KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6288/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D343/18/2004.
Tárgy: Bau-Team Kft. és az Investment Kft. jogorvoslati kérelme Tolna Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU-TEAM Építőipari és Vállalkozási Kft. (7130 Tolna, Béri B. Á. u. 36., képviseli: dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd, 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 7., a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint az Investment Kft. (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 1., a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelmének, melyet Tolna Város Önkormányzata (7130 Tolna, Hősök tere 1., nevében eljár: HÉTBER Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13., képviseli: dr. Fülöp Zoltán ügyvéd, 1088 Budapest, Puskin u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Tolna Város Önkormányzatának területén 27 404 fm szennyvízcsatorna építése, illetve az ahhoz kapcsolódó útburkolat-bontási és -helyreállítási munkálatok IV. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2004. január 5-én, a Közbeszerzési Értesítő 1. számában (9607/2003) szám alatt részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A részvételi felhívás 9. a)1. pontjában előírta a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása vonatkozásában valamennyi számlavezető pénzintézettől származó - a részvételi jelentkezési határidőt megelőző - 30 napnál nem régebbi nyilatkozatot az alábbi tartalommal a folyószámla-tulajdonosra vonatkozóan: - mióta vezeti a folyószámlát, hogyan ítéli meg a folyószámla-tulajdonos pénzügyi helyzetét, hitel- és fizetőképességét, a folyószámlán egy éven belül 30 napot meghaladó időtartamú sorban állás volt-e, fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett-e.
A részvételi felhívás 12.8.2. pontjában, az egyéb információk között kérte csatolni a részvételi jelentkezési határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, valamint az esetlegesen el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetőbélyegző-lenyomattal ellátott példányát.
A részvételi szakasz eredményhirdetésére 2004. február 9-én került sor, melyen 12 jelentkező - köztük a 2 kérelmező - alkalmasságát hirdették ki, részükre az ajánlati felhívást 2004. február 10-én megküldték.
Az ajánlat összeállításához dokumentációt biztosított ajánlatkérő, melynek I. kötete az ajánlatok tartalmi és formai előírásait, a II. kötete a pontos műszaki tartalmat rögzítette.
Az I. kötet 4. oldalán a 3.1. pontban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az előminősítési eljárás során a részvételi jelentkezésükben megadott információk továbbra is érvényesek, illetve amennyiben bármilyen változás történt - a 3.2. pontban foglaltak alapján -, arról ajánlatkérőt teljeskörűen tájékoztatják.
A 3.2. pont szerint ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell, hogy a részvételi jelentkezésben foglaltakhoz képest a gazdasági, pénzügyi, szervezeti és műszaki alkalmasság terén változás a jelen ajánlattevés időpontjáig nem történt. Amennyiben változás történt, úgy az arra vonatkozó információkat, adatokat az előminősítési eljárás során megkövetelt formában és tartalommal kell az ajánlatban szerepeltetni. A nyilatkozathoz ajánlatkérő a 31. oldalon nyomtatványt biztosított.
A dokumentáció I. kötetének 36. oldalán "A" mellékletként kérte ajánlatkérő az alvállalkozók listáját. Itt kellett megadni a közbeszerzésnek azt a részét, mellyel összefüggésben ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni. Ajánlatkérő kérte megadni az alvállalkozók által végzendő feladatokat, a munka értékét forintban, a bevonásuk mértékét százalékosan is, 10% feletti mérték esetén a cég megnevezésével.
Az I. kötet 37. oldalán a "B" melléklet tartalmazta a műszaki, pénzügyi ütemtervvel kapcsolatos előírásokat. Sávos havi bontású műszaki ütemterv készítését írta elő ajánlatkérő, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb tevékenységeket, időpontokat és korlátozásokat. Előírta, hogy a műszaki ütemterv határozza meg az építkezés sorrendjét, a munkaerő és a gépek helyszíni ütemezését. Kérte világosan meghatározni az építési szakaszok kezdő és befejező időpontját. Ajánlatkérő meghatározta, hogy a műszaki ütemtervből kell annak megállapíthatónak lennie, hogy az adott időszakban a munkák reálisan befejezhetők. A műszaki ütemterv része kell hogy legyen a pénzügyi ütemterv, melynek a számlázási ütemezést kell tartalmaznia. Ajánlatkérő itt rögzítette azt is, hogy nyertes ajánlattevőnek a szerződést követő 15 napon belül a kivitelezésre heti bontásban elkészített ütemtervet kell készítenie, munkanemenként a humán és gépi kapacitásoknak, a részszámlák kibocsátásának és összegének meghatározásával.
Az I. kötet 39. oldalán a "D" melléklet tartalmazta, hogy nyertes ajánlattevőnek a szerződés aláírását követő 15 napon belül a megvalósításra vonatkozó technológiai leírást és tervet kell készítenie.
A 40. oldalon az "E" melléklet tartalmazta, hogy nyertes ajánlattevőnek a szerződés aláírását követő 15 napon belül a megvalósítással kapcsolatos alkalmazási engedélyek és vizsgálatok dokumentációját át kell adnia ajánlatkérő számára.
Helyszíni konzultációra 2004. február 26-án került sor, és ajánlattevők számos kérdést intéztek ajánlatkérőhöz. Több ajánlattevő a műszaki, pénzügyi ütemtervvel kapcsolatban több kérdést is feltett ajánlatkérőnek, aki válaszában a dokumentációra hivatkozott. Kérdés érkezett a próbaüzem műszaki tartalmára is? a válasz szerint a próbaüzem üzemszerű működést jelent. A 22. számmal jelölt kérdés az alábbi volt: a műszaki leírásban és a vízjogi engedélyben is a tárgyi munka kivitelezését UPONOR csőrendszer alkalmazásával kérik, tudomásunk szerint e cső gyártása már nincs folyamatban, van-e kikötés más rendszer alkalmazására, mint amit a beruházó kér? A válasz szerint: a megnevezés műszaki minőséget tartalmaz, a költségelt csőrendszert műszaki specifikációval, érvényes minőségi tanúsítvánnyal bizonylatolni kell.
Az ajánlattételi határidő 2004. május 11-e volt, melyre I. és II. számú kérelmezőén kívül 8 db ajánlat érkezett, a Diamit Kft., a Penta-Hegedűs és Schmidt Konzorcium, az Innoterv Rt., az Alterra Kft., a Hoffmann Rt., az Alisca Bau Kft., a Bitt Kft. és a Betonút Rt. ajánlata.
Az ajánlatokat bizottság értékelte és 2004. május 19-én kihirdette az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Penta-Hegedűs és Schmidt Konzorcium, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat az Alterra Kft. ajánlata, a többi ajánlat érvénytelen. Az I. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a próbaüzem végrehajtására cégjegyzék szerint nem jogosult és alvállalkozót nem alkalmaz, továbbá a műszaki ütemtervben megadott dátumok nincsenek összhangban a sávos ütemtervvel. A II. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a bankszámla változását cégkivonattal vagy módosított társasági szerződéssel nem igazolta, a csőrendszer műszaki adatait, minőségi tanúsítványát nem mellékelte, a próbaüzemre és a burkolat-helyreállításra vonatkozó erőforrásait nem adta meg.
I. r. kérelmező 2004. május 21-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság D.343/2004. sz. alatt indította meg.
A II. r. kérelmező 2004. május 24-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság D.349/2004. sz. alatt indította meg. A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.343/2004. szám alatt egyesítette.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében az eljárást lezáró döntést sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően állapította meg az ajánlatának érvénytelenségét. Indokolása szerint a próbaüzem végrehajtására vonatkozó érvénytelenségi ok megállapítása azért jogsértő, mert a közbeszerzés tárgya szerint a szennyvízcsatorna-építési és ahhoz kapcsolódó útburkolat-bontási és -helyreállítási munkák próbaüzemének elvégzéséhez az irányadó jogszabályi előírások szerint kérelmezőnek nem kell rendelkeznie szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetésére feljogosító tevékenységi körrel. A próbaüzem nem jelent üzemeltetést, arra csak a próbaüzem lezárását követően kerülhet sor. Ajánlatkérő nem határozta meg, mit ért próbaüzem alatt. Kérelmező álláspontja szerint a próbaüzem alatti üzemeltetés csak azt igazolja, hogy a kivitelezett rendszer rendeltetésszerűen működik. Mivel a próbaüzem nem egy külön vállalkozói szerződés keretében megvalósuló üzemeltetést jelent, ajánlattevő nem végez üzletszerűen szennyvízcsatorna-üzemeltetést, ezért tevékenységi körei között nem kell szerepelnie ennek a tevékenységi körnek. Előadta továbbá, hogy szerződése van a Kristály Kft.-vel arra vonatkozóan, hogy ha ajánlatkérő igényli, szakközreműködőként a próbaüzemet elvégzi. Ez azonban álláspontja szerint nem jelent alvállalkozói tevékenységet. Amennyiben ajánlatkérő a hivatkozott jogszabálynál szigorúbb alkalmassági feltételt kívánt előírni és amennyiben az volt a szándéka, hogy a próbaüzemhez ezt a követelményt igényli, akkor ezt alkalmassági feltételként kellett volna a részvételi felhívásban meghatároznia. Előadta, hogy a próbaüzem vonatkozásában nem köt szerződést harmadik személlyel, ugyanis vagy megbízott igénybevételével, vagy saját alkalmazottaival oldja meg, vagy a Kristály Kft. közreműködésével, mellyel keretszerződése van, amelyet a jogorvoslati eljárás során csatolt. Előadta továbbá, hogy a műszaki ütemterv hiányosságával indokolt érvénytelenségi ok sem áll fenn. Ajánlata nem tartalmaz eltérést. Ajánlatkérő által a "B" melléklet
ben megfogalmazottak szerint a cél annak megállapítása volt, hogy a beruházást az adott időszak alatt el lehet-e készíteni. Amennyiben az ütemtervben ellentmondás lenne, az egyébként sem alapozná meg az érvénytelenséget.
II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében szintén az eljárást lezáró döntést sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően állapította meg ajánlatának érvénytelenségét. Kérelmében a bankszámla körében történt változással kapcsolatban előadja, hogy ajánlatában az ajánlatkérő által előírt nyilatkozatot megtette, továbbá benyújtotta a Budapest Bankhoz benyújtott számlamegszüntetési kérelmet, valamint a K & H Bank bankinformációját a 2004. március 24-én létesített bankszámláról. A cégkivonat és a társasági szerződés módosítására nem volt szükség, ezért azok körében változás nem történt, ezért azokat be sem nyújtotta az ajánlatában.
A csőrendszer műszaki adataira és a tanúsítvány hiányára vonatkozó érvénytelenségi ok vonatkozásában előadja, hogy a dokumentáció szerint azokat a nyertes ajánlattevőnek a szerződést követő 15 napon belül kell ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, ezért az ajánlatban ennek nem kellett szerepelnie.
A próbaüzemre és a burkolat-helyreállításra vonatkozó érvénytelenségi ok sem helytálló álláspontja szerint, mert ajánlatkérő nem írta elő valamennyi tevékenységre, csupán a főbb tevékenységekre a műszaki ütemterv készítését. Kérelmező álláspontja szerint a beruházásnak nem a próbaüzem és a burkolat helyreállítása a legfontosabb tevékenysége, ezért azt külön nem jelölték.
Ajánlatkérő I. r. kérelmező vonatkozásában benyújtott észrevételében a kérelem elutasítását kéri annak megalapozatlanságára való hivatkozással. Álláspontja szerint az érvénytelenség megállapítása jogszerű volt, a próbaüzem lefolytatása a jogszabályok szerint nem minősül üzemeltetési tevékenységnek, illetve jogi szempontból nem üzemeltető, azonban tartalmilag szennyvízkezelésnek minősülő tevékenység, amely tevékenység végzésére kérelmező nem jogosult, tekintettel arra, hogy cégkivonatában ez a tevékenység nem szerepel, és amelynek elvégzésére a későbbiekben hivatkozott Kristály Kft.-t mint alvállalkozót sem nevezte meg, s a harmadik személlyel kötendő szerződések keretébe tartozó munkák között sem sorolta fel. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a szerződés teljesítésének jogszerűségéhez fűződő érdeke indokolja a kérelmező szennyvízkezelési jogosultságának igazolását, mely szükséges ahhoz, hogy a hatósági engedélyeket ajánlatkérő a csatornahálózatra megkapja. Álláspontja szerint, amennyiben a teljesítésbe a Kristály Kft.-t kérelmező bevonja, akkor az ajánlatát módosítja és még a hamis adatszolgáltatás is megvalósulhat. Amennyiben a Kristály Kft.-t a teljesítésbe nem vonja be, akkor viszont a teljeskörűség hiánya miatt állapítható meg az érvénytelenség. Ajánlatkérő nem fogadta el a Kristály Kft. szerződésének keretszerződés jogi minősítését.
A műszaki ütemtervre alapított érvénytelenség vonatkozásában felsorolt 11 olyan építési szakaszt, ahol a napokban megadott időpont és a sávbejelölés nem egyezik (pl.: Sz-3-0 sz. csatornaszakasz nyilatkozat szerinti időpontja 2005. március 28.- 2005. április 1., a sávos bejelölés 2 hetet jelöl). Másik kifogása a műszaki ütemtervvel kapcsolatban, hogy 6 brigád esetén a munkavégzések között átfedés van (pl.: 1. sz. brigád 2004. augusztus 30. és szeptember 17. között a XI-1-0 sz. szakaszon dolgozik, ugyanakkor 2004. augusztus 30. és szeptember 24. között a NY-11-0 sz. szakaszon is dolgozik). Álláspontja szerint mivel előírta, hogy a munkák kezdő és befejező időpontját egyértelműen meg kell határozni, és ennek kérelmező ajánlata nem felel meg, megalapozott ebből a szempontból is az érvénytelenné nyilvánítás.
Álláspontja szerint a nem egyértelmű kijelentések tisztázására ajánlatkérő nem köteles, és mivel senkinek nem tett fel kérdést, ezért az esélyegyenlőséget nem sértette, a kérdések tisztázása egyébként az egész ajánlat átdolgozását jelentette volna.
II. r. kérelmező kérelmére ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen kérelmező jogi képviselőjének a jogosultságát vitatja, és kéri az Áe. 18. § (3) bekezdése alapján elutasítani a jogorvoslati kérelmet.
Érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak megalapozatlanságára való hivatkozással. A műszaki ütemterv hiányosságára vonatkozóan előadta, hogy álláspontja szerint a próbaüzemnek és a burkolat helyreállításának szerepelni kell a sávos műszaki ütemtervben. Álláspontja szerint a dokumentációban előírtak ellenére II. r. kérelmező ajánlatában a havi bontású gépi és munkaerőtervet nem csatolta. Hivatkozott arra is, hogy a csőrendszer vonatkozásában az ajánlattevők kérdéseire adott válaszok során egyértelművé tette, hogy a dokumentáció szerinti megnevezés műszaki minőséget jelent, a csőrendszer műszaki specifikációját érvényes minőségi tanúsítvánnyal bizonylatolni kell. A próbaüzemre és a burkolat helyreállítására vonatkozó erőforrás hiánya körében megjelölt érvénytelenségi ok vonatkozásában hivatkozott az ajánlatkérési dokumentáció 37. oldalán szereplő "B" mellékletre, mely előírja a műszaki, pénzügyi ütemterv csatolásának követelményét, amely követelménynek II. r. kérelmező nem tett eleget. Hivatkozott továbbá az ajánlatkérési dokumentácíó I. kötetének IV. 12. Erőforrások pontjára, mely előírja, hogy ajánlattevő kötelessége, hogy biztosítson a vállalkozási szerződés teljesítése érdekében minden szükséges erőforrást. Fentiek alapján álláspontja szerint II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása is jogszerű volt.
Egyéb érdekelt ALISCA BAU Kft. észrevételében saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását kifogásolja.
A Döntőbizottság a szerződés megkötését 2004. május 24-én ideiglenes intézkedéssel megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mindkét jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmezők ajánlatát jogszerűen nyilvánította-e az ajánlatkérő érvénytelennek arra tekintettel, hogy azok nem felelnek meg a dokumentációban foglaltaknak.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a nyílt előminősítési eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63. és 64. §-a rögzíti.
A (3) bekezdés szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (l)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A (7) bekezdés szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos az I. r. kérelmező azon kérelmi eleme, mely szerint ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát a próbaüzemre vonatkozó tevékenységgel kapcsolatosan.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az érvénytelenné nyilvánításnak a Kbt. fenti rendelkezése alapján azon kell alapulnia, hogy a benyújtott ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció rendelkezéseinek.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem írta elő, hogy a részvételre jelentkezőnek a szennyvízkezelői tevékenységgel rendelkeznie kell, tehát ennek hiányában I. r. kérelmező alkalmatlansága nem állapítható meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlattevőknek, köztük kérelmezőnek a próbaüzem lebonyolításához az ajánlatkérő által a döntésben megjelölt, a szennyvízkezelésre vonatkozó tevékenységi kört, illetve TEÁOR-számot nem kellett igazolnia. Ajánlatkérő erre vonatkozóan előírást sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem tett, így az érvénytelenné nyilvánítás feltétele nem áll fenn.
Ajánlatkérők más törvényi, jogszabályi előírás betartására csak akkor hivatkozhatnak, ha az adott közbeszerzési eljárásban azt követelményként támasztották, kérték az annak való megfelelőség igazolását.
A Döntőbizottság nem vizsgálhatja hatáskör hiányában más jogszabályi rendelkezések betartását.
A fenti indokok alapján ugyan döntő relevanciája már nincs a kérdésnek, de megjegyzi a Döntőbizottság, hogy álláspontja szerint egyébként sem kizárt külön feltüntetés hiányában is, hogy ajánlattevő ajánlatkérő utólagos igényeinek is megfelelő teljesítést biztosítson, figyelemmel a Kristály Kft.-vel fennálló, korábban kötött keretszerződésre, illetőleg a hivatkozott megbízási jogviszonynak megfelelően.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a hivatkozását, hogy annak ellenére, hogy sem a részvételi felhívásban, sem az ajánlattételi szakaszban nem határozott meg erre vonatkozó előírást, a jogszerű szerződésteljesítéshez fűződő érdekére való hivatkozás megalapozza e körben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását. A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő érvényességi feltételnek tekintette azt, hogy a próbaüzem elvégzésére bevonásra kerüljön olyan társaság, melynek cégkivonatában a tevékenységi körök között a szennyvízkezelésre vonatkozó tevékenység szerepel, ezt az eljárás részvételi szakaszában vizsgálnia kellett volna az alvállalkozók és a szerződés teljesítése során igénybe vett harmadik személyek megjelölésével összefüggésben, a részvételi dokumentáció 37. oldalán szereplő "F" melléklet szerint. Azzal, hogy a részvételi szakaszban ajánlatkérő nem követelte meg ezen tevékenységi körre vonatkozóan a jogosultság igazolását, ennek hiányára az ajánlattételi szakaszban már nem hivatkozhat, tekintettel arra, hogy az alkalmassági kritériumokat a részvételi felhívásban és a részvételi dokumentációban kellett előírni, s az eljárás részvételi szakaszának eredményhirdetésén I. r. kérelmező alkalmasságáról döntést hozott, I. r. kérelmezőt alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőt is köti a részvételi szakasz. Az abban meghatározott alkalmassági feltételeket az ajánlattételi szakaszban nem bővítheti.
A vízközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet alapján ugyanis a Döntőbizottság megállapította, hogy a felek által hivatkozott jogi szabályozás kifejezetten az üzemeltetők által végzett üzemeltetési tevékenységre vonatkozik.
A rendelet az alábbiak szerint határozza meg a szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetésének fogalmát: f) szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetése:
fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, mennyiségének és minőségének mérése a vonatkozó előírások szerint, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét,
fb) a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó - külön jogszabályban meghatározott - feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása és beszedése,
fc) a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának rendszeres vizsgálata,
fd) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás.
I. r. kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő jogsértően állapította meg ajánlatának érvénytelenségét a vonatkozásban, hogy ajánlatában a műszaki ütemtervében megadott dátumok nincsenek összhangban a sávos ütemtervvel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás előírásai szerint az ajánlat érvényességi kelléke volt egy sávos, havi bontású műszaki ütemterv csatolása, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb tevékenységeket, időpontokat, korlátozásokat. A műszaki ütemtervnek be kell mutatni, hogy az ajánlattevő reálisan be tudja fejezni a munkákat az előírt időtartamon belül. Ajánlatkérő előírta, hogy amennyiben a műszaki ütemterv nem teljesíti ezt a feltételt, az ajánlatkérő az ajánlatot nem megfelelőnek tekintheti.
A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy I. r. kérelmező ajánlatában csatolt műszaki, pénzügyi ütemterv a dokumentáció előírásainak megfelel, mert a sávos ütemterv havi bontásban készült el. Megállapítható, hogy tartalmazza a legfontosabb tevékenységeket, időpontokat oly módon, hogy napra pontosan tartalmazza az egyes csatornaszakaszokra vonatkozóan a kezdési és befejezési időpontokat. Eleget tesz annak az ajánlatkérői előírásnak is, hogy világosan meghatározza az egyes építési szakaszok kezdő és befejező időpontját. Az ütemterv első oszlopa dátumokkal tartalmazza a kezdő és befejezési időpontokat, ezáltal bemutatja, hogy ajánlattevő reálisan be tudja fejezni a munkákat. Az ütemtervből megállapítható, hogy a munkák teljes befejezése mennyi időt igényel. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a műszaki ütemtervet havi bontásban kérte elkészíteni, abban heti vagy napi bontásnak nem kellett szerepelnie. Annak, hogy I. r. kérelmező a havi bontáson belül milyen jelöléseket alkalmazott, nincs relevanciája. Az ütemterv az ajánlatkérő előírásának megfelelt azáltal, hogy az érintett hónap a sávokkal bejelölésre került.
Ajánlatkérő által az összegzésben érvénytelenségi okként megjelölt összhang hiánya sem állapítható meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy nincs olyan csatornaszakasz, ahol a napokban meghatározott és a sávos, havi bontású ütemterv között ellentmondás volna. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásnak megfelelő ütemtervben a sávok hosszának nem kellett arányosnak lennie a napok számával, ezért a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a hivatkozását, hogy az ütemterv nem egyértelmű és ellentmondásokat tartalmaz. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a brigádok beosztásában is ellentmondások találhatók. E körben a Döntőbizottság megállapította, hogy a brigádok párhuzamosan is tudnak dolgozni, és nem volt semmi olyan ajánlatkérői előírás, mely megtiltotta volna, hogy a munkavégzés párhuzamosan történjen. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a pénzügyi, műszaki ütemterv tartalmazza a munkaerő ütemezését, ezen belül pedig az ajánlattevő kompetenciája az, hogyan szervezi a munkát. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okok nem állnak fenn, így ajánlatkérő jogsértő módon minősítette érvénytelennek I. r. kérelmező ajánlatát, s jogsértő módon zárta ki az eljárásból.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező vonatkozásában az érvénytelenségi okok közül elsőként a pénzforgalmi számla változásának cégkivonattal vagy módosított társasági szerződéssel való igazolásának hiányát vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy II. rendű kérelmező ajánlatában megtette az ajánlatkérő által előírt nyilatkozatot, ugyanakkor benyújtotta a Budapest Bank Rt.-hez mint számlavezető bankjához megküldött számlamegszüntetési kérelmet és a K&H Rt.-nél 2004. március 24 óta vezetett bankszámlával kapcsolatos banki információt. Előadta, hogy az ajánlat beadásának időpontjában a cégkivonatában változás még nem volt, a társasági szerződése módosításra nem került, ezért ezen okiratok benyújtása nem volt indokolt. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a cégbíróságra benyújtott változásbejelentési kérelem másolatát kellett volna II. r. kérelmezőnek benyújtania. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 29. § (7) bekezdése előírja, hogy a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást a számlát vezető pénzügyi intézmény közli a cégbírósággal számítógépes adattovábbítás útján. A változás bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. A törvény 30 napos határidőt tartalmaz az adatszolgáltatásra. A Döntőbizottság megvizsgálta a II. r. kérelmező 2004. május 30-i cégkivonatát, melyen az új bankszámla még nem szerepel. Fentiek alapján a Döntőbizottság elfogadta II. r. kérelmező nyilatkozatát, mely szerint az ajánlat beadásának időpontjában a cégkivonatában változás nem volt, és erre vonatkozóan II. r. kérelmező nem kezdeményezett a cégbíróságnál változásbejegyzési eljárást.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen volt-e az általa megajánlott csőrendszer műszaki adatainak és tanúsítványának hiánya miatt.
Az ajánlatkérési dokumentáció 40. oldalán az "E" melléklet azt az előírást tartalmazta, hogy "A nyertes ajánlattevőnek a szerződés aláírását követő 15 napon belül be kell adnia a munkák megvalósításával kapcsolatos alkalmazási engedélyek, vizsgálatok dokumentációit." Fentiek alapján csak a nyertes ajánlattevő számára kötelező az alkalmazási engedélyek dokumentációinak felülvizsgálata. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kibocsátott tenderdokumentáció tartalmazta a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációt és a jogerős vízjogi létesítési engedélyt. Az engedélyezési dokumentációban meghatározott UPONOR csőrendszer alkalmazásával megvalósuló csatornahálózatra az illetékes vízügyi igazgatóság a létesítési engedélyt megadta az ajánlatkérő részére. A dokumentáció tartalmazta a tervező nyilatkozatát az alkalmazott műszaki megoldások megfelelőségéről. Kérelmező II. ajánlatában nincs olyan információ, amely arra vonatkozna, hogy a dokumentációban meghatározottaktól eltérne, sőt ajánlatának 7-8. oldalán nyilatkozik arról, hogy elfogadja az ajánlatkérési dokumentáció tartalmát. A döntőbizottsági tárgyaláson ezt a nyilatkozatát megerősítette, mely szerint a dokumentációban meghatározott UPONOR csővel kívánja nyertessége esetén a beruházást megvalósítani. Fentiek alapján a II. r. kérelmezőnek nem kellett igazolnia a tervben foglaltakkal megegyező csőrendszer műszaki adatait az ajánlatban, ezért az ajánlat érvényes volt ennek hiányában is.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy érvénytelen volt-e a II. r. kérelmező ajánlata a próbaüzemre és az útburkolat helyreállítására vonatkozó erőforrás hiánya miatt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki ütemterv előírásai között nem írta elő ajánlatkérő valamennyi munkanemre az erőforrások megadását. Az ajánlatkérési dokumentáció 37. oldalán található műszaki, pénzügyi ütemtervre vonatkozó előírás alapján az ajánlatban a legfontosabb tevékenységeknek, időpontoknak és korlátozásoknak kellett szerepelnie. Ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg, hogy mit tekint a legfontosabb tevékenységeknek, ezért ennek nemmegfelelőségére érvénytelenségi okot nem alapíthat. Erre figyelemmel a Döntőbizottság elfogadta II. rendű kérelmezőnek azt az előadását, hogy az ajánlatkérési dokumentáció által adott mérlegelési lehetőség alapján úgy ítélte meg, hogy a beruházás körében a próbaüzem és a burkolat helyreállítása nem tartozik a legfontosabb tevékenységek közé. Fentiek alapján a Döntőbizottság ezen kérelmi elemnek is helyt adott.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az indítványát, hogy a II. r. kérelmező vonatkozásában a kérelmet, mint az arra nem jogosulttól származót érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el.
A Kbt.79. § (1) bekezdése szerint a bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 18. § (1) bekezdése szerint ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.
A (2) bekezdés szerint ha az ügyfél nem személyesen jár el, a közigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti.
A (3) bekezdés kimondja, hogy a közigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
Az Áe. rendelkezése szerint az ügyfél képviselője meghatalmazottja is lehet. A meghatalmazottat az ügyfél választja ki, az ügyfél akaratától függ, hogy kit bíz meg maga helyett az eljárásra vagy egyes eljárási cselekmények elvégzésére. Az Áe. a képviseleti jog szabályozását keretjelleggel határozza meg, a meghatalmazottak körét nem korlátozza meghatározott személyekre. A törvény nem rendelkezik a meghatalmazhatók köréről. Jogi személy meghatalmazottja lehet jogi képviselője (jogtanácsos, jogi előadó), más meghatalmazott alkalmazottja vagy ügyvéd. A képviselet vagy személyes viszonyt feltételező alkalmi eljárási képviselet, vagy hivatásszerűen, ellenérték fejében vállalt képviselet.
A Kbt. alapján lehetőség van-e az eljárásban a képviseletre, a Kbt. nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. A Döntőbizottság a képviselet körében azt vizsgálta, hogy az adott eljárási cselekmény elvégzésére, azaz a kérelem benyújtására a meghatalmazott képviselő írásos meghatalmazással rendelkezett.
A kérelem benyújtását követően a meghatalmazott bejelentette, hogy a képviseletet nem hivatásszerűen látta el, s az eljárás során a kérelmezőt nem képviseli. A tárgyaláson a jogorvoslati kérelmet II. r. kérelmező képviselője az írásban benyújtottal megegyezően fenntartotta, így a Döntőbizottságnak a kérelmet érdemben vizsgálnia kellett.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek az I. és II. rendű kérelmezők ajánlatának érvénytelensége vonatkozásában hozott döntését, valamint az eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 23.
Dr. Telek Katalin s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.