KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5751/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.247/16/2004.
Tárgy: az Europapier Kft. és az Írókéz Kft. I. sz. kérelmező és a BUDA-PIÉRT Kft. II. sz. kérelmező kérelmei a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Berethalmi Péter ügyvéd (Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) által képviselt Europapier Hungária Kft. (2045 Törökbálint, Raktárváros út 2.) és az Írókéz Kft. (1116 Budapest, Hunyadi J. u. 2) - továbbiakban I. sz. kérelmező - valamint a BUDA-PIÉRT Kereskedelmi Kft. (1119 Budapest, Tétényi út 106., képv.: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd, Szentmiklósi & Társa Ügyvéd Iroda, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., továbbiakban: II. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmei alapján, melyet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., képv.: dr. Gáspár Emőke jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) által "a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó 1008 költségvetési intézmény, valamint önként csatlakozó szervezetek irodai papírokkal és papírárukkal történő ellátása évi nettó 2,5 milliárd Ft keretösszegben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő döntését a kérelmezők ajánlatainak érvénytelenné nyilvánítása tekintetében megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. december 10-i (módosítva december 22-én) számában megjelent részvételi felhívásával a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapítva hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzés eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi szakaszban a kérelmezők és az Ápisz Rt. jelentkezett, akiknek a jelentkezését ajánlatkérő elfogadta, majd a 2004. február 23-i eredményhirdetést követően megküldte részükre az ajánlati felhívását.
Az ajánlattételhez ajánlatkérő 2004. február 23-án adta át az ajánlattételre felkért három cégnek a dokumentációt. Ezt követően ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz, amelyre tekintettel ajánlatkérő téves munkapéldányra hivatkozva a Kbt. 64. § (5) bekezdésre hivatkozva módosította az ajánlati felhívását és a dokumentációját. A módosított felhívást és dokumentációt az ajánlattételre felkért cégek 2004. március 10-én átvették.
Az ajánlati felhívás a beszerzés tárgyát a részvételi felhívással azonosan jelölte meg.
A felhívás 4. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy igényli az írásos ajánlattételt, amelynek tartalmát mind a felhívásban, mind a dokumentációban részletesen meghatározta. Közölte azt is, hogy az előírt formai és tartalmi követelményektől eltérően benyújtott ajánlatokat érvénytelennek fogja nyilvánítani.
A felhívás 5. pontjában határozta meg ajánlatkérő, hogy az ajánlatnak mely iratokat kell tartalmaznia. Ezen pont 7. francia bekezdésében ajánlatkérő rögzítette, hogy a terméknek a dokumentációban feltüntetett minőségi paramétereit tartalmazó, a gyártótól származó gyártói minőségi specifikációját az ajánlatnak tartalmaznia kell.
Elbírálási szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Felhívásában ajánlatkérő ismertette a tárgyalásos eljárás menetét. E helyen közölte, hogy a tárgyalási fordulókon a szolgáltatási konstrukciót, az ajánlati árat és a szerződéses feltételeket kívánja pontosítani. Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
A dokumentáció 2. pontjában ajánlatkérő megerősítette, hogy az ajánlatokat a felhívás és dokumentáció formai és tartalmi követelményeinek megfelelően kell elkészíteni, a felhívástól és dokumentációtól eltérő ajánlat érvénytelenné nyilvánításra kerül.
A 3. pontban rögzítésre került, hogy a dokumentációban foglalt feltételeknek való megfelelés kiterjed az ajánlatkérő által kért termékválasztékra is.
Felhívta ajánlatkérő továbbá az ajánlattevők figyelmét, hogy a D. jelű mellékletben megadott "csomagolási egység" csak az egységes összehasonlíthatóság érdekében került megadásra, nem pedig a csomagolási mód előírásaként. A csomagolás módja a műszaki leírásban található meg.
A 3.1. pontban ajánlatkérő meghatározta, hogy minden ajánlott termékhez csatolni kell az ajánlati felhívás 5. pontjának 6-8. francia bekezdésében meghatározott dokumentumokat (prospektus, a termék gyártói minőségi specifikációja, forgalmazási engedély).
Amennyiben a termék bármelyike minőségi specifikációja alapján nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírtaknak, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
A dokumentáció részletesen tartalmazta a műszaki követelményeket, illetve az azokkal összefüggésben álló követelményeit, továbbá a megkívánt választékot az egyes termékek esetében.
A dokumentációval kapcsolatban érkezett kérdéseket ajánlatkérő 2004. március 19-én megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. március 26-ra mindhárom felkért ajánlattevő beadta ajánlatát. A bontás során ajánlatkérő közölte, hogy az első tárgyalási fordulóra 2004. április 2-án kerül sor, és azt is közölte, hogy az első tárgyalás alkalmával a költséghelyi kiszolgálás tekintetében kíván tárgyalni.
Ajánlatkérő 2004. április 2-án lefolytatta ajánlattevőkkel az első tárgyalást, amelyen szigorúan csak a megjelölt költséghelyi kiszolgálással kapcsolatos téma képezte a tárgyalás alapját. Az emlékeztetőt 2004. április 8-án megküldte ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő 2004. április 5-én írásban felvilágosítást kért valamennyi ajánlattevőtől az ajánlatokkal kapcsolatban.
Ajánlattevők a kérdéseket megválaszolták. Ajánlatkérő 2004. április 7-én - 2004. április 9-i határidővel - egyes megajánlott termékekből mintákat kért ajánlattevőktől, megfelelőségi vizsgálatok céljából.
Ajánlatkérő 2004. április 20-án kelt levelében tájékoztatta a kérelmezőket, hogy valamennyi ajánlat vizsgálatát követően ajánlataikat a következők miatt érvénytelennek nyilvánította:
"Az I. sz. kérelmező közös ajánlattevők ajánlatában a következő hiányosságok találhatók:
1. A becsatolt prospektusban nem található meg a megajánlott A3 90 g-os Office univerzális irodagéppapír. Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti hiányosság tekintetében. A kapott felvilágosítás alapján az ajánlattevő a hiányosságot nem tudta feloldani.
2. A Szentendrei TB4-es enyvezett és szilikonos zárófülű, 3 és 5 cm-es talpú tasak mérete az ajánlatban 250 x 353 +-1 mm, míg az ajánlati dokumentációban előírt műszaki feltételek közt 250 x +-1 mm előírva, ezért a nevezett termék nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki követelménynek.
3. Az ártáblázatban az emelőkaros, tokos, anyagában színezett, 8 cm-es gerincvastagságú termékek között az ajánlattevő egy Halas Color márkanevű terméket ajánlott meg, mely termék hiányzik a prospektusból, továbbá nem került becsatolásra a műszaki specifikáció és a forgalmazási engedély. Ugyanakkor a prospektusban egy In-form márkanevű termék szerepel, melyhez csatolásra került a műszaki specifikáció, forgalmazási engedély, azonban a termék nem került megajánlásra, mivel nincs feltüntetve az ártáblázatban. Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti ellentmondás tekintetében. A kapott felvilágosítás az ellentmondást nem tudta feloldani, mivel a válaszból egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevő az ajánlatában két különböző márkanevű terméket jelölt meg."
"A II. sz. kérelmező ajánlatában a következő hiányosságok találhatók:
1. A Rey Color Laser A4 100 g-os univerzális irodagéppapír simasága az ajánlatban 120 ml/min, míg az ajánlati dokumentációban 150-300 ml/min van előírva, ezért a nevezett termék nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki feltételeknek.
2. A becsatolt prospektusban nem található meg a megajánlott A3 80 g/m2 Xerox Business irodagéppapír. Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti hiányosság tekintetében. A kapott felvilágosítás alapján az ajánlattevő a hiányosságot nem tudta feloldani.
3. A Fűzfő LC6, LC5 és LA4 ablakos és ablak nélküli, enyvezett és öntapadós záró-fülű borítékok esetén a felületi szívóképesség nem került megadásra.
Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti hiányosság tekintetében. A kapott felvilágosítás alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő az ofszetpapírok körében nem ajánlotta meg a nevezett termékek alapanyagául szolgáló albaprint papírt, így az ofszetpapíroknál megjelölt felületi szívóképességet nem lehet a borítékok esetében figyelembe venni, ezért az nem felel meg az ajánlati dokumentációban előírt műszaki követelménynek.
4. Az Euro-termékek (LC6, LC5, LA4 boríték, TC4 tasak) esetében a papír felületi szívóképessége nem az ajánlattevő által az ajánlati dokumentációban előírt MSZ ISO 535:1992 szerint, hanem az ISO 287:1985 szabvány szerint került megadásra. Az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti hiányosság tekintetében, majd a kapott felvilágosítás alapján megállapította, hogy a megnevezett szabványok nem feleltethetők meg egymásnak, az ajánlatban feltüntetett adatok nem az ajánlati dokumentációban meghatározott felületi szívóképességre, hanem a papír nedvességtartalmára vonatkoznak, ezért a nevezett termék nem felel meg az ajánlati dokumentációban előírt műszaki követelményeknek."
I. r. kérelmező 2004. április 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, továbbá a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmének indoklásában sérelmezte ajánlatkérő döntését, mellyel ajánlatának érvénytelenségét állapította meg. Előadta, hogy ajánlatkérő felvilágosítást kért az ajánlatának tartalmára vonatkozóan 3 kérdéskörben. Egyrészt választ várt ajánlatkérő az A3 90 g/m2 Office papírral kapcsolatban, hogy az egyes kiszerelések (méretek) vonatkozásában (pl. A/3 vagy A/4), a termékleírások, prospektusok az ajánlat mely részén találhatóak. Válaszában hivatkozott, hogy az ajánlat 000053 oldalon található prospektusban szerepel az Office 90 g/m2 papír. Ezen belül az A/3 kiszerelés elírás miatt nem lett megemlítve, de ez nem érinti egyébként azt a körülményt, hogy maga a 90 g/m2 papírféleség prospektusa szerepel az ajánlatban, és az természetesen vonatkozik az A/3 kiszerelésre is. Ezzel megítélése szerint a kérdésre kimerítő választ adott, amely el nem fogadása ajánlatkérő részéről jogsértő.
Másodsorban ajánlatkérő hivatkozása a Szentendrei TB 4-es enyvezett és szilikonos zárófülű tasakkal kapcsolatban az előírásnak nem megfelelő méret megajánlása volt. I. sz. kérelmező előadta, hogy az ajánlatban valóban - tévesen - a hivatkozott műszaki paraméter szerepel. Álláspontja szerint azonban az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján tisztáznia kellett volna, hogy elírásról van-e szó, vagy tényleg eltérő műszaki paramétereket ajánlott meg.
Az elírás tényét az is alátámasztja véleménye szerint, hogy mind a három ajánlattevő (Europapier/Írókéz - ÁPISZ - BUDA-PIÉRT) ugyanattól a gyártól ajánlotta meg a kérdéses termékeket. Nyilvánvaló kellett volna legyen számára, hogy elírás történt a gyártó (azaz a Szentendrei Papírgyár Rt.) részéről, ha a három pályázatból kettő azonos, míg az egyik milliméteres eltérést tartalmazott. Harmadsorban a tokos iratrendező termék tekintetében tett fel ajánlatkérő tisztázó kérdést, amelyre kielégítő választ adott, ezért az ajánlatkérő döntése elfogadhatatlan, hiszen a megadott válasz szerint az ártáblázatban szereplő Halas Color termék valójában az In-Form színes tokos iratrendező, melyet az SKS Kft. gyárt. Ajánlata (így az árajánlata is) természetesen az In-Form termékre vonatkozik. Ezzel pedig az ajánlatban szereplő - ajánlatkérő által is felismert ellentmondást megfelelően tisztázta, a válasz el nem fogadása ajánlatkérő részéről jogsértő álláspontja szerint.
Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlat tartalmából nyilvánvalóan maga is kikövetkeztette, hogy a csupán egy helyen "Halas Color"-ként nevezett (egyébként nem létező) termék helyett az ajánlat az ahhoz csatolt prospektusban, műszaki specifikációban és forgalmazási engedélyben egyaránt egyértelműen feltüntetett In-Form termékre vonatkozik. Ezt az körülményt meg is erősítette írásban, azaz az ellentmondást feloldotta.
Álláspontja szerint ajánlatkérő az általa folytatott közbeszerzési eljárásban nem járt el a legkörültekintőbben abból a célból, hogy egy pontosan meghatározott körben és mennyiségben folyjon a beszerzés, mely teljes biztonsággal biztosítja az összességében (azon belül az ár részszempontot tekintve) legelőnyösebb ajánlat kiválasztását.
Szintén a körültekintés hiánya miatt, a pályázatok érvényességének vizsgálatakor az ellentmondások nyilvánvaló feloldását nem állapította meg, így jogszabálysértő döntést hozott az érvényességre nézve.
Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy összesen akár 5 milliárd forint értékű beszerzésről van szó, közérdek fűződik ahhoz, hogy ne csak az eljárásban egyedüliként érvényesnek tekintett ajánlatot fogadhassa el az ajánlatkérő, hanem több ajánlat között megfelelő módon tudjon választani. Nem elfogadható az, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás céljait veszélyeztetve felvilágosítás kérésével tisztázható és tisztázott formális kifogásokra hivatkozva, jogszabályellenes döntésével megakadályozza, hogy a megfelelő ajánlatok közül kerülhessen kiválasztásra a valóban legelőnyösebb.
Előadta továbbá, hogy feltételezhetően az ÁPISZ Rt. ajánlattevő ajánlatában nem gyártói specifikációkat csatolt, hanem a forgalmazó nyilatkozatait.
A Döntőbizottság 2004. április 23-án a D.247/3/2004 sz. határozatával ideiglenes intézkedésként az eljárást felfüggesztette.
A II. sz. kérelmező 2004. május 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben való marasztalását.
Kérelmében kifogásolta ajánlatkérő döntését, mellyel ajánlatát érvénytelennek minősítette, Indoklásul előadta, hogy az ajánlat tartalmát érintően kért ajánlatkérői felvilágosításokat megadta, a válaszokkal az ajánlat ellentmondásait feloldotta, azok el nem fogadása ajánlatkérő részéről jogsértő volt.
A Rey Color Laser A4 100 g-os papír simaságára vonatkozó adat ajánlati dokumentációban kérttől való eltérése körében előadta, hogy egyrészt ajánlatában nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt műszaki és egyéb feltételeket megismerte és azokat elfogadta. Ennek értelmében pedig ajánlatát az ajánlati dokumentációban foglalt műszaki feltételek és paraméterek figyelembevételével teszi meg. Az ajánlattevő ajánlatának 72. oldalán a Rey Color Laser fénymásolópapír simasága vonatkozásában - az ajánlati dokumentáció tartalmára, valamint az ajánlati dokumentáció műszaki paramétereinek elfogadására tett kifejezett nyilatkozatára tekintettel - nyilvánvaló elírás miatt szerepeltetett 120 ml/min nagyságrendet, ami megítélése szerint kedvezőbb műszaki jellemzőnek tekinthető, mint a dokumentációban megadott.
Az A3 80 g/m2 Xerox Business papír prospektusának hiánya kifogás körében kifejtette, hogy a válaszában egyértelműen tisztázta ajánlatkérő kérdését és nyilatkozott arra, hogy az ajánlata 25. oldalán a Xerox Business papír képe melletti első kód a 115210, az A/4 méretű papíré, míg a 115160 jelű kód az A/3 méretű papíré. A becsatolt prospektusban tehát megtalálható az A3 80 g/m2 Xerox Business irodagéppapír. Megítélése szerint ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor ezen okokat érvénytelenségi okként jelölte meg.
A Fűzfő LC6, LC5 és LA4 ablakos és ablak nélküli, enyvezett és öntapadós zárófülű borítékok felületi szívóképességi paramétere megadásának hiánya, mint érvénytelenségi ok II. sz. kérelmező megítélése szerint nem alapos. Előadta, hogy ezen paraméterrel kapcsolatban az ajánlatkérő felvilágosítást kért a fenti hiányosság tekintetében.
A válaszában azonban megjelölte, hogy az ajánlatának 124. oldalán került meghatározásra, hogy a Fűzfő LC6, LC5 és LA4 ablakos és ablak nélküli, enyvezett és öntapadós zárófülű borítékok felületi szívóképessége az ajánlati dokumentációban előírt követelménynek megfelel, így egyértelműsítette, hogy a 124. oldalon rögzített felületi szívóképességre vonatkozó adat az ajánlatában megjelölt borítékokra is vonatkozik. Utalt továbbá arra is, hogy ennek a követelménynek egyébként a gyártó valamennyi ofszetpapírja eleget tesz.
Az Euro-termékek (LC6, LC5, LA4 boríték és TC4 tasak) felületi szívóképessége ajánlati dokumentációnak való meg nem felelését ajánlatkérő annak ellenére állapította meg megítélése szerint, hogy a feltett kérdésre adott válaszban kimerítő nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy a megajánlott termék az ISO 535 szabvány előírásainak, vagyis a felületi szívóképesség a 2030 g/m2 követelményének megfelel.
Előadta, hogy ajánlatkérő valamennyi kérdésére, a kérdés megválaszolására, a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására alkalmas és egyértelmű feleletet adott, ennélfogva pedig ajánlatkérőnek csupán egyetlen lehetősége lett volna: a tárgyalások megkezdése, vagy a kérdésre adott válaszok alapján való értékelése az ajánlatnak. Nem értenek egyet azzal az ajánlatkérői állásponttal, amely a kérdés maradéktalan megválaszolása ellenére az ellentmondás feloldását nem látta megállapíthatónak. Tekintettel az adott válaszok egyértelműségére, az ajánlatkérőnek nem lehetett volna módja a válaszok tartalma alapján az ajánlat további hiányosságának vagy ellentmondásosságának megállapítására. Ellenkező esetben ugyanis a Kbt. 57. § (1) bekezdése célját és jelentőségét veszítené. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a Kbt. ezen szabálya alapján kérdést intéz ajánlattevőhöz, úgy az ajánlat értékelésénél a kérdésre adott válaszát köteles figyelembe venni, amennyiben a válasz egyértelműnek tekinthető, válaszai pedig egyértelműek voltak.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt.-nek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait is, hiszen a tárgyalásos eljárás törvény adta szabadságának korlátozásával éppen az a cél veszik el, hogy ajánlatkérő a tárgyalások alkalmazásával a közpénzeket a lehető legoptimálisabb módon használja fel. A tárgyalásos eljárásban a Kbt. 48-50. §-ában szabályozott ajánlati kötöttség mellőzésének lehetőségéből adódó szabadság korlátozása a II. sz. kérelmező megítélése szerint a Kbt. szabályainak megsértését eredményezi.
A Döntőbizottság az I. sz. és a II. sz. kérelmező által kezdeményezett jogorvoslati eljárásokat - tekintettel arra, hogy azok ajánlatkérő ugyanazon közbeszerzési eljárását érintették - egyesítette D.247/2004 sz. alatt.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmek elutasítását kérte, megítélése szerint nem követett el jogsértést a közbeszerzési eljárás során meghozott döntésekkel.
I. r. kérelmező kérelmével összefüggésben előadta, hogy az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatok formai és tartalmi követelménynek való megfelelőségét, mely vizsgálat az ajánlatok terjedelme miatt hosszabb időt vett igénybe. Ezért az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban (2004. április 2.) az első tárgyaláson ajánlatkérő az ajánlatok érvényességét nem érintő, költséghelyi kiszolgálás megvalósításáról tárgyalt. Ezt követően az ajánlatkérő folytatta a benyújtott ajánlatok vizsgálatát - 2004. április 7-én termékmintát kért be az ajánlattevőktől -, majd megállapította, hogy az Europapier Kft. és Írókéz Kft. közös ajánlattevők ajánlata, valamint a BUDA- PIÉRT Kereskedelmi Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mivel az nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek.
Az I. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása vonatkozásában előadta, hogy az A3 90 g/m2 Office papír prospektusa esetén a felvilágosításkérésre adott válaszában azt nyilatkozta, hogy az adott termék az ajánlat 53. oldalán található az "Office" termékmegnevezéshez mellérendelve és a prospektus ezen megajánlott termék vonatkozásában tartalmazza a termék leírását és fényképét. Ezzel szemben a T. Döntőbizottsághoz címzett jogorvoslati kérelmében már azt nyilatkozta, hogy az A3 kiszerelés elírás miatt nem lett megemlítve. Tekintettel arra, hogy a válaszban az I. sz. kérelmező nem tudta megjelölni, hogy az ajánlatban a hiányolt termékre vonatkozóan a prospektus hol található, nem teljesítette a dokumentáció elvárását. Nem tudta az elírásra történő hivatkozást elfogadni, mint megfelelő választ.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a szentendrei TB 4-es enyvezett és szilikonos zárófülű tasak esetén kérelmezők ismételten tévedésre, elírásra hivatkoznak, amelyet nem tudott elfogadni, mint az ellentmondás feloldását.
Ajánlatkérő megítélése szerint a Halas Color/In-Form márkanevek tekintetében I sz. kérelmező a felvilágosításkérés során szintén nem tudta válaszában megjelölni, hogy a Halas Color termék minőségi leírását hol találhatja meg ajánlatkérő az ajánlatban.
A kérelmező válaszában hivatkozottakat nem tudta elfogadni, mivel nem a kérdésre válaszolt, hanem arról nyilatkozott, hogy a csatolt In-Form termékleírás a Halas Color termékhez tartozik. Ajánlatkérő számára pedig ismert volt, hogy Halas Color termék nem azonos az In-form termékkel, ezért sem tartotta elfogadhatónak az I. sz. kérelmező kérdésre adott válaszát, e körben pedig a válaszban elírásra még nem is hivatkozott. A megajánlott Halas Color termék műszaki leírása pedig az ajánlatban nem került csatolásra, így az ajánlat nem elégítette ki a felhívás, dokumentáció elvárását.
A II. sz. kérelmező kérelmére tett észrevételében ajánlatkérő fenntartotta, hogy jogszerűen minősítette az ajánlatot érvénytelennek. A Xerox Business A/3 80 g/m2 papírra vonatkozó prospektus kapcsán a hivatkozott elírást nem tudta elfogadni, megítélése szerint a felvilágosításkérés nem az ajánlatokban szereplő gépelési hibák, elírások korrigálására való.
A fűzfői LC6, LC5, és LA4 ablakos és ablak nélküli boríték felületi szívóképessége műszaki paramétereit az ajánlat nem tartalmazta. A II. sz. kérelmező hivatkozása az ajánlat 124. oldalára azért nem helytálló véleménye szerint, mert a borítékok esetén kérelmező Albaprint papírt ajánlott meg, míg az ofszetpapírok körében Miniprint papírt, a két termék pedig nem azonos és az egyik terméknél feltüntetett műszaki adatok nem fogadhatóak el a másik termék paramétereiként.
Az Euro-termékek esetében ajánlatkérő változatlan álláspontja, hogy a kért felületi szívóképesség-paraméter nem azonos a papír nedvességtartalma műszaki paraméterrel, a II. sz. kérelmező a kért szabványtól eltérő szabvány alapján a papír nedvességtartalmát jelölte meg a kért felületi szívóképesség helyett, ezzel nem teljesítette a felhívás, dokumentáció elvárását.
A Rey Color papír esetében a kérelmező nem a dokumentációban előírtak szerint adta meg a simaságra vonatkozó műszaki paramétert.
Ajánlatkérő megítélése szerint eljárása összhangban van a tárgyalásos eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel is, mivel a törvény értelmében ajánlatkérő az ellenszolgáltatásról és a szerződéses feltételekről tárgyalhat, az ajánlati kötöttség hiánya nem lehet kiterjesztő értelmű, az alapján nem lehet a dokumentációban megadott feltételeket bármilyen mértékben változtatni. A tárgyalások során a műszaki tartalmat nem kívánta módosítani, ezt a kérelmezők sem tehették meg az ajánlatban szereplő elírásokra hivatkozással.
Ajánlatkérő véleménye szerint a kérelmezők az ajánlatukban szereplő adatok helytállóságáért felelősséggel tartoznak, ezzel ellentétes álláspont esetén kérelmezők bármilyen, az ajánlatukban szereplő adatot egyszerű "elírásra" hivatkozással korrigálhatnák. Ez azonban ajánlatkérő megítélése szerint a Kbt. alapelveivel nem egyeztethető össze, az egész eljárás komolyságát és az ajánlattevők szavahihetőségét is megkérdőjelezné.
Ajánlatkérő reagálva az I. sz. kérelmező előadására, miszerint az eljárásban érvényes ajánlattevő nem a kért műszaki specifikációt csatolta, észrevételében kifejtette, hogy a feltételezés helyes, azonban az ajánlatban szerepelt a gyártó XEROX cég nyilatkozata, mely rögzíti, hogy a forgalmazói nyilatkozatok szerint a termékek a gyártó által megadott minőségi specifikációk szerint kerül előállításra.
Az ÁPISZ Rt. egyéb érdekelt észrevételében kifejtett álláspontja szerint ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációban rögzítettek, valamint a törvény rendelkezéseinek betartásával járt el az eljárás lefolytatása során. Nyilatkozott, hogy ajánlatában egyes termékek esetén a kizárólagos forgalmazó adta ki a termék műszaki specifikációját, azonban erre joga volt, hiszen a gyártó cég nevében Magyarországon teljes joggal felléphet. A gyártó képviseletére vonatkozó gyártói nyilatkozatot csatolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelmei megalapozottak az alábbi indokok szerint.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatásköre alapján - a kérelmek keretei között - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásában a felhívás és dokumentáció feltételeinek való megfelelés szabályait és erre alapítottan az érvénytelenség jogkövetkezményét jogszerűen alkalmazta-e, illetőleg betartotta-e a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
E szakasz (5) bekezdése értelmében tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, míg a (6) bekezdés rendelkezése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ajánlatkérő a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján beszerzését tárgyalásos eljárás formában kívánta megvalósítani.
Ajánlatkérő jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárásra vonatkozó, a Kbt. 43. § (1) bekezdésben rögzítetteket és a hozzá kapcsolódó érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazni kívánja.
Jelen esetben ugyanis ajánlatkérő a felhívásában közölte, hogy írásban kér az ajánlattevőktől ajánlatot, ezzel összefüggésben meghatározta az írásban benyújtandó ajánlatok formai és tartalmi követelményeit, rögzítve, hogy az előírt feltételek nemteljesítése az ajánlat érvénytelenségét fogja maga után vonni.
Ajánlatkérő tehát a felhívásban, valamint a dokumentációban is kifejezésre juttatta, hogy a tárgyalásos eljárás keretében a felhívásnak és dokumentációnak megfelelő ajánlat készítésének kötelezettségét elvárja ajánlattevőktől, valamint ennek elmulasztása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására fog sor kerülni.
A tárgyalásos eljárásban azonban a Kbt. 71. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A fent hivatkozott szabályok szerint tehát az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban nincs kötve az általa kiadott felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételekhez, míg ajánlattevő ugyancsak nincs kötve a benyújtott ajánlatához.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó fenti rendelkezések alapján ajánlatkérő jogszerűen járhat el akkor is, ha az ajánlatok benyújtását követően változtat a felhívás és dokumentáció feltételrendszerén, legyen az akár formai, akár tartalmi követelmény, mindaddig, amíg ez nem változtatja meg a beszerzés tárgyát oly mértékben, amely már nem alapozná meg a választott eljárásforma választásának jogát, mint ahogy azt is teheti, hogy előre a felhívásban közölt feltételek teljesítését elvárja ajánlattevőktől.
Ajánlatkérőnek azonban a tárgyalásos eljárásban is érvényesíteni kell a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésben rögzített eljárási alapelveket, azaz a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát, valamint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ha tehát az ajánlatkérő úgy dönt, hogy nem él a törvény adta lehetőséggel, amely értelmében tárgyalásos eljárásban nincs kötve a felhívás, dokumentáció által megfogalmazott feltételekhez, és ajánlattevőktől is kötelezően elvárja, hogy a benyújtott ajánlataikhoz való kötöttség követelményét vállalják, úgy eljárása csak akkor lehet jogszerű, ha a felhívás és dokumentáció valamennyi feltételének teljesítéséhez ragaszkodik valamennyi ajánlattevő esetében.
A fent is hivatkozott esélyegyenlőség biztosításának alapelve ugyanis csak ezáltal lehet biztosított az eljárás során.
Ajánlatkérő döntése szerint a felhívásában, dokumentációban előírt feltételek betartását várta el valamennyi ajánlattevőtől.
Kérelmezők esetében az egyes dokumentációban kért iratok csatolásának elmulasztása, valamint egyes megajánlott termékek műszaki paramétereinek eltérése okán érvénytelenséget állapított meg. Ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntésének alapja tehát kérelmezők esetében a felhívás, dokumentáció feltételeinek nemteljesítése volt.
A felhívásban és a dokumentációban követelményként került rögzítésre, az előírt feltételeken túl az is, hogy ajánlattevőnek gyártótól származó gyártói minőségi specifikációt kell csatolniuk kötelezően az ajánlathoz.
A jogorvoslati eljárás során azonban megállapítást nyert az, hogy ajánlatkérő ezen követelmény esetében elfogadta a gyártói műszaki specifikáció helyett a kizárólagos magyarországi forgalmazó minőségi paraméterekre adott specifikációját.
A vizsgált közbeszerzési eljárásban egyedül érvényesként maradó ajánlattevő az ÁPISZ Rt. volt ajánlatában az International Paper Kwidzyn S.A. gyártótól megajánlott egyes termékek esetében nem a gyártói minőségi specifikáció került csatolásra, hanem ezen specifikációt a kizárólagos forgalmazó adta ki, ezzel az ÁPISZ Rt. ajánlattevő sem teljesítette a dokumentációban előírt formájú iratcsatolást, ez azonban esetében nem eredményezett érvénytelenséget, azaz ajánlatkérő e körben eltekintett az előírt feltételének teljesítésétől.
Ezen eljárása pedig azt eredményezte, hogy az eljárásban egyedüliként olyan ajánlattevő vehetett részt, akinek ajánlata nem elégítette ki az ajánlatkérő felhívásban előírt követelményét. Ajánlatkérő azon túl, hogy ezzel nem biztosította az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára, lényegében a verseny lehetőségét zárta ki az eljárásban azzal, hogy kizárólag egy ajánlattevővel kívánt tárgyalni a beszerzés megvalósításáról.
A Döntőbizottság nem tekinthetett el ezen körülménynek a kérelmek elbírálásra és az érvénytelenség jogszerűségének megítélése során történő értékelésétől és vizsgálatától, tekintettel az ajánlatkérő által választott eljárásfajta speciális jellegére és szabályaira. Ajánlatkérő ugyanis a jogorvoslati eljárás során éppen azzal az indokkal akarta döntésének jogszerűségét igazolni, hogy eljárásában az ajánlatoknak a felhívás és a dokumentáció feltételeinek való megfelelőségét kívánta vizsgálni.
A jogorvoslati eljárásban feltárt tényállás szerint azonban ajánlatkérő az ajánlatok felhívásnak, dokumentációnak való megfelelőségvizsgálatának szabályait nem minden esetben érvényesítette, hiszen egyes előírásai tekintetében azok nemteljesítését nem értékelte a felhívástól és dokumentációtól való eltérésnek, és nem fűzött hozzá jogkövetkezményt, míg egyes esetekben az eltérés az érvénytelenség jogkövetkezményét jelentette. Ajánlatkérő ezen eljárási cselekményének a tárgyalásos eljárásban történt, fent ismertetett alkalmazása nem felel meg sem a nyílt, sem a tárgyalásos eljárásban megfogalmazott szabályoknak, valamint nem felelt meg a Kbt. alapelveinek.
Ajánlatkérő azzal, hogy a tárgyalásos eljárásban egyes formai elvárások teljesítésétől eltekintett, míg más feltételek nemteljesítésére hivatkozással az eljárásban részt vevő három ajánlattevőből kettőt kizárt a további részvételből - a felhívás, dokumentáció feltételeinek nemteljesítése okán -, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésben rögzített esélyegyenlőség alapelvét.
Nem egyeztethető ugyanis össze az esélyegyenlőség alapelvével, hogy ajánlatkérő - a tárgyalásos eljárásban - a felhívásban és a dokumentációban rögzített egyes követelményektől nem enged eltérést, míg más követelménynél eltérhetnek ajánlattevők, amelynek eredményeként a feltételeket nem teljesítő ajánlattevő maradhat egyedül tárgyalási pozícióban.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban megsértve a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelvét, csak egyes előírásai nemteljesítése esetén alkalmazta a feltételeknek való nem megfelelés jogkövetkezményét, ajánlatkérő eljárása a kérelmezők érvénytelenné nyilvánítása körében sem tekinthető jogszerűnek, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő által megállapított egyes ajánlatban fellelt hiányosságok ténylegesen fennálltak-e, illetőleg a kérelmezők által adott válaszok el nem fogadása helyesen történt e meg ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel szükségtelennek ítélte az egyes érvénytelenségi okok tételes vizsgálatát, mivel a döntés jogszerűtlensége az érvénytelenségi okok tételes vizsgálata nélkül is egyértelműen megállapítható volt.
Az ajánlat tartalmával kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok ajánlatkérői értékelésével összefüggésben rámutat azonban a Döntőbizottság arra, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdésében rögzített felvilágosításkérés éppen arra ad lehetőséget, hogy amennyiben az ajánlatban egy adott tartalmi elem tekintetében egymástól eltérő nyilatkozatok, tartalmi elemek találhatóak, ajánlatkérő annak érdekében, hogy az ajánlat tényleges tartalmát megállapíthassa, ajánlattevő felé kérdést intézhet.
Ettől eltérő esetnek minősül az, amikor az ajánlatban egy kifejezett nyilatkozat szerepel az ajánlat egy tartalmi elemére, de az eltér az ajánlatkérő által elvárt követelménytől. Ezen esetben semmiképpen nem beszélhetünk eltérő nyilatkozati tartalmakról, így e körben nem is értelmezhető a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt felvilágosításkérés, mivel nincs eltérő tartalmú nyilatkozat az ajánlatban, amely tartalmának eltérését fel kellene oldani.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, és e körben az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az esélyegyenlőség alapelvét megsértette. A Döntőbizottság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a megállapított jogsértéseket ajánlatkérőnek módja van még a közbeszerzési eljárásában reparálnia, azonban nem hagyhatta figyelmen kívül az elkövetett jogsértés jelentőségét, valamint a beszerzés értékét, ezért kiszabott bírságot szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
Ajánlatkérőnek az alkalmazott döntés megsemmisítése révén lehetősége nyílik, hogy újra mérlegelje a döntését megalapozó körülményeket, amely során elsődlegesen el kell döntenie, hogy a tárgyalásos eljárásában a nyílt eljárás szabályait az alapelvek betartása mellett milyen körben és milyen módon kívánja alkalmazni. Amennyiben nem kíván új döntést hozni eljárásban, egy új eljárásban lehet lehetősége a törvénynek megfelelő jogszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos