtében került be. Kifejtette, hogy a jogsértés megtörténte szempontjából nem releváns a tudatosság, hanem az eredmény a döntő.
Az alperes határozata ellen előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság alaposnak találta és az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a felperesi jogsértés megállapítását mellőzte, a terhére kiszabott bírságot törölte és a jogorvoslati kérelmet elutasította. Jogi álláspontja szerint a Kbt. 63. § (6) bekezdése értelmében a részvételi felhívás módosítása akkor jogszerű, ha azt hirdetményben közzéteszik. A perbeli esetben ez nem történt meg, ezért a tájékoztató levélben szereplő vitatott mondatnak sem lehet jogi kihatása. Megállapította, hogy e kitételnek jogi relevanciája ténylegesen nem is volt, mert valamennyi ajánlattevő a részvételi felhívásban meghatározott feltételek szerint nyújtotta be ajánlatát. Osztotta az alperes határozatának azon megállapítását, hogy a jogsértés megtörténte szempontjából nem a tudatosságnak, hanem az eredménynek van jelentősége. Kifejtette azonban, hogy a vitatott feltétellel kapcsolatban kérdés nem volt, a kitétel joghatás kiváltására nem alkalmas, és nem is volt releváns, ezért a törvény céljával és alapelveivel ellentétes lenne, az egyébként formai elhelyezkedését tekintve oda nem illő mondatnak olyan jelentőséget tulajdonítani, amelynek alapján a felperes terhére a jogsértést meg lehetne állapítani.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, valamint perköltségének megállapítása iránt. A határozatában kifejtett indokait kiegészítette a Kbt. 38. § (1) bekezdésének felhívásával, mely szerint a tájékoztatásnak összhangban kell lennie a részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmával. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben kifejtette, nincs jelentősége annak, hogy a részvételre jelentkezők milyen műszaki tartalommal tették meg jelentkezésüket, mert a jogsértés azzal valósult meg, hogy a felperes az enyhébb alkalmassági feltételt meghatározó közlését nem tette hirdetménnyel közzé. Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a tájékoztatás joghatás kiváltására nem volt alkalmas, mert álláspontja szerint a részvételre jelentkezőknek a műszaki alkalmassági feltétellel kapcsolatban kellett figyelembe venni a tájékoztatásokat, mert az az ajánlati dokumentáció és a részvételi felhívás feltételeit értelmezte.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállást helyesen állapította meg, de az abból levont jogi következtetésével a másodfokú bíróság az alábbiak szerint nem értett egyet:
Az alperes és az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Kbt. 63. § (6) bekezdése a részvételi szakaszra vonatkozó dokumentáció és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részei módosítására akkor biztosít lehetőséget, ha azt hirdetménnyel közzéteszik. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a Fővárosi Ítélőtábla az alperes álláspontját fogadta el, és a jogsértés megítélésekor azt vizsgálta, hogy az eredeti részvételi felhívásban megjelölt feltételekhez képest történt-e annak elemeiben változás, és ha igen, sor került-e a változás közzétételére. A részvételi felhívás 10. b) pontjának 10. francia bekezdésében megjelölt négy darab önjáró vibrohenger előírással szemben a tájékoztató levél az ajánlattevőktől egy lényegesen alacsonyabb műszaki színvonalat követelt meg a vibrolap vagy döngölő béka elfogadásával, amely nem vitásan a részvételi felhíváshoz képest változást, módosulást jelentett. Nincs annak jelentősége, hogy ez a módosítás a felperes szándékának megfelelően vagy azon túl került megfogalmazásra és vált a levél részévé. A jogsértés megtörténte szempontjából ugyanis - mint arra az alperes helyesen rámutatott és megállapítását e vonatkozásban az elsőfokú bíróság is osztotta - az eredménynek van jelentősége, közömbös, hogy erre az eredményre a jogsértő hogyan jutott. Az eredmény pedig nem más, mint adott előírás módosításának ténye. Így irreleváns, hogy az V. sorszámú kérdésre adott válasz utolsó mondata belső munkaanyagból, vagy adminisztrációs tévedés eredményeként, szerkesztési hiba folytán került a tájékoztató levélbe, a jogsértés megállapítása szempontjából az a döntő, hogy az eredeti részvételi felhívástól eltérő feltételt a levél tartalmazta. A Kbt. nem ismeri a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatban a szándékosság vagy gondatlanság fogalmát. Amennyiben a Kbt. valamely alapelvének, tételes szabályának sérelme megállapítható, a jogsértés fennáll. Ebben a vonatkozásban a jogsértés objektív felelősségi szabály, közömbös, hogy tudatos vagy gondatlan magatartás
eredményeként jött létre, kimentésére jogszabályi lehetőség nincs. Ezért szükségtelen volt az elsőfokú bíróság részéről a mondat formai elhelyezkedésének vizsgálata és annak elemzése, hogy volt-e az ajánlattevők részéről a vonatkozó kitételre irányuló kérdés, mert annak van ügydöntő jelentősége, hogy a dokumentumban az eredeti részvételi felhívástól eltérő elem szerepelt. Ugyanezen okból nem tartotta szükségesnek a Fővárosi Ítélőtábla a kitétel tényleges jogi relevanciájának vizsgálatát sem. Az ugyanis nem volt vitás, hogy a bármilyen okból enyhébb alkalmassági feltételt meghatározó közlés hirdetmény útján közzétételre nem került, így megvalósult a Kbt. 63. § (6) bekezdésének sérelme.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte az első és másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére.
A felperes pervesztessége következtében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdésének c) pontja, a 43. § (3) bekezdése, valamint a 46. § (1) bekezdése és a 64. § folytán alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték megfizetésére.
Budapest, 2004. március 10.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró