KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5589/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
lkt.sz.: D.230/8/2004.
Tárgy: a Tax-Team 2000 Személy- és Vagyonvédelmi Kft. és a Barna-Sólyom Vagyonvédelmi Kft. jogorvoslati kérelme a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Tax-Team 2000 Személy- és Vagyonvédelmi Kft. (7624 Pécs Ifjúság út 11., képv.: dr. Kastory Edina ügyvéd - továbbiakban: kérelmező I.) jogorvoslati kérelmének, melyet a PVV Pécsi Városi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. (7626 Pécs, Búza tér 8/B - továbbiakban: ajánlatkérő) Pécs közigazgatási területén lévő, az ajánlatkérő tulajdonában álló Pécs, Siklósi u. 68., Balokány liget, Pécs vásárcsarnok, Pécs vásártér, Diana utcai piac őrzése 40 000 óra/év időtartamban és az ajánlati dokumentációban megjelölt távfűtési csővezeték őrzése 12 470 m nyomvonalhosszon tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 43. § (4) bekezdését, valamint a 43. § (4) bekezdésére figyelemmel a 60. § (1) bekezdés b) pontját.
A jogsértések miatt a Döntőbizottság a hiánypótlás lehetősége biztosításáig visszamenően megsemmisíti ajánlatkérőnek a felhívásban felsorolt ingatlanokra vonatkozó döntéseit, valamint 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A Barna-Sólyom Vagyonvédelmi Kft. (7133 Fadd, Rózsa u. 11/A, továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét - melyet ugyanazon közbeszerzési eljárás ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 16-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Részajánlatot a felhívásban felsorolt ingatlanok együttesére vagy a távfűtési csővezeték őrzésére lehetett tenni.
Az ajánlati biztosíték összege részajánlatonként 300 000 Ft volt.
A 8. b) pontban ajánlatkérő előírta: az ajánlati biztosítékot "Őrzés-védelem közlemény feltüntetésével az ajánlattételi határidőig kell megfizetni, vagy az ajánlathoz csatolni kell az ezt helyettesítő bankgaranciát. A bankgarancia-levélben feltüntetendő a beszerzés tárgya és kedvezményezettként az ajánlatkérő. A bankgaranciának visszavonhatatlannak kell lennie; érvényessége az ajánlati kötöttség lejártáig kell szóljon. Érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlati biztosíték az ajánlattételi határidőig nem érkezik meg vagy a bankgarancia hiányzik az ajánlatból."
A 16. pont hatodik bekezdésben ajánlatkérő közölte, hogy a Kbt. 43. (4) bekezdésében meghatározottak szerint hiánypótlási lehetőséget biztosít.
A tizedik bekezdésben ajánlatkérő előírta, hogy "az ajánlattevőnek és az általa a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt valamennyi alvállalkozó vonatkozásában csatolnia kell az ajánlati felhívás megjelenésétől számított 30 napnál nem régebbi keltű cégkivonatot vagy cégbírósági bejegyzési kérelem és az ajánlatot aláíró személyek aláírási címpéldányának eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát."
Az ajánlattételi határidőre, 2004. március 8-ra a kérelmező II., a Valéria Kft. és a Trucker Kft. teljes körű ajánlatot, a kérelmező I., a Vadúz Vidi Bt. és a Já-Ka Bt. pedig az ingatlanok őrzésére részajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő a március 26-ra halasztott eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárást mindkét beszerzési rész tekintetében a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította.
A kérelmező I. ajánlata érvénytelenné nyilvánítását azzal indokolta, hogy benyújtott aláírási címpéldánya nem felel meg az ajánlati felhívás 16. pontja tizedik bekezdésében foglaltaknak, mert az nem eredeti, a másolati címpéldányon a közjegyzői hitelesítés sem eredeti.
Kérelmező I.-nek az eredményhirdetésen jelen lévő képviselője kifogásolta a hiánypótlás biztosítása ajánlatkérői elmulasztását.
Kérelmező II. mindkét részajánlata érvénytelenségét ajánlatkérő azzal indokolta, hogy kérelmező II-nek a két részajánlatra összesen 600 000 Ft ajánlati biztosítékot kellett volna nyújtani, ezzel szemben csak 300 000 Ft átutalása történt meg az ajánlattételi határidőig.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az összegezést március 30-án megküldte a jelen nem lévő ajánlattevőknek, így kérelmező II-nek is.
Kérelmező I. április 13-án postára adott jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlata érvénytelenné nyilvánítására és ezáltal a közbeszerzési eljárás eredménytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, a jogsértések megállapítását.
Kérelme indokaként előadta, hogy a Kbt. vonatkozó rendelkezése értelmében ajánlatkérőnek részére hiánypótlási lehetőséget kellett volna biztosítania. A másolati címpéldányból kitűnően egyértelműen valószínűsíthető volt, hogy rendelkezik a megfelelő aláírási címpéldánnyal.
Kérelmező II. április 19-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, mely D.237/2004. számú kérelemre indult eljárást a Döntőbizottság a D.230/2004. sz. ügyhöz egyesítette. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által részére megküldött, április 5-én kézhezvett dokumentumok - az eredményhirdetési jegyzőkönyv és összegezés - szerint ajánlatkérő mindkét részajánlatát érvénytelenné nyilvánította, pedig az egyik részajánlatot el kellett volna fogadnia, ugyanis egy részajánlat ajánlati biztosítékát befizette.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek tisztáznia kellett volna, hogy a befizetett 300 000 Ft melyik részajánlat ajánlati biztosítékául szolgál, és ezt követően hiánypótlási lehetőséget kellett volna biztosítania a hiányzó 300 000 Ft ajánlati biztosíték nyújtására.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Kérelmező I. kérelmére előadta, hogy elsődlegesen a kérelem határidőben történő benyújtása vizsgálatát kéri. Érdemben előadta, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése az "egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén" rendelkezésrész nem taxatív felsorolást tartalmaz, ezáltal a jogalkotó a jogalkalmazóra bízza az "egyéb" szó értelmezését. Az ő értelmezése szerint az, hogy az aláírási címpéldány fénymásolt formában került benyújtásra, nem tartozik az egyéb formai hiányosságok körébe.
Kérelmező II. kérelmét illetően előadta, hogy a Kbt. 43. (4) bekezdése értelmében a hiányzó ajánlati biztosíték nem pótolható és nem tekinthető a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti "nem egyértelmű kijelentések tisztázása" körébe.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
Kérelmező I. kérelmét illetően ajánlatkérő észrevételében kérte annak vizsgálatát, hogy a kérelem nem késett-e el.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértő (vagy a kérelmező által jogsértőnek tartott) eseményről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő jogvesztő.
Kérelmező I. jelen volt a március 26-án tartott eredményhirdetésen, e napon értesült az általa jogsértőnek tartott eseményről; ajánlata érvénytelennek minősítéséről és a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításáról. A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő tehát április 10-én telt le.
Április l0-e (szombat) azonban munkaszüneti nap volt, valamint a húsvét ünnep miatt április 11. (vasárnap) és április 12. (hétfő) is.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján - ha a Kbt. másként nem rendelkezik -, a Döntőbizottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. a határidők számítására nézve nem tartalmaz rendelkezést, így a kérelem határidőben való előterjesztettsége vizsgálatánál az Áe. szabályai az irányadók.
Az Áe. 39. § (2) bekezdése így rendelkezik: "Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le."
Az április 10-ét követő munkaszüneti napokat követő első munkanap április 13-a volt, kérelmező I. ezen a napon postára adta a jogorvoslati kérelmet, az tehát nem késett el.
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta kérelmező I. jogorvoslati kérelmét.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ezen feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontja tizedik bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlatot aláíró személy/ek aláírási címpéldányát eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolati példányban.
A kérelmező I. az ajánlata 31. oldalán lévő aláírási címpéldány-másolatban lett csatolva, a rajta levő, 2004. március 4-én kelt közjegyzői hitelesítési záradék is másolat.
Az ajánlat tehát nem felelt meg a felhívás 16. pontja tizedik bekezdésének.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése azonban lehetőséget ad az ajánlat egyes hiányainak, hiányosságainak pótlására a következők szerint: "Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és a 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén."
A rendelkezésből az következik, hogy a Kbt. 44. § (alkalmasság igazolása) és 46. § (kizártság fenn nem állása igazolása) körében lehetőség van úgy az ajánlatból hiányzó igazolás, nyilatkozat pótlására, ezen a körön kívül azonban csak formai hiányosság pótlására van lehetőség, azaz egy meglévő, de formailag nem megfelelő igazolást, nyilatkozatot lehet pótolni az ajánlat érvényessé tételéhez.
Az aláírási címpéldány nem tartozik a 44., 46. § szerinti igazolások, nyilatkozatok körébe. Így tehát erre nézve akkor lehet megadni a hiánypótlás lehetőségét, ha az ajánlatban a címpéldány ténylegesen fellelhető, de az valamilyen hiányosságban szenved.
A jogvita tárgyát képező aláírási címpéldány a kérelmező I. ajánlatához másolati példányban csatolva volt. Ajánlatkérőnek tehát lehetővé kellett volna tennie kérelmező I. részére, hogy csatolja be az eredeti címpéldányt, vagy egy olyan címpéldányt, ami ugyan nem eredeti, de azon eredeti közjegyzői hitelesítés szerepel.
A hiánypótlás további feltétele az, hogy a felhívás szerint ezt a lehetőséget ajánlatkérő biztosítani fogja.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontja hatodik bekezdésében közölte, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlást biztosítja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül mellőzte kérelmező I. részére a hiánypótlás biztosítását, ezáltal megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjával indokolta, miszerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A fentiekben kifejtettek szerint a kérelmező I. ajánlata hiánypótlás keretében érvényessé tehető, így nem áll fenn a 60. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tényállás.
Az eljárás eredménytelenségét ajánlatkérő csak akkor mondhatja majd ki, ha a hiánypótlásnak a kérelmező I. nem tesz eleget, vagy a megismételt döntéshozatali eljárásban való mérlegelése során merül fel az eljárás eredménytelenségét okozó tényező.
A közbeszerzési eljárás eddigi tényállása szerint tehát nem volt jogszerű az eljárás eredménytelenségének megállapítása, így ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdésére figyelemmel megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját.
A Döntőbizottság ezért a hiánypótlás biztosításáig visszamenően megsemmisítette ajánlatkérő döntéseit - beleértve az eljárást lezáró döntést is -, mert a jogsértés csak ily módon orvosolható.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezésre, miszerint "Ha a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni."
Kérelmező II. kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította mindkét részajánlatát érvénytelennek, mert hiánypótlás biztosítása vagy tisztázó kérdés feltevése útján az egyik ajánlat érvényessé tehető lett volna.
A Kbt. 41. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta."
A felhívásban ajánlatkérő részajánlatonként tette kötelezővé a 300 000 Ft összegű ajánlati biztosíték nyújtását. Előírta a felhívás 8. b) pontjában, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlati biztosíték az ajánlattételi határidőig nem érkezik meg, vagy a bankgarancia hiányzik az ajánlatból. Kérelmező II. két részajánlatot nyújtott be, de csak egyszeri ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását igazolta.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmezésére vonatkozóan fent kifejtettek szerint a hiányzó ajánlati biztosíték nem volt pótolható, az nem tartozik a Kbt. 44., 46. §-a szerinti igazolások, nyilatkozatok körébe és nem tekinthető formai hiányosságnak. Ugyanis nem formai, hanem tartalmi hiány az, ha egy, a felhívásban meghatározott feltételnek az ajánlattevő nem tesz eleget.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése a tisztázó kérdések feltevésével kapcsolatban így rendelkezik: "Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében."
A rendelkezés alapján ajánlatkérő akkor tehet fel tisztázó kérdést az ajánlattevő felé, ha az ajánlatban nem egyértelmű kijelentések vannak.
A kérelmező II. ajánlatában tisztázandó kérdés nem volt, egyértelmű volt az a helyzet, hogy kérelmező II. a 600 000 Ft ajánlati biztosíték helyett csak 300 000 Ft ajánlati biztosítékot nyújtott.
Az ajánlat adatai még csak utalást sem tartalmaztak arra, hogy a 300 000 Ft melyik részajánlat ajánlati biztosítékának tekintendő, abból tehát ajánlatkérő csak azt a következtetést tudta levonni, hogy kérelmező II. mindkét részajánlat ajánlati biztosítékának tekintette a 300 000 Ft-ot. Ezáltal a kérelmező II. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás 8. a) pontjának, miszerint az ajánlati biztosíték mértéke részajánlatonként 300 000 Ft.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező II. ajánlata az ajánlati felhívás 8. a) pontjának való nem megfelelés miatt érvénytelen volt, így ajánlatkérő döntése jogszerű.
Ezért a Döntőbizottság a kérelmező II. jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 1 millió Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, ez eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság elegendőnek tartotta a minimumösszegű bírság kiszabását; mivel ajánlatkérő jogsértése nem ismételt jellegű; a beszerzés értéke az ajánlatokban megadott ajánlati árak szerint 30-40 millió Ft összegű és az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsértés orvoslást nyerhet.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. április 17.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos