KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5331/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.219/15/2004.
Tárgy: a Panaudió Kft. kérelmező kérelme a Magyar Televízió Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Panaudió Kft. (1092 Budapest, Ferenc krt. 26., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Magyar Televízió Rt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 41-43., képv.: dr. Fillinger György ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 57., továbbiakban: ajánlatkérő) által "2004. évi olimpiai játékok közvetítéséhez eszközök vásárlása és Híradó hírgyártó rendszer vásárlása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdést, a Kbt. 55. § (6), valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a 62. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárását lezáró döntését a II. 9 db hordozható IT-alapú hírgyűjtő kamera-felvevőegység és tartozékai, a dokumentációban meghatározott kiépítése és a IV., 19 db különböző stúdióminőségű zoomlencse és tartozékai résztételek tekintetében megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Egyebekben a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2004. február 6-án a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 14. számában - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény szabályai szerint - közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát 19 tételben ismertette és rögzítette azt is, hogy a dokumentációban szereplő mennyiségekből ajánlatkérő +30% mértékben eltérhet.
Ajánlatkérő a felhívás 3. c) pontjában lehetőséget adott a részajánlat tételére akként, hogy a 3. a) fejezet I. tételére kizárólag a tenderdokumentációban részletesen ismertetett felépítésű és működésű komplett rendszerre tehető ajánlat, míg a további (II-XIX.) tételek vonatkozásában ajánlattevő a beszerzés tételenkénti teljes mennyiségre tehet ajánlatot.
A felhívás 3. a) pont II. résztételként 9 db hordozható IT-alapú hírgyűjtő kamera - felvevőegység és tartozékai, a dokumentációban meghatározott kiépítésben, a IV. résztételként pedig 19 db különböző stúdióminőségű zoomlencse és tartozékai beszerzési tárgy került meghatározásra.
Ajánlatkérő a felhívás 4. pontjában rögzítette a teljesítés határidejét a II. résztétel tekintetében az alábbiak szerint:
"- a 3. a) fejezet II. tételére vonatkozóan a szállítási határidő: 2004. június 30."
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni az ajánlatokat, az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat (alszempontokat), súlyszámokat és az értékelési módszert a felhívás 13. b) pontjában részletesen ismertette. Az értékelési részszempontok között szerepelt a kiegészítő szolgáltatások mennyisége és minősége 10 súlyszámmal. Ezen részszemponthoz tartozóan ajánlatkérő az alábbi alszempontokat határozta meg:
- garancia ideje
3
- garanciális időben vállalt támogatás értéke
3
- garanciális időn túl vállalt támogatás értéke
2
- szakemberek betanítására nyújtott napok száma
2
Rögzítésre került továbbá, hogy valamennyi részszempontnál a legelőnyösebb ajánlat kapja a maximális 10-es pontszámot, a legkevésbé előnyös a minimális 1-es pontszámot, a kettő között lineárisan arányítva értékeli a kiíró az ajánlatokat. Az egyes részszempontokra elért pontok a megadott súlyszámokkal súlyozásra, majd összesítésre kerülnek.
A felhívás 14. pontjában ajánlatkérő lehetőséget biztosított többváltozatú ajánlat tételére a dokumentációban meghatározottak szerint.
A felhívás 16. "Egyéb információk" e) pontja szerint hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdései szerint lehetőség volt.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében.
A dokumentáció tartalmazta az ajánlat elkészítésére vonatkozó utasításokat, az eljárás menetének ismertetését, a szerződési feltételeket, nyilatkozatsablonokat és a részletes műszaki előírásokat.
A dokumentáció 14. oldal 4. pontja rögzítette, hogy ajánlattevő köteles a műszaki dokumentáció követelményeivel teljes mértékben összhangban lévő ajánlatot benyújtani. A műszaki dokumentációban megfogalmazott feltételeknek valamely formában meg nem felelő ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja.
Ugyanezen oldal 5. pontjában ajánlatkérő alternatív (többváltozatú) ajánlattétel lehetőségének a feltételeit ismertette. Ezek szerint az egyes eszközök esetén a műszaki dokumentációnak megfelelő műszaki paramétereket teljesítő, különböző típusú eszközökre tehető ajánlat.
Ajánlatkérő a Kbt. 49. § (2) bekezdésére hivatkozva közölte a dokumentáció 16. oldal IV. 2. pontjában, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatóak, míg az V. 3. pontban közölte, hogy az ajánlati ár és az ajánlat lényeges részének megváltoztatása nem lehetséges, azt sem felajánlani, sem elfogadni nem szabad.
A dokumentáció 23. oldalán ajánlatkérő a II. tétel esetében a szállítási határidőt 2004. szeptember 20-ában határozta meg azzal, hogy kedvezőbb szállítási határidő megajánlható, pontozásnál előnyt jelent.
Az ajánlatkészítés időszakában érkeztek ajánlatkérőhöz kérdések, melyeket írásban megválaszolt 2004. február 27-én kelt levelében.
Kérdésként merült fel a II. résztétel vonatkozásában meghatározott szállítási határidő felhívásban és dokumentációban való eltérésének feloldása. Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy a dokumentációban megadott 2004. szeptember 20. - időpont téves, az érvényes előírás a felhívás szerinti 2004. június 30-a a szállítási határidőre.
Ajánlatkérő válaszát kérelmező nyilatkozata szerint 2004. március 1-jén megkapta.
Ajánlattételi határidőre 2004. március 18-ára az II. résztételre a kérelmező, a Sony Hungaria Kft., a REXFILM Kft., a PENNA- MEDIA Kft., a VM Pro Kft. és a Studiotech Kft. nyújtottak be ajánlatot. A IV. tétel körében a kérelmező, a REXFILM Kft., a PENNA-MEDIA Kft., a VM Pro Kft., a Studiotech Kft. és a Somos Video Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felvilágosítást kért ajánlattevőktől, köztük kérelmezőtől, majd értékelte az ajánlatokat.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2004. április 1-jén hirdette ki nyilvánosan.
Döntése értelmében az II. résztétel tekintetében az eljárás nyertese a Studiótech Kft. lett, ezen résztétel körében a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításra került a szállítási határidő nem előírtak szerinti megajánlása miatt. A IV. résztétel körében az eljárás nyertese a Somos Video Kft. lett.
A kérelmező 2004. április 9-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte a IV. résztétel 19 db különböző stúdióminőségű zoomlencse és tartozékai körében. Kérelme indoklásában előadta, hogy ajánlatkérő értékelése jogsértő a garanciális időben vállalt támogatás értékének pontozásánál, mivel ajánlatkérő az általuk tett vállalást nem értékelte a megfelelő pontszámmal, illetőleg elfogadhatatlan, hogy eltérő tartalmú vállalások esetén is azonos pontszám kiosztására került sor.
Megítélése szerint ezen alszempont jogszerű értékelése esetén az eljárás nyertese lett volna a IV. résztétel tekintetében.
Kérelmező 2004. április 13-án kiegészítette kérelmét és a IV. résztételen túl kifogásolta ajánlatkérő eljárását a II. résztétel tekintetében is. Előadta, hogy ajánlatkérő ezen résztételnél ajánlatuk érvénytelenségét állapította meg. Előadta, hogy ajánlatukban 2004. július 31-ét határozták meg, amely a dokumentációban megadott határidőt (2004. szeptember 30.) figyelembe véve nem kifogásolható, továbbá ajánlatkérő a bontáson - a közjegyzői okirat tanúsága szerint is - formai szempontból érvényesnek elfogadta.
Kérelmező kifogásolta továbbá azt is, hogy a II. résztétel nyertesének ajánlati ára megemelésre került 5 db beíró egység árával. Ezzel ajánlatkérő megsértette a közbeszerzés tisztaságát.
A II. tenderpont körében előadta, hogy amennyiben ajánlata érvényes, úgy ajánlatkérő a garanciális időben vállalt támogatás értéke körében közzétett pontozása sem lenne helytálló.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a IV. tenderpont körében a garanciális időben vállalt támogatás értéke körében azért nem tudta a kérelmező által megjelölt értéket a pontozásnál figyelembe venni, mert a kérelmező a garanciális támogatás tartamát nem adta meg. Megítélése szerint az "Utasítás az ajánlattevőknek" dokumentáció egyértelmű volt a tekintetben, hogy a kiegészítő szolgáltatások mennyiségén túl, azok minőségét és tartalmát is meg kell adni.
A II. tenderpont körében előadta, hogy valóban eltérés volt a felhívás és a dokumentáció előírása között a szállítási határidő tekintetében, ezt még az ajánlattételi határidő előtt beérkezett ajánlattevői kérdések is érintették. Elismerve az előírásai közötti ellentmondást, a kérdésekre adott válaszaikban egyértelműen megadták, hogy az érvényes feltétel a szállítási határidő tekintetében a felhívásban szereplő 2004. június 30-a. Válaszaikat valamennyi ajánlattevőnek megküldték, így a kérelmező által az ajánlatban tett 2004. július 31-i szállítási határidő-vállalás nem elégíti ki az elvárásaikat, ezért jogszerűen minősítették érvénytelennek a kérelmező ajánlatát ezen tenderpontnál. Előadta továbbá, hogy az ajánlatok értékelése és a pontozás az eredeti ajánlati tartalmak és ajánlati árak mellett került elvégzésre, ez az értékelési anyagukból is kitűnik. Az történt csupán, hogy az eredményhirdetést követően a nyertes ajánlatában szereplő opcionális listából éltek az opció igénybevételével és az opcióként szereplő 5 db beíró egységet igényelték az ott megadott áron, így jogsérelem nem történt az eljárásban megítélése szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme a II. és a IV. tenderpont körében az alábbi indokok szerint alapos:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő még az ajánlattételi határidőt megelőzően ajánlattevői kérdésre válaszolva egyértelműen pontosította elvárását a II. tenderpont körében a szállítási határidőt illetően.
Közölte ugyanis, hogy a teljesítendő szállítási határidő 2004. június 30-a legyen. Ajánlatkérő feltételeket pontosító válasza a kérelmezőnek is rendelkezésére állt, nyilatkozata szerint is 2004. március 1-jén, még az ajánlattételi határidőt jóval megelőzően. Kérelmezőnek tehát tisztában kellett lennie azon ajánlatkérői elvárással, hogy az ajánlatban a legkésőbbi szállítási határidőre vonatkozó ajánlatnak 2004. június 30-ának kell lennie.
Kérelmező alappal nem hivatkozhat a felhívás és dokumentáció ellentmondásosságára, hiszen ajánlatkérő ezt még megfelelő időben, az ajánlattételi határidőt megelőzően pontosította, a pontosítás módját pedig a kérelmező sem kifogásolta a rendelkezésére álló jogvesztő határidőn belül, tekintve, hogy 2004. március 1-jén erről tudomással bírt.
A kérelmező által benyújtott ajánlatban - kérelmező által sem vitatottan - a szállítási határidő a II. tenderpontnál 2004. július 31-e volt, amely későbbi időpont annál, amint ajánlatkérő előírásként meghatározott a felhívásában. Ajánlatkérő részéről a fenti indokok mellett helyes volt annak megállapítása, hogy a kérelmező ajánlata nem felelt meg a felhívás előírásainak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében ajánlata érvénytelen.
A Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Alaptalanul hivatkozott továbbá a kérelmező azon körülményre, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor nem minősítette ajánlatát érvénytelennek, ezért azt később sem teheti meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja ugyanis, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ajánlatkérő tehát akkor követett volna el jogsértést, ha az eljárás bontást követő szakaszában felismert ajánlati hiányosság következményét nem alkalmazza az adott ajánlattevővel szemben, függetlenül attól, hogy a bontás alkalmával esetlegesen formai szempontból érvényesnek ítélte az kérelmező ajánlatát. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a szállítási határidő felhívástól eltérő megajánlása az ajánlat tartalmi, nem pedig a formai megfelelőségének vizsgálata körébe esik.
A fenti indokok alapján tehát megalapozatlan azon kérelmezői előadás, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül zárta volna ki az eljárás további szakaszából. Éppen ezért nem bír relevanciával az a kérelmezői előadás sem, miszerint a vonatkozásában a garanciális időben vállalt támogatás értékénél jogsértő értékelés megvalósulhatott, hiszen a II. tenderpont körében ajánlata érvénytelensége a Kbt. fent hivatkozott 53. § (2) bekezdése szerint azt jelenti, hogy ajánlata nem vehet részt az értékelés szakaszában.
A Döntőbizottság ezt követően a II. tenderponttal kapcsolatban megvizsgálta, hogy ajánlatkérő követett-e el jogsértést azzal, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő megajánlott és elfogadott tartalmú ajánlatát kiegészítette és az ajánlati árát ennek megfelelően megemelte.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
A nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A nyílt eljárásban alapvetően érvényesülő, a Kbt. 49. § (2) bekezdésben rögzített további törvényi rendelkezés, hogy a nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A fenti rendelkezések alapján egyfelől a benyújtott ajánlatok tartalmán, az egyes tartalmi elemeken semmilyen indokkal nem lehet változtatni, azt sem ajánlattevő, sem ajánlatkérő nem teheti meg jogszerűen.
Ugyancsak nem megengedett, hogy az eljárásban értékelésre került ajánlati tartalmaktól eltérő tartalommal és árral kerüljön sor az eljárást lezáró szerződés megkötésére.
Ajánlatkérő a törvény kógens rendelkezései ellenére tiltott módon az elfogadott ajánlati tartalomtól eltérő tartalommal egészítette ki a nyertes ajánlati árát, ezzel emelve annak ajánlati árát, amely sérti a Kbt. 49. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által hivatkozott dokumentációs előírás ellentétben ajánlatkérői okfejtéssel nem biztosít lehetőséget az ajánlatok tartalmának módosítására, arra hivatkozással, hogy az az opció tételének lehetőségét és figyelembevételét jelenti.
A hivatkozott előírás kizárólag akként értelmezhető, hogy ajánlattevők több ajánlati változat - alternatíva - elkészítésén keresztül több lehetséges rendszerelemből álló rendszert ajánljanak meg.
A fenti értelmezés helyességét támasztja alá továbbá az ajánlati dokumentáció 14. oldal 5. pontja az alternatív - többváltozatú - ajánlatok tételének szabályairól, amikor kimondja, hogy alternatív ajánlat tehető egyes eszközök esetén a műszaki dokumentációnak megfelelő műszaki paramétereket teljesítő, különböző típusú eszközökre. E helyen rögzíti azt is ajánlatkérő, hogy külön-külön benyújtott alternatív ajánlatok egyes tételei a pontozás szempontjából nem vonhatóak össze, azokat csak az adott alternatív ajánlatban szereplő feltételekkel veszik figyelembe.
Külön rögzítette ajánlatkérő a dokumentáció 17. oldal 3. pontjában, hogy az ajánlati ár és az ajánlat lényeges részének megváltoztatása nem lehetséges, azt sem felajánlani, sem megengedni nem szabad.
A dokumentációnak nem volt olyan rendelkezése, amely rögzítette volna, hogy ajánlatkérő mely eszközök, rendszerelemek megajánlását kéri opció formájában szerepeltetni az ajánlatban, mint ahogy azt sem, hogy az opcióval milyen feltételek mellett kíván majd élni.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlatkérő IV. 19 db különböző stúdióminőségű zoomlencse és tartozékai résztétel körében végzett értékelésének jogszerűségét a garanciális időben vállalt támogatás értéke alszempont esetén:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
Ajánlatkérő a felhívásában a kiegészítő szolgáltatások mennyisége és minősége részszempont egyik alszempontjaként szerepeltette a garanciális időben vállalt támogatás értékét, mint értékelési alszempontot 3 súlyszámmal.
Ajánlatkérő az alszempont meghatározásán túl további előírást nem tett a garanciális időben vállalt támogatás tartalmára, fogalmára, illetve megajánlására vonatkozóan.
A Döntőbizottság abban a részében osztotta az ajánlatkérő okfejtését a garanciális időben vállalt támogatás értéke körében, hogy ezen részszempont megfogalmazásából egyértelmű, hogy ajánlatkérő itt nem a garancia vállalásának tényét kívánta értékelni, hanem azt, hogy ez Ft-összegben mit jelent, így ezen alszempontban értékelésére akkor kerülhet sor, amennyiben az ajánlatban megállítható érték kerül meghatározásra.
A kérelmező ajánlatában szereplő ajánlati adatlapon a garanciális időben vállalt támogatás értéke pontosan megjelölésre került, így volt a meghatározott alszemponthoz tartozóan értékelés alá vonható tartalmi elem, ezen tartalmi elem vizsgálatát és értékelését ajánlatkérő elmulasztotta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő e részszemponthoz tartozó tartalmi elem értékelésének elmulasztása körében nem hivatkozhat arra, hogy a megjelölt érték mögötti tartalom esetlegesen hiányzik, illetőleg nem kellő részletességgel van rögzítve, ahogy elvárná.
A felhívásban megjelölt alszempont tartalma a támogatás értéke és nem annak tartalma. Amennyiben ajánlatkérő az értékhez kacsolódó tartalmat is vizsgálni kívánta volna, azt külön értékelési részszempontként, illetőleg alszempontként kellett volna megfogalmaznia, vagy utalnia kellett volna rá, hogy e bírálati részszempont értékelése során ezt is figyelembe veszi.
Azzal, hogy ajánlatkérő lényegében nem végzett értékelést a garanciális időben vállalt támogatás értéke körében, hiszen az ajánlatban szereplő tartalmi elemek eltérésétől függetlenül valamennyi ajánlattevő részére a minimális pontszámot osztotta ki, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok tartalmát érintő módosításokat hajtott végre, amely nyílt közbeszerzési eljárásban meg nem engedett, illetőleg az értékelést nem jogszerűen végezte el. A Döntőbizottság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a megállapított jogsértéseket ajánlatkérőnek módja van még a közbeszerzési eljárásában reparálnia, ezért a kiszabott bírságot szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos