KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6291/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D355/7/2004.
Tárgy: a Magyar Gallup Intézet Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Gallup Intézet Kft. (1033 Budapest, Fő tér 1., képviseli: dr. Szenczi Géza ügyvéd, 1035 Budapest, Szentendrei út 26., VI/34., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a MÁV Rt. Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A, képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18., VI. em. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a MÁV Rt. Személyszállítási Üzletága által kialakított marketingstratégiával összehangoltan a tárgyévi piackutatások szakmai előkészítése, teljes körű lebonyolítása, értékelése, a szükséges elemzések elkészítése és a kivitelezők munkájának koordinálása és ellenőrzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2004. április 14-én, a Közbeszerzési Értesítő 41. számában 2508/2004 számon részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A 13. pontban az egyéb információk között ajánlatkérő többek között a következő előírásokat tette:
- A Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jelentkezőnek jelentkezésében meg kell jelölnie a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül. Amennyiben a jelentkező nem kíván harmadik személlyel szerződést kötni, akkor az arról szóló nyilatkozatot kell a jelentkezéshez csatolni.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2004. május 10-re kérelmezőn kívül 9 társaság adta le részvételi jelentkezését: a GFK Hungária Piackutató Kft., a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt., a M.Á.S.T. Kft., az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., a Szonda Ipsos Média-,Vélemény- és Piackutató Kft., valamint közös jelentkezést adott be az SFact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete Kft., a Marketphone Telemarketing Kft. és a Szociográf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet Kft. és a TGI Magyarország Kft.
2004. május 14-én ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára való hivatkozással tájékoztatta kérelmezőt döntéséről, mely szerint jelentkezését érvénytelennek minősítette. Döntését azzal indokolta, hogy a részvételi jelentkezés nem felel meg a részvételi felhívásban meghatározott feltételeknek, mert kérelmező nem nyújtotta be a Kbt. 43. § (2) bekezdése a) pontjára való hivatkozással az ajánlatkérő által előírt nyilatkozatot. Hivatkozott arra, hogy a részvételi felhívás 13. pontja szerint, amennyiben a jelentkező nem kíván harmadik személlyel szerződést kötni, akkor az arról szóló nyilatkozatot kell a jelentkezéshez csatolni.
Kérelmező 2004. május 25-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet a tárgyaláson pontosított. Kérte részvételi jelentkezése érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmének indokolásában hivatkozott arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az előminősítési eljárással a jogalkotó célja az volt, hogy az előminősítési eljárás során a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság kerüljön elbírálásra, az ajánlatkérő által kifogásolt nyilatkozat hiánya pedig nem érinti a jelentkező alkalmasságát, ezért az erre való hivatkozással történő kizárás ellentétes a jogalkotó szándékával.
Előadta, hogy Kbt. 43. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései kifejezetten az ajánlattal kapcsolatban tartalmaznak szabályokat, ezért álláspontja szerint ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában. Álláspontja szerint ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Kbt. 63. § (8) bekezdése kimondja, hogy "A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdéseit, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell." Ezen rendelkezésből az következik, hogy a 43. § (1) és (2) bekezdései nem alkalmazhatók a részvételi szakaszban. Ilyen feltételt a részvételi felhívásban nem is lehetett volna kikötni, mert a Kbt. 25. §-ába ütközően jogszabálysértő, ezért semmis, így az erre való hivatkozással történt kizárás is jogsértő. Tárgyalási nyilatkozatában kifejtette, hogy nem a részvételi felhívást támadja kérelmében, hanem ajánlatkérő semmis rendelkezéséken alapuló döntését. Előadta, hogy a semmisségre a polgári jog szabályai szerint határidő nélkül lehet hivatkozni.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az érvénytelenségre vonatkozó döntését, és kérte a kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság jogcímén.
Előadta, hogy a részvételi felhívás 2004. április 14-én jelent meg, a jogorvoslati kérelem 2004. május 25-én, a jogvesztő határidőn túl került benyújtásra.
Ahhoz, hogy kérelmező 2004. május 10-én 10.00 órakor a jelentkezését be tudja nyújtani, legkésőbb május 9-én tudomást kellett szereznie a felhívás tartalmáról. Másodlagosan kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanságra való hivatkozással is.
Előadta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján indított hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás. A Kbt. 63. § (8) bekezdése valóban meghatározza a törvény azon szakaszait, amelyeket az eljárásban alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a hivatkozott szakaszokat az ajánlatkérő a részvételi szakaszban minden esetben alkalmazni köteles, azt azonban a Kbt. egyetlen szakaszával sem tiltja meg, hogy a részvételi felhívásban az ajánlatkérő, nem az alkalmasság körébe tartozóan, egyéb nyilatkozatok, igazolások benyújtását is megkövetelje a jelentkezőktől. Attól, hogy az ajánlatkérő egyéb nyilatkozatok benyújtását is kérte, nem válik jogellenessé a felhívás.
A Döntőbizottság ajánlatkérő elkésettségi kifogását nem ítélte alaposnak tekintettel arra, hogy kérelmező kifejezetten az ajánlatkérő döntését támadta a fentiekben hivatkozott jogi indokok alapján.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. Ennek közös szabályait a Kbt. 63. §-a és 64. §-a rögzíti.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy jogsértő-e ajánlatkérőnek az a döntése, hogy kérelmező részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette és kérelmezőt az eljárás további szakaszából kizárta.
Az ajánlatkérő azzal indokolta a kérelmezőre vonatkozó döntését, hogy kérelmező részvételi jelentkezését a részvételi felhívásban írtaktól eltérően nyújtotta be.
A részvételi felhívás 13. pontjában előírásra került, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jelentkezőnek jelentkezésében meg kell jelölnie a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül. Amennyiben a jelentkező nem kíván harmadik személlyel szerződést kötni, akkor az erről szóló nyilatkozatot kell a jelentkezéshez csatolni.
A kérelmező ezt a nyilatkozatot - általa sem vitatottan - nem csatolta jelentkezéséhez. Erre tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy nem felel meg jelentkezése ajánlatkérő előírásainak, így jogszerűen nyilvánította azt érvénytelenné ajánlatkérő.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a részvételi felhívás 13. pontjának fenti előírása semmis, és ajánlatkérőnek erre alapított döntése jogsértő.
A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásnak a törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi.
A törvénytől való eltérés általános tilalma azt jelenti, hogy a törvény alkalmazása során a Kbt. egyes rendelkezései helyett a közbeszerzés résztvevői más szabályokra, így a polgári törvénykönyvre sem támaszkodhatnak.
A Kbt. jogorvoslati rendszerében az eljárást a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. szabályozása a jogorvoslati rendszerben biztosítja a jogsértő ajánlatkérői előírások felülvizsgálatát, és csak ezt kell mint kógens szabályozást alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás a nyilatkozat csatolására vonatkozó előírást egyértelműen tartalmazta, s a részvételi felhívást határidőben nem támadták meg. Ezért a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő döntését abból a szempontból kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének érvényességét a részvételi felhívásnak való megfelelőség alapján hozta-e meg. A részvételi felhívásban a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő nyilatkozatot a részvételre jelentkezőknek csatolni kellett. Kérelmező a nyilatkozatot nem nyújtotta be, erre való tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen döntött a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy abból a tényből, hogy a Kbt. 63. § (8) bekezdésében kifejezetten csak a 43. § (4)-(6) bekezdését tüntette fel a jogalkotó, nem következik, hogy a nyílt előminősítési eljárásban nem alkalmazható a 43. § (2)-(3) bekezdése. E szakaszok rendeltetése ugyanis a közbeszerzési eljárásban részt vevők személyi körének tisztázása, mely kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban történik meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 21.
Dr. Telek Katalin s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.