KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5592/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.274/8/2004.
Tárgy: az FKFSZ Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. jogorvoslati kérelme az Állami Autópálya Kezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az FKFSZ Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. (1091 Budapest, Üllői út 47., képviseli: dr. Huszár Zita ügyvéd, 1042 Budapest, Jókai u. 4. A. 1h. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Állami Autópálya Kezelő Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 74-76., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő kezelésében levő autópályák és autóút meghatározott szakaszain a koronaélen kívüli zöldfelületek takarítása, összesen négy szakaszon, mintegy 67,9 km hosszan" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek beadványai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2004. március 5-én megjelent 26. számában nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. b) pontjában határozta meg a teljesítés helyét az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő kezelésében levő M0 autóúton, az Ml, M3, M5 és M7 autópályákon.
Ajánlatkérő a felhívás 3. pontjában részajánlat tételére a - dokumentációban meghatározott szakaszonként - lehetőséget biztosított.
Az ajánlati felhívás - jogorvoslati eljárás szempontjából releváns - 16. pontja "Egyéb információk" között tartalmazta, hogy az ajánlattevőknek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat a Kbt. 46. § (4)-(8) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell benyújtaniuk. A felhívás szerint hiánypótlásra nincs lehetőség.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, amely tartalmazta a részajánlattétel szempontjait, az ajánlat pontos műszaki tartalmát, a részletes ajánlati feltételeket, valamint az ajánlattevői nyilatkozatmintákat.
A dokumentáció a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdései szerinti igazolások, nyilatkozatok tekintetében a következő rendelkezést tartalmazza: "Beadandó az előírt tartalom szerinti nyilatkozat, megfelelően kitöltve és aláírva."
A megfelelő nyilatkozatmintát a dokumentáció tartalmazta.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. április 15-re ajánlatot nyújtott be: Kiss István, Amrózia Group Kft., Poligon Transz Kft., Zöldút Kft., Székom Rt., E. & s. + E Kft. és kérelmező. Az ajánlattevők a részajánlat lehetőségével élve különböző szakaszokra nyújtották be ajánlataikat, így a kérelmező az "A", "C" és "D" szakaszokra.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2004. április 22-én hirdette ki. Az elkészült összegzés alapján ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette, mert nem csatolta a Munkaerő-piaci Alap igazolását. Ezen túlmenően ajánlatkérő érvénytelennek minősítette továbbá a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján Kiss István, az Amrózia Group Kft., a Zöldút Kft., az E. & s. + E Kft. ajánlatait.
Az eljárás nyertese az "A", "B" és "C" szakaszok esetében a Poligon Transz Kft., míg a "D" szakasz esetében pedig a Székom Rt. lett. Az ellenszolgáltatás összege az "A" szakasz esetében 27 040 E Ft + áfa, a "B" szakasz esetében 10 880 E Ft + áfa, a "C" szakasz esetében 10 320 E Ft + áfa és a "D" szakasz esetében 1 149 990 Ft + áfa.
A nyertes ajánlattevőkkel a szerződés megkötése 2004. május 3-án megtörtént.
Kérelmező 2004. május 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntése jogsértő. Álláspontja szerint mind a jogszabály, mind a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója úgy rendelkezik, hogy a Munkaerő-piaci Alap igazolását akkor kell az ajánlatba csatolni, ha támogatás- és/vagy bírságkifizetéssel kapcsolatban áll fenn tényleges fizetési kötelezettsége a pályázónak. Álláspontja szerint a Munkaügyi Központ igazolásának beszerzésére nem volt szükség, tekintettel arra, hogy kérelmező ajánlata tartalmazta nyilatkozatát, mely szerint egyetlen állami pénzalappal szemben sem áll fenn fizetési kötelezettsége, valamint az illetékes adóhatóság igazolását arról, hogy kérelmezőnek az adóhatóság által kezelt elkülönített állami pénzalappal szemben nyilvántartott tartozása nincs.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, annak megalapozatlansága okán. Álláspontja szerint a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója szerint, amennyiben ajánlattevőnek a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége áll fenn, az APEH által kiállított igazolás mellett az illetékes munkaügyi központ igazolását is be kell szerezni a Munkaerő-piaci Alapból felvett támogatások tekintetében.
Ajánlatkérő megítélése szerint a Munkaerő-piaci Alappal szemben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. tv. 40-42. §-a alapján minden munkaadónak jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége van. E rendelkezések írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, amelyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
Ajánlatkérő megítélése szerint az ajánlattevői nyilatkozat a hatósági igazolást nem pótolja. Álláspontja szerint a Munkaerő-piaci Alap igazolásának hiánya miatt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés jogszerű volt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjában ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők között a vállalkozási szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbi indokok alapján.
A Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontján ajánlatkérő jogszerűen minősítette-e érvénytelennek.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata tartalmazza a dokumentációhoz csatolt mintának megfelelően a nyilatkozatot, mely szerint "az elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettsége nincs". Az ajánlat tartalmazza továbbá az APEH Dél-budapesti Igazgatóság 2004. április 14-én kelt igazolását arról, hogy kérelmezőnek - az igazolás kiadásának időpontjában - "az adóhatóság által kezelt elkülönített állami pénzalappal szemben nyilvántartott tartozása nincs".
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ennek alapján eleget tett a fent idézett jogszabályokban előírt kötelezettségének.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv. 1.) 40-42. §-aiban foglaltakra figyelemmel, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv. 2.) 2. § rendelkezései alapján az adóhatóság szedi be és tartja nyilván az ott meghatározott járulékokat és hozzájárulásokat, amelyek ily módon jogszabály alapján teljesített fizetési kötelezettségnek minősülnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az erre vonatkozó igazolást a kérelmező ajánlata tartalmazta. Az APEH Dél-budapesti Igazgatóság 2004. április 14-i keltezésű igazolása szerint kérelmezőnek - az igazolás kiadásának időpontjában - az adóhatóság által kezelt elkülönített állami pénzalappal szemben nyilvántartott tartozása nincs.
A Tv. 1. 39/C. § (1) bekezdés a)-g) pontig határozza meg a Munkaerő-piaci Alap bevételét.
A Tv. 2. részletesen szabályozza, hogy az alapból milyen célra, milyen feltételekkel vehető igénybe támogatás, míg a Tv. 1. 56/A. §-a rendelkezik a bírságfizetési kötelezettségről, amely jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a munkaügyi központ központi szervezeti egysége intézkedése következtében keletkezik.
Ezen jogszabályi rendelkezésekből következően a folyósított támogatások, illetőleg kiszabott bírság nem tekinthető a Kbt. 46. § (6) bekezdése alá tartozó jogszabály alapján fennálló fizetési kötelezettségnek, hiszen a fizetési kötelezettséget meg kell előzze egy, a jogszabályi rendelkezésekből levezethető eljárás - a támogatás igénylése; bírság kiszabása -, ily módon a fizetési kötelezettség nem egyenesen a jogszabályi rendelkezésekből következik. Ezért ez utóbbi esetre a Kbt. 46. § (4), illetve (5) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az ajánlattevői nyilatkozat elegendő.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő döntést hozott, amikor kérelmező ajánlatának érvénytelenségét állapította meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, míg az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság kiszabásának alapvető elveit a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése a következők szerint szabályozza:
(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályi rendelkezések figyelembevételével állapította meg a bírság összegét. Figyelemmel volt a beszerzés értékére, továbbá arra a körülményre, hogy az ajánlat jogsértő módon történő érvénytelenné nyilvánítása súlyos jogsértésnek minősül, valamint a szerződéskötés miatt a jogsértés már nem volt reparálható, így ennek alapján a Döntőbizottság elkövetett jogsértés súlyával a rendelkező részben megállapított bírság összegét találta arányban állónak. A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott figyelemmel arra, hogy a becsatolt felelősségi rend alapján az érvénytelenné nyilvánító döntésért egyszemélyi felelős nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. május 25.
Dr. Bátorligeti Márta s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.