KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5252/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.218/10/2004.
Tárgy: a Dr. Kende Tamás Ügyvédi Iroda jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Dr. Kende Tamás Ügyvédi Iroda (1113 Budapest, Karolina út 16., képviseli: dr. Kende Tamás ügyvéd, 1113 Budapest, Karolina út 16., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a MeH Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala [1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B, nevében eljár: Miniszterelnökség Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (1054 Budapest, Báthori u. 12., 1375 Budapest, Pf. 2, a továbbiakban: ajánlatkérő)] "Egy darab a kormányzati portálhoz szükséges közigazgatási ügyintézést leíró, hatásköri, illetékességi, jogszabályi tartalmak szállítása s egy éven keresztül történő szolgáltatása bruttó 125 millió Ft keretértékben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. december 31-én a Közbeszerzési Értesítő 52. számában 9796/2003 szám alatt tette közzé részvételi felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozóan a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 2. b) pontjában előírta az eljárás alkalmazása feltételeinek indokaként a következőket:
"a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mivel a teljesítéssel kapcsolatos rendelkezésre állás, terhelésütemezés, az ezzel összefüggő ellenszolgáltatás algoritmizálása és egyéb szerződéses feltételek előzetes meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé tenné a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, erre való tekintettel a műszaki paraméterek, az egyes részszolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás körének és mértékének meghatározása, valamint a konkrét szerződéses feltételek kialakítására csak az első tárgyalás során kerül sor."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. c) pontjában előírta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontjai a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat, a 9. d) pont szerint a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti részszempontok meghatározása az ajánlati felhívásban történik.
Az ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlat megtételének lehetőségét kizárta.
A 2004. február 2-án a részvételi szakasz eredményhirdetésén az ajánlatkérő a kérelmező, a Synergon Rt., és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ részvételi jelentkezését elfogadta és mindhárom jelentkezőt ajánlattételre felhívta.
Az ajánlattevőknek megküldött ajánlati felhívás melléklete tartalmazta a feladatleírást, ezen belül a projekt előzményeinek ismertetését, az ügyleírások portálon történő megjelenésének koncepcióját, a struktúra tartalmi elemeit (ezen belül a 4. pontban a tartalmi elemeket és hozzájuk tartozó követelményeket), a közigazgatási szervezeti struktúrát megjelenítő közigazgatási fát, a közigazgatási ügyintézést szükségessé tevő élethelyzet felsorolást tartalmazó élethelyzetfát, a bírálati szempontokat, a tartalmi és formai követelményeket, a vállalkozási-szerződés- tervezetet a mellékletekkel.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, a ponttartományt és az értékelés módszerét a következők szerint adta meg.
"részszempontok
súlyszámok
- a kért ellenszolgáltatás összege
(bruttó összeg Ft-ban)
60
- szakmai tartalom
(a megvalósított tartalmi elemek száma)
30
- változások átvezetésének gyorsasága (nap)
10
Az ajánlatok fenti részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa (1; 10), amely minden részszempont esetében azonos.
Az értékelés során részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot (10), a legkedvezőtlenebb a minimális pontszámot (1) kapja. A két szélső érték közötti ajánlatok részszempontonkénti pontszámai lineáris arányosítással kerülnek meghatározásra. A részszempontonként elért pontszámok a részszemponthoz tartozó súlyszámmal való szorzás után ajánlattevőnként kerülnek összegezésre. A legmagasabb pontszámot elérő ajánlattevő lesz az eljárás nyertese."
A szakmai tartalom (a megvalósított tartalmi elemek száma) bírálati részszemponttal kapcsolatban az ajánlatkérő a mellékletben az I.3. pontban az a) pontban az ügyintézések leírása, a b) pontban az iratminták, nyomtatványok és a d) pontban a kapcsolódó fontosabb jogszabályrészletek opcionális tartalmi elem) tartalmi elemen kívül az alábbiakat határozta meg az I.3. c) pontban a struktúra tartalmi elemein belül az intézményi adatok, intézménystruktúra vonatkozásában:
3. pont c) Intézményi adatok, intézménystruktúra:
"az egyes élethelyzetekhez kapcsolódó ügyintézéskor eljáró szervek, intézmények adatai, hatásköre, területi illetékessége és elérhetősége. Metaadatok segítségével meg kell adni az egyes intézményleírásoknak az intézményi modellel való kapcsolatát. Az egyes intézményekről az alábbi információk kerülnek a rendszerbe:
- pontos megnevezés
- hatáskör, feladat (1-4 oldal terjedelemben)
- elérhetőség (cím, telefon, fax, internetcím, e-mail)
Minden intézménynél (ahol lehetséges) definiálni kell a területi szerveket és azok földrajzi (régió, megyei, település szintű) illetékességi kapcsolatát metaadatok segítségével.
Az illetékes területi szervekről az alábbi adatokat kell tartalmaznia a rendszernek:
- pontos megnevezés
- elérhetőség (cím, telefon, fax, internetcím, e-mail)
A rendszer ezáltal lehetőséget tud nyújtani arra, hogy a portálon böngésző állampolgár egy tetszőlegesen megadott településen illetékes szervek adatait, elérhetőségét megtekintse.
(Például: a rendszernek tartalmaznia kell az APEH központjának megnevezését, hatáskörét és elérhetőségét, továbbá minden egyes területi szervének (megyei igazgatóságok, ügyfélszolgálati irodák) megnevezését, elérhetőségét, valamint ezen szervek által ellátott területet meghatározó adatokat, például azon településeket, amelyeknél a mátészalkai APEH Ügyfélszolgálati Iroda az illetékes).
Követelmények:
Az intézményi leírásoknak, illetve levél szinten lévő ügyleírásoknak strukturáltan és jól érthetően tartalmazniuk kell az adott témakörhöz kapcsolódó információkat (adott esetben lehet a törvény mondatait is használni, amennyiben az könnyen érthető és beleillik a fogalmazásba, szövegkörnyezetbe). A szerkesztés során jól strukturált, áttekinthető leírásokra kell törekedni, figyelembe véve a szövegszerkesztés szabályait (elkülönülő fejezek, kiemelések, megfelelő paragrafuskezelés, felsorolás esetén bullet pointok használata, formázások: félkövér, dőlt, aláhúzás stb.). Figyelmet kell fordítani a helyesírásra is."
A követelményeket az ajánlatkérő a második tárgyaláson a következő módon pontosította:
- 1. Az ajánlati felhívásban a célcsoportbővítésre kérünk javaslatot. Az ajánlattevő nyilatkozzon, hogy a meglévő három célcsoporton milyen formában kíván változtatni, illetve kíván-e változtatni.
- 2. Az ajánlati felhívásban az élethelyzetfa strukturális átalakítását kértük 5-ről 3 mélységre változtatni. Az ajánlatkérő további pontosításra ad lehetőséget.
- 3. Nyilatkozattétel arra vonatkozóan, hogy a vállalkozó milyen mélységben kíván lemenni az önkormányzati jellegű adatgyűjtésbe. Az önkormányzati jellegű adatgyűjtési minimumát az ajánlati felhívás 1. sz. melléklete 2/B., C., 3/C. pontjai, valamint a megyei jogú városi és fővárosi/kerületi önkormányzatok teljes körű feldolgozása jelenti. További - települési, önkormányzatok, okmányirodák, anyakönyvi hivatalok, illetékhivatalok, földhivatalok stb. - szintjéről történő adatgyűjtés a szakmai tartalomértékelési szempontban jelentkezik. A feladat: adatgyűjtés és azok feldolgozása.
Az 1. sz. melléklet szerint a kormányzati portálon a tartalmakat - többek között a 2. b) pontban meghatározott navigációs struktúrán keresztül lehet elérni (az ügyleírások feladatleírási ponton belül portálon történő megjelenésének koncepciója):
Az 1. számú melléklet 2. b) és c) pontja az alábbi navigációs struktúrát tartalmazta:
"b) intézménystruktúra hierarchiáján keresztül a közigazgatási intézmények és alárendelt területi szervek adatait lehet elérni, emellett a kívánt település irányítószámának vagy nevének megadásával az adott településen illetékes adott területi szerv adatai közvetlenül is elérhetőek. Minden egyes intézménynél lehetőség van azokhoz az ügyekhez kapcsolódó ügyleírásoknak és egyéb dokumentumoknak a megtekintésére, amelyek intézésében az illető intézmény hatáskörrel bír. Ennek a lehetőségnek a használatával a felhasználó át tud kerülni az életútmodell navigációs struktúra megfelelő eleméhez.
Az 1. számú kiegészítésben található közigazgatási fa a különböző közigazgatási intézményeket foglalja jól áttekinthető és hierarchikus rendszerbe. A fa egyes csomópontjai csak a specifikus leírásokat tartalmazzák (pl. az APEH szintjén az APEH leírását, az APEH megyei szintjén a megyei irodák feladatainak leírását).
c) földrajzi hierarchián keresztül az ország/régió/megye/ település hierarchiának megfelelően az egyes települések fontosabb közigazgatási adatai és az illetékes szervek listája tekinthető meg. A kívánt település az irányítószám vagy név megadásával közvetlenül is elérhető. Az intézmény, területi szerv kiválasztásakor a felhasználó át tud jutni az intézménystruktúra megfelelő eleméhez."
A kérelmezőnek az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos, de nem a kérelmével összefüggő kérdéseinek megválaszolása után az ajánlatok bontására 2004. február 25-én került sor.
Az ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Synergon Rt. és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ nyújtott be ajánlatot.
Az első tárgyalás március 1-jén zajlott le, mely után ajánlatkiegészítést kértek a 2004. március 11-ei második tárgyalás időpontjára, ez utóbbi után a harmadik tárgyalási fordulóra, 2004. március 22-re pontosítást és módosítást kértek. Az ajánlattételi szakaszban a 2004. március 26-ai eredményhirdetésen az ajánlatkérő a Synergon Rt.-t hirdette ki nyertesnek és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő a kérelmező lett.
Az összegezésben az ajánlatkérő meghatározta, hogy a szakmai tartalom (a megvalósított elemek száma) bírálati részszempontban az ajánlatkérő a melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést pontozta.
Az ajánlatkérő a szakmai tartalom (a megvalósított tartalmi elemek száma) bírálati részszempont vonatkozásában a 3 azonos tartalmi elemet egyformán 10 ponttal értékelte. A 4 tartalmi elem közül csak az intézményi adatok, intézménystruktúra tartalmi elem esetében volt különböző a három ajánlat, melyek értékelését az ajánlatkérő az alábbiak szerint végezte:
A különböző települési önkormányzati szintű adatok feldolgozási jelentősége eltérő súlyú volt (fővárosi, megyei, kerületi, megyei jogú városi, települési önkormányzatok). Ezek feldolgozási körének különbözőségét vette ajánlatkérő figyelembe az értékeléskor, melyben az alábbi táblázat szerint határozta meg az egyes tartalmi elemek pontszámát.
1. szint
Az ajánlatkérő által elvárt minimumszint
1
2. szint
Az 1. szint + anyakönyvi hivatalok, okmányirodák, illeték- és földhivatalok adatainak feldolgozása
1 + 3 = 4
3. szint
Az 1. szint + közigazgatási fa csomópontjaiban lévő intézmények és alárendelt területi szervek adatainak feldolgozása
4 + 3 = 7
4. szint
Az 1. szint + további 250-280 város adatainak feldolgozása
7 + 3 = 10
Az ajánlatkérő az intézményi adatok, struktúra tartalmi elem vonatkozásában az összegzésben a következő értékeléseket tette:
"- a kérelmező vállalta a megyei jogú városi és fővárosi/kerületi önkormányzatok teljes körű feldolgozását (7 pont),
- a Synergon Informatikai Rt. a megyei jogú városi és fővárosi/kerületi önkormányzatok felett vállalja 250-280 város anyagainak kiírás szerinti feldolgozását (10 pont),
- a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ nyilatkozata szerint a HBMÖ az adatgyűjtést a megyei és fővárosi szintekre való megvalósítását kezelhetőnek tartja, de az alsóbb szinteket nem (4 pont)."
A kérelmező 2004. április 9-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Módosított kérelme indoklásául előadta, hogy az ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésének, illetve a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, mivel az ajánlati felhívás 2. részszempontja (a szakmai tartalom/a megvalósított tartalmi elemek száma) vonatkozásában olyan négyszintű szubjektív skálát alkalmazott, amely az ajánlati kiírásban nem szerepelt és ezzel eltért az előzetesen közölt bírálati módszertől.
A jogsértő módon végzett értékelés miatt a kérelmező álláspontja szerint az eljárás valós eredménye nem volt megállapítható, a jogszerű értékelés esetén a kérelmező ajánlata lett volna a nyertes.
Jogsértő volt az értékelés során az is, hogy intézményi adatok, struktúra értékelésére olyan 4 szintű szubjektív skálát (összegezés 3. o.) alkalmazott az ajánlatkérő, amit nem támasztott alá a megvalósított tartalmi elemek számával, illetve melynek alkalmazása az ajánlati kiírásból nem vezethető le. Kérelmező értelmezésében a pontozással ellentétben a 3. szint bővebb tartalmat takar, mint a 4. szint, mivel a közigazgatási fa csomópontjaiban lévő intézmények és alárendelt területi szervek halmazának része a 250-280 város.
Álláspontja szerint az általa megajánlott és a nyertes ajánlattevő által megvalósított tartalmi elemek közötti lényegi különbség nem állapítható meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a kérelmező az összegezés szerint 46 város intézményi körét teljeskörűen, míg a többi intézmények adatai közül csak az elérhetőségi adatait szállítja az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint. A kérelmező végső ajánlata nem tartalmazta az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerinti ügyintézések leírását. A nyertesnek kihirdetett ajánlattevő a 46-hoz képest további 250-280 település intézményi körét dolgozza fel teljeskörűen, tehát a nyertes ajánlattevő többször annyi munka elvégzését vállalta, mint a kérelmező.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem helytálló a kérelmező számítási hipotézise, melyek változatai a kérelmező azon törekvését mutatják, hogy a 3-as és a 4-es szint közötti technikai szintet minimálissá csökkentse, mindannak ellenére, hogy a két szint valójában mind szakmai bonyolultság, mind élőmunka-ráfordítás szempontjából tetemes különbséget jelent. A 3. és 4. szint közötti eltérés lehetőséget biztosít az ajánlatkérőnek arra, hogy a szerződés teljesítése során szélesebb adatbázist tudjon a kormányzati portált igénybe vevők rendelkezésére bocsátani.
Álláspontja szerint eljárása és értékelése teljes egészében megfelel a Kbt. előírásainak, különösen az alapelvekben foglaltaknak.
A Döntőbizottság a D.218/6/2004. számú ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének első és második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
A Kbt. 71. § (3) bekezdés 2. fordulata szerint e törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. számú bírálati részszempont vonatkozásában a melléklet 3. pontjában megjelölt intézményi adatok, intézménystruktúra tartalmi elem értékelése során az ajánlati felhívásban nem szereplő módszert tartalmazó 4 szintű értékelési skála szerint végezte el az értékelést. Az ajánlatkérő azon álláspontja, hogy a 2004. március 11-ei, második tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a szakmai tartalom (a megvalósított tartalmi elemek száma) bírálati szempont vonatkozásában csak a minimumfeltételt (1. szint) pontosította az adatgyűjtésre vonatkozóan, mely minimumszintnek a minimális 1 pont felel meg a felhívás szerinti értékelési módszernek, megalapozatlan. Ugyanis nem terjedt ki az összegzésben megjelölt és az intézményi adatok, intézménystruktúra tartalmi elemre vonatkozó további 3 szinttel kapcsolatos értékelési módszerre. Az ajánlatkérő valójában az összegezésben foglalt megállapításával ellentétesen ("a szakmai tartalom egységes egész az értékelés során"), az intézményi adatok, intézménystruktúra tartalmi elem vonatkozásában nem a felhívás szerinti értékelési módszert alkalmazta, ugyanis az általa alkalmazott sávos értékelési módszer - a technikai, tartalmi besorolása - nem került előzetesen meghatározásra. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő csak az általa előzetesen meghatározott és ismertetett értékelési módszerrel végezheti el az ajánlatok tartalmi elemeinek összehasonlítását. Ajánlatkérő az értékelés során előre nem meghatározott, illetve az ajánlattevőkkel nem közölt értékelési metódust alkalmazott a 2. bírálati részszempont értékelése során, így eljárása nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. pontjában az intézményi adatok, intézménystruktúra vonatkozásában formai követelményeket írt elő (áttekinthetőség, szövegszerkesztési szabályok), mely előírásokból nem vezethetőek le az értékelés során alkalmazott, a minimumszintet meghaladó ajánlatok pontszáma, annak kiosztási módszere. Az ajánlati felhívás e részében az ajánlatkérő a területi szerveket emelte ki a közigazgatási struktúrából, tehát e követelményrendszerből nem következik, hogy az ajánlatkérő további közigazgatási szintek megadását az értékelés körébe vonja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulata szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján csak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő értékelés alapján kiválasztott legkedvezőbb ajánlat lehet a közbeszerzési eljárás nyertese. A Döntőbizottság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által végzett értékelés sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a rendelkezéseit, így annak eredménye nem felel meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésének.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő azzal, hogy utólagosan eltérő bírálati módszert alkalmazott, 2. bírálati részszempont intézményi adatok, intézménystruktúra tartalmi elem értékelésénél már eleve megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglalt és az ajánlattevők értékelési sorrendjére vonatkozó fenti szabályt, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott. Tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére került sor, ezért az ajánlatkérőnek lehetősége van az értékelésre vonatkozóan új döntést hoznia a Kbt. 88. § (8) bekezdése alapján, ezért a Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy jogszerű értékelés esetén ki lenne az eljárás nyertese, mert nem veheti át az ajánlatkérő szerepét.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette a közbeszerzés mintegy 98 M Ft-os értékét, valamint a beszerzés tárgyának bonyolult és specifikus jellegét, de azt a tényt, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével a jogsértés reparálható, az ajánlatkérő még ezen eljárása keretében jogszerű eljárást lezáró döntést hozhat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről bírálóbizottság döntött az ajánlatok értékelése vonatkozásában ezért a személyes bírság megállapításának nem volt helye.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 14.
Dr. Csanádi Péter s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos