FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (6260/2004)
3.Kf.27.357/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3.) által képviselt Almus Pater Rt. (6726 Szeged, Petrozsényi u. 14.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. szeptember 17-én kelt 13.K.31.379/2003/5. számú ítélete ellen az alperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez az ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A Fővárosi Önkormányzat öt oktatási intézménye 2002. november 27-én közös ajánlati felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárás indítására, az oktatási intézmények minimális feltételeinek teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzésére. Az ajánlati felhívás 16.8. pontja utolsó előtti bekezdése előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amelynek meglétét bizonyító okmány másolata a dokumentáció szükséges kelléke.
Az ajánlati felhívás 16.8. pontjának utolsó bekezdése értelmében az ajánlattevőnek teljesítési és jóteljesítési garanciát kell nyújtania a dokumentációban foglaltak szerint, amely dokumentáció a 32. és 34. oldalán, a teljesítési és jóteljesítési garancia vállalásra vonatkozóan mintát tartalmazott, amit az ajánlattevő pénzintézetének kellett kitöltenie és aláírnia.
Az eljárás során az ajánlatkérő tájékoztatást adott ki az ajánlattevőknek az ajánlati dokumentáció a teljesítési és jóteljesítési garancia mértékének, nyújtásának, érvényességi határidejének teljesítési feltételeinek módosítására (javítására). Az ajánlatkérő 2003. március 12-én hirdette ki az eljárás eredményét, amelyben több ajánlatot - köztük a felperes ajánlatát - érvénytelennek nyilvánított, a felperes esetében azzal az indokkal, hogy az ajánlatához nem csatolta a teljesítési és jóteljesítési garanciára vonatkozó szándéknyilatkozatot.
Az ajánlatkérői döntés ellen a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését és a szerződés megkötésének megtiltását. Több kifogással élt, így kérelme negyedik oldalának 7-8. bekezdéseiben vitatta az ajánlati felhívás 16.8 pontjának utolsó előtti, a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezését azzal, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezése egymással ellentétes, ezért minden olyan ajánlatot, amely kizárólag szándéknyilatkozatot tartalmazott, érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. A jogorvoslati kérelem harmadik oldalának 8-11. bekezdésében a teljesítési és jóteljesítési garanciára vonatkozó döntéssel összefüggésben kifejtette, hogy a dokumentáció 32. és 34. oldalán szereplő formanyomtatvány szövegezése ellentmondó, értelmetlen, mivel annak ismeretét feltételezte, hogy az ajánlattevő milyen volumenben vált az eljárás nyertesévé. Ez indokolta, hogy a felperes a csatolt szállítási szerződésben helyezte el e garanciákra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatát.
Az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét hatáskörének hiányában, továbbá mint megalapozatlant, elutasította. Indokolásában kifejtette a teljesítési és jóteljesítési garancia nyújtásának módjára, hiányára és az ezzel kapcsolatos hiánypótlás lehetőségére, a gyártási forgalmazási jog megsértésére, és az ORAKO Rt. alvállalkozójának közreműködésére vonatkozó álláspontját.
A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében, a jogorvoslati kérelem indokait - köztük a felelősségbiztosításra és a teljesítési és jóteljesítési garanciára vonatkozó álláspontját - megismételve kérte annak megállapítása mellett, hogy az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása jogsértő volt, az alperes határozatának megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest a szükséges körben új eljárásra kötelezte. Indokolásából kitűnően osztotta az alperes álláspontját a felperes ajánlatának érvénytelenségére vonatkozóan. Nézete szerint helytállóan állapította meg az alperes hatáskörének hiányát a kizárólagos gyártási, forgalmazási jogot képező termék megajánlását és az ORAKO Rt. alvállalkozó igénybevételét kifogásoló jogorvoslati kérelmi részben is. Mindezek tekintetében a keresetet alaptalannak ítélte. A keresetet annyiban találta megalapozottnak, amennyiben az alperes nem vizsgálta az ajánlati dokumentáció 32. és 34. oldalával, valamint az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak a felelősségbiztosítás szabályozásával kapcsolatos előírásait kifogásoló jogorvoslati kérelmi elemeket, így e vonatkozásban nem tett eleget eljárási kötelezettségének.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes költségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében lényegében döntést hozott mindegyik kereseti kérelmi elemet illetően, ennek ellenére, és ezzel ellentétes értelemmel, mégis új eljárás lefolytatására kötelezte. Nézete szerint a keresettel támadott valamennyi kérelmi elemről döntött. A dokumentáció 32. és 34. oldalán lévő formanyomtatvány szövegezésének értelmetlen és ellentmondó voltára reagált akként, hogy a nyertesség volumene ismerete hiányában is lehet nyilatkozni a bankgarancia nyújtására nézve. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet nem határozta meg, hogy az alperes melyik kérelmi elemet nem bírálta el teljeskörűen, mely kérdéseket kell újra vizsgálnia.
A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
A fellebbezési kérelem korlátai között a másodfokú bíróságnak kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesi határozat hatályon kívül helyezését megalapozó részét kellett megvizsgálnia. Az első fokú ítélet indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásait támadó jogorvoslati kérelem vizsgálatának hiányára alapozta az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyező döntését, és az ítélet rendelkező részének "- a szükséges körben -" megfogalmazása értelemszerűen kizárólag e kérelmi elemnek vizsgálatát írták elő. Ez pedig a felelősségbiztosításra és a teljesítési és jóteljesítési garanciára vonatkozó ajánlati felhívás és dokumentáció tartalma jogszerűségének vizsgálatát jelenti. Az alperes határozatának indokolása a felelősségbiztosítással kapcsolatos tényállást, megállapítást nem tartalmazott, e vonatkozásban csak az ORAKO Rt. észrevételét idézte, ez utóbbi szerint a felelősségbiztosítással kapcsolatos kérelmi elem elkésett. A teljesítési és jóteljesítési garanciára vonatkozó szándéknyilatkozat formanyomtatványának megfogalmazásával kapcsolatos jogorvoslati kérelem tekintetében az alperes rögzített egyes tényállási elemeket, és a jogorvoslat kérelem ismertetésekor is hivatkozott rá mint vitatott jogkérdésre, azonban e kérdés mikénti megítélése a határozat indokolási részében nem jelenik meg. Ezért megalapozatlanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy a jogorvoslati kérelmet teljeskörűen elbírálta.
A következetes bírói gyakorlat szerint a Kbt. 79. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 16. § (3) bekezdése, illetőleg a 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet az alperesnek teljeskörűen kell elbírálnia. A Kbt. 79. § (2) bekezdés szerint az alperes eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A jogorvoslati kérelmet a (7) bekezdés rendelkezései szerint lehet előterjeszteni. A felperes jogorvoslati kérelme kétséget kizáróan tartalmazta az elsőfokú bíróság által az alperesi döntést hiányoló kérelmi elemeket.
Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes határozatában az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmát a felelősségbiztosítás és a jóteljesítési garancia körében vitató jogorvoslati előadásokra nem tért ki, annak mellőzését nem indokolta, ami az Áe. 43. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét eredményezte. Az alperes az érintett részek vonatkozásában nem folytatott le bizonyítást, amellyel megvalósította az Áe. 26. § (1) bekezdésének sérelmét is.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontját támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság KK 31. számú állásfoglalása is, amely kifejti, hogy eljárásjogi jogszabálysértés miatt helye van az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének, ha az jelentős, a döntés érdemére kiható és a bírósági eljárásban nem orvosolható. Tekintve hogy az alperes a vitatott két jogkérdés körében felülvizsgálatra alkalmas megállapítást nem tett, az eljárásjogi jogszabálysértés csak az elsőfokú bíróság döntése szerint volt orvosolható. Helytállóan járt el az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a felperes megváltoztatásra irányuló kereseti kérelme folytán a rendelkező rész szerint döntött, mivel e tekintetben a kereseti kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül, a per tárgya ugyanis a közigazgatási szerv döntésének felülvizsgálata (KK 34. számú állásfoglalás).
Mindezekre a tekintettel a fenti indokolásbeli kiegészítéssel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján rendelkeznie nem kellett.
Az alperes, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ennél fogva a fellebbezési illetéket a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2004. május 26.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró