KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6320/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.310/10/2004.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: bizottság elnöke) által a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7., képviseli: Kanizsaber Építőipari Beruházási és Vállalkozási Kft., 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 50., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Nagykanizsa volt filmszínházépület műemlék jellegű bővítéses rekonstrukciója (zsinórpadlás belső szintosztásával) kiviteli terveinek elkészítése, tervezői művezetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2004. április 29-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő ajánlattételre a Középülettervező Rt.-t (KÖZTI Rt.) hívta fel.
Ajánlati felhívást készített, melynek 2. b) pontjában indokolta meg az eljárásfajta választását.
"Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt filmszínházépület műemlék jellegű bővítéses rekonstrukciójára 2002-2003. években előzetes címzett támogatási igényt nyújtott be.
A kormány 1094/2003. (IX. 9.) Korm. határozatának "a helyi önkormányzatok és a nem állami fenntartók 2004. évi címzett támogatásainak döntéselőkészítéséről" 1. számú mellékletében a Nagykanizsa, Zala megye, a volt filmszínházépület műemlék jellegű bővítéses rekonstrukciója beruházást 2004. évi címzett támogatási körben javasolta a műszaki, pénzügyi előkészítés megkezdés érdekében.
Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter 2003. szeptember 29-én érkezett levelében értesítette Nagykanizsa Megyei Jogú város polgármesterét, hogy a benyújtott előzetes címzett támogatási koncepció a kedvezményezettek közé került.
A végleges címzett támogatási igény benyújtásának határideje 2003. december 12-e volt. Ezen időpontra az engedélyezési tervdokumentációnak és a jogerős építési engedélynek rendelkezésére kellett állnia.
A Károlyi park műemléki környezetében, az érintett 1205 hrsz-ú telken (1990-es években) lefolytatott tervpályázat eredményeként a Középületterező Rt. (székhelye: 1012 Budapest, Pálya u. 4-6.) részéről Zalaváry Lajos Kossuth-díjas építész tervei alapján (mely a régi filmszínház épületét is érintette) 2002. évben elkészült a város új könyvtárépülete.
Zalaváry Lajos a műemléki környezet elkötelezettjeként a Károlyi park rekonstrukciójára vázlattervet készített és a Medgyaszai István építész tervei szerint 1927-ben megépült, 2000. évben végleg bezárt filmszínház megmentéséért latba vetette szakmai befolyását.
A nemzeti kulturális örökség miniszterének 10/2003. (VII. 24.) NKÖM rendelete 10. szakaszában műemlékké nyilvánította a filmszínházépületet.
A volt filmszínházépület újjáépítése engedélyezési dokumentációját - mint közbeszerzési értékhatár alatti szolgáltatást - az alapberuházói döntés szerint 2003. évben Zalaváry Lajos Kossuth-díjas építész tervező (Középülettervező Rt.) készítette.
A végleges címzett támogatási igény 2003. december 15-én benyújtásra került.
A végleges támogatási igény, mivel a tartalmi és formai előírásoknak megfelelt, befogadásra került.
A végleges támogatási igény befogadása nélkül az önkormányzat a tervezővel szerződéses kötelezettséget a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére nem vállalhatott."
Álláspontja szerint a felhívott tervező eddig végzett tervezői munkája alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában előírtak fennállnak a szerzői jogok védelmére tekintettel.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit, közölte, hogy az ajánlatot a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el. Meghatározta eljárása lefolytatásának menetét, az első tárgyalás időpontját.
A Döntőbizottság elnöke 2004. május 12-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen a választott eljárásfajta jogalapjának fennállása.
Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Ajánlatkérő előadta, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonát képező 1205 hrsz. alatti ingatlanon található a volt városi színház-filmszínház épülete mely mellé felépítették a városi könyvtárat, ezen épületegyüttes az ún. Károlyi parkban található.
A városi könyvtár kialakítására és a park részleges rekonstrukciójára 1993-ban tervpályázatot folytattak le, melynek nyertese a KÖZTI Rt. lett. Ennek alapján kötötték meg velük a vázlattervre és a további tervezési munkákra 1994. február 18-án, majd a kiviteli tervezésre 1994. március 31-én a tervezési szerződéseket, melyek felelős tervezője Zalaváry Lajos volt. Becsatolta a volt filmszínházépület újjáépítése engedélyezési tervdokumentációjának elkészítésére - mint közbeszerzés értékhatár alatti szolgáltatásra - 2003. október 30-án megkötött vállalkozási szerződést. Ebben Nagykanizsa Megyei Jogú Város mint megrendelő a Középülettervező Rt.-t bízta meg, felelős tervezőként Zalaváry Lajost jelölték meg. A tervezési díj összegét 9 800 000 Ft + 25% áfában határozták meg.
A vállalkozási szerződés tárgya a volt színházépület újjáépítése és bővítése - ifjúsági és kulturális központ céljára -, valamint a Károlyi park további rekonstrukciója Zalaváry Lajos vázlatterve alapján és felelős építész tervezői közreműködésével. A szerződés 7. pontjában felek kikötötték, hogy: "A megrendelő a szerződés alapján szolgáltatott dokumentációt nyilvánosságra nem hozhatja, csak a megbízásban megjelölt célra és csak egyszeri megvalósításra használhatja fel."
A tervdokumentáció alapján az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mint I. fokú építéshatóság, a 61.186-11/3003. sz. határozatával a 1205 hrsz.-ú ingatlanon a volt városi színház - filmszínház bővítésével, rekonstrukciójával, ifjúsági és kulturális központ létesítésére 2003. december 12-én építési engedélyt adott ki.
Az eredeti építészeti tervekhez képest - többek között - a zsinórpadlás kialakítása miatt változás következett be. Erre kiadták az építési engedélyt, de egyes részek nem kerültek teljes kidolgozásra, csak megjegyzésként kerültek feltüntetésre.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a támogatást megkapta. Közölte, hogy a felhívott ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta, a tárgyalást megtartották. A 2004. június 11-én megtartott eredményhirdetésen a KÖZTI Rt.-t nyertessé nyilvánította.
Egyéb érdekeltként a KÖZTI Rt. terjesztett elő észrevételt, melyben hivatkozott a szerzői jogi törvénynek a szerzői jogi védelem terjedelmét, a felhasználás és annak engedélyezését szabályozó rendelkezéseire.
Álláspontja szerint kizárólagos vagyoni felhasználási jogosultsága alapján a tervdokumentáció más tervező által kiviteli tervdokumentáció formájában történő tovább dolgozásához az ő engedélye nélkül nincs jogi lehetőség.
Ilyen engedélyt még ellenérték fejében sem adna, mert megítélése szerint más tervező nem tudná vele azonos színvonalon a munkát elvégezni tekintettel arra, hogy az a Károlyi park rekonstrukciójának része és azt korábban ő dolgozta ki.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapját vizsgálta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az fennáll.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) 1. § (1) bekezdés szerint a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A (2) bekezdés szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül a k) pont szerint az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve.
Az Szjt. 4. § (1) bekezdése előírja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
Az Szjt. 9. § (1) bekezdése szerint a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
A (3) bekezdés értelmében a vagyoni jogok - a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
A (6) bekezdés szerint a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
A (6) bekezdés kimondja, hogy jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
Az Szjt. 17. § f) pontjának rendelkezése szerint a mű felhasználásának minősül különösen az átdolgozás. A 29. § alapján a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A Döntőbizottság ajánlatkérő nyilatkozata, a KÖZTI Rt. észrevétele a becsatolt dokumentációk alapján megállapította, hogy fennáll a kizárólagos jogok védelme. Jelen ügyben a KÖZTI Rt. felelős tervezőjeként Zalaváry Lajos készítette a városi színház- filmszínház épületének építési engedélyezési tervét.
A konkrét tényállásból megállapítható, hogy az építési engedély tervdokumentációja tartalmaz olyan egyéni elemeket, melyek a szerzői jog fennállását jelentik.
Az engedélyes tervdokumentáció elkészítésére megkötött vállalkozási szerződésben a tervező nem adott engedélyt a megrendelőnek további feldolgozásra. Ajánlatkérő és a tervező között nem jött létre erre vonatkozóan felhasználási szerződés sem. A KÖZTI Rt. észrevételében kizárta ennek lehetőségét is, mert álláspontja szerint a tervezés elvégzésére csak az általa foglalkoztatott neves Kossuth- és Ybl-díjas tervező képes.
A jelen esetben a kiviteli tervek elkészítése az ilyen típusú egyedi tervek esetében olyan jellegű tovább dolgozásnak minősül, amely tartalmilag átdolgozás, ezért mindenképpen szükséges hozzá a szerző engedélye. Az építési engedélyes tervdokumentációra megkötött vállalkozási szerződés 7. pontjában csak az építési engedélyezési eljárásban való felhasználás került engedélyezésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy a fenti tervek Zalaváry Lajos alkotásaiként szerzői jogi védelem alá esnek, így ajánlatkérő más tervezőt a kiviteli tervek elkészítésével jogszerűen nem bízhat meg.
A Döntőbizottság a fentieket összességében értékelve úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő által választott eljárásfajta törvényi feltételei fennállnak.
A Kbt. 79. (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 21.
Dr. Varga László s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos