KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5306/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.259/6/2004.
Tárgy: a HÓDÚT Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Autópálya Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10., képviseli: dr. Zsoldos Mária ügyvéd, 6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Nemzeti Autópálya Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 80., a továbbiakban: ajánlatkérő) az "51. sz. főút Dunavecse-Apostag elkerülő szakasza (a 0+000 és a 8+588 km-szelvények között) és a hozzá kapcsolódó híd- és útépítési munkák megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívása 10. a) és 10. b) pontja 6. és 7. francia bekezdésében meghatározott árbevétel, illetve a referencia körében előírt szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítési szempontokat megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2004. április 28-án megjelent 47. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására az 51. sz. főút Dunavecse-Apostag elkerülő szakasza (a 0+000 és a 8+588 km-szelvények között) és a hozzá kapcsolódó híd- és útépítési munkák megvalósítása tárgyában.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban jelezte, hogy részajánlat és többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőséget nem biztosít.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés megkezdésének várható időpontja 2004. október 1., a teljesítés határideje műszaki átadás-átvétellel pedig 2006. november 30.
A részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint:
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása [a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a) és b) pontokban foglalt alkalmassági követelménynek a részvételre jelentkezők és a 10% feletti alvállalkozók külön-külön meg kell feleljenek. A c) pontban foglalt alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkező egyedül kell megfeleljen]:
- valamennyi számlavezető bank (pénzintézet) 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozata a részvételre jelentkező fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal [a Kbt. 44. § (4) bekezdés a) pontja]:
- mióta vezeti a részvételre jelentkező a bankszámláját,
- nyilatkozat a részvételre jelentkező pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről,
- a részvételre jelentkező számláján az igazolás kiadását megelőző 12 hónapban a forgalom hány számjegyű volt,
- a részvételre jelentkező fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
- a számláján sorban állás az igazolás kiadását megelőző 12 hónapban előfordult-e, ha igen, hány esetben, milyen összegben,
- a részvételre jelentkező 2000., 2001. és 2002. évekről készült, a cégbírósághoz benyújtott mérlege és eredmény-kimutatása (illetve egyéni vállalkozó esetén az adóbevallás másolata) a cégjegyzésre jogosult(ak) által aláírva, amennyiben a számviteli törvény alapján kötelező, könyvvizsgálói záradékkal együtt, amennyiben nem kötelező a könyvvizsgálat, az éves, illetve az egyszerűsített éves beszámoló valamennyi példányán kötelező feltüntetni a következő szöveget: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte!" [a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja],
- a részvételi jelentkező számlavezető bankja (pénzintézet) bankjai (pénzintézetei) által kibocsátott szándéknyilatkozat(ok) arról, hogy szerződéskötés esetén a pénzintézet(ek) kész(ek) hitelt nyújtani a teljesítés időtartama alatt a részvételi jelentkező részére a tárgyi munka finanszírozására összességében 500 MFt értékben [a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja].
A műszaki alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy:
A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a műszaki alkalmassági követelményeknek a részvételre jelentkezők és a 10% feletti alvállalkozók együttesen kell megfeleljenek:
E körben többek között előírás volt:
Az előző 5 év (1999. január 1.-2003. december 31.) jelentősebb, a jelen közbeszerzés tárgyának megfelelő, vagy azzal azonos tárgyú és nagyságrendű vállalkozások (referenciamunkák) bemutatása legalább a teljesítés helyének, idejének, az ellenszolgáltatás összegének, a főbb műszaki, mennyiségi mutatóknak, a munkában való részvétel arányának és a szerződést kötő másik félnek a megnevezésével, az információt nyújtó személy címével, nevével és telefonszámával, megbízói referencialevelek csatolásával [a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja].
A részvételi felhívás 10. a) pontja tartalmazta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait.
Ajánlatkérő többek között az alábbiakat írta elő:
- a részvételre jelentkező rendelkezik-e a 2000., 2001., 2002. évek árbevételei alapján legalább 6 Mrd Ft/év átlagos árbevétellel (alvállalkozókra nem vonatkozik),
- a részvételre jelentkező az utóbbi 5 évben (1999. január 1.- 2003. december 31.) rendelkezik-e minimum 10 km 2 ? 1 nyomú üzembe helyezett újépítésűfőút-referenciával fővállalkozóként, vagy konzorciumi vezetőként, tagként (társként), vagy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az adott munkába bevont alvállalkozóként.
A részvételi felhívás 10. b) pontja határozta meg a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ajánlatkérő e körben többek között rögzítette, hogy
- a részvételre jelentkező nem rendelkezik a 2000., 2001. és 2002. évek árbevételei alapján legalább 6 Mrd Ft/év átlagos árbevétellel (alvállalkozókra nem vonatkozik),
- a részvételre jelentkező az utóbbi 5 évben (1999. január 1.-2003. december 31.) nem rendelkezik minimum 10 km 2 ? 1 nyomú, a forgalomnak átadott újépítésűfőút-referenciával fővállalkozóként, vagy konzorciumi vezetőként, tagként (társként), vagy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az adott munkába bevont alvállalkozóként. (A részvételre jelentkezőknek és a 10% feletti alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük.)
A részvételi felhívás 12. pontjában az egyéb információk körében ajánlatkérő a közös jelentkezők részére az alábbi előírásokat tette:
- Amennyiben részvételre jelentkezők közös részvételi jelentkezés formájában (konzorciumként) nyújtják be a részvételi jelentkezésüket [Kbt. 36. § (2) bekezdés], a konzorcium tagjai a Kbt. 44. § (5) bekezdése alapján külön-külön meg kell feleljenek a jelen részvételi felhívás 9., 10. a) és 10. b) pontjában, a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint meghatározott pénzügyi, gazdasági követelményeknek. A Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint meghatározott műszaki alkalmassági követelményeknek a konzorcium tagjai együttesen (közösen) kell megfeleljenek.
Kérelmező 2004. május 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő részvételi felhívásának jogsértő előírásait, kötelezze ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, továbbá kérte költségei megtérítését. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. a) pontjában határozta meg a részvételi jelentkezők alkalmasságának elbírálására vonatkozó szempontokat, melyek közül álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérőnek az az előírása, mely szerint a megelőző 3 év mindegyikére legalább 6 MrdFt/év átlagos árbevételt követel meg, valamint ezt a feltételt közös ajánlattevők esetében minden ajánlattevőnek teljesítenie kell. Továbbá jogsértő ajánlatkérőnek az az előírása is, mely szerint az ajánlattevőktől, a közös ajánlattevőktől és a 10% feletti alvállalkozóktól 10 km 2 ? 1 nyomú üzembe helyezett, újépítésűfőút-referenciát követel meg. A két alkalmassági feltételt kérelmező nem tudja teljesíteni, holott tevékenységét 1950 óta végzi és ilyen jellegű tevékenység végzésére alkalmas. A kifogásolt feltételek indokolatlanul szűkítik a lehetséges jelentkezők körét. Az árbevétel ekkora mértéke indokolatlan a szerződés teljesítéséhez, hiszen az elsősorban a jelentkező stabilitásától, minőségi munkavégzésétől függ. A referencia mértéke is versenykorlátozó előírás, a beszerzés jellemzőivel nem indokolható, mert aki már legalább 1 km ilyen utat épített, az képes 100 km-nyit is megépíteni. Hátrányos az az előírás is kérelmezőre nézve, mely szerint az utóbbi 5 évben kell rendelkezni referenciával, hiszen az utóbbi években kevés olyan jellegű munka volt, amelyben hazai cégek részt vehettek volna. Kérelmező 1998-ban 8,5 km új utat épített, de ezzel nem képes a jelen eljárásban az alkalmasságát igazolni, hiába éri el a referencia munkák értéke a többmilliárdos értéket.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását megalapozatlanság okán. Álláspontja szerint a részvételi felhívásában az alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítési szempontokat a Kbt. előírásainak betartásával határozta meg. Az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezéseinek a megsértése fel sem merülhet abban az esetben, ha a Kbt. 44. § (7) bekezdésének megfelelően járt el. A részvételre jelentkezőkkel szemben nem támasztott túlzó követelményeket, a közbeszerzés tárgyát képező kivitelezés mindösszesen 12,2 km hosszúságú útszakaszok megépítését jelöli, amelynek becsült összköltsége mintegy 6 Mrd Ft. Ajánlatkérő előadta, hogy a főút építése 8,58 km hosszúságú és mintegy 3,7 km-t tesz ki a főútnál alacsonyabb rendű út építése, ennek figyelembevételével pedig a 10 km-es útszakasz referenciaként történő előírása nem minősíthető túlzó mértékűnek. Az árbevétel mértékét is a beszerzés értékére tekintettel, azzal arányban állapították meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Jelen közbeszerzési eljárás két szakaszból álló eljárás volt. A kétszakaszos eljárás közös szabályait a Kbt. 63-64. §-ai tartalmazzák.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint: Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 44. § (7) bekezdésének rendelkezése alapján a Döntőbizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő konkrét előírásai megfelelnek-e a jogalkotó által támasztott azon követelménynek, hogy azok a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételeket rögzítik.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy az árbevétel körében tett ajánlatkérői előírás, azaz 3 év viszonylatában évi 6 Mrd Ft-os árbevétel igazolásának megléte arányban áll-e a teljesítéshez szükséges feltételekkel.
Nem vitathatóan az ajánlatkérő által kért forgalmi adatok a cégek pénzügyi, gazdálkodási mutatójának minősülnek. Az árbevétel mutatja be a cég teljesítőképességét, az adott cég nagyságrendjét, iránymutatást ad a szervezettségére, tükrözi, hogy milyen volumenű munkák megvalósítására képes. Az éves forgalmi adat önmagában azonban nem ad megfelelő támpontot arra, hogy egy cég pénzügyi, gazdasági stabilitása megalapozottan megítélhető legyen. A forgalmi adat nincs összefüggésben a finanszírozási képességgel sem.
A fentiekre figyelemmel az árbevétel nagyságrendjének meghatározásánál szigorúan figyelemmel kell lenni arra, hogy annak nagyságrendje a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékig kerüljön előírásra. Ajánlatkérő előírása tartalmában azt jelenti, hogy nem képesek a beszerzés tárgyának teljesítésére azok a cégek, akiknek nincs évente legalább 6 Mrd Ft árbevételük. A Döntőbizottság álláspontja szerint viszont nem állapítható meg, hogy 6 Mrd Ft-nál kisebb, de még mindig jelentős nagyságrendű árbevételű szakcégek alkalmatlanok lennének pénzügyi, gazdasági szempontból az útépítés megvalósítására.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy mivel a beruházás nagyságrendje 6 Mrd Ft, ezért egyértelműen megfelel a Kbt. rendelkezésének ajánlatkérő előírása.
Ajánlatkérő - a részvételi felhívásból kitűnően - a beszerzés megvalósítását két év alatt tervezi, így a beszerzés értékének egy évre eső összege kb. 3 Mrd Ft. Egy év alatt ilyen nagyságrendű munka elvégzését követeli meg ajánlatkérő. Ebből következően egy évre 6 Mrd Ft árbevétel megkövetelése túlzó mértékűnek minősül különösen amiatt is, mert 3 évre visszamenőleg évente követeli meg a 6 Mrd-os nagyságrendű bevételt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ajánlatkérői előírás arra tekintettel is túlzó mértékűnek minősül, hogy ajánlatkérő a részvételre jelentkezőktől külön-külön elvárta ennek teljesítését és nem tette lehetővé, hogy ezen alkalmassági követelményeknek - adott esetben - a közös részvételre jelentkezők együttesen is megfeleljenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis indokolatlan és túlzó mértékű ilyen mértékű árbevétel megkövetelése közös jelentkezők esetében is, hiszen két jelentkező esetében 12 Mrd Ft-os éves - 36 Mrd Ft 3 éves - árbevétel igazolása messze meghaladja a beszerzés becsült értékét.
A Döntőbizottság a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért egyéb igazolási módokat és alkalmassági követelményeket is vizsgálva megállapította, hogy ajánlatkérő még alkalmassági követelményként támasztotta 500 M Ft értékű hitelnyújtási banki szándéknyilatkozat csatolását is, mely előírás önmagában is megfelelően biztosítja ajánlatkérő számára a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi alkalmasság megítélését.
A fentieket figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a 6 Mrd Ft/év árbevétel előírása túlzó mértékű volt.
A Döntőbizottság ezen túlmenően megállapította, hogy ajánlatkérő a referencia körében tett előírása is jogsértő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 8,5 km hosszúságú főutat kíván építtetni, az ezt meghaladó útszakasz (a lehajtóágak, körforgalom stb.) főútnál alacsonyabb rendű útnak minősül. Ezzel szemben ajánlatkérő 10 km hosszúságú, újépítésűfőút-referenciát követelt meg, ez pedig a beszerzés tárgya - főútépítés - mennyiségét jóval meghaladja, ezért túlzott mértékűnek minősül. A Döntőbizottság nem fogadta el azt az ajánlatkérői indokolást, mely szerint a főúthoz csatlakozandó, alsóbb rendű útépítésre is a főútra irányadó műszaki követelményeknek kell teljesülni, hiszen aki főútépítési referenciával rendelkezik, az nyilvánvaló, hogy a főútnál alacsonyabb rendű út építésére is megfelelő jártassággal rendelkezik és a referenciában megkívánt főúthoz is csatlakoznak hasonló útszakaszok. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek ezen előírása annak ellenére is túlzott mértékű, hogy lehetővé tette, hogy ezen előírásnak a részvételi jelentkező és az alvállalkozó együttesen is megfelelhet, mert a beszerzés mennyiségével az alkalmassági feltételeknek akkor is arányban kell állniuk, ha az ajánlattevő nem alvállalkozó bevonásával kívánja a szerződést teljesíteni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgyát meghaladó mértékű referenciakövetelmény meghatározása sérti a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon elemét, mely szerint jogsértő, hogy ajánlatkérő csak az elmúlt 5 évre vonatkozóan írta elő a referenciamunkák ismertetését. A Kbt. szabályozási rendszere kógens jellegű, amely azt jelenti, hogy az előírt szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben arra a törvény kifejezetten lehetőséget biztosít. A Kbt. 44. § (2) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy ajánlatkérő milyen időtartamra vonatkozóan kérhet referenciát. A fenti előírás szerint pedig legfeljebb az elmúlt 5 év referenciamunkáinak ismertetését követelheti meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő ennek alapján jogszerűen írta elő az elmúlt 5 év referenciamunkáinak ismertetését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította, a c) pont alapján a részvételi felhívás jogsértő előírásait megsemmisítette és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy a megállapított jogsértés a felhívásra vonatkozott és a jogsértő rendelkezések megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált, így az elkövetett jogsértés súlyával a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított bírság mértékét találta arányban állónak. A becsatolt felelősségi rend alapján a részvételi felhívás tartalmi előírásaiért egyszemélyi felelős nem volt megállapítható, így a Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását nem alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 21.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos