KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5256/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.215/15/2004.
Tárgy: a FUTURE Trading I. sz. kérelmező és Silicon Computers Kft. II. sz. kérelmezők kérelmei a Magyar Televízió Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a FUTURE Trading Kft. (1031 Budapest, Graphisoft Park A. ép. 1. em., képv.: dr. Sárdy Ildikó ügyvéd, 1123 Budapest, Győri út 20., továbbiakban: kérelmező I.) és a Silicon Computers Kft. (1118 Budapest, Zólyomi út 23., képv.: dr. Petz László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53.-59., továbbiakban kérelmező II.) kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Magyar Televízió Rt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 41-43., dr. Fillinger György ügyvéd 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky E. út. 57., továbbiakban: ajánlatkérő) által "2004. évi olimpiai játékok közvetítéséhez eszközök vásárlása és Híradó hírgyártó rendszer vásárlása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdést, a Kbt. 26. § (2) bekezdését, a Kbt 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárását lezáró döntését az I. résztétel, 1 db hálózatos, szerveres televíziós hírgyártó rendszer szállítása tekintetében megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2004. február 6-én a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 14. számában - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szabályai szerint - közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát 19 tételben ismertette és rögzítette azt is, hogy a dokumentációban szereplő mennyiségektől ajánlatkérő +30% mértékben eltérhet.
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontjában lehetőséget adott a részajánlat tételére akként, hogy a 3. a) fejezet I. tételére kizárólag a tenderdokumentációban részletesen ismertetett felépítésű és működésű komplett rendszerre tehető ajánlat, míg a további (II-XIX.) tételek vonatkozásában ajánlattevő a beszerzés tételenkénti teljes mennyiségre tehet ajánlatot.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. A pénzügyi alkalmasság igazolására többek között az elmúlt 2 év ( 2001., 2002.) mérlegeit kérte csatolni.
A felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között került megfogalmazásra, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha forgalma az elmúlt 2 évben összességében nem haladta meg a jelen közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlata mértékének értékét.
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni az ajánlatokat, az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat (alszempontokat) súlyszámokat és az értékelési módszert a felhívás 13. b) pontjában részletesen ismertette. Az értékelési részszempontok között szerepelt a "Kiegészítő szolgáltatások mennyisége és minősége" 10 súlyszámmal. Ezen részszemponthoz tartozóan ajánlatkérő az alábbi alszempontokat határozta meg:
- garancia ideje
3
- garanciális időben vállalt támogatás értéke
3
- garanciális időn túl vállalt támogatás értéke
2
- szakemberek betanítására nyújtott napok
száma
2
Rögzítésre került továbbá, hogy valamennyi részszempontnál a legelőnyösebb ajánlat kapja a maximális 10-es pontszámot, a legkevésbé előnyös a minimális 1-es pontszámot, a kettő között lineárisan arányítva értékeli a kiíró az ajánlatokat. Az egyes részszempontokra elért pontok a megadott súlyszámokkal súlyozásra, majd összesítésre kerülnek.
A felhívás 14. pontjában ajánlatkérő lehetőséget biztosított többváltozatú ajánlat tételére, a dokumentációban meghatározottak szerint.
A felhívás 16. "Egyéb információk" e) pontja szerint hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdései szerint lehetőség volt.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében.
A dokumentáció tartalmazta az ajánlat elkészítésére vonatkozó utasításokat, az eljárás menetének ismertetését, a szerződési feltételeket, nyilatkozatsablonokat és a részletes műszaki előírásokat.
A dokumentációban ajánlatkérő az előző 2 év alatt a 2002., 2003. évet jelölte meg.
A dokumentáció 14. oldal 4. pontja rögzítette, hogy ajánlattevő köteles a műszaki dokumentáció követelményeivel teljes mértékben összhangban lévő ajánlatot benyújtani. A műszaki dokumentációban megfogalmazott feltételeknek valamely formában meg nem felelő ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja.
Ugyanezen oldal 5. pontjában ajánlatkérő alternatív (többváltozatú) ajánlattétel lehetőségének feltételeit ismertette. Ezek szerint az egyes eszközök esetén a műszaki dokumentációnak megfelelő műszaki paramétereket teljesítő, különböző típusú eszközökre tehető ajánlat.
Ajánlatkérő a Kbt. 49. § (2) bekezdésére hivatkozva közölte a dokumentáció 16. oldal IV. 2. pontjában, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak, míg az V. 3. pontban közölte, hogy az ajánlati ár és az ajánlat lényeges részének megváltoztatása nem lehetséges, azt sem felajánlani, sem elfogadni nem szabad.
A műszaki dokumentáció 5/5.oldal 5. bekezdésében ajánlatkérő javasolta ajánlattevőknek, hogy a megajánlott rendszer több opcionális megoldási javaslatával tegyék lehetővé az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb rendszertechnikai konstrukció kiválasztását. Az opcionális ajánlatok készülhetnek ugyanazon, de más partnerek bevonásával is. Az ajánlatkérő elvárása volt továbbá, hogy a szerver alapú Híradó-rendszerre tett ajánlatukban ajánlattevők részletesen adják meg a különböző opciók és alkotóelemek egyedi árát: hardver, szoftver, tartalék eszközök és support minden elemének vonatkozásában.
A műszaki dokumentációban többek között a 19/19. oldalán a 4.7. pontban ajánlatkérő a műszaki paraméterek között az utasító rendszer bővítés (DRAKE-rendszer) körében megadta, hogy milyen mennyiségű eszközöket kér megajánlani.
Ajánlatkérő azt is meghatározta a 20/20. oldalon, hogy az ott megadott táblázat alapján a pályázati felhívás "műszaki tartalom" szerinti megfelelősége kerül elbírálásra. Amennyiben az ajánlott rendszer nem éri el a táblázatkategóriák minimum- pontszámát, úgy kiíró "műszaki szempontból alkalmatlanná" minősítheti azt.
Ajánlattételi határidőre 2004. március 18. napjára az I. résztételre a kérelmezők, a Stúdiótech Kft., a REXFILM Kft. és a Penna-Média Kft. nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során élt a hiánypótlás lehetőségével és egyes ajánlattevőket hiányok pótlására szólította fel, ezen túl ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felvilágosítást kért ajánlattevőktől, köztük az I. sz. kérelmezőtől.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2004. április 1-jén hirdette ki nyilvánosan. Döntése értelmében az I. résztétel tekintetében az eljárás nyertese a Silicon Computers Kft. (II. sz. kérelmező) lett, a második legkedvezőbb ajánlatot az FUTURE Trading Kft. (I. sz. kérelmező) tette.
I. sz. kérelmező 2004. április 9-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte az I. résztétel 1 db hálózatos, szerveres televíziós hírgyártó rendszer szállítása körében. Kérelme indoklásában előadta, hogy ajánlatkérő megítélése szerint olyan jogsértéseket követett el az eljárás során, amely alapvetően befolyásolta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását és így az eljárás eredményét. Kifejtette, hogy ajánlatkérő számítási hibát vétett az ajánlati árak pontozásánál, mivel a Penna-Média Kft. megajánlott áránál magasabban vett figyelembe, ezáltal az eljárás kimenetelére érdemben kihatással lehetett, hiszen ezen ajánlat volt a legmagasabb.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat különféle korrekciókkal egészítette ki, és az így kapott ajánlati árakat vette az értékelés alapjául. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő ajánlatuk esetében olyan tételek (audio/video rendszertechnikai elemek) esetében is korrekcióval élt, amelyek az ajánlatban szerepeltek, illetőleg olyan tételeket is feltüntetett, mely egyrészt nem szerepeltek az ajánlat opcionális eszközei között, másrészt az ott szereplő tételek esetén nem a megadott árral korrigált.
Kitért arra is kérelmében, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kért tőlük éppen az audio/video eszközök megajánlása körében, amelyre megadták válaszukat, miszerint a megajánlott rendszer installációs igényét feltüntették ajánlatukban. Megítélése szerint az ajánlati árak korrekcióján túl ajánlatkérő a Kbt. 34. § (4) bekezdésének d) pontját is megsértette, amennyiben ugyanazon tartalmi elemet többször értékelt. Álláspontja szerint ugyanis ajánlatkérő az ajánlati áraknál a műszaki tartalmat is értékelte, holott a műszaki tartalom külön értékelési részszempontot képezett. Kérelmező jogsértőnek ítélte a fentieken túl ajánlatkérő értékelését is a garanciális időben vállalt támogatás értéke vonatkozásában. Kifejtette, hogy az ajánlat 197-199. oldalain került rögzítésre a garanciális támogatás tartalma, amelyet ajánlatkérő az értékelésnél nem vett figyelembe, ugyanis ezen vállalásukra a minimális pontszámot osztotta ki.
II. sz. kérelmező 2004. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Kérelme indoklásában kifejtette, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (1) és (6) bekezdését, amikor a kérelmező I. FUTURE Trading Kft.-t nem minősítette a szerződés teljesítésére alkalmatlannak, ugyanis a 2001. és 2002. évben elért forgalma nem éri el a közbeszerzési eljárás értékét. Ajánlatkérő pedig ezen elvárását a felhívásban az alkalmatlanná minősítés egyik feltételeként rögzítette. Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező I. ajánlata érvénytelen is, mivel az elvárt 2001. évi mérleget nem nyújthatott be, hiszen ilyen mérleggel tudomása szerint nem rendelkezett az IM Céginformációs Szolgálat nyilvántartása alapján. Kérelmező II. kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, annak megállapítása mellett, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el, amikor érvényesként bírálta el a kérelmező I. ajánlatát.
Kérelmező I. az ajánlata érvényességével, illetőleg alkalmasságával összefüggő kérelmezői kifogásokra észrevételében előadta, hogy egyrészt rendelkezik 2001. évi mérleggel, azonban a felhívás közzétételétől számítottan az előző két év 2002., 2003., így ezen mérlegeket csatolta, különös tekintettel arra is, hogy a dokumentációban a felhívástól eltérőn a 2002. és 2003. évi mérlegek csatolása került kötelezően előírásra.
A szerződés teljesítésére való alkalmasság körében kérelmező I. előadta, hogy az ajánlatukban megjelölték a 2002. és 2003. év forgalmát, ezen túl 10% feletti alvállalkozót is megnevezett, akire nézve csatolta a 2001. és 2002. évi mérlegeket.
Az alkalmasság kérdésére vonatkozóan kifejtette, hogy a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján együttesen a 10% feletti alvállalkozójával megfelelt az ajánlatkérő által kiírt forgalomra vonatkozó elvárásnak, így a szerződés teljesítésére mindenképpen alkalmasnak kell hogy bizonyuljon.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte, azok megalapozatlansága okán. Észrevételében kifejtette, hogy a kérelmező I. ajánlati változatai nem voltak rendszertechnikai szempontból teljes értékűek, egyikük sem felelt meg maradéktalanul a kiírás és dokumentáció feltételeinek. Annak érdekében tehát, hogy egy teljes funkcionalitású rendszert tudjon értékelni, a benyújtott ajánlatokat egy szintre kellett hozni, ennek érdekében került sor a korrekciós lista elkészítésére és az ajánlati árak módosítására. Hivatkozott arra, hogy a korrekciós lista összeállítására az ajánlattevők által az ajánlatban megadott opciós eszközökből választott, kivéve a kérelmező I. ajánlatát, mivel esetében a hiányzó audio/video eszközök ellenértékét ajánlatkérő által megállapítva került korrigálásra az ajánlati ár.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a korrekció elvégzése körében valamennyi ajánlat az I. résztétel körében a hangtechnikai eszközöknél (DRAKE-rendszer) a dokumentációban előírt mennyiségtől való eltérés okán az ajánlati árak a hiányzó mennyiséggel megemelésre kerültek. E körben a mennyiségi eltérést ajánlatkérő elírásnak minősítette ezért élt a korrekcióval. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy több szempontból is érvényteleníteni kellett volna a kérelmező I. ajánlatát, ilyen ok megítélése szerint a nem megfelelő referencia bemutatása, az árbevételi előírás mint alkalmatlansági szempont nemteljesítése, az ajánlati változatoknak a kiírás feltételei nemteljesítése. Ajánlatkérő elismerte észrevételében az ajánlati áraknál történt számelírás tényét, azonban előadta, hogy ez nem változtat az eljárás eredményén és a nyertes személyén.
Ajánlatkérő megítélése szerint helyesen járt el az ajánlatok értékelése körében is, amikor a garanciális időben vállalt támogatás értéke értékelési alszempont esetében, mivel a kérelmező I. ajánlatában nem számszerűsítette, hogy milyen értéket képvisel és milyen tartalom mellett a garanciális támogatás értéke, így pedig az érdemi értékelés alapját nem képezhette.
Ajánlatkérő a kérelmező II. kérelmére tett észrevételében ismételten elismeri, hogy a kérelmező I. ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, kizárása azonban nem változtat az eljárás eredményén és a nyertes személyén, ezért kéri a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek és a kezdeményezés az alábbi indokok alapján megalapozottak.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében - a kérelmek keretei között - egyrészt abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen élt-e az ajánlati árak korrekciójával. Másrészt választ kell adnia arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a törvény rendelkezéseinek megfelelően járt-e el a érvényesség és alkalmasság megítélésénél.
Mindenekelőtt a Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő a törvényben meghatározott eljárásfajták közül a beszerzésének megvalósítására nyílt eljárási fajtát választott, így ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás lefolytatása során maradéktalanul be kell tartana a Kbt. nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezését. Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárása akkor lehet jogszerű, amennyiben a törvény adott eljárásfajtára vonatkozó szabályait ajánlatkérő betartja, hiszen ezáltal biztosítható alapvetően a törvény által megfogalmazott alapelvek érvényesülése.
A nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító ajánlati felhívásban van lehetősége ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos (akár formai, akár tartalmi) elvárásait megfogalmazni, azzal, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Az ajánlati kötöttség nyílt eljárásban a Kbt. 50. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára az ajánlati felhívás ad kellő eligazítást a tekintetben, hogy az ajánlatukat milyen szempontok figyelembevételével és betartásával készítsék el annak érdekében, hogy eséllyel vehessenek részt a közbeszerzési eljárásban, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A fent hivatkozott rendelkezések betartása azért is bír nagy jelentőséggel, mivel alapvetően ezáltal válik biztosíthatóvá, illetve teljesíthetővé a törvény által definiált esélyegyenlőség, a versenytisztaság alapelvi rendelkezései. Amennyiben a közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges, kötelezően, előre rögzített feltételek teljesítése körében az eljárás későbbi szakaszában ajánlatkérő engedményeket, felmentést adhatna, úgy a feltételeket nem teljesítő ajánlattevők előnyt élveznének a feltételeket teljesítőkkel szemben, mivel a beszerzés elnyeréséért a feltételek teljesítése nélkül is eséllyel indulhatnak. A fentieken túl pedig egy ilyen eljárás elfogadása a törvény konkrét rendelkezéseit is sértené, hiszen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a felhívás és a dokumentáció feltételeit nem teljesítő ajánlat érvénytelen, míg a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint érvénytelen ajánlat nem vehet részt a közbeszerzési eljárás további szakaszában.
A jelen ügyben az ajánlatkérő elkészítette ajánlati felhívását, amelyben meghatározta többek között a csatolandó iratok körét, valamint a szerződés teljesítésére való alkalmasság szempontjait, azt is, hogy hiánypótlás lehetőségét biztosítja az ajánlattevőknek. Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta műszaki elvárásait, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból.
Tényként állapítható meg jelen esetben, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. a) pont 2. francia bekezdésében előző két év mérlegeként a 2001. és 2002. év mérlegeit kérte csatolni. Tényként megállapítható körülmény az is, hogy a dokumentációban a előző két évként már 2002. és 2003. év került rögzítésre. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a kérelmező I. által csatolt 2002. és 2003. évi mérlegek csatolását elfogadta, azt nem tette kifogás tárgyává. Rámutat a Döntőbizottság ugyanis arra, hogy a felhívás és dokumentáció közötti ellentmondás fennállása miatt - függetlenül attól, hogy azt kellő időben nem kifogásolta egyetlen ajánlattevő sem - az eljárás későbbi szakaszában ajánlattevőket hátrány nem érheti, azaz az ajánlati felhívás elsődlegességére hivatkozással sem eredményezhet érvénytelenné nyilvánítást a dokumentációnak megfelelő iratcsatolás. Jelen esetben a felhívástól eltérő, ám a dokumentációnak megfelelő mérlegek csatolása azért sem járhat az ajánlat automatikus érvénytelenné nyilvánításával, mivel ajánlatkérő a felhívás 16. f) pontjában lehetőséget adott a hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdései szerint. Ezen törvényi rendelkezés értelmében pedig a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás utólagos csatolására hiánypótlás keretében jogszerű lehetőség van. A vizsgált mérleg a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített olyan irat, amely a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására alkalmas, így ezen hiányosság hiánypótlás keretében kiküszöbölhető.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni azonban a kérelmező I. érvelését az alkalmasság igazolása körében, mely szerint az alkalmassági feltételeket a 10% feletti alvállalkozóval együttesen lehetett volna teljesíteni.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A Kbt. 46. §-t a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
A fenti jogszabályhely alapján tehát az alkalmatlansági feltételeknek a 10% felett bevonni kívánt alvállalkozókkal együttes megfelelésről rendelkező Kbt. 44. § (4) bekezdése alkalmazásának előfeltétele, hogy ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattevő által 10% feletti alvállalkozójának a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását az ajánlati felhívásban meghatározottan előírja.
Jelen ügyben az ajánlati felhívás tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a 11. a) pontban nem kérte az ajánlattevők által 10% felett bevont alvállalkozók alkalmasságának igazolását, mint ahogy a felhívás 11. b) pontjába is kizárólag az ajánlatevőket kívánta vizsgálni a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk tekintetében.
Ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívás tartalma alapján ajánlattevőknek önállóan - függetlenül a megjelölt 10% feletti alvállalkozó teljesítményétől - kellett megfelelniük a felhívás 11. b) pontjában megfogalmazott alkalmassági szempontoknak. Ajánlatkérő jogszerűen egyetlen ajánlattevő alkalmasságának megítélésénél sem vehette figyelembe az esetlegesen megjelölt 10% feletti alvállalkozó alkalmasságára vonatkozóan közölt adatait, tényeit.
Ajánlatkérő a felhívásban megjelölt iratok, tények alapján a felhívás 11. b) pont 4. francia bekezdésében rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha forgalma az elmúlt 2 évben összességében nem haladta meg a jelen közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlata mértékének értékét.
A kérelmező I. ajánlatában csatolt 2002. évi és 2003. évi mérlegek alapján forgalma 2003. évben 220 244 E Ft, míg 2002. évben 48 162 E Ft, összességében 268 406 E Ft.
A kérelmező I. ajánlatban megadott ajánlati árai változatoktól függően nettó 326 267 432 Ft és 378 265 056 Ft között kerültek megajánlásra.
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy valamennyi változat ajánlati ára meghaladta a 2002. és 2003. évi forgalom együttes összegét. A kérelmező I. a jogorvoslati eljárásban csatolta a 2001. évi mérlegét is, amely szerint a forgalma 2001. évben 24 284 E Ft volt.
Ajánlatkérő azonban az ajánlatban szereplő forgalmi adatok ismeretében nem állapította meg az előző két év forgalmára vonatkozó előírás nemteljesítését, és a felhívásában előre közöltek ellenére a kérelmező I. szerződés teljesítésére való alkalmasságáról döntött. Ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt 26. § (2) bekezdését, mivel saját felhívásától eltérve az előre közölt feltétel nemteljesítésére alapítottan elmulasztotta megállapítani a kérelmező I. szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megalapozottnak találta e körben a kérelmező II. jogorvoslati kérelmét.
A kérelmező I. kifogásolta, hogy ajánlatkérő a garanciális időben vállalt támogatás értéke körében nem az alszempont tartalma alapján végezte el az értékelést, ajánlatának tartalmát erre vonatkozóan nem vette figyelembe.
A Döntőbizottság abban a részében osztotta az ajánlatkérő okfejtését a garanciális időben vállalt támogatás értéke alszempont körében, hogy ezen részszempont megfogalmazásából egyértelmű, hogy ajánlatkérő itt nem a garancia vállalásának tényét kívánta értékelni, hanem azt, hogy ez forintösszegben mit jelent, így ezen alszempontban értékelésekor kerülhet sor, amennyiben az ajánlatban megállapítható érték kerül meghatározásra. Nem fogadta el azonban a Döntőbizottság azon ajánlatkérői előadást, miszerint a kérelmező I. ajánlatából nem állapítható meg a garanciális időben vállalt támogatás értéke. A kérelmező I. ajánlat II. kötet 197-200. oldalain részletesen ismertetésre kerül a garanciális időben vállalt támogatás tartalma, míg a garanciális időn túli támogatás körében az ajánlat rögzíti, hogy az megegyezik a garanciaidőben vállalt támogatás tartalmával, és közli annak értékét. Az ajánlat tartalma alapján a garanciaidőben vállalt támogatás értéke éppen a garanciális időn túl vállalt támogatás értékével egyezik meg, így helytelen azon ajánlatkérői előadás, miszerint a támogatás értékének megjelölése hiánya miatt nem tudta értékelni a kérelmező I. ajánlatát a garanciaidőben vállalt támogatás értéke alszempont körében.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő jogszerűen élt-e a ajánlatok korrigálásával a lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárásában.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése értelmében nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Ajánlattevők ajánlataikat akként tették meg, hogy adtak egy alapajánlatot meghatározott műszaki tartalom és ár mellett, illetőleg változó számú alternatívát ugyancsak meghatározott műszaki tartalom és ár mellett. Ajánlattevők ajánlataikban az ajánlati változatokon túl, külön opciós listát szerepeltettek egyes rendszerelemekre meghatározott ár hozzárendelésével.
Ajánlatkérő az eljárás értékelésének szakaszában megvizsgálta az ajánlatok műszaki követelményeknek való megfelelőségét, majd meg is állapította értékelési anyagának 1/3. oldalán, hogy az I. résztétel tekintetében az egyes ajánlattevők megajánlott rendszerei tekintetében milyen hiányosságokkal bírnak. Egyedül a kérelmező II. ajánlati változata esetében rögzítette, hogy azok teljesítik a kiírás specifikációját.
Emellett ajánlatkérő készített egy "Híradó-rendszer árajánlatok korrekciós listája" elnevezésű anyagot, amelyben valamennyi ajánlattevők ajánlati változatait meghatározott hiányzó tételekkel a hozzá tartozó ár hozzárendelésével korrigálta, majd ezen korrigált ajánlatokat vonta az értékelés körébe.
Előfordult az is, hogy ajánlatkérő egyes ajánlati változatok esetén egyes tételek ajánlatban megadott árát csökkentette. Ajánlatkérő ezt a tárgyaláson azzal indokolta, hogy az ajánlati változat azon tételénél az elvártnál több került megajánlásra, ezért ezen tételek árát lecsökkentették arányosan a dokumentációban elvárt szintre.
Ajánlatkérő a dokumentációjának 19/19. oldal 4.7. pontban közölte, hogy az utasító (DRAKE-) rendszer bővítéssel összefüggésben milyen mennyiségű eszközöket kér megajánlani.
Az ajánlattevők - kivéve a Rexfilm Kft. ajánlata - ajánlataiban a dokumentáció fent idézett elvárásával szemben kevesebb mennyiség került megajánlásra. Ezen eltérést ajánlattevő akként korrigálta, hogy az érintett ajánlattevők ajánlati árait a hiányzó mennyiségi tételek árával növelte. Ez a korrekciós listában DRAKE-utasító rendszerkiegészítők cím alatt 10 000 000 Ft-os tételként került megjelölésre.
Kérelmező I. esetében például a Fájl konverziós szerver, hardver körében megajánlott eszközök darabszámát ajánlatkérő nem találta elegendőnek, így az általa szakmailag indokolt mennyiség árával növelte, míg az adatszalagos archívum hardver körében az "A" változatban hiányolt LTO-meghajtók szükségesnek ítélt a számával a "C" ajánlatban szerepeltetett árakkal növelve az "A" változat ajánlati árát.
Ajánlatkérő fent ismertetett ajánlati korrekciók jogszerűségének alátámasztására az ajánlati dokumentáció 5/5. oldal 5. bekezdésére hivatkozott, amelyben javasolta ajánlattevőknek, hogy a megajánlott rendszer több opcionális megoldási javaslatával tegye lehetővé az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb rendszertechnikai konstrukció kiválasztását. Az opcionális ajánlatok készülhetnek ugyanazon, de más partnerek bevonásával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által hivatkozott dokumentációs előírás ellentétben ajánlatkérői okfejtéssel nem biztosít lehetőséget az ajánlatok tartalmának módosítására. A hivatkozott előírás kizárólag akként értelmezhető, hogy ajánlattevők több ajánlati változat - alternatíva - elkészítésén keresztül több lehetséges rendszerelemből álló rendszert ajánljanak meg.
A fenti értelmezés helyességét támasztja alá továbbá az ajánlati dokumentáció 14. oldal 5. pontja az alternatív - többváltozatú - ajánlatok tételének szabályairól, amikor kimondja, hogy alternatív ajánlat tehető egyes eszközök esetén a műszaki dokumentációnak megfelelő műszaki paramétereket teljesítő, különböző típusú eszközökre. E helyen rögzíti azt is ajánlatkérő, hogy külön-külön benyújtott alternatív ajánlatok egyes tételei a pontozás szempontjából nem vonhatóak össze, azokat csak az adott alternatív ajánlatban szereplő feltételekkel veszik figyelembe.
Külön rögzítette ajánlatkérő a dokumentáció 17. oldal 3. pontjában, hogy az ajánlati ár és az ajánlat lényeges részének megváltoztatása nem lehetséges, azt sem felajánlani, sem megengedni nem szabad.
A törvény kógens rendelkezése, amely tiltja az ajánlatok módosítását az ajánlattételi határidőt követően, valamint az ajánlati dokumentáció fent hivatkozott előírásai ellenére ajánlatkérő az ajánlatok értékelésének szakaszában módosította a benyújtott ajánlatok ajánlati változatait műszaki tartalmukban és annak következtében ajánlati áraikban is. Ennek következtében olyan ajánlatok kerültek elbírálásra, amelyeket az ajánlattevők nem nyújtottak be. Egyrészt ajánlatkérő részéről az ajánlatban megajánlott tételeket csökkentésére került sor, másrészt a megajánlott változatok kiegészültek olyan elemekkel, amelyek nem voltak az adott változat részei. Harmadsorban ajánlatkérő az ajánlati változatokban a dokumentációtól való eltérését a hiányzó mennyiség és árának ajánlathoz történő hozzáadásával módosította.
Ajánlatkérő a fent ismertetett cselekményével megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdését, valamint saját maga által a dokumentációban előírt feltételeit, amikor a benyújtott ajánlatok tartalmát módosította. Azzal pedig, hogy ajánlatkérő nem a benyújtott ajánlatok tartalma alapján végezte el az ajánlatok értékelését, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és ezáltal pedig sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is.
Ajánlatkérő egy nyílt közbeszerzési eljárásban köteles vizsgálni, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció formai és tartalmi elvárásainak. Hiány észlelése esetén is csak a törvény adta keretek között van mód a hiányok kiküszöbölésére. Amennyiben az ajánlat hiányos - és a törvényes úton annak kiküszöbölésére nincs mód - ajánlatkérő a törvény által szabályozott következmények alkalmazására köteles (eljárás további szakaszából való kizárás esetei).
Hiánytalan ajánlatok esetén pedig ajánlatkérő a benyújtott ajánlati tartalmak felhívásában megadottak szerinti értékelésére köteles. Nyílt eljárásban szigorúan tiltott a benyújtott ajánlatok tartalmát érintő, bármilyen indokból elvégzett módosítás, akár ajánlatkérő, akár ajánlattevő részéről.
Ajánlatkérő pedig a jogorvoslattal vizsgált eljárása során az ajánlatok tartalmát érintően a törvény rendelkezései által nem megengedett változtatásokat végzett.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok tartalmát érintő módosításokat hajtott végre, amely nyílt közbeszerzési eljárásban meg nem engedett.
A Döntőbizottság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a megállapított jogsértéseket ajánlatkérőnek módja van még a közbeszerzési eljárásában reparálnia, ezért a kiszabott bírságot szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos