FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (5184/2004)
3.Kf.27.252/2003/7.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szigeti Zsolt ügyvéd (9023 Győr, Attila u.12.) által képviselt Strabag Építő Kft. (9300 Csorna, Erzsébet királyné u.1.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hivatkozási szám: D.199/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Ingatlanfejlesztési Irodája (1054 Budapest, Balaton u. 7-11.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2003. évi március 27-én kelt 25.K.31. 727/2002/8. számú ítélete ellen az alperes által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a felperes által a másodfokú eljárásban 4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes első, másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 30 000 (harmincezer) forint első fokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (tízezer) forint kereseti, 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési és 12 000 (tizenkettőezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított 110 lakásos HM-lakóépület építése tárgyában. A részvételi felhívásban meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, köztük a megajánlott műszaki tartalom színvonala, az ajánlat kidolgozása (2. részszempont) szempontját és a jóteljesítési biztosítékot (5. részszempont), mint az ajánlati ár százalékban meghatározott mértékét.
A beavatkozó valamennyi részvételre jelentkezőt alkalmasnak nyilvánította, és ajánlattételre hívta fel, egyidejűleg részletes ajánlati felhívást is készített. A részletes ajánlati felhívás VI.10. pont szerint a betervezésre került rendszerek, berendezések, felszerelések, anyagok stb. konkrét megnevezései, a műszaki paraméterek és műszaki színvonal meghatározása céljából kerültek nevesítésre, azzal egyenértékű, színvonalú, műszaki tulajdonságú, esztétikai és használati értékű anyagok alkalmazása lehetséges. Az egyenértékűség igazolása, bizonylatolása az ajánlatban szükséges.
A VI. 13. pont a sikeres műszaki átadás feltételeként előírta, hogy a nyertes kivitelező a vállalási ár áfával növelt összeg 5%-ára bankgaranciát biztosítson a garanciális munkák fedezetére az egy éves garanciális munkák befejezéséig 16 hónapra.
A beavatkozó az ajánlatokat elbírálta, az eljárás nyerteseként a Hérosz Rt.-t, a második legkedvezőbb ajánlattevőként az Alba Régia Rt.-t hirdette ki. A szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötötte.
A felperes mint az egyik ajánlattevő jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Írásbeli beadványában sérelmezte, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-át, az abban foglalt általános szabályokat, különösen a 24. § (1) bekezdését, továbbá az 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 43. §-ának (3) bekezdését, majd a tárgyaláson kérelmét kiegészítette és kérte jogsértés megállapítását az írásban előadottakon túl a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése, 37. §-ának (1) bekezdése és 60. §-ának (1) bekezdés b) és d) pontjára vonatkozóan. E jogsértések kapcsán kifogásolta - többek között - az alperesi beavatkozó értékelését a 2. és 5. részszempont tekintetében. Nézete szerint az eljárás eredménytelensége megállapításának lett volna helye.
Az alperes 2002. május 16-án kelt D.199/12/2002. számú határozatában megállapította, hogy az alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését, egyebekben a felperes jogorvoslati kérelmét, részben elkésettség (ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmához kapcsolódó részeiben), részben megalapozatlanság miatt elutasította.
A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdés vizsgálata körében a 2. részszempont szerinti értékelést és annak alapján kiosztott pontszámokat elfogadhatónak tartotta. Elfogadta az alperesi beavatkozó azon nyilatkozatát, mely szerint a benyújtott ajánlatok mindegyike megfelelt az egyes ajánlatokban fellelhető eltérések mellett az elvárt műszaki tartalomnak, az ajánlattevők kizárólag a részletes ajánlati felhívás VI. 10. pontja szerint megengedett egyenértékű műszaki színvonalra tettek ajánlatot. E részszemponttal összefüggésben az alperes kitért arra, hogy a műszaki tervtől eltérő ajánlatok értékelésére a felperes sikerrel nem hivatkozhat, mivel "a tervektől magasabb műszaki színvonalú megoldás megajánlásával" az eltérés megengedett volt. Az 5. részszempontnál az alperesi beavatkozó minden esetben a VI. 13. pontban előírtakra volt figyelemmel, így az alperes is ezt értékelte. Álláspontja az volt, hogy az értékelés során lehetőség volt a részletes ajánlati felhívásban meghatározott mértéktől felfelé eltérő ajánlatok kedvező értékelésére, mivel az alperesi beavatkozó azokban az esetekben, ahol eltérést nem engedett, azt kifejezetten előírta. A felperes kifogásait annyiban alaposnak találta, amennyiben az alperesi beavatkozó nem a felhívásban megadott tartalmi elemeket értékelte akkor, amikor a megajánlott jóteljesítési garancia forintösszegét hasonlította össze és pontozta az ajánlati ár %-ban meghatározott mértéke helyett. Az alperes elvégezte az ajánlatkérő módszerének alkalmazásával ezen részszempont körében a felhívásnak megfelelő tartalmi elemek értékelését és megállapította, hogy a helyes tartalmi elemek értékelése esetén sem változik meg a végső sorrend.
A felperes pontosított keresetében mind anyagi, mind eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozott. Sérelmezte - többek között, hogy kifejezett jogorvoslati kérelme ellenére a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti eredménytelenség megállapítását (a) az ajánlatok műszaki tartalma szerinti különbségtétel, b) meg nem határozott értékelési szempontot értékelt az alperesi beavatkozó, amennyiben a jóteljesítési garanciát 16 hónapos időtartamra értékelte) az alperes nem vizsgálta.
Pernyertessége esetére kérte, hogy a bíróság javára a perköltséget 250 000 Ft-ban állapítsa meg, külön készkiadást érvényesíteni nem kívánt.
Az elsőfokú bíróság az alperes 2002. május 16-án kelt D.199/12/2002. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) általános és a Kbt. speciális eljárási szabályainak összevetésével arra a következtetésre jutott, hogy a jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek elegendő csak a sérelmezett tényállást előtárnia, így a Kbt. szabályainak, a jogsértések nevesített meghatározásának a hiányában is a jogorvoslati kérelmet tartalma szerint elbírálva az alperesnek el kell járnia. Ezért a jogorvoslati kérelem 4. pontja és a jogorvoslati tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldal harmadik, 4. oldal harmadik bekezdése alapján a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdés b) és d) pontjainak megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelem tárgyában (műszaki tervtől eltérés okán érvénytelen ajánlatok) az alperes nem döntött. Ugyancsak nem döntött a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése megsértése körében arról, hogy az alperesi beavatkozó a műszaki tartalmat minden ajánlat esetében egységesen 10 pontra értékelte, valamint abban, hogy egy részszempontként meg nem határozott szempontot vett értékelésénél figyelembe. A műszaki tartalom értékelése során a tervtől eltérés megengedhetőségéről tett alperesi megállapítást az alperes utóbb elírásnak minősítette, így az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nincs döntés arra nézve sem, hogy lehetséges-e a tervtől a műszaki tartalom vonatkozásában eltérni és erre nézve érvényesnek vagy érvénytelennek tekinthető-e a nyertes ajánlata. Az 5. részszempont vizsgálata körében pedig nem döntött arról, hogy az alperesi beavatkozó a jóteljesítési garanciát csak 16 hónapra vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság a pernyertes felperes költségeit mérlegelés alapján 30 000 Ft-ban határozta meg.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ítélet indokolásának megállapításai iratellenesek, a tényállás helytelenül került rögzítésre, ezért az abból levont jogi következtetések is megalapozatlanok. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt rögzítette, hogy az alperes nem döntött az eredménytelenségről, illetőleg helytelenül értékelte, hogy a felperes mely vonatkozásban kérte eljárása során annak megállapítását. Téves az a megállapítása is, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése körében a műszaki tartalommal kapcsolatos kifogásokról az alperesi határozat rendelkezést nem tartalmaz. Utalt arra, hogy az ajánlattevőknek tételes költségvetés alapján, annak beárazásával kellett ajánlatukat összeállítani. Csupán szerkezeti megoldásokat nem érintő, bizonyos műszaki megvalósítás (burkolatok, gépészeti megoldások) tették lehetővé más-más megoldás megajánlását. A jogorvoslati eljárásban felvett jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti, hogy a felperes az eredménytelenséget kizárólag a bankgarancia-megajánlás vonatkozásában, a banki teljesítőképesség megállapíthatósága hiánya miatt kérte. A felperes a jóteljesítési bankgarancia értékelésénél azt kifogásolta, hogy nem a teljes megajánlott időtartamot vette figyelembe az alperesi beavatkozó, illetőleg, hogy a 16 hónapra történő korlátozás önmagában jogsértő. Az alperes határozata egyrészt tartalmazza, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció jogellenességével kapcsolatos kérelmek elkéstek, másrészt rögzítésre került, miszerint a jóteljesítési garancia időtartama nem volt külön értékelési részszempont. Téves az első fokú ítélet indoklásának 7. oldalán tett azon megállapítás is, miszerint az alperesi beavatkozó időbeli korlátozást nem tett, amelynek ellentmond, hogy a dokumentáció többször hivatkozott VI. 13. pontja a 16 hónapos vállalást kifejezetten rögzíti. Az alperes kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állás
t az alperesi határozatban kifejtett elkésettség kérdésében.
A felperes csatlakozó fellebbezésében kizárólag az első fokú ítélet perköltséget megállapító részének megváltoztatását és a felperes által becsatolt megbízási szerződésben rögzített 250 000 Ft összeg megállapítását kérte. Ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte, nyilatkozata szerint az kereseti kérelme valamennyi részét felöleli. Vitatta, hogy jogorvoslati kérelme benyújtásával elkésett. Többek között utalt arra, hogy az alperes állításával ellentétben az ajánlati dokumentációban szereplő VI. 13. pont és a részvételi felhívás szerinti 10. pont nem azonos tartalmú.
Az alperes ellenkérelmében a csatlakozó fellebbezés elutasítását kérte. Az alperesi beavatkozó nyilatkozatot nem tett. A fellebbezése alapos, a csatlakozó fellebbezés megalapozatlan.
A másodfokú bíróság a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési kérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálta, hogy az alperes határozata az elsőfokú bíróság által megállapított körben jogszabálysértő-e. Ennek megfelelően:
1. az alperes valamennyi kifogásolt jogsértésről döntött-e,
2. ehhez képest teljes körűen vizsgálta-e az eredménytelenséghez és a 2.; 5. részszempont értékeléséhez kapcsolódó felperesi jogorvoslati kérelmet. Az elsőfokú bíróság ítélete az alperesi határozat azon részeit, amely a jogorvoslati kérelem elkésettsége folytán elutasításra került, nem érintette, a másodfokú bíróság a felek nyilatkozataira figyelemmel a határozat ezen részeit ugyancsak érintetlenül hagyta.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint az alperes hatáskörébe tartozik az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása. A jogorvoslati eljárás szabályait a Kbt. 79-87. §-ai határozzák meg. Az Áe. rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a Kbt. eltérő szabályokat nem tartalmaz. A Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó speciális szabályaiból következően az alperes - kérelemre indult eljárás esetén - a Kbt. 80. §-ában meghatározott korlátok között jár el. Amennyiben az alperes a kérelem korlátain túl, újabb jogsértésről szerez tudomást eljárására a Kbt. 79. § (6) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A jogorvoslati eljárás szabályainak megfelelő értelmezése alapján - figyelemmel a fentebb kiemelt szabályokra - az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a másodfokú bíróság nézete szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kötelezettsége, hogy konkrétan megjelölje a jogsértő eseményt, annak időpontját, a tudomásra jutás időpontját és meghatározza azt, hogy milyen intézkedést kér az alperestől. Ezért az Áe. elsőfokú bíróság által felhívott rendelkezései nem teszik lehetővé a Kbt. speciális szabályainak kiterjesztő értelmezését.
A másodfokú bíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a felperes Kbt. 80. § (1) bekezdése feltételeinek megfelelő, módosított jogorvoslati kérelme tartalmazott-e olyan elemeket, melyekről az első fokú ítélet szerint az alperes nem döntött. Ez az elem a műszaki megfelelőség szempontjából való eredménytelenség vizsgálatát jelentette. Kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az első fokú ítéletben hivatkozott jogorvoslati kérelem erre nézve kizárólag a Kbt. 55. § (6) bekezdésének vizsgálata körében tartalmazott kifogásokat, melyeket a másodfokú bíróság a későbbiek során, az értékeléssel kapcsolatosan vizsgált érdemben. A jogorvoslati eljárás során felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint e részszempontról az eredménytelenséggel összefüggésben kizárólag az alperesi beavatkozó nyilatkozott, így helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a felperes jogorvoslati kérelme a műszaki eltérés kapcsán benyújtott ajánlatok érvénytelenségére hivatkozással nem tette szükségessé a Kbt. 60. § (1) bekezdésének vizsgálatát.
Nem osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontját a 2. és 5. bírálati részszemponttal összefüggésben az alábbiak szerint.
A 2. részszempont a műszaki tartalom volt. Tekintve, hogy a részvételi és ajánlati felhívás közötti eltérés vizsgálata és az ehhez kapcsolódó esetleges jogsértés megállapítása már nem lehetett jelen eljárás tárgya, abból kellett kiindulni, hogy az alperes az ajánlatkérő értékelését eljárása során abból a szempontból ellenőrizheti, hogy az a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelel-e vagy sem. Vizsgálatának alapját - építési beruházásról lévén szó - az alperesi beavatkozó által rendelkezésre bocsátott teljes dokumentáció és az értékelést dokumentáló összegzés jelentheti. Az alperesi beavatkozó a részletes ajánlati felhívás VI. 10. pont szerinti egyenértékűség igazolása mellett engedett eltérést, nyilvánvalóan nem a tervektől (ez csupán a felperesi jogorvoslati kérelemből helytelenül átvett alperesi határozati szóhasználat), hanem a fellebbezésben is hivatkozott tételes költségvetés egyes tételeiről (anyagok, felszerelések stb.). Az ajánlattevők ilyen eltérés mellett, a megkívánt műszaki tartalom megajánlásával azonos pontszámot érhettek el. Ezért nem volt jogsértő, hogy az ajánlatkérő mindegyik ajánlat műszaki tartalmát egyformán 10 pontra értékelte. A határozat azon megállapítását, hogy az ajánlattevők a tervektől magasabb műszaki színvonalú megoldás megajánlásával eltérhettek, mint elírást az alperes nyilatkozatával korrigálta, az nem tekinthető olyan súlyú jogsértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését önmagában indokolná.
Az 5. részszempont a bankgarancia. Az alperes határozatában (5. old.) helyesen rögzítette egyfelől azt, hogy az alperesi beavatkozó e részszempontnál a részletes ajánlati felhívás VI. 13. pontban előírtakat értékelte. Az időtartam e szempontból közömbös, mert a felhívás szerinti értékelés, kizárólag a 16 hónapra megajánlott, ajánlati ár %-ában meghatározott mértékre vonatkozhatott volna. Ezt esetlegesen a kiírással kapcsolatosan lehetett volna érdemi vizsgálat alá venni, e részben azonban elkésettség miatt az alperes a kérelmet elutasította, így nem helytálló az elsőfokú bíróság hivatkozása a jogorvoslati kérelem figyelmen kívül hagyására. A jóteljesítési garancia mértékének 5%-os rögzítése nem jelentett felső határt, az alperes ezzel kapcsolatos érveit a másodfokú bíróság mindenben osztja. Ezért az attól felfelé eltérést kedvezően lehetett értékelni. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem a felhívásban megadott tartalmi elemeket értékelte akkor, amikor a megajánlott jóteljesítési garancia forintösszegeit hasonlította össze és pontozta, terhére az alperesi határozat szerinti jogsértés megállapítása és a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása megtörtént.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes határozata az elsőfokú bíróság által megállapított körben nem jogszabálysértő, ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A felperest az alperes első és másodfokú, és a beavatkozó első fokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére a Pp. 78. §-ának (1), (2) és 79. § (1) bekezdésben foglaltak alapján kötelezte, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján viseli a felperes.
Figyelemmel arra, hogy a felperes teljes egészében pervesztes lett, a perköltség felemelésére vonatkozó csatlakozó fellebbezése a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezés következtében megalapozatlanná vált, így annak összegszerű vizsgálatát a másodfokú bíróság mellőzte.
Budapest, 2004. április 28.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Rothermel Erika s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró