KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5255/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
D.226/9/2004.
Tárgy: a Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Rt. jogorvoslati kérelme a Régió Park Miskolc Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Rt. (9026 Győr, Galántai u. 7/A, képviseli: dr. Hetyésy Sándor ügyvéd, 9021 Győr, Baross G. út 31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Régió Park Miskolc Kft. (3531 Miskolc, Győri kapu 48-50., nevében eljár: Miskolci Városgazda Kht., 3531 Miskolc, Győri kapu 48-50., képviseli: dr. Strassburger Gyula ügyvéd, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. 1. 1/9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Miskolc város parkolójegy-automatás díjbeszedő rendszer komplex kiépítése, 95 db parkolóautomata telepítése (3 db napelemes, 92 db közvilágítási hálózatról üzemelő), a parkolási idő beállításának pénzvisszaadással történő biztosításával, kapcsolódó alrendszerek szállítása, telepítése, beüzemelése, betanítása szaktanácsadással a dokumentációban meghatározottak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését és ezért megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívása 11. b) pontjának harmadik és ötödik francia bekezdésében meghatározott alkalmatlansági szempontokat.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2004. március 19-én, a Közbeszerzési Értesítő 31. számában, 2137/2004 számon ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező rész szerinti tárgyban. Az ajánlati felhívás 2004. március 29-én 2487/ 2004 szám alatt helyesbítésre került.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, többek között az alábbiak szerint:
- az ajánlattevő 3 évnél nem régebbi (2001., 2002., 2003.) a beszerzés területére vonatkozó legjelentősebb szakmai referenciáinak ismertetése. A Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja alapján ezen munkák - a szállított termék ismertetése, teljesítés ideje, szerződést kötő másik fél megnevezése, megrendelő ügyintézőjének neve és telefonszámának megadása, telepített darabszám és a kapott ellenérték szerinti - felsorolása.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az alábbiakat határozta meg:
- nem rendelkezik az elmúlt 3 évben (2001., 2002., 2003.) legalább három magyarországi városban végzett olyan referenciamunkával, melynek során városonként 35 olyan automatából álló rendszert telepített, mely a megajánlott típuscsalád tagja és GSM-távfelügyelettel működik,
- nem rendelkezik az elmúlt három évben (2001., 2002., 2003.) olyan magyarországi referenciamunkával, ahol euróérmékkel is lehet fizetni a megajánlott típuscsalád tagját képező automatába,
- nem rendelkezik az elmúlt három évben (2001., 2002., 2003.) olyan magyarországi referenciamunkával, ahol pénzvisszaadást biztosító parkolórendszert telepített a megajánlott típuscsalád tagját képező automatákkal.
Részajánlat tételét nem, többváltozatú ajánlat tételét lehetővé tette ajánlatkérő.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, amely a műszaki követelményeket, valamint a beadandó dokumentumok jegyzékét tartalmazta.
Az egyes alrendszerekkel szemben támasztott követelmények között, a dokumentáció 10. oldalán az ötödik bekezdés szerint:
- Díjfizetés magyar pénzérmékkel és újratölthető chipkártyákkal legyen lehetséges. euróra való átállási lehetőség legyen biztosítva.
Kérelmező 2004. április 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyet a tárgyaláson pontosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését, a 33. § (1) bekezdését, valamint a 44. § (7) bekezdését. Kérte az ajánlati felhívás általa sérelmezett előírásainak megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, valamint a költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontja harmadik, ötödik és hatodik francia bekezdésében meghatározott együttes szempontok sértik az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát, mert a szükségesnél jobban leszűkítik azon pályázó vállalkozások körét, amelyek a felhívásnak megfelelően műszakilag alkalmasak a szerződés teljesítésére.
A három magyarországi városban végzett olyan referenciamunka megjelölése, melynek során városonként 35 olyan automatából álló rendszert telepített ajánlattevő, amely a megajánlott típuscsalád tagja, továbbá GSM-távfelügyelettel működik, jogsértő módon zárja ki őt a versenyből, annak ellenére, hogy rendelkezik olyan referenciával, mely szerint Mosonmagyaróváron 24 db, Sopronban 57 db, Szolnokon 76 db, Ajkán 18 db és Esztergomban 32 db parkolóautomatából álló, távfelügyelettel működő rendszert telepített.
Álláspontja szerint a 3 hazai városban végzett olyan referenciamunka kitétel, melynek során városonként 35 távfelügyelettel működő automatát telepítettek, önmagában is sérti az arányosság követelményét azért is, mert telepített olyan 35 automatából álló rendszert is, melyben a berendezések alkalmasak voltak a GSM-távfelügyeletre, azonban a megrendelő nem igényelte a távfelügyeleti szolgáltatást.
Hivatkozott arra, hogy a távfelügyelettel működő rendszer megvalósítása műszaki szempontból nem különbözik az olyan rendszer esetén, amelyhez egy-két automata csatlakozik attól, amely nagyobb számú parkolóautomatából áll. Előadta továbbá, hogy az általa forgalmazott berendezések is alkalmasak az euróérmék elfogadására. Ez a szolgáltatás a parkolóautomatákban lévő érmefelismerő programtól függ. Az automaták nyugati szabvány szerint készültek, eleve alkalmasak az euró- érme felismerésére, azonban erre a szolgáltatásra a magyar megrendelők többsége eddig nem tartott igényt. Sérelmezte továbbá azt, hogy a fenti három feltétel együttes megkövetelését sem a beszerzés értéke, sem a beszerzés tárgya, sem egyéb körülmény nem támasztja alá.
A tárgyaláson csatolta a HUNGAROPARK Magyar Parkolási Szövetség által összeállított táblázatot a közterületi parkolás magyarországi helyzetéről, mely 54 magyarországi város adatait tartalmazta. A táblázat adatai szerint Budapesten, valamint hat magyarországi városban működik 35 db-nál több parkolóautomatából álló, távfelügyelettel működő rendszer. Ebből kettőt kérelmező telepített, egyet a Siemens Rt., a fennmaradó három pedig egy típushoz tartozik.
Álláspontja szerint ez is azt bizonyítja, hogy csak egy cég tudja teljesíteni az ajánlatkérő által előírt, a 35 automától álló, GSM-távfelügyelettel magyarországi városban működő rendszerre vonatkozó referenciafeltételt.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmezőnek a költségekben való marasztalását.
Álláspontja szerint egyetlen alkalmatlanná minősítési szempont sem ütközik a Kbt. rendelkezéseibe. Hivatkozott arra, hogy a törvény alapján jogosult a műszaki tartalom körében az igényeinek megfelelő műszaki paramétereket előírni. A Kbt. szabályai szerint az alkalmassági igazolási módokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. E körben előadta, hogy a 95 elemből álló rendszer telepítéséhez képest csak 35 elemből álló rendszertelepítés igazolását kérte. A stabilan működő távfelügyelet garanciáját csak a megfelelő referencia igazolása teremti meg. Az euróérmével történő fizetés követelménye az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében alapvető feltétel. A pénzvisszaadás lehetőségének megteremtése mint kritérium szintén olyan feltétel, mely napjainkban már elvárható és alapvető kényelmi szolgáltatás.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező által vitatott alkalmassági kritériumok előírásával az volt a célja, hogy garantálható legyen a gyors üzemeléskezdet, az indulástól a zökkenőmentes működés, s ezt azáltal látta biztosíthatónak, hogy olyan társaságok tegyenek ajánlatot, amelyek legalább 3 db, 35 parkolóautomatából álló, távfelügyelettel üzemeltetett rendszert már üzembe helyeztek és az biztonságosan üzemeltethető. Előadta, hogy a műszaki paraméterek és az ehhez kapcsolódó alkalmatlanná minősítési szempontok kialakításánál figyelembe vette a parkolóautomata kereskedelmi, üzemeltetési piacon jelen lévő cégek korábbi ajánlatait is.
Egyéb érdekeltként a Szenzor Rt. előadta, hogy egyetért a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal, megítélése szerint is túlzottak az alkalmatlanná minősítési feltételek, s ezáltal korlátozzák a versenyt. Előadta, hogy a mai technikai feltételek mellett távfelügyeleti rendszerek akár kettő-öt parkolóautomata rendszerbe állításával is működnek. A korábbi években igaz volt, hogy nagyobb rendszer kellett a működtetéshez, de ez ma már nem probléma. Napjainkban a távfelügyelet a mobiltelefon-rendszerre épül.
Egyéb érdekeltként a Siemens Rt. egyetértett a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal. Előadta, hogy az ajánlati felhívás alapján úgy ítélte meg, hogy a feltételeknek egyetlen cég képes megfelelni, ezért a nyilvánvaló sikertelenség tudatában nem váltotta ki a dokumentációt. Álláspontja szerint a referenciára vonatkozó alkalmatlanná minősítési szempontok összességében túlzottak és korlátozzák a versenyt. Előadta, hogy a távfelügyelettel működő rendszer alkalmazhatósága technikai és műszaki szempontból nem függ attól, hogy a rendszer hány parkolóautomatából áll. A gazdaságossági szempont az, hogy a központi egységet egy automata alkalmazása esetén is meg kell vennie a megrendelőnek. Az euróval való fizetés vonatkozásában előadta, hogy valamennyi termék nyugati szabvány szerint készült, így képes az euró felismerésére. Az, hogy az euróval való fizetés lehetséges legyen az érmevizsgáló programtól függ, és egyszerű programozási művelet segítségével beállítható. Annak az alkalmatlanná minősítési előírásnak azonban, hogy Magyarországon telepített, euróval való fizetéssel működő referenciamunkát kell igazolni, az ajánlattevők megrendelői igény hiányában nem tudnak megfelelni. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az euróra átállásra alkalmas, vagy a már euróval való fizetésssel működő automatára vonatkozó referenciakövetelmény nem azonos.
Egyéb érdekeltként a Ganz Mérőgyár Kft. előadta, hogy az ajánlati felhívásban előírt alkalmatlanná minősítési szempontok diszkriminatívak, és kizárják az általa forgalmazott parkolóórák és rendszerek ajánlását annak ellenére, hogy a gyártó ezen a területen világpiac-vezetőnek mondható, és Magyarországon is már több mint 700 db parkolóautomatája és rendszere került telepítésre. Előadta, hogy ajánlatkérő nem tett olyan előadást, mely cáfolta volna, hogy csak egy piaci szereplő van, aki az előírt feltételeket teljesíteni tudja. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (7) bekezdésben előírt azon a kötelezettségét, hogy a (6) bekezdés szerinti követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni, a Kbt. 33. § (1) bekezdésének megfelelően kell alkalmaznia, azaz oly módon, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Döntőbizottság a D.226/3/2004. számú határozatával a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi indokok szerint alapos.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében a kérelem keretei között eljárva abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott alkalmatlansági szempontok megfelelnek-e a Kbt. 44. § (7) bekezdése előírásainak.
Ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szerint írhatja elő az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolását.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. - fentiekben idézett - szabályozása az ajánlatkérők számára biztosítja a jogot arra, hogy meghatározzák az alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeiket. E jog korlátjaként a Kbt. 44. § (7) bekezdése azt rögzíti, hogy az adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, az alkalmatlansági követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ajánlatkérő részletesen kifejtette a referencia vonatkozásában álláspontját, mely szerint az általa meghatározott követelmények ahhoz szükségesek, hogy garantálható legyen az üzemelés gyors és zökkenőmentes megkezdése azáltal, hogy olyan társaságok ajánlatát fogadja el, amelyek már üzemeltetnek hasonló rendszereket.
A Döntőbizottságnak azonban a jogorvoslati eljárásban azt kell konkrétan megvizsgálnia, hogy az ajánlatkérő előírásai megfelelnek-e a jogalkotó által támasztott azon követelménynek, hogy a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltételeket rögzítik.
A Döntőbizottság megítélése szerint ilyen szempontból nem áll fenn összhang az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott, az egyes alrendszerekkel szemben támasztott követelmények és az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott alkalmassági előírások között. Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció szerint a berendezéssel szemben támasztott követelmény az, hogy "euróra való átállási lehetőség legyen biztosítva." Ez a követelmény azt jelenti, hogy a parkolóautomatában lévő érmefelismerő program programozható legyen az euróérme felismerésére. Ennek a követelménynek való megfelelés nem azonos azzal az alkalmassági előírással, hogy olyan megvalósult munkáról kell referenciaigazolást csatolni, "ahol euróérmével is lehet fizetni", azaz ahol már úgy működik a berendezés, hogy euróérme felismerésére be van állítva. A Döntőbizottság tehát ezt az alkalmassági előírást túlzónak, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges feltételnek ítélte meg.
Ugyancsak megalapozatlan azon ajánlatkérői elvárás, amely szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik Magyarországon az elmúlt három évben 3 olyan referenciamunkával, amelynek során városonként 35 olyan automatából álló rendszert telepített, mely a megajánlott típuscsalád tagja és GSM-távfelügyelettel működik.
Ajánlatkérő összesen 95 parkolóautomatából álló rendszert akar megvalósítani, referenciakövetelményként azonban 105 automata telepítését írta elő, tehát ezzel meghaladta a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket.
A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérőnek azt a nézetét, hogy a háromszor 35 gépre vonatkozó referenciakövetelményt nem lehet összevontan kezelni. Ajánlatkérő a referenciakövetelmény meghatározásánál az egyes rendszerek vonatkozásában maga is eltért a beszerzésben meghatározott mértéktől azzal az indokolással, hogy egy referenciaként egy olyan egységet kívánt meg, amely távfelügyelettel már gazdaságosan működtethető, s úgy ítélte meg, hogy a 35 automatából álló rendszer előírásával a gazdaságosság alsó szintjének megfelelő darabszámot írta elő. Kérelmező és az egyéb érdekeltként az eljárásban részt vevő szakcégek egybehangzó előadása alapján megállapítható volt, hogy sem műszaki, sem gazdaságossági követelmények nem támasztják alá azt, hogy a gazdaságosság alsó szintje a 35 parkolóautomatából álló rendszer. A Döntőbizottság a kérelmező által benyújtott táblázat és a felek előadása alapján megállapította, hogy Magyarországon jelenleg működnek 14 parkolóautomatából álló rendszerek és 700 parkolóautomatából álló rendszerek is távfelügyelettel. A GSM-távfelügyelet műszaki megoldása valamennyi esetben az, hogy valamelyik mobiltelefon rendszerre (Westel, Pannon) vannak telepítve. A jegykiadó automaták számától függően nem kerül sor más műszaki megoldás alkalmazására. Fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a háromszor 35 automata telepítése, mint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként megjelölt referenciakövetelmény szempontjából, a referenciaként előírt automaták számát összevontan kell kezelni. Ennek alapján a beszerzés tárgyaként telepítendő 95 automatára tekintettel, a 105 automatára vonatkozó referenciakövetelményt a Döntőbizottság túlzottnak, jogszerűtlennek ítélte.
A Döntőbizottság mérlegelte azt is, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján a dokumentációt az ajánlati felhívás ismeretében csak két cég vásárolta meg, melyből az egyik kérelmező, így ez a körülmény is, valamint a jogorvoslati eljárásban egyéb érdekeltként részt vevő társaságok által tett nyilatkozatok is alátámasztják, hogy ajánlatkérő referenciák tárgyában írt alkalmassági követelménye versenykorlátozó.
A vitatott ajánlatkérői kívánalmakra vonatkozóan a Döntőbizottság osztotta kérelmezőnek a jogorvoslati kérelmében előadott azt a nézetét, hogy a két alkalmatlanná minősítési szempont együttes előírása is szűkíti a versenyt, tehát a fentiekben részletezettek szerint a két alkalmatlansági szempontot jogszerűtlennek ítélte.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjának hatodik francia bekezdésében meghatározott referenciafeltétel jogsértő voltára vonatkozó kérelmi elemét a kérelmező a tárgyaláson visszavonta.
Kérelmező indítványozta a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelvek megsértésének megállapítását is.
Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság jogsértésként e körben a Kbt. 44. § (7) bekezdés megsértését állapította meg, mely jogszabályi rendelkezés önmagában tartalmazza az alapelvi rendelkezés betartásának követelményét, így a tételes jogszabályi rendelkezés megsértésének megállapítása mellett szükségtelen a 24. §-ban foglalt alapelvi rendelkezések megsértésének kimondása.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését és ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő dokumentációjának jogsértő részét.
A Döntőbizottság csak a jogorvoslati eljárás során vitatott műszaki alkalmatlansági szempontokat semmisítette meg, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ezen a szemponton kívül további műszaki alkalmatlansági szempontokat is meghatározott.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára és reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 14.
Dr. Telek Katalin s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos