KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5329/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.248/8/2004.
Tárgy: a LEVANTEX Kft. jogorvoslati kérelme a "Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged regionális hulladékgazdálkodási program eszközbeszerzés" tárgyú beszerzése ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a LEVANTEX Tehergépjármű és Alkatrész Forgalmazó és Javító Kft. (IVECO Márkaképviselet, 2621 Verőce, Pf. 25) kérelmező által a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat (6745 Szeged, Pf. 473) mint kérelmezett "Szeged regionális hulladékgazdálkodási program eszközbeszerzés" tárgyú beszerzése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Kérelmező 2004. április 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet 2004. április 29-én felhívásra kiegészített.
Kérelmében a kérelmezettnek Szeged regionális hulladékgazdálkodási program eszközbeszerzési pályázati eljárását, ennek keretében a kiírás feltételeit, valamint azt kifogásolta, hogy a kérelmezett mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv.-nek megfelelően.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg, hogy a beszerző mellőzte a közbeszerzési eljárást, valamint a törvény alapelveit is sértette a tenderkiírás feltételeivel.
Kérelmében kifejtette, hogy ajánlatkérő a Kbt. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet. A kérelmezett által beszerezni kívánt eszközök értékhatára a 150 000 eurót meghaladja, így a kérelmezett ezen beszerzését a közbeszerzési törvény szabályai betartásával kellett volna lefolytatnia.
Hivatkozott kérelmező arra, hogy a kérelmezett ISPA-forrást kapott a beszerzés megvalósítására, azonban a beszerzéshez a nemzeti finanszírozás is járul, ám ennek aránya nem ismert számukra. Kérelmező álláspontja szerint az ISPA-támogatás céltámogatásként, illetve címzett támogatásként jelenik meg és mint ilyen, nem teszi mellőzhetővé a közbeszerzési eljárást.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem biztosította az esélyegyenlőséget, mert a kiírást úgy állította össze, hogy annak csak egy ajánlattevő tudjon megfelelni.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy ajánlattevőt hívja fel a törvénynek megfelelő eljárásra, semmisítse meg ajánlatkérő döntéseit.
Kérelmezett észrevételében előadta, hogy a kérelmező által vitatott pályázati eljárás tekintetében nem került sor közbeszerzési eljárás lefolytatására. Előadta, hogy a kérelmező által hivatkozott eszközbeszerzés vonatkozásában - tekintettel arra, hogy részben a Európai Unió ISPA-forrásából történik - versenytárgyalási eljárás van folyamatban, amelyet az EU által kiadott "Gyakorlati útmutató a PHARE, ISPA SAPARD szerződéses eljárásokhoz" című dokumentum szabályoz. Ezen indokok alátámasztják ajánlatkérő megítélése szerint, hogy a jogorvoslati kérelmet a kérelmező nem az annak elbírálására jogosult hivatalnak küldte meg. Hivatkozott a Kbt. 6. § c) pontjára, mely kimondja, hogy a Kbt. hatálya nem terjed ki a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre.
Előadta továbbá, hogy nem tartja megalapozottnak a kérelmező kérelmében tett további kifogásokat sem.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2004. április 28-án a D.248/4/2004 sz. alatt iktatott értesítéssel megindította.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok alapján:
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelés során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja, köteles-e törvény szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 6. § - a fenti rendelkezésen túl pontosan meghatározza azokat a beszerzéseket is, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá, azaz ilyen esetekben nem köteles a törvény hatálya alá tartozó szervezet a Kbt. szabályai szerinti eljárás lefolytatására.
A Kbt. 6. § b) pontja kimondja, hogy nem tartozik a Kbt. hatálya alá a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás keretében történő beszerzés.
Kérelmezett a szegedi regionális hulladékgazdálkodási program számára történő eszközbeszerzésére vonatkozó felhívást 2004. február 7-én jelentette meg egyidejűleg a EuropeAid, a KvVM honlapján, valamint két országos napilapban (a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben).
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy kérelmezett részéről a Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Program számára eszközbeszerzés a 2000. évi ISPA-projektek keretében került megvalósításra, mely projektek tekintetében a magyar állam kormánya és az Európai Unió bizottsága között megállapodás megkötésével nemzetközi szerződés jött létre, mely a 89/2002. (IV. 20.) Korm. rendelettel kihirdetésre került. A hivatkozott nemzetközi szerződés pedig rögzíti, hogy az ISPA-támogatásból megvalósítandó beszerzésekre a Gyakorlati Útmutató (Practical Guide) rendelkezéseit kell érvényesíteni.
A kérelmezettnek tehát a nemzetközi szerződésben rögzítettek alapján meghatározott külön eljárás keretében kellett megvalósítania a beszerzését, így kérelmezett tekintetében nem volt megállapítható a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. szabályainak a mellőzése, ugyanis a kérelmezett eljárására ezen törvény a fenti indokok alapján nem terjed ki.
Nem osztotta a Döntőbizottság azon kérelmezői okfejtést, hogy a nemzeti finanszírozás ténye a kérelmezett beszerzésére a Kbt. alkalmazhatóságát alapozná meg. A fent hivatkozott nemzetközi szerződés alapján megkötött finanszírozási szerződés a projektek végrehajtására a Gyakorlati Útmutatóban (Practical Guide) megfogalmazott közbeszerzési eljárási szabályok szerinti, külön eljárási rend lefolytatását írja elő, függetlenül a nemzeti finanszírozástól. Ez pedig nem azonos a Kbt. által szabályozott közbeszerzési eljárással. Rámutat továbbá a Döntőbizottság arra is, hogy a támogatott beszerzési projekt egyes részeinek a beszerzési eljárás tekintetében történő megbontására, megosztására elméletileg és gyakorlatilag sincs lehetőség, egyrészt a támogatás a teljes projektre szól, így önkényesen nem mondható ki, hogy a projekt mely részeire vonatkozik az ISPA és melyik részére a nemzeti támogatás. Másrészt viszont a megállapodás egyértelműen leszögezi azt, hogy a projekt megvalósítása során a Gyakorlati Útmutatóban (Practical Guide) megfogalmazott eljárási szabályok szerint kell eljárni, ez pedig kizárja a projekt egyes részeire eltérő szabályok alkalmazást.
Kérelmezett a kérelmező által támadott beszerzésére vonatkozóan nem részesült sem céltámogatásban, sem címzett támogatásban, így már önmagában ezért is alaptalan a kérelmező hivatkozása a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tv. rendelkezéseire.
Ugyancsak téves azon kérelmezői előadás, miszerint az ISPA-támogatás a helyi önkormányzatok felé címzett vagy céltámogatásként jelenik meg. Az ISPA-támogatásokhoz kapcsolódóan is a kormány és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás az irányadó, melynek hiteles szövege a Nemzeti Alap felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 84/2002. (IV. 19.) Korm. rendeletben került kihirdetésre. A megállapodás értelmében a közösségi támogatások kezelésére, a pénzgazdálkodási feladatok ellátására külön szervezeti egységek kerültek felállításra. Ezen szabályok értelmében az ISPA-támogatások "végső kedvezményezettnek" történő eljuttatására nem a címzett és a céltámogatások keretén belül kerül sor, hanem külön erre létrehozott szervezeti egységeken keresztül.
Tekintettel arra, hogy a kérelmezett beszerzése a Kbt. 6. § b) pontja alapján nem a Kbt. hatálya alá tartozik, kérelmezett nem követett a Kbt. szabályaiba ütköző mellőzést.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta a kérelmezett által folytatott eljárás jogszerűségét is.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (továbbiakban Áe.) 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás bármely szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság hatáskörébe a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslatok intézése tartozik.
A 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A fent hivatkozott rendelkezések alapján a Döntőbizottság azon ügyekben járhat el és azon eljárásokkal kapcsolatban bírálhat el jogvitákat, amelyek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. rendelkezései alapján kerültek megindításra, illetve lefolytatásra. Ezek értelmében a Döntőbizottsághoz is csak a Kbt. rendelkezései alapján lebonyolított eljárások ellen lehet a törvény által elismert érdekelt feleknek jogorvoslatot kérniük.
Tekintettel azonban arra, hogy a kérelmezett beszerzésére a már többször hivatkozott 89/2002. (IV. 20.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján nem a Kbt. rendelkezései irányadóak, annak vizsgálata, hogy a kérelmezett a számára előírt Gyakorlati Útmutatóban részletezett uniós szabályok szerinti beszerzési eljárásra előírt szabályokat betartotta-e vagy sem, nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó kérdés, ezért ennek vizsgálatára jogszerű lehetősége nincs.
A fenti indoklásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy egyrészt ajánlatkérő nem jogtalanul mellőzte a Kbt. szabályait, másrészt hatáskörének hiánya áll fenn az eljárás jogszerűségének vizsgálatára, ezért a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 20.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos