FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (6259/2004)
3.Kf.27.305/2003/7.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kálcsics Éva jogtanácsos által képviselt Igazságügyi Minisztérium (1363 Budapest, Pf. 54.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe a felperes pernyertessége érdekében dr. Fecskovics Erzsébet ügyvéd (1023 Budapest, Zsigmond tér 10.) által képviselt APEX-MM Kft. (1162 Budapest, Cibakháza u. 10/B), az alperes pernyertessége érdekében a dr. Turkovits Judit ügyvéd (1074 Budapest, Szövetség u. 5-7.) által képviselt Pamion-Org. Szervezési és Szolgáltató Kft. (1112 Budapest, Hegyalja út 74.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2003. május 20-án kelt 13.K.31.642/2002/17. számú ítélete ellen az alperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (harmincezer) forint, a felperesi beavatkozónak 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő felperes 2002. január 23-án a felperesi beavatkozó bonyolítói közreműködésével nyílt közbeszerzési eljárást indított a gazdálkodószervezetek letéti és közzétételi mérlegbeszámolóinak feldolgozása tárgyában. Az ajánlati felhívás 11. a) pontja határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket. Köztük annak igazolását, hogy a számlavezető pénzintézet nyilatkozata szükséges arra nézve, hogy az ajánlattevő számláján a megelőző egy évben sorban állás nem volt. A 11. b) pont első bekezdése alapján a szerződés teljesítésére alkalmatlanná vált az ajánlattevő, ha a pénzintézeti nyilatkozat szerint az ajánlattételi határidőt megelőző egy évben előfordult sorban álló tétel. A felhívás a 16.3. pontjában előírta az aktuális cégállapotot bemutató, 30 napnál nem régebbi, az illetékes cégbíróság által kibocsátott cégkivonat csatolását. A felhívás a hiánypótlás lehetőségét kizárta. A felperes által kiadott pályázati dokumentáció mellékleteként közölt ajánlati levél szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett többek között arról, hogy folyószámlát kizárólag mely pénzintézeteknél vezet. Az ajánlattételi határidőben több társaság, köztük a későbbiekben jogorvoslati kérelmet előterjesztő alperesi beavatkozó és a nyertesnek kihirdetett Bull Magyarország Kft. nyújtott be ajánlatot, amelynek csatolt cégkivonata két számlavezető pénzintézetet - ING Bank, HVB Bank Hungary Rt. - jelölt, igazolást: azonban csak az ING Banktól csatolt be. Kérdésre a záró egyenleg egyidejű csatolásával közölte, hogy a HVB Bank Hungary Rt.-nél vezetett bankszámlájának megszüntetését már 2001 novemberében kérte.
Az alperes a jogorvoslati kérelemnek helyt adva, a D.172/16/2002. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését. A jogsértés miatt a felperes eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és terhére 2 M Ft bírságot szabott ki. Döntését azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlata nem volt teljes körű, nem tartalmazta annak igazolását, hogy a HVB Banknál vezetett számláján a megelőző egy évben volt-e sorban álló tétel. Emiatt a felperesnek nem volt lehetősége arra, hogy a nyertes fizetőképességét a felhívásban rögzített szándéka szerint vizsgálja, következésképpen az ajánlat nem felelt meg a felhívás 11. a) pont első bekezdésében meghatározott feltételnek, amelynek okán azt érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
Az elsőfokú bíróság az alperesi határozat felülvizsgálatára irányuló keresetnek helyt adva azt megváltoztatta, az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmét elutasította. Döntését a Kbt. 26. § (2) bekezdésére, valamint 43. § (1) bekezdésére alapította azzal, hogy a számlavezető pénzintézet mint fogalom alatt kizárólag az a pénzintézet értendő, amely az ajánlattevő számláját ténylegesen vezeti, és ennél fogva jogosult a kívánt tartalmú pénzintézeti nyilatkozat kiadására. Rámutatott arra, hogy a pályázati dokumentáció mellékletét képező ajánlati levél egyértelműen azt az ajánlatkérői igényt támasztotta alá, mely a bankszámlaszerződés szerinti számlavezető pénzintézetek megjelölését várta el az ajánlattevőktől.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, annak megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, és perköltségben marasztalását kérve az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fenntartotta azt a korábbi jogi álláspontját, hogy a nyertes Bull Magyarország Kft. ajánlata nem felelt meg az előírásoknak, és emiatt a felperesnek érvénytelenné kellett volna azt nyilvánítania. Az ajánlati felhívás 16.3. pontja szerint az ajánlatkérő az aktuális cégállapot bemutatását kérte, ha az ajánlattevő elismeri, hogy a cégkivonat tartalmaz olyan adatot, amely már nem áll fenn, köteles legalább részéről megtett nyilatkozatot csatolni, amelyben közli a valós cégállapotot. A Bull Magyarország Kft. ilyen nyilatkozatot nem tett annak ellenére, hogy ismert volt előtte a HVB Bank Hungary Rt.-nél vezetett bankszámlájának korábbi megszüntetése, és az is, hogy a cégkivonat azt továbbra is tartalmazza. A Kbt. 57. § (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés a meg nem tett nyilatkozat pótlására nem alkalmas, ugyanis az ajánlattevő a cégkivonatban feltüntetett két bankszámlához képest csak egy banktól csatolt nyilatkozatot. A nyilatkozat elmaradása pedig az érvényesség körében vizsgálandó.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte. Nézete szerint a fellebbezés által sem támadott elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján az alperes jogértelmezése megalapozatlan, mivel tévesen, iratellenesen és egyben jogszabályellenes módon értelmezi a pályázati felhívást, mert az a cégkivonat és a valós cégállapot eltérésére vonatkozó nyilatkozattételt nem írta elő. Ezért ilyen "többletnyilatkozat" nem volt megkövetelhető mint alkalmassági feltétel. Megjegyezte, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 12 § (1) bekezdés k) pontja csak 2001. szeptember 1. napjától volt hatályban, emiatt az ajánlattevő cégkivonatának adattartalma már önmagában eltérő lehetett. Kiemelte, hogy a hiánypótlás a szó nyelvtani értelmezése alapján akkor válik szükségessé, ha valamely fél valamit nem teljesít. A perbeli esetben valamennyi, az alkalmasság elbírálásához szükséges igazolást, nyilatkozatot a nyertes ajánlattevő csatolt, tehát ilyen hiánypótlásra nem volt szükség, azt a felperes nem is tette lehetővé.
A felperesi beavatkozó osztva a felperes fellebbezési ellenkérelmében előadottakat, kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását.
Az alperesi beavatkozó nyilatkozatot nem tett. A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, amellyel a másodfokú bíróság teljes körűen egyetért. Az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a következőket kívánja kiemelni:
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kógens jelleggel fogalmaz meg ajánlati kötöttséget, mind az ajánlatkérővel, mind az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő az ajánlati felhívásában, illetőleg az ajánlati dokumentációban általa megfogalmazott feltételekhez kötve van. A felperes az ajánlati felhívásában és a dokumentációban a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatok között kizárólag - minden további pontosító és utaló feltétel nélkül - a számlavezető pénzintézet igazolásának csatolását írta elő. Következésképpen az érvényesség (érvénytelenség) vizsgálatakor azt kellett a felperesnek ellenőriznie, hogy az igazolás csatolása megtörtént-e, hiszen az ajánlattevőnek, jelen esetben a Bull Magyarország Kft.-nek - mivel az ajánlati felhívás tartalmát senki nem kifogásolta - e megfogalmazás szerint kellett az ajánlatát megtennie a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján.
Mindezek figyelembevételével az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor az ajánlati felhívás 11. a) pontjának való megfelelőséget kizárólag az e pontban meg határozottak alapján, az ajánlati felhívás 16.3. pontjában foglaltakkal összefüggésbe nem hozva, vizsgálta. Azt tartalmában is helyesen értelmezte, mivel a számlavezető pénzintézet fogalmán csak azt a pénzintézetet lehet és kell érteni, aki az ajánlattevő folyószámláját kezelni jogosult. Az ajánlati felhívás különböző előírásainak nem kell egymással összefüggőnek vagy egymást lefedőnek, illetőleg egymásból következőnek lenniük akkor, ha az a Kbt. rendelkezéseiből nem következik és azt az ajánlati felhívás kifejezett rendelkezése sem kívánja meg. Az alkalmasság igazolására kizárólag a Kbt. 44. §-ában előírt módon van lehetőség. Ennek megfelelően az ajánlatkérő egyéb információk között felsorolva kérte a cégkivonat csatolását, annak tartalmához további következményt nem fűzve. A nyertes ajánlattevő nyilatkozata a számlavezető pénzintézetre nézve rendelkezésre állt, a megkívánt igazolást csatolta. A cégkivonat tartalma - a felperes helyesen. jutott erre a következtetésre - kizárólag tisztázó jellegű kérdés feltevését indokolta. Megjegyzendő, hogy a cégkivonat tartalma és az ajánlati felhívás 11. a) pontjában megfogalmazottak teljesítésére csatolt igazoláson szereplő pénzintézet eltérése önmagában eredhet abból a tényből, hogy a tényleges számlavezető és a cégkivonatban szereplő pénzintézet - a változás bejegyzési és adminisztratív eljárásokból eredően - eleve különböző lehet.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alperes a Pp. 78. § (1); (2) és 79. § (1), valamint a 83. § (1) bekezdése értelmében köteles a felperes és a felperesi beavatkozó javára a másodfokú perköltség megfizetésére.
Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján illetékmentes, ezért az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM.r. 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2004. május 19.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró