KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5806/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.275/14/2004.
Tárgy: a JUMA 2000 Kft. és a Karakter 95 Kft. jogorvoslati kérelmei Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a JUMA 2000 Kft. (2170 Aszód, Petőfi u. 48., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 43. II/3., a továbbiakban II. r. kérelmező) által a Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata (4372 Nyírbéltek, Kossuth u. 5-7., nevében és megbízásából eljár: Szomják és Tsa. Bt. 4027 Debrecen, Hadházi u. 59., továbbiakban: ajánlatkérő) "Szent László Általános Iskola rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján megindult jogorvoslati eljárás során I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, míg II. r. kérelmező kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének ezt meghaladó részét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. és II. r. kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2004. március 17-én a Közbeszerzési Értesítő 30. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
"Szent László Általános Iskola rekonstrukciója, melynek megvalósítása során:
- a 4 tantermes iskolarész, beépített összes alapterület: 820 m2
- a 6 tantermes iskolarész, beépített összes alapterület: 2314 m2"
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: legkésőbb 2005. március 31. Az ajánlatkérő előteljesítést elfogad."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának második francia bekezdésében az alábbiakat tüntette fel:
"- azoknak a műszaki szakembereknek vagy műszaki egységeknek a megnevezése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Ismertetni kell az ajánlattevő cég szervezeti felépítését, a felelős vezető állású személyek szakmai önéletrajzát, a kivitelezésért felelős műszaki vezetői névjegyzékben szereplés meglétét."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjának harmadik francia bekezdésében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között az alábbiakat tüntette fel:
"- nem rendelkezik az előző 3 évben min. legalább nettó 15 M Ft értékű építőipari, ezen belül belső felújítási kivitelezési referenciával, kivitelezésért felelős, műszaki vezetői névjegyzékben szereplő személlyel. Ezen esetekben az ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt ezen feladat megvalósítására."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok
súlyszámok
- az ajánlattevő fizetési ütemezési kedvezménye az ajánlatkérő felé
9
- a vállalási ár
6
- teljesítési határidő
1
- 1 éves garanciális időtartamot meghaladó, vállalt többletgaranciális időtartam (maximum 9 év)
1
- késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap, az ajánlati ár végösszegének minimum 0,1%-a/nap, összesen maximum az ajánlati ár végösszegének 10%-a)
2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése d) pontjára tekintettel az ajánlatok pontozásának módszere: az elbírálási részszempontok alapján a legkedvezőbb ajánlat kap 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül meghatározásra. Az így 1-10 pont között kapott értékeket kell beszorozni az adott súlyszámmal."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.3. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlattevő az építés, szerelés időtartama alatt az intézmény működését nem akadályozhatja, köteles és felelős a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat, az intézmény sajátosságait figyelembe véve betartani."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.11. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a kivitelezésért felelős műszaki vezető rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és hogy a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő regisztrálása megtörtént."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely útmutatót adott az ajánlat tartalmi és formai követelményeiről, tervdokumentációt, költségvetési kiírást, szerződéstervezetet, továbbá kitöltendő adatlapokat is tartalmazott.
A dokumentáció "Bevezetés általános alapadatok" című részének IV. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a beruházás megvalósításának határideje 2005. március 31. A megjelölt időpontra üzembe helyezhető állapotot kell biztosítani, és csatolni kell a működéshez szükséges bizonylatokat, mérési jegyzőkönyveket, garanciajegyeket is.
Ajánlatkérő 2004. április 13-án tartott helyszíni konzultációt, melyen a jegyzőkönyv alapján érdemi kérdés nem vetődött fel a teljesítési határidővel, illetve az ajánlatok értékelésével kapcsolatban.
2004. április 27-ig, az ajánlattételi határidőig 5 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett I. és II. r. kérelmező, az Eu-Comfort Kft., a RÉLA Kft., valamint a Kovács és Fia Kft.
Ajánlatkérő 2004. május 4-én tartotta az eredményhirdetési eljárást, melyen az eredményhirdetési jegyzőkönyv alapján kihirdette az alábbiakat: "A képviselő-testület a tegnapi ülésén meghozta döntését, mely szerint a képviselő-testület Nyírbéltek Szent László Általános Iskola rekonstrukciós munkáira beérkezett érvényes pályázatok közül a Kovács és Fia Kft. 4372 Nyírbéltek, Bajcsy Zs. u. 22. ajánlatát fogadta el, és a Kovács és Fia Kft.-vel kíván építési vállalkozási szerződést kötni tárgyi munkák vonatkozásában. A Kovács és Fia Kft. szerződéskötéstől történő elállása esetén a képviselő-testület által második helyen rangsorolt RÉLA Kft. 4024 Debrecen, Dósa nádor tér 7. szám alatti pályázó a rekonstrukciós munkálatok kivitelezője. Kérjük az esetlegesen felmerülő kérdéseiket feltenni szíveskedjenek.
Tömöri Lajos, a RÉLA Kft. képviselője: Azt lehet-e tudni most, hogy ez a döntés a pontszámok tekintetében mit takar? A testület figyelembe vette-e a döntés-előkészítő javaslatot?
Majoros László bonyolító: A törvény előírásainak megfelelően minden pályázót ki kell értesíteni írásban, ebben az értékelésben minden pályázó részére a betekintés biztosított.
Az értékelés során alkalmazandó számítási módszer alapján a részszempontokra adható pontszámok összesítése más nyertest prognosztizált volna, de a képviselő-testület mérlegelése alapján az összpontszámot tekintve a harmadik helyen rangsorolt pályázóval kíván szerződést kötni, a második helyen prognosztizált pályázót kívánja másodikként megjelölni."
Ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti Összegezés az eljárásról című iratot nem készített, helyette az "Összefoglaló jelentés és döntés-előkészítő javaslat" című iratot küldte meg az ajánlattevőknek, melyben az alábbiakat is feltüntette: "A beérkezett ajánlatok részletes értékelését a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint és az előzőekben bemutatott módszer használatával elvégeztük.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál a megbízó érdekeit figyelembe véve két fontos tényezőt kellett vizsgálni:
- A felújítandó iskolában 2004. szeptember 1-jén a tanítást meg kell kezdeni, kivitelezési munka ezen időpont után nem folytatható.
- A rekonstrukció bekerülésének forrásoldalán mintegy 28 M Ft 2005-ben használható fel.
E két szükséges, de nem elégséges feltételrendszernek a legtöbb pontszámot elért pályázó - a Karakter 95 Kft. - nem felelt meg, tekintettel arra, hogy az általa megajánlott 2005. február 28-i befejezési határidő az önkormányzat számára elfogadhatatlan.
A forrásoldalon részükről megajánlott mintegy 35 M Ft 2005-ben történő kifizetésének sincs meg a feltétele, hiszen 2005-ben a rekonstrukciós munkálatokra kifizethető összeg ennél lényegesen kevesebb.
Előző követelményeknek a Kovács és Fia Kft. és a RÉLA Kft. ajánlata felelt meg maradéktalanul, az objektív értékelés során elért pontszámok: RÉLA Kft. 106 pont, Kovács és Fia Kft. 100 pont.
Előzőek alapján a döntés-előkészítő javaslatunk az eredményhirdetést megelőzően az alábbi:
A Szent László Általános Iskola rekonstrukciós munkálataira érkezett pályázatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó pályázó:
RÉLA Kft. 4024 Debrecen, Dósa nádor tér 7., az összességében második legelőnyösebb ajánlatot benyújtó pályázó: Kovács és Fia Kft. 4372 Nyírbéltek, Bajcsy Zs. u. 22.
Kérjük döntés-előkészítő javaslatunk elfogadását."
Ajánlatkérő ezen irata mellékleteként "Értékelés" című iratot is készített és azt is megküldte az ajánlattevőknek. Ezen iratban az alábbiakat is feltüntette:
" Fizetési ütemezési kedvezmény
Az értékelés során az adható pontszámok két részből tevődnek össze:
- a megajánlott kedvezmény összegszerűsége szerint,
- a kedvezményezett összeg fizetési határideje szerint.
Legalacsonyabb összeg: EU KOMFORT Kft.
19 364 182, 1 pont x 9, ssz. = 9 pont
Legmagasabb összeg: Karakter 95 Kft.
35 752 564, 10 pont x 9, ssz. = 90 pont
Legkorábbi kifizetés: EU KOMFORT Kft.
2004. november 30., 1 pont x 9, ssz. = 9 pont
Legkésőbbi kifizetés: Kovács és Fia Kft.
2005. március 31., 10 pont x 9, ssz. = 90 pont
Határidő
Legkorábbi befejezési határidő: Kovács és Fia Kft.
2004. augusztus 15., 10 pont
Legkésőbbi befejezési határidő: Karakter 95 Kft.
2005. február 28., 1 pont
Többletgaranciális időtartam
Legmagasabb időtartam: Kovács és Fia Kft., EU KOMFORT Kft. és RÉLA Kft. + 3 év, 10 pont
Legalacsonyabb időtartam: Karakter 95 Kft. és JUMA 2000 Kft. + 2 év, 1 pont
Napi kötbér mértéke
Legalacsonyabb összeg: Kovács és Fia Kft.
400 000, 1 pont x 2, ssz. = 2 pont
Legmagasabb összeg: JUMA 2000 Kft.
3 000 000,10 pont x 2, ssz. = 20 pont
EU KOMFORT Kft. 537 638, 6 pont
537 638
-------------------------- x 9 + 1 =2,861 pont x 2 = 5,722
3 000 000 - 400 000
RÉLA Kft. 1 000 000
1 000 0000
-------------------------- x 9 + 1 = 4,461 pont x 2 = 9 pont
3 000 000 - 400 000
A Karakter 95 Kft. a kiírásban meghatározott max. feletti összeget jelölt meg, így ez a részszempont nem értékelhető.
Az összes pontszám meghatározása
Karakter 95 Kft. 81+60+1+1+0 = 143 pont
RÉLA Kft. 63+14+10+10+9 = 106 pont
Kovács és Fia Kft. 72+6+10+10+ 2 = 100 pont
EU KOMFORT Kft. 9+45+7+10+6 = 77 pont
JUMA 2000 Kft. 23+15+8+1+20 = 67 pont"
I. r. kérelmező 2004. május 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet a 2004. május 21-én tartott tárgyaláson kiegészített és pontosított. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
I. r. kérelmező kérelmének indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlat benyújtója, a Kovács és Fia Kft. alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mert nem felel meg az általa megjelölt felelős vezető az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöVíM együttes rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályainak, ugyanis a beszerzés tárgya szerinti munkákra, azaz minden egyes munkarészre, (villamos, gépészeti és építési területre) megfelelő végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezetővel kell rendelkezni. Ezzel pedig tudomása szerint a Kovács és Fia Kft. nem rendelkezik, ezért ez a cég alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
Előadta, hogy álláspontja szerint a RÉLA Kft. ajánlata érvénytelen, mert ajánlatában a felolvasólapon 1+3 év, míg az ajánlathoz csatolt szerződéstervezetben l+1 év garanciális időtartamot vállalt, ez pedig nem felelt meg a felhívás azon előírásának, hogy az ajánlathoz csatolni kell az építési vállalkozási szerződéstervezetet, amelynek összhangban kell lenni a benyújtott ajánlattal.
Sérelmezte azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert a fizetési ütemezési kedvezmény bírálati részszempont keretében két alszempontot vett figyelembe az értékelés során, melyet előre nem határozott meg, és e bírálati részszempontnál csak a végszámlákra adott kedvezményt vette figyelembe, pedig ezt nem határozta meg előre. Sérelmezte továbbá a többletgaranciális időtartam bírálati részszempont értékelését is, mert a RÉLA Kft. esetében nem 3 év, hanem csak 1+1 év volt a megajánlás. Ennek alapján ajánlatkérő e bírálati részszempontban a RÉLA Kft. esetében - amennyiben a RÉLA Kft. ajánlata érvényes - nem valós tartalmi elemet vett figyelembe. Hivatkozott továbbá arra, hogy az Értékelés című irat alapján összességében legelőnyösebb ajánlat helyett a harmadik helyezést elérő ajánlatot hirdette ki ajánlatkérő az eljárás nyertesének. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem ismertette az ajánlatok tartalmi elemeit és az ezekkel kapcsolatos értékelést az eredményhirdetés során, valamint a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegezést nem kapott.
II. r. kérelmező 2004. május 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte ajánlatkérő pontozásos értékelését a napi kötbér mértéke bírálati részszempontban. Előadta, hogy e bírálati részszempont előírásainak is megfelelt ajánlata, és ennek alapján nem kaphatott volna 0 pontot e körben tett vállalása, továbbá amennyiben ajánlata e bírálati részszempontban a legkedvezőtlenebb lett volna, akkor is legalább 1 pontot kellett volna kapnia, de ő tette a legmagasabb kötbérvállalást.
Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mert a pontozásos értékelés alapján az ő ajánlata a legkedvezőbb és ajánlatkérő ehelyett nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot, hanem a pontozásos értékelés alapján a harmadik legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot hirdette ki az eljárás nyertesének. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő olyan elemeket tüntetett fel a "Döntéselőkészítő javaslat" című iratban - melyet az Összegezés helyett küldött meg részükre -, amelyet előzetesen nem határozott meg az ajánlati felhívásban. Előadta, hogy a teljesítési határidő és a fizetési ütemezési kedvezmény tekintetében is megfelelt az ajánlata az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban meghatározottaknak. A negatív megállapításokat ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő jogsértően tüntette fel ebben az iratban. Ennek alapján kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a D.293/2004. számon megindított jogorvoslati eljárást az I. r. kérelmező kérelme alapján korábban megindított D.275/2004. számú eljáráshoz egyesítette az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre tett észrevételeiben és nyilatkozataiban előadta, hogy a Kbt.-ben meghatározottak szerint járt el, az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki és azt nyilvánította az eljárás nyertesévé. A fizetési ütemezési kedvezmény bírálati részszempont esetében nem alszempontokat vett figyelembe az értékelésnél, hanem két tartalmi elemként kezelhető elemet értékelt, ugyanis e két elem adta ténylegesen az általa feltüntetett fizetési ütemezési kedvezmény bírálati részszempont tartalmát, és ezek közül csak a végszámlákhoz kötődő fizetési kedvezmény volt számára lényeges, ezért nem vette figyelembe a részszámlák kedvezményeit. A többletgaranciális időtartammal kapcsolatban előadta, hogy a RÉLA Kft. ajánlatának a felolvasólapján 3 éves többletvállalás szerepel. Álláspontja szerint a RÉLA Kft. pontos ajánlata ezt az 1+3 évet jelenti. Ő ezt vette figyelembe az ajánlatok értékelése során. A napi kötbér mértékével kapcsolatban előadta, hogy II. r. kérelmező ajánlatában a nettó vállalási ár 10%-át meghaladóan tett megajánlást, és ezért ezt nem lehetett figyelembe venni. Ezért kapott ez az ajánlat ebben a bírálati részszempontban 0 pontot. Előadta továbbá, hogy a Kovács és Fia Kft. ajánlata érvényes és alkalmas a szerződés teljesítésére a cég, ugyanis megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek, mert rendelkezik felelős műszaki vezetővel. Álláspontja szerint a RÉLA Kft. ajánlata nem érvénytelen, abban található olyan tartalmi elem, amely megfelel az ajánlati felhívásban meghatározottaknak. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatok értékelése után az eredményhirdetési eljáráson szóban ismertette az ajánlatok tartalmi elemeit és az értékelés módszerét, ezt rögzítette is az eredményhirdetési jegyzőkönyvben.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Egyéb érdekeltek az ügy szempontjából releváns észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.275/5/2004. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme részben, míg II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme teljes egészében megalapozott az alábbiak alapján.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság először a Kovács és Fia Kft.-nek a szerződés teljesítésére alkalmatlanságára vonatkozó kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A felhívás 16.11. pontjában előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a kivitelezésért felelős műszaki vezető rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, és hogy a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő regisztrálása megtörtént.
I. r. kérelmező szerint az A2 kategóriájú felelős műszaki jogosultság igazolása nem feltétlenül jelent felsőfokú végzettséget, továbbá az átalakítással érintett 3334 m2-en teljesen új elektromos hálózat épül, melynek felelős műszaki vezetői teendőit nem láthatja el az A2 kategóriával rendelkező műszaki vezető.
A Kovács és Fia Kft. ajánlatában a 22-25. oldalakon található Somogyvári Jánosné É/A2 felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvétel irata, önéletrajza és a felsőfokú szakképesítését igazoló oklevél másolata, mely szerint magasépítő üzemmérnöki képesítést szerzett 1990-ben.
A felhívás szerint jelen beszerzés tárgya egy meglevő 2490 m2-es iskolaépület teljes rekonstrukciója, ami a következő munkákból tevődik össze: az elavult külső fa nyílászárók helyett új hőszigetelt műanyag nyílászárók, valamint a belső ajtók cseréje, burkolatok cseréje, új épület körüli járda építése, ereszcsatorna cseréje, a vizes csoportok felújítása teljes csőcserével, a fűtési rendszer csővezetékei és radiátorok mázolása, szükség esetén radiátorszelepek cseréje és új villamos hálózat kialakítása.
Az elvégzendő feladat a meglevő épület teherhordó és szakipari szerkezeteinek megváltoztatására nem irányuló karbantartási és felújítási munkákat jelent. A vonatkozó rendelet 8. § (4) bekezdése szerint a Kbt. által az építési beruházásokra megállapított értékhatár alatti beruházások esetében a rendelet I. sz. mellékletének I. fejezet "C" kategóriájában meghatározott épületnagyság esetén az építményfajta fő jellemzője szerint névjegyzékben szereplő felelős műszaki vezető egyedül is elláthatja a különböző szakterületek felelős műszaki vezetői feladatait. A "C" kategóriában alapterületi korlátozás nélkül szerepel a meglevő épület teherhordó és szakipari szerkezeteinek megváltoztatására nem irányuló karbantartási és felújítási munka.
A jelen eljárásban beadott ajánlatok nettó ajánlati ára alacsonyabb, mint az építési beruházásokra a Kbt.-ben a 2004. évre meghatározott nettó 60 millió Ft értékhatár. Ezért a fenti jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a beszerzés tárgyaként megjelölt feladatok elvégzéséhez az építési munkák elvégzésre jogosult felelős műszaki vezetőn kívül még más - ÉG vagy ÉV kategóriába felvett - műszaki vezető megléte nem szükséges.
A Kovács és Fia Kft. az ajánlati felhívás előírásának megfelelően igazolta a kivitelezési jogosultságát, a megfelelő műszaki vezető tekintetében az alkalmasságát, ezért az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének ezzel kapcsolatos része megalapozatlan.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság ezt követően a RÉLA Kft. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A RÉLA Kft. ajánlatának felolvasólapján 3 év többletgarancia-vállalási idő szerepel.
A RÉLA Kft. ajánlatában található szerződéstervezetben l + l év többletgaranciális időtartam került feltüntetésre.
A Döntőbizottság megállapította - a RÉLA Kft. által is elismerten és ajánlatkérő által sem vitatottan - hogy a RÉLA Kft. ajánlatában a garanciavállalás tekintetében nem egyértelmű kijelentés található. A Kbt. 57. § (1) bekezdés rendelkezése szerint ajánlatkérő a nem egyértelmű kijelentések tisztázására jogosult. Ajánlatkérő a jelen eljárásban a nem egyértelmű kijelentést - előadása szerint - tisztázta az értékelés során, és ennek alapján az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlást vette figyelembe a RÉLA Kft. ajánlatában. Ennek alapján a RÉLA Kft. ajánlatában található a felolvasólapon és a szerződéstervezetben szereplő nem egyértelmű kijelentések tisztázása után az ajánlat összhangba hozható a szerződéstervezettel. Ezen ajánlati elemek megfelelnek az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, így az ellentmondás a nem egyértelmü kijelentések tisztázása után nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét. Ennek alapján az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok pontozásos értékelését vizsgálta meg a jogorvoslati kérelmek által sérelmezett bírálati részszempontokban.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az ajánlattevő fizetési ütemezési kedvezménye ajánlatkérő felé:
Ajánlatkérő a fizetési ütemezési kedvezmény bírálati részszempontban az értékelés című irat alapján két elemet vett figyelembe, melyeket 1-10-ig hasonlított össze és az így kapott összeget átlagolta. E két elem a fizetési kedvezmény összegszerűsége és a kedvezményezett összeg fizetési határideje voltak.
Ajánlatkérő nem határozta meg előre a felhívásban vagy a dokumentációban, hogy csak a végszámlákhoz kapcsolódó fizetési határidőket kívánja értékelni. A benyújtott ajánlatok eltérő számú részszámlát és hozzájuk kapcsolódó szintén eltérő fizetési határidőket tartalmaznak, azonban ajánlatkérő ezeket nem vette figyelembe, pedig az általa e bírálati részszempontban értékelni kívánt "kedvezményezett összeg fizetési határideje" tartalmi elem két részből, a részszámlák és végszámlák fizetési kedvezményéből tevődik össze. Ajánlatkérő az általa előzetesen meghatározottak szerint köteles az ajánlatok értékelését elvégezni, és amennyiben nem határozza meg előre, hogy egy bírálati részszempontnak csak valamely tartalmi elemét fogja értékelni, akkor az e bírálati részszemponthoz tartozó valamennyi tartalmi elemet értékelnie kell. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárása során e bírálati részszempont értékelése során figyelmen kívül hagyta az egyik tartalmi elemet (részszámlák kedvezménye), pedig ezt előre nem határozta meg, így ezen eljárása sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozott.
1 éves garanciális időtartamot meghaladóan vállalt többletgaranciális időtartam (maximum 9 év):
I. r. kérelmező csak a RÉLA Kft. ajánlatának tartalmi eleme megállapítása körében sérelmezte e bírálati részszempontot, ezért a Döntőbizottság csak e tekintetben vizsgálta az ajánlatkérő által végzett értékelést.
E bírálati részszempontban a RÉLA Kft. ajánlatában a felolvasólaphoz (1+3 év) képest a szerződéstervezetben szereplő l+1 év vállalása nem egyértelmű kijelentést jelent, melyet ajánlatkérő tisztázott és a számára kedvezőbb megajánlást vette figyelembe az ajánlatban. A Kbt. lehetőséget ad a nem egyértelmű kijelentések tisztázására. Ajánlatkérő eljárása alapján az ajánlatban szereplő konkrét tartalmi elem került megállapításra, és ezt az ajánlati elemet értékelte a RÉLA Kft. esetében. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a RÉLA Kft. ajánlatának e bírálati részszempontban való értékelésekor az ajánlat tényleges tartalmi elemét vette figyelembe, így I. r. kérelmező e kérelmi eleme is megalapozatlan.
A késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap, az ajánlati ár végösszegének minimum 0,1%-a/nap, összesen maximum az ajánlati ár végösszegének 10%-a)
II. r. kérelmező bruttó vállalási ára 50 817 351 Ft, míg napi késedelmikötbér-megajánlása 5 000 000 Ft.
E bírálati részszempont esetében ajánlatkérő a II. r. kérelmező ajánlatára 0 pontot adott, holott előzetesen az ajánlati felhívásban az 1-10-ig terjedő ponttartományt jelölte meg kiadható pontszámoknak. Ajánlatkérő a II. r. kérelmező ajánlatát nem nyilvánította érvénytelenné. Ennek alapján az ajánlatban található valós tartalmi elemek alapján az ott meghatározott ponthatárok között kellett volna értékelnie. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az általa meghatározott ponttartományban adhat pontot az egyes ajánlatok tartalmi elemeire, azonban II. r. kérelmező esetében ajánlatkérő a ponttartományon túlterjeszkedve adott 0 pontot az ajánlatra, mely eljárása sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
E tekintetben irreleváns az, hogy II. r. kérelmező 1 napi késedelmi kötbére felel meg a lehetséges maximális kötbérelőírásnak, mivel ezzel ellenkező előírást ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban nem határozott meg.
Ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban vagy a dokumentációban azt, hogy a napi kötbér mértéke esetében a 10%-os felső határ a nettó ajánlati árat figyelembe véve értendő, csupán annyit jelölt meg, hogy a maximum az ajánlati ár végösszegének 10%-a. Ennek alapján ajánlatkérő - mivel nem zárta ki a bruttó alapra vetítést - nem hivatkozhat arra, hogy a nettó vállalási ár 10%-át meghaladó, de a bruttó vállalási ár 10%-át meg nem haladó kötbérvállalás értékelhetetlen lenne.
Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy késedelmi kötbért a szakmai szokások szerint nem alkalmaznak áfa után, megalapozatlan, mert a felhívásban meghatározottak szerint kell az ajánlatokat benyújtani. Ajánlatkérő pedig a felhívásban nem rendelkezett arról, hogy a vetítési alap a nettó ajánlati ár. Ajánlatkérő azon álláspontja, hogy a felolvasólapon nettó ár + áfa = bruttó ár bontásban kérte az ajánlat árat és ezzel meghatározta azt is, hogy csak a nettó vállalási ár lesz a kötbér alapja, szintén megalapozatlan, ugyanis e rendelkezés semmilyen formában nem utalt a kötbéralap nettó vagy bruttó voltára.
Így ajánlatkérőnek azon megállapítása, hogy a Karakter 95 Kft. a kiírásban meghatározott maximum feletti összeget jelölt meg és ezért e bírálati részszempontban nem értékelhető, megalapozatlan és sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését. Ennek alapján a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az eljárás nyertesére vonatkozó döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő pontozásos értékelése alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot, illetve a legmagasabb pontszámot elérő ajánlatot - még a II. r. kérelmező ajánlatának hátrányt jelentő jogsértő értékelés mellett is - a Karakter 95 Kft. tette 143 ponttal, míg második a RÉLA Kft. ajánlata 106 ponttal, a harmadik pedig a Kovács és Fia Kft. ajánlata 100 ponttal.
Ajánlatkérő azonban ehelyett a 100 pontos Kovács és Fia Kft. ajánlatát hirdette ki az eljárás nyertesének, míg második legkedvezőbb ajánlatként a RÉLA Kft. ajánlatát jelölte meg. Ajánlatkérő ezen döntését az általa végzett pontozásos értékelés nem támasztja alá, és ajánlatkérő a pontozásos értékelése szerint legmagasabb pontszámot elérő ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról nem is döntött.
Ajánlatkérő II. r. kérelmező ajánlatával kapcsolatban kifogásolta, hogy az nem felel meg a 2004. szeptember 1-je előtti teljesítési határidőnek és a fizetési ütemezésnek.
Ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban 2005. március 31-i teljesítési határidőt határozott meg. A felhívás azon rendelkezései, hogy előteljesítésre van lehetőség és hogy ajánlatkérő az építés-szerelés időtartama alatt az intézmény működését nem akadályozhatja, nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő az iskolakezdés (2004. szeptember 1.) előtti teljesítési határidőt jelölt meg. Ajánlatkérő azon nyilatkozata, hogy a helyszíni konzultáció során 2004. szeptember 1-jei teljesítési határidőt közölt az ajánlattevőkkel, nem releváns, egyrészről ez az ajánlati felhívás módosítását jelentené, amely jogszerűen nem történt meg, másrészről a helyszíni konzultáció jegyzőkönyvében ilyen tájékoztatás nem szerepel, továbbá a II. r. kérelmező - aki jelen volt a helyszíni konzultáción - nyilatkozata szerint ilyen tájékoztatást nem hallott a konzultáción. A RÉLA Kft. képviselője is úgy nyilatkozott, hogy csak az iskola igazgatójával való beszélgetésből szerzett tudomást, hogy 2004. szeptember 1-je előtt be kell fejezni a kivitelezést, továbbá ajánlatkérő a helyszíni konzultáción jelen nem lévő I. r. kérelmező részére sem adott tájékoztatást erről az igényéről.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy nincs ajánlatkérőnek olyan igazolható és joghatályos rendelkezése, előírása, amelyben a teljesítési határidőt 2004. szeptember 1-jére módosította, így a felhívásban meghatározott 2005. március 31. az irányadó teljesítési határidő, és ennek II. r. kérelmező 2005. február 28-as teljesítési határideje megfelel.
A fizetési ütemezéssel, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás éves bontásával kapcsolatban ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az Önkormányzati Közlönyből vagy az internetről tudomást lehetett szerezni az ajánlatkérő által elnyert támogatásról, annak összegéről és ütemezéséről. A Kbt. rendelkezései szerint ajánlatkérő a felhívásához és dokumentációjához kötve van, ennek alapján az ajánlatok értékelése során csak a felhívásban és dokumentációban meghatározottak teljesítését, az azoknak való megfelelőséget követelheti meg az ajánlattevőktől. Ajánlatkérő - általa is elismerten - nem közölte az ajánlattevőkkel a pénzügyi ütemezéssel kapcsolatos elvárásait, a támogatás ütemezését. A Döntőbizottság álláspontja szerint - előírás hiányában - az annak való megfelelőséget ajánlatkérő nem vizsgálhatja és ezt nem veheti figyelembe az ajánlatok értékelése során.
A Kbt. 59. § rendelkezései alapján az az ajánlat az eljárás nyertese, amelyik az ajánlatkérő által előzetesen meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb. Jelen esetben, tekintettel arra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot választotta ajánlatkérő, ezért a legmagasabb pontszámmal rendelkező ajánlatot kell az eljárás nyertesének mint az összességében legkedvezőbb ajánlatnak tekinteni. Ajánlatkérő pontozásos értékelése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat, illetve a legmagasabb pontszámot elérő ajánlat a II. r. kérelmező ajánlata. Ajánlatkérő azonban nem ezt az ajánlatot, hanem egy másik ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az eredményhirdetéssel és az Összegezés az eljárásról című irattal kapcsolatos kérelmi rész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. melléklete szerint Összegezés az eljárásról című iratot nem készített, helyette az Összefoglaló jelentés és döntéselőkészítő javaslat című iratot, valamint az ennek mellékletét képező Értékelés című iratot adta át az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő ezen iratokban az ajánlatok tartalmi elemeit, az értékelés módszerét, a pontozásos eljárás menetét, valamint az eljárás alapján az egyes ajánlatokra adott pontszámokat és az összpontszámokat is feltüntette. Ajánlatkérőnek ajánlatot érvénytelenné, illetve valamely ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánító döntése nem volt, így ezen iratok tartalmilag megfelelnek az Összegezés az eljárásról című iratnak, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az Összegzés az eljárásról című irat elkészítési kötelezettségének - tartalmát tekintve - eleget tett.
Az eredményhirdetés során ajánlatkérő ismertette az ajánlatok tartalmi elemeit, valamint részletesen az eljárás értékelését, és ezt az eredményhirdetési jegyzőkönyvben rögzítette. A Döntőbizottság ennek alapján, miután megállapította, hogy az összefoglaló jelentés és a döntés-előkészítő javaslat, annak mellékletével együtt megfelel az Összegezés az eljárásról című irat tartalmának, megállapította, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés során is eleget tett a Kbt. 61. § (1) bekezdése rendelkezésének, így az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság egyebekben rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által készített összefoglaló jelentés és döntés-előkészítő javaslat nem támasztja alá a közbeszerzési eljárás általa kihirdetett végeredményét.
A Kbt. 2002. január 1-jétől 2004. május 1-jéig hatályos rendelkezésre kötelezően előírja az ezen időszakban kezdeményezett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban a Kbt. szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság a határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése szerint:
(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy a lebonyolító a Szomják és Tsa. Bt. készítette az Összefoglaló jelentés és döntéselőkészítő javaslat című iratot, mely az ajánlatok pontozásos értékelését is tartalmazza. Ajánlatkérő azonban ezen irattól függetlenül döntött az eljárás eredményéről, ezért személyi bírság alkalmazására a lebonyolítóval szemben a Döntőbizottság álláspontja szerint nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottakat. Így többek között a közbeszerzés tárgyát, annak értékét, valamint sajátosságait. Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg, valamint azt, hogy a kötelezően kiszabandó bírság a beszerzés értékének 30%-áig terjedhet. A Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés kirívóan súlyos - hiszen az értékeléstől függetlenül, egyéb szempontok alapján hirdette ki az eljárás nyertesét - ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban az elkövetett jogsértések jelentős súlyával.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítése alapján reparálható, a Kbt. 88. § (8) bekezdésének rendelkezésére tekintettel jogszerűen elvégezhető az ajánlatok értékelése és ajánlatkérő jogszerű eljárást lezáró döntést hozhat.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg I. r. kérelmező megalapozatlan kérelmi elemeit a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 3.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos