FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (6129/2004)
3.Kf.27.360/2003/4.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth László ügyvéd (9700 Szombathely, Kiskar u. 5. I/13.) által képviselt Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. szeptember 19-én kelt 13.K.31.282/2003/4. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 20-i számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás megindítására PRENOR Kertészeti és Parképítő Kft. telephelye kivitelezése tárgyban. A részvételi szakaszt lezáró döntésében kilenc jelentkezőt minősített alkalmasnak a szerződés teljesítésére. Részükre megküldte az ajánlati felhívást, és rendelkezésükre bocsátotta az ajánlati dokumentációt. Ez utóbbi 11.3.2. pontja szerint "a Kbt.-ben előírt és az ajánlati dokumentációban bekért információknak és okiratoknak az előírt formában és tartalommal történő benyújtásáért az ajánlattevő felel. Hiányos és/vagy nem kielégítő információk, iratok benyújtásának következménye az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása lehet." A II.7. a) pont az ajánlati adatlapot a rendelkezésre bocsátott minta kitöltésével kérte. elkészíteni. A II.9. pont előírta, hogy a hiányosan kitöltött vagy nem megfelelően elkészített ajánlat figyelembe vétele nem kezdeményezhető. A II.15. pont a formai követelmények tekintetében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. A dokumentáció iratmintákat is tartalmazott, így többek között ajánlati adatlapot, vállalkozási szerződéstervezetet és nyilatkozatmintát a közbeszerzési eljárásról szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdésben foglaltakra.
A Hoffmann Építőipari Rt. (a továbbiakban: kérelmező) ajánlatában több helyen szerepeltette a felperes által kért ellenszolgáltatás összegét, ajánlattevői nyilatkozatán azonban az ellenszolgáltatás összege nem került feltüntetésre.
A felperes 2003. február 26-án hirdette ki eljárást lezáró döntését, amelyen a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az átadott összegzés szerint azzal az indokkal, hogy. az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének az alperes D.102/13/2003. számú határozatában részben helyt adva megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, a Kbt. 53. § (2) bekezdését, a Kbt. 43. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (7) bekezdését, ezért eljárást lezáró döntését megsemmisítette és vele szemben 1 M Ft bírságot szabott ki. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az ajánlattevői nyilatkozaton az ellenszolgáltatás feltüntetésének elmaradása a kiadott minta nem megfelelő formában való kitöltését jelenti, amelyet nem lehet úgy értékelni, hogy erre nézve nincs ajánlattevői nyilatkozat. A felperes biztosította a hiánypótlás lehetőségét, ezért az általa hiányosnak ítélt iratmintát ennek keretében kellett volna pótoltatnia, mivel ez formai jellegű hiánynak minősül, amely nem változtatna az ajánlat tartalmán. Erre tekintettel a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jogszerűtlennek minősítette. Az összegzés az érvénytelenné nyilvánítás konkrét indokát nem tartalmazta, ezzel a felperes a Kbt. 61. § (7) bekezdését is megsértette.
A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát, jogszabálysértés hiányában annak hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a kérelmező ajánlata - jóllehet nem a felperes által előírt és az ajánlat részét képező formanyomtatványon - tartalmazta azt az ajánlattevői nyilatkozatot, amelyből az ellenszolgáltatás összege kétséget kizáróan megállapítható volt. Maga is osztotta az alperes határozatában kifejtetett azon jogi álláspontját, hogy a formanyomtatvány hiányos kitöltése nem tartalmi, hanem formai hiány, ez a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint a hiánypótlási lehetőség biztosítása miatt pótolható lett volna. Ez a felperes részéről nem történt meg, ezért az ajánlatot jogszabálysértő módon nyilvánította érvénytelenné. Így az alperes határozata mind a jogsértés tényének megállapítása, mind a bírság kiszabása tekintetében megfelelt a jogszabályoknak. Utalt arra, hogy a felperes a fizetési határidők eltérő megjelölésére alapított érvénytelenségi okkal és a Kbt. 61. § (7) bekezdésével kapcsolatos alperesi megállapítást nem vitatta.
A felperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete ellen annak megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala iránt. Megismételte a keresetében kifejtett jogi indokait, annak hangsúlyozása mellett, hogy az ajánlati dokumentáció 9. pontjára tekintettel - amely szerint a hiányosan kitöltött vagy nem megfelelően elkészített ajánlat figyelembevétele nem kezdeményezhető - nem kérdőjelezhető meg döntésének jogszerűsége. Hivatkozott a Közigazgatási - Gazdasági Döntvénytár 2002. márciusi számában megjelent 69. sz. döntésre, valamint a 2003. június havi szám 136. eseti döntésre, és erre is alapítottan megalapozatlannak tartotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a formanyomtatvány hiányos kitöltése nem tartalmi, csak formai hiány. Ezen túlmenően kifejtette, hogy az alperes határozatának a Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértését megállapító rendelkezése is törvénysértő.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata több helyen, egybehangzóan tartalmazta az ajánlati árat, e vonatkozásban nem hagyott kétséget, az adatlapnak nem teljes körű kitöltése kizárólag alaki, formai hiányosságként értékelhető, amely a megengedett hiánypótlás keretében korrigálható lett volna, ezért önmagában a hiány megállapítása nem eredményezheti az érvénytelenség megállapítását.
A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
Az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Ebből következően az ajánlati ár (ellenszolgáltatás) megjelölése az ajánlat tartalmi eleme. Helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy ez a tartalmi elem a kérelmező ajánlatából nem hiányzott, mert szerepelt mind a felolvasólapon, mind az egyes szerződési feltételekben, a mellékletként csatolt vállalkozási szerződésben és az ajánlat lényegi részét képező költségvetésben. Ezért az elengedhetetlenül szükséges tartalmi elem tehát az ajánlat egészéből kétséget kizáróan megismerhető volt. A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén. E jogszabályi rendelkezésből következően egyrészt az alkalmasság körébe tartozó igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, másrészt egyéb, az ajánlattal kapcsolatos, kizárólag formai hiányosság pótlására van lehetőség. A perbeli esetben a Kbt. 43. § (4) bekezdésének második fordulata az irányadó, nevezetesen egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlása. A Kbt. szóhasználatából következik - ezt a Fővárosi Ítélőtábla több eseti döntésében (3.Kf.27.13312003, 27.204/ 2003) is kifejtette - hogy a formai hiányosság egy meglévő, az ajánlatnál rendelkezésre álló okirat, adat valamely hibája esetében állhat fenn. Ezért abban a kérdésben kellett a bíróságnak
állást foglalni, hogy az ajánlattevői nyilatkozaton feltüntetett egy adat hiánya tekinthető-e olyan formai hiányosságnak, amely a hiánypótlási eljárás során kiküszöbölhető lett volna. Helyesen jutott e vizsgálat eredményeként az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a hiányosság pótlása nem jelenti az ajánlat kiegészítését, megváltoztatását, mert az ajánlat egyéb elemeiből az megállapítható volt, az ajánlat egészéből nem hiányzott. Tehát a Kbt. által alkalmazott megkülönböztető kategóriák szerint hiányosságról, mégpedig formai hiányosságról volt szó. A felperes által megkívánt melléklet nem teljes körű kitöltése a hiánypótlás keretében pótolható lett volna, mert erre mind a Kbt., mind az ajánlati felhívás és dokumentáció biztosította a jogi lehetőséget. Ennek elmulasztása és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása jogsértést valósított meg. A felperes érvelése akkor lett volna elfogadható, ha a dokumentáció a hiánypótlás lehetőségét nem tartalmazta volna.
A felperes fellebbezésének másik pontjával kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a felperes keresetének nem volt tárgya a Kbt. 61. § (7) bekezdésével kapcsolatos alperesi megállapítás, mint azt az elsőfokú bíróság ítéletének 5. oldal 4. bekezdése is tartalmazza, ezért e vonatkozásban az elsőfokú bíróság nem is végezhette el az alperes határozatának felülvizsgálatát. Ítéleti rendelkezés hiányában az nem képezheti a másodfokú eljárás tárgyát sem, mivel nincs felülbírálható elsőfokú rendelkezés.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését a fenti indokolásbeli kiegészítéssel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. § (1), (2) és 79. §(1) bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltség viselésére.
A fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) c) pontján, a 46. § (1) bekezdésén, és az Itv. 5. § (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel az Itv. 64. §-a folytán alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2004. május 26.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró