KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6318/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.311/7/2004.
Tárgy: az OMS Hungaria Kft. I. sz. és az ERRO 96 Kft. II. sz. kérelmezők kérelmei Törökszentmiklós Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ERRO 96 Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 49-61., képviseli: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., továbbiakban: I. sz. kérelmező) és az OMS Hungaria Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla út 37., továbbiakban: II. sz. kérelmező) kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyeket a Törökszentmiklós Város Önkormányzata (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/A, továbbiakban: ajánlatkérő) által "Törökszentmiklós város közigazgatási területén szennyvíztisztító telep hatásfoknövelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés f) pontját, ezért ajánlatkérő eljárását lezáró döntését megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2004. január 5-én a Közbeszerzési Értesítő 1. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi jelentkezési határidőig, 2004. február 2-ig 11 db részvételi jelentkezés érkezett. Ajánlatkérő 2004. február 17-én 10 jelentkezőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősített, őket 2004. február 23-án kelt levéllel ajánlattételre hívta fel. Ajánlattételre felhívott cégek: I. sz. kérelmező, II. sz. kérelmező, Alterra Kft., Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt., Hídépítő Rt., Strabag Rt., BAU-TEAM Kft., Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft., DÉLVIÉP Rt. és a PENTA Kft.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát, valamint az értékelés módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
3
- teljesítési garancia összegszerűen meghatározott mértéke (Ft)
4
- benyújtásra kerülő számlák kiegyenlítésére ajánlott fizetési feltétel (nap)
4
- benyújtott részszámlák száma (db)
2
- késedelmi kötbér mértéke: Ft/nap
2
- vállalt jótállás hónapban meghatározott mértéke (hó)
2
- vállalt szavatosság hónapban meghatározott mértéke (hó)
2
- szervizszolgáltatás megkezdésének ideje
(nap)
2
Az adható pontszám 1-10. Az értékelés módszere: valamennyi bírálati szempont tekintetében a legkedvezőbb megajánlás kapja a maximálisan elérhető 10 pontot. A többi ajánlat pontszáma olyan arányban csökken a maximálisan elérhető 10 ponthoz képest, amilyen arányban kedvezőtlenebb az érintett ajánlati elem tekintetében. Az ajánlati ár és a benyújtott számlák száma mint bírálati szempont tekintetében a legalacsonyabb érték a kedvezőbb, a többi szempont esetében a legmagasabb érték.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, mely részletes tájékoztatást adott az ajánlattevőknek, többek között 3 kitöltendő ajánlati lapot adott ki. A III. ajánlati lap 1. pontja a vállalt ajánlati elemek összefoglalása 11 alpontban. Az utolsó alpont a "szervizszolgáltatás megkezdésének ideje ... nap".
Ajánlatkérő a dokumentációban a szervizszolgáltatással kapcsolatos elvárásait, feltételeit a fentieken túlmenően nem adta meg.
Helyszíni konzultáció 2004. március 16-án volt, melyen II. sz. kérelmező képviselője kérte pontosítani, hogy mit ért ajánlatkérő a szervizszolgáltatás megkezdésének ideje alatt. Ajánlatkérő válasza szerint a szervizszolgáltatás megkezdésének ideje a hibabejelentéstől számítottan a hiba elhárításának megkezdését jelenti.
Az ajánlattételi határidőig, 2004. április 7-ig 7 db ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be I. sz. kérelmező, II. sz. kérelmező, a Hídépítő Rt., a PVCS Kft., az Alterra Kft., a PENTA Kft. és a Strabag Rt.
Ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok vizsgálatát, és a 2004. április 27-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette az eljárást lezáró döntését, mely szerint a Hídépítő Rt. és a PVCS Kft. ajánlata érvénytelen, az OMS Kft. pedig a szervizszolgáltatás megkezdése szempontra 0 nap értékben tett ajánlatot, ami lehetetlennek tekinthető ajánlat, mert a hibabejelentés fogadása objektíven meghatározható időegységben mérhető. A lehetetlen vállalás súlyosan sérti az eljárásban részt vevő ajánlattevők érdekét, ez sérti a verseny tisztaságát, ezért ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
Az összegzés az eljárásról iratban az eredménytelenség okaként az OMS Kft. lehetetlen ajánlata és emiatt a verseny tisztaságának sérelme okot jelölte meg.
I. sz. kérelmező 2004. május 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta ajánlatkérő döntését. Álláspontja szerint az OMS Kft. által tett vállalás nem tekinthető az eljárást súlyosan sértő cselekménynek, emiatt nem lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, mert az sem derül ki, hogy a "lehetetlen vállalás" valóban a többi ajánlattevő érdeksérelmét okozza. Megítélése szerint az érdeksérelem épp az ajánlatok értékelésének el nem végzése miatt állt elő, mert ha az ajánlatban szereplő vállalás tényleg lehetetlen lenne, úgy a lehetetlen vállalást tartalmazó ajánlatot kellene csak kizárni. Kérte a döntés megsemmisítését.
II. sz. kérelmező 2004. május 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolja ajánlatkérő döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő helytelenül nyilvánította lehetetlennek a szervizszolgáltatás megkezdésére tett vállalásukat, hiszen ők az ajánlat 238. oldalán a szerződéstervezetben részletesen leírták azt, hogy a bejelentést követően azonnal megkezdik a hiba elhárítását. Véleménye szerint az ajánlatok értékelését a lineáris arányosság képletével el lehet végezni. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek az elutasítását kérte megalapozatlanság okán. Észrevételeiben előadta, hogy a II. sz. kérelmező vállalása lehetetlennek tekinthető, mert az "azonnal" gyakorlatilag teljesíthetetlen szolgáltatást jelent. Ő a hibabejelentéstől számítottan a hiba elhárításának megkezdéséig eltelt időt kérte megadni. A két esemény közt mindenképpen idő telik el, ami a bejelentéstől a hiba elhárítására való felkészülés, a helyszínre kivonulás, a hiba feltárása, megállapítása időtartamát is magában foglalja.
A jogorvoslati tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette, hogy hiba elhárításának megkezdése alatt azt kívánták érteni, hogy ajánlattevő a hiba helyszínén megjelenik, ez pedig azonnal nem lehetséges még helyszíni képviselő igénybevétele mellett sem, hiszen a hiba helyszínére időbe telik eljutni.
Álláspontja szerint, amennyiben kérelmező egy napnál rövidebb időtartamot kívánt volna meghatározni, akkor ezt törtszámmal is kifejezhette volna, ahogy más ajánlattevők is tették. Tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a 0 napos vállalás feltételezhetően nem okozott volna gondot az ajánlatok elbírálásánál, módosítva ezzel a korábbi észrevételében kifejtett álláspontját. Előadta továbbá, hogy a felhívásnak mindenben megfelelő ajánlatot nem lehet érvénytelenné nyilvánítani, ahogy ezt az I. sz. kérelmező javasolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozottak az alábbi indokok szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében - a kérelmek keretei között - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az II. sz. kérelmező ajánlatában szereplő szervizszolgáltatásra tett ajánlata lehetetlen vállalásnak minősül-e, és mint ilyen megalapozza-e a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazását.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja értelmében eredménytelen az eljárás, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Jelen eljárásban ajánlatkérő döntése az volt, hogy a II. sz. kérelmező a szervizszolgáltatás megkezdése bírálati szempont tekintetében lehetetlen vállalást tett tekintettel arra, hogy a hibabejelentés fogadása - a legrövidebb időt igénylő telefonos bejelentés esetén is - objektíven meghatározható időegységben mérhető.
Tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette, hogy döntésük meghozatalánál arra voltak tekintettel, hogy a hibaelhárítás megkezdése a hiba helyszínére való megérkezésével kezdődik meg.
A II. sz. kérelmező ajánlatában csatolt szerződéstervezet 6.36. pontjában rögzítette, hogy helyszíni képviselettel biztosítja, hogy a hiba bejelentését követően azonnal megkezdi a hiba elhárítását.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során II sz. kérelmező kérdésére válaszolva a szervizszolgáltatások megkezdésének fogalmát akként határozta meg, hogy a hiba bejelentésétől számítottan a hiba elhárításának megkezdését jelenti. Azt, hogy ajánlatkérő a hiba elhárításának megkezdése alatt mit ért, nem határozta meg az eljárásában, így arról sem rendelkezett, miszerint a hiba elhárításának megkezdése a hiba helyszínén való megjelenéssel kezdődne és a hiba elhárításának megkezdése érdekében tett szükségszerű intézkedéseket nem kívánja figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem tett a fentiekben részletezett megszorításokat sem a dokumentációban, sem a kérdésekre adott válaszaiban, az ajánlatok értékelésének szakaszában már nincs lehetősége az általa meghatározott előírást szűkítően értelmezni, és ezen szűkítő fogalom mentén értékelni az ajánlattevők ajánlataiban szereplő tartalmi elemeket.
Ajánlatkérőnek a szervizszolgáltatások megkezdésének ideje értékelési részszemponttal kapcsolatban a feltett kérdésre adott válaszában nem a hiba helyszínére való megérkezést, nem a hiba elhárításának a helyszínen történő megkezdését jelölte meg, hanem ennél tágabban a hiba elhárításának megkezdését határozta meg. A hiba elhárításának megkezdése fogalomköréből - eltérő ajánlatkérői meghatározás hiányában - nem zárhatóak ki azon körülmények, amelyek annak érdekében kerülnek megvalósításra, hogy a vállalkozó a hiba elhárításának megkezdése érdekében végez.
A II. sz. kérelmező ajánlatának tartalma szerint a helyszíni képviselet biztosításával a hiba bejelentésétől számítottan azonnal megkezdi a hiba elhárítását, amely abban az esetben, ha a hibaelhárítás érdekében tett lépések (helyszínre történő indulás, a szükséges eszközök összegyűjtése, a hiba jellege szerinti szakember értesítése stb.) a hiba elhárításának megkezdése fogalmába tartozónak semmi esetre sem minősülhetnek lehetetlen vállalásnak. Ajánlatkérő válaszában az értékelés szempontjaként nem a hiba helyszínére való megérkezést, nem is a tényleges helyszíni munkavégzést határozta meg, az értékelés szakaszában az ajánlatban a szervizszolgáltatások megkezdésére - a kérdésre adott válasszal pontosított tartalmára figyelemmel tett vállalásokat nem vetheti össze egy, a részszempont olyan szűkített fogalmával, amelyet előre nem ismertetett, illetőleg előre más tartalommal közölt.
Ajánlatkérőnek a szervizszolgáltatások megkezdése részszempont meghatározása körében adott értelmezésére figyelemmel nem találta alaposnak azon ajánlatkérői döntést, hogy a II. sz. kérelmező vállalása lehetetlen lenne. Nem osztotta továbbá a Döntőbizottság azon ajánlatkérői előadást sem, miszerint a hiba elhárításának megkezdése a helyszínre történő kiérkezést kell hogy jelentsen. Ezen érvelés akkor lenne alapos, ha az ajánlatkérő a hiba bejelentésétől számítottan a hiba helyszínére történő megérkezés idejére kért volna ajánlatot tenni.
A fentiekre tekintettel azon ajánlatkérői értékelés, amely azon az alapon ítélte a II. sz. kérelmező vállalását a szervizszolgáltatások körében lehetetlennek, hogy a hiba helyszínére való érkezés és ott a hibaelhárítási munkák megkezdése azonnal nem teljesíthető, a dokumentáció és a kérdésekre adott válaszok alapján megalapozatlan és jogsértő volt.
Rámutat a Döntőbizottság e körben arra a körülményre is, hogy ajánlatkérő eljárása azon okból is kifogásolható, hogy míg a II. sz. kérelmező vállalását "ab ovo" lehetetlennek ítélte az ajánlat tartalmának vizsgálata nélkül, addig a többi ajánlattevő vállalásának realitását az ajánlatok tartalmának fényében egyáltalán nem vizsgálta, nyilatkozata szerint feltételezték, hogy helyszíni képviseletet biztosítanak.
Ajánlatkérő azt sem indokolta meg, hogy a II. sz. kérelmező által a szervizszolgáltatás megkezdésének ideje részszempontra tett vállalását milyen okok, körülmények miatt tartotta a verseny tisztaságát, illetőleg a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő magatartásnak, amely kellő alappal indokolhatta az egész közbeszerzési eljárás eredménytelenségét.
Amennyiben ajánlatkérő értelmezését helyesnek fogadnánk el a hiba elhárításának megkezdésére vonatkozóan, úgy a hiba helyszínére való érkezéshez szükséges idő mint a reális vállalás megítélése körében az ajánlatok tartalmának vizsgálata nélkül mind a 10 perces, mind az 1 órás vállalások teljesíthetősége kérdéses lehet, ezért az ajánlati vállalás teljesíthetőségét az ajánlat konkrét tartalma vizsgálata nélkül nem lehet megítélni. Jelen esetben pedig a II. sz. kérelmező - ajánlatának tartalma szerint - az azonnali hibaelhárítás megkezdésével nem arra vállalt kötelezettséget, hogy a hiba helyszínére érkezik azonnal.
A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, amellyel a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással, jogsértő, mivel a döntés alapját képező lehetetlen vállalás megítélése nem volt helytálló.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem értékelte, az eljárást eredménytelennek nyilvánította egy olyan indokkal, amely nem volt jogszerű és ezzel a benyújtott ajánlatok értékeletlenek maradtak. A Döntőbizottság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértéseket még a közbeszerzési eljárásában reparálnia, ezért a kiszabott bírságot szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte. Ajánlatkérőnek ugyanis az eljárást lezáró döntés megsemmisítése folytán lehetősége adódik arra - amennyiben a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőséggel él -, hogy ismételten mérlegelje a döntés alapját képező körülményeket, és új eljárást lezáró döntést hozhat a benyújtott ajánlatok alapján.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 21.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.