KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6460/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.337/12/2004.
Tárgy: a Ratio Siculum Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Ratio Siculum Kft. (1123 Budapest, Alkotás u. 21., képviseli: dr. Bitó András ügyvéd, 1055 Budapest, Markó u. 7. V/5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., nevében eljár: MŰBER-INVEST Kft., 1016 Budapest, Mészáros u. 10., a továbbiakban ajánlatkérő) "a magyar állam tulajdonában és a Semmelweis Egyetem kezelésében lévő, 1085 Budapest, Szentkirályi u. 47. alatt, erre a célra elkülönített, 36769 helyrajzi számú, 1705 m2 bruttó alapterületű Fogorvostudományi Központ megépítésének és használatának meghatározott ideig történő biztosítása az ajánlatkérő részére bérleti szerződés alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 37. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a dokumentáció ellenértékének 60%-át a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a részvételi jelentkezők részére fizesse vissza. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság a MŰBER-INVEST Művelődési Beruházó Kft.-t 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. A MŰBER-INVEST Művelődési Beruházó Kft. a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-172036100000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lefolytatására 2686/2004 szám alatt 2004. április 23-án, a Közbeszerzési Értesítő 45. számában a rendelkező rész szerinti tárgyban. A felhívás 2. b) pontjában az eljárás alkalmazása feltételének indokolása az volt, hogy az Egyetem oktatási funkciót ellátó objektum üzemeltetését biztosító szolgáltatást kíván beszerezni oly módon, hogy a nyertes ajánlattevő saját finanszírozásában megvalósítja az új épületet. A beszerzés több (szolgáltatás, ingatlanbérlet és vállalkozás elemeit vegyítő, valamint ehhez kapcsolódó földhasználati) szerződésből tevődik össze, ezért az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges oly pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A d) pont szerint a megkötendő szerződés szolgáltatás (ingatlanbérlet) és vállalkozás elemeit vegyítő, valamint ehhez kapcsolódó földhasználati szerződés.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. pontjában határozta meg a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A részvételre közösen jelentkezőnek együttesen, egyéni jelentkezőknek, közös gazdasági társaságnak önállóan, minden esetben alvállalkozók nélkül kell megfelelniük az előírt feltételeknek.
A részvételi felhívás 8.5. pontjában a műszaki alkalmasság körében előírta a 2001-2002. évekre vonatkozóan oktatási célú szolgáltatói vagy a beszerzés tárgyához hasonló magasépítési létesítmény megvalósítási vagy üzemeltetési, illetve bérbeadási referenciáinak bemutatását. A referenciák fényképpel és a megrendelő vagy bérlő által kiállított igazolással dokumentálhatóak, amelyben szerepelnek az alapadatok (felek, tárgy, teljesítési hely, időpont vagy időtartam, ellenszolgáltatás), valamint a szerződés értékelése.
A felhívás 9. a)4. pontjában, a részvételre jelentkező alkalmassága elbírálásának szempontjai között ajánlatkérő előírta, hogy alkalmas a részvételre jelentkező, ha a 2001-2002. években rendelkezik legalább 1 db, bruttó 2 milliárd Ft és 2 db, bruttó 1-1 milliárd forint értékű oktatási vagy a beszerzés tárgyához hasonló magasépítési létesítmény megvalósításának, illetve ilyen nagyságrendű létesítmény üzemeltetésének vagy bérbeadásának referenciájával.
A 9. b)4. pont szerint alkalmatlan a részvételre jelentkező, ha a 2001-2002 években nem rendelkezik legalább 1 db, bruttó 2 milliárd forint és 2 db, bruttó 1-1 milliárd forint értékű oktatási vagy a beszerzés tárgyához hasonló magasépítési létesítmény megvalósításának, illetve ilyen nagyságrendű létesítmény üzemeltetésének vagy bérbe adásának referenciájával.
Az egyéb információk között, a felhívás 13.1. pontja szerint részvételre csak az jelentkezhet, aki a dokumentációt megvásárolta. A 13.4. pontban a dokumentáció ellenértéke 240 000 Ft-ban került meghatározásra.
Az ajánlatkérő által biztosított részvételi dokumentáció 54 oldalból áll. Tartalmazza a megvalósítandó épület fejlesztési koncepcióját (szakmai program, betegellátó tevékenység, tudományos tevékenység, kezelési kapacitás meghatározása, klinikai kapacitás összetevői, valamint szintenként a funkciók és az ahhoz szükséges tervezett alapterület).
A dokumentáció 15. oldalán ajánlatkérő tájékoztatást ad arról, hogy a bérleti díj fedezete két részből biztosítható. A teljes bérleti díj 50%-át az Oktatási Minisztérium biztosítja, a miniszter és az egyetem rektora által megkötött hosszú távú - 20 évre szóló - megállapodás alapján. A másik 50%-át az egyetem a költségvetésből (részben az üzemeltetési normatívából, részben saját bevételből) fedezi, 20 éven át.
A dokumentáció tartalmaz továbbá egy szerződéstervezetet határozott időtartamú ingatlanhasználati jog alapítására, valamint határozott idejű ingatlanbérleti szerződéstervezetet is, valamint a részvételi jelentkezéshez szükséges útmutatót.
A 42. oldal az alábbi tájékoztatást tartalmazza: A Fogorvostudományi Központ létesítmény építési engedélyezési eljárása folyamatban van, az ajánlati és kiviteli tervdokumentációt az egyetem saját hatáskörében készítteti.
A részvételi jelentkezési határidőig, május 19-ig 7 db részvételi jelentkezés érkezett. Kérelmező 2004. május 10-én a dokumentációt megvásárolta, részvételi jelentkezést azonban nem nyújtott be.
Kérelmező 2004. május 19-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Kérelmében kérte az álláspontja szerint több pontban törvénysértő részvételi felhívás megsemmisítését, jogsértés megállapítását, költségeinek megtérítését. Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ügyfélképessége vonatkozásában előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban érdekeltsége fennáll, mert tevékenységi körében szerepel a kért szolgáltatás elvégzése, illetve a részvételi felhívás szerint a jelentkezőknek együttesen kell megfelelni az alkalmassági feltételeknek, így megfelelő közös jelentkező társ bevonása esetén az alkalmassági feltételek számára teljesíthetők.
A jogsértésről való tudomásszerzése vonatkozásában előadta, hogy az eljárásról 2004. május 10-én szerzett tudomást, ekkor kívánt betekinteni a dokumentációba. Előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon megtagadta a dokumentáció megtekintését, s ezzel megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt, a nyilvánosságra vonatkozó előírást.
Sérelmezte, hogy az ajánlati dokumentáció ellenértékének meghatározása a Kbt. 37. § (3) bekezdésébe ütközik, mivel nincs arányban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségekkel. E körben utalt arra, hogy a dokumentáció fedlappal együtt - 53 oldal spirálozott anyag, ebből a szerződéstervezetek és a funkcionális leírás nem a közbeszerzéshez kapcsolódnak. Álláspontja szerint költségként csak a másolási költség és a spirálozás merülhetett fel, amely legfeljebb néhány ezer forint lehetne, ezért a dokumentáció ellenértékének mértéke jogsértő.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásban, a Kbt. 25. §-ában, 63. § (4) bekezdésében, illetőleg a 40. §-ban foglaltak ellenére nem ad részletes műszaki leírást. Ezen túlmenően azt is sérelmezte, hogy ajánlatkérő a közbeszerzés kiírásakor érvényes építési engedéllyel még nem rendelkezik.
Álláspontja szerint jogsértő továbbá a referenciára vonatkozó előírás, mert e megrendelőtől bekért referencialevelek nem szerepelnek a Kbt. 44. § (2) bekezdésének normatív felsorolásában. Álláspontja szerint a referencialevél megkövetelését ajánlatkérő csak a részvételi felhívás 13. pontjában, az egyéb feltételek között írhatta volna elő, tekintettel arra, hogy a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Előadta továbbá, hogy az esélyegyenlőséget sérti az az ajánlatkérői előírás, mely szerint a 2003. évből nem származhat a referencia. Álláspontja szerint a felhívás indokolatlanul zárja ki a 2003-as évet a referenciákból.
Előadta továbbá, hogy a részvételi felhívás sérti a Kbt. 32. § (2) bekezdését is, mert az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet a közbeszerzési eljáráshoz. Álláspontjának alátámasztására számításokat közölt az épület bekerülési költsége, 20 éves üzemeltetése, valamint 20 év finanszírozási költsége vonatkozásában. Álláspontja szerint ehhez a beszerzéshez ajánlatkérőnek 125 milliárd forint kiadási főösszeggel kellene rendelkeznie. A kérelmében hivatkozott fedezethiányra tekintettel kérte ajánlatkérő valamennyi folyamatban lévő közbeszerzési eljárásának felfüggesztését is.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a kérelem elutasítását elsősorban ügyfélképesség hiánya, másodsorban pedig megalapozatlanság jogcímén is.
Előadta, hogy kérelmező részéről nem áll fenn a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott jog vagy jogos érdek sérelme tekintettel arra, hogy a kérelmező részvételi jelentkezést nem nyújtott be, tevékenységi körében a kért szolgáltatás, az ingatlanbérbeadás, -üzemeltetés nem szerepel, a részvételi felhívásban meghatározott, a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot megalapozó előírásoknak sem felel meg. E vonatkozásban hivatkozott továbbá a beszerzés becsült értékére is. A beszerzés nagyságrendjére tekintettel is kérte megállapítani azt, hogy kérelmező, mely 3 millió Ft alaptőkével rendelkező kft., alkalmatlan arra, hogy az eljárásban ajánlattevő legyen. Megjegyezte azt is, hogy kérelmező nem cégszerűen írta alá a jogorvoslati kérelmet.
A dokumentáció ellenértéke vonatkozásában előadta, hogy a beszerzés értékére és speciális tárgyára is tekintettel a szerződéstervezetek elkészítéséhez speciális szakértelemre volt szükség. Hivatkozott arra, hogy a dokumentáció ellenértékét az összes korábban már felmerült költségekre is tekintettel állapította meg összesen 3 millió forint értékben, 10 jelentkezővel kalkulálva. Figyelembe vette a megvalósíthatósági tanulmány költségeit, valamint a lebonyolító megbízási díját, a rendelkezésre állás, az előállítás és a sokszorosítás költségeit is. Álláspontja szerint a dokumentáció ellenértéke a közbeszerzési gyakorlatban egyébként sem tekinthető magasnak. A figyelembe vett költségek a közbeszerzési eljárásra tekintettel merültek fel, a dokumentáció értéke a Kbt. 37. § (3) bekezdése figyelembevételével került kialakításra.
Előadta, hogy a nyilvánosság elvét nem sértette meg, az eljárást hirdetmény közzétételével indította, az alkalmas résztvevők számát nem korlátozta. A dokumentáció ingyenes megtekintésének a jogát a törvény nem írja elő, álláspontja szerint a részvételre jelentkezők a részvételi felhívás alapján eldönthetik, hogy meg tudnak-e felelni az abban foglalt feltételeknek.
Előadta, hogy a Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján nem kötelező a részvételi felhíváshoz a részletes részvételi dokumentáció csatolása. Tekintettel a szolgáltatás konkrét nyújtásának sokrétűségére, és a lehetséges megoldásokhoz kapcsolódó pénzügyi konstrukciókra egy, még létre nem jött, azaz fel nem épített építménnyel kapcsolatban műszaki leírás még nem adható ki. A tervezett szolgáltatás nem teszi lehetővé egy olyan műszaki dokumentáció összeállítását, amelyet a kérelmező hiányol. Ez annak következménye, hogy félreértette a beszerzés tárgyát. Előadta, hogy fentiek figyelembevételével a részvételi dokumentáció a szükséges és lehetséges mértékben tartalmazza a műszaki információkat.
Előadta, hogy az ajánlattételhez szükséges mértékben részletezett műszaki leírás ismertetése majd az ajánlati felhíváshoz csatolandó dokumentáció része lesz.
A referenciaigazolásra vonatkozó kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy amennyiben ajánlatkérő csak nyilatkozati szinten követelné meg a referenciát, az eljárás e szakasza funkciótlanná válna. Álláspontja szerint a referenciaigazolás mint alkalmassági kritérium megítéléshez szükséges a nyilatkozaton túlmenően az igazolás is. Előadta, hogy álláspontja szerint nem sérti az esélyegyenlőséget az, ha a 2003. évi mérlegbeszámolók elkészítési határideje előtt nem kér a 2003. évi forgalomra vonatkozó nyilatkozatokat, hanem egységesen a biztosan rendelkezésre álló 2001-2002. évi adatokra hagyatkozik.
A pénzügyi fedezet vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a dokumentáció rögzíti, hogy folyamatosan visszatérően igénybe vett bérleti szolgáltatás vásárlásáról van szó, így tekintettel arra, hogy a bérleti díj az ajánlatkérő működési költségvetésének része, a fedezet ajánlatkérőnek a teljesítés idejében rendelkezésre áll. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a teljes felmerülő bérleti díj 50%-át az oktatási miniszter és az egyetem rektora között 2004. március 24-én aláírt megállapodás alapján, az Oktatási Minisztérium biztosítja. E körben hivatkozott arra a jogszabályi háttérre is, amely az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazására vonatkozó ütemtervre vonatkozik, s a program megvalósulása érdekében meghatározta a 2003. év fontosabb feladatait.
Az egyéb érdekeltek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Kérelmező a részvételi felhívás előírásainak megsemmisítését kérte arra való hivatkozással, hogy annak megszövegezése sérti jogos érdekeit. Kérelmező a részvételi dokumentációt megvásárolta. A beszerzés a felhívás 2. b) pontja szerint több (szolgáltatás, ingatlanbérlet és vállalkozás elemeit vegyítő, valamint ehhez kapcsolódó földhasználati) szerződésből tevődik össze, a d) pont szerint a szerződés, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak: szolgáltatás és vállalkozás elemeit vegyítő, valamint ehhez kapcsolódó földhasználati szerződés. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a kérelmező cégkivonatában szerepel olyan tevékenységi kör (4521'03 Épület-, híd-, alagút-, közmű-, vezetéképítés) amely feljogosítja a beszerzés tárgyát képező tevékenység folytatására, a részvételre közös jelentkezés lehetséges, tehát nem zárható ki kérelmezőnek az eljárásban való részvétele akár ajánlattevőként, akár más céggel közösen. Ennek alapján a tevékenységi körét érintő beszerzések tekintetében közzétett részvételi felhívás jogsértő előírása kérelmező jogát, jogos érdekét sértheti, így ügyfélképességgel rendelkezik. Annak eldöntésére, hogy az alkalmassági kritériumoknak meg tud-e felelni, az eljárásnak csak egy későbbi szakaszában kerül sor, így a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság fennállása önmagában az ügyfélképesség hiányát nem alapozza meg.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben - a részvételi dokumentáció ellenértékének megállapítására vonatkozó döntést támadó részében - alapos.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A Kbt. e rendelkezéséből megállapítható, hogy a dokumentáció ellenértéke több tétel összegét fejezi ki. E körbe vonható a dokumentáció előállításával, elkészítésével kapcsolatosan kifejtett munkának az ellenértéke is. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lebonyolítójával kötött megbízási szerződést és a döntés előkészítési tanulmány elkészítéséről szóló szerződést csatolta, a dokumentáció ellenértékének megállapítása vonatkozásában. A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy ezen szerződésekből eredő költségek a közbeszerzési eljárásra tekintettel merültek-e fel, és ténylegesen a részvételi dokumentáció előállításával függenek-e össze. A Döntőbizottság megállapította, hogy a döntés előkészítésre vonatkozó szerződés költségei nem a közbeszerzési eljárásra tekintettel merültek fel. A lebonyolítóval kötött megbízási szerződés vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az a részvételi és ajánlatkérési dokumentáció kidolgozására, a tárgyalásos eljárás részvételi szakaszának lebonyolítására, a tárgyalás előkészítésére, a tárgyalások lefolytatásában való közreműködésre és az értékelés elvégzésére egyaránt kiterjed. A Döntőbizottság mérlegelte a részvételi dokumentáció tartalmát, valamint azt is, hogy a részvételi dokumentációhoz csatolt szerződések nem kapcsolódnak közvetlenül a részvételi szakaszhoz. A Döntőbizottság az ár kialakítása körében figyelembe vette ajánlatkérőnek azt a nyilatkozatát is, hogy körülbelül 10 jelentkezővel kalkulált a dokumentáció ellenértékének megállapításakor. Ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívása ellenére a dokumentáció előállításához kapcsolódóan további költségeket nem igazolt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 240 000 Ft-os ár, a jelen részvételi dokumentáció tartalmát, bonyolultságát, és az ajánlatkérő által igazolt költségeket figyelembe véve, aránytalanul eltúlzott, ezért a Döntőbizottság az ellenérték 60%-ának a jelentkezők részére történő visszafizetésének elrendelésével kívánta a jogsérelmet orvosolni.
A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította azt is, hogy tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő saját finanszírozásában fogja megvalósítani a Fogorvostudományi Központ új épületét, az alkalmassági kritériumok alapján a jelentkezőknek minimum évenként 2 milliárd forint nettó árbevétellel kell rendelkezniük, minimum 300 millió forint nagyságú meglévő, lekötetlen vagy e célra mobilizálható saját forrással kell rendelkezniük, valamint arra is, hogy a jelentkezési határidőig 7 db részvételi jelentkezést nyújtottak be, a dokumentáció jogsértően magas ellenértékének megállapítása nem valószínűsíthető, hogy a potenciális ajánlattevők körében a versenyt korlátozta volna.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, ezen intézkedés alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások késleltetése nélkül azok jogszerűségét biztosítsák.
Ezért a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása mellett a részvételi felhívásra vonatkozó döntést nem semmisítette meg, mert ezt a jogkövetkezményt tartotta a jogsértés súlyával arányban állónak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alaposak a kérelmezőnek a további kérelmi elemei.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem tette lehetővé, hogy a dokumentációba, annak megvásárlása nélkül, beletekintsen. Álláspontja szerint ez a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának elvét sértette.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig - gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidő (részvételi jelentkezési határidő) lejártáig - rendelkezésre álljon.
A törvény szerint az ajánlatkérő dönthet arról, hogy a dokumentációt ellenérték fejében vagy ingyenesen adja, illetve hogy a dokumentációt csak a megadott helyen lehet átvenni vagy azt postán is megküldi az ajánlattevőknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem járt el jogsértően akkor, amikor nem mutatta meg kérelmezőnek, hanem csak annak megvásárlását követően adta át számára a dokumentációt. A törvény alapján ajánlatkérőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy olyan esetben, amikor az ajánlatkérő a dokumentációt ellenérték fejében adja át a részvételre jelentkezők számára, a dokumentáció megtekintését ingyenesen biztosítania kell, ezért a Döntőbizottság nem állapította meg a nyilvánosság elvének megsértését, az erre irányuló kérelmi elemet megalapozatlanság miatt elutasította.
Kérelmező álláspontja szerint a részvételi felhívás azért is jogszabálysértő, mert nem tartalmaz részletes műszaki leírást, ajánlatkérő a referenciákra vonatkozóan igazolásokat is kér, valamint a fedezet nem áll rendelkezésre.
A Kbt. 63. § (4) bekezdése kimondja, hogy a két szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban kell meghatározni az ajánlatok elbírálásának szempontját, továbbá meg lehet határozni a 34. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdését, a 33. §-ának (2)-(3) bekezdését, valamint a 40. §-át alkalmazni kell.
A Kbt. 40. § (l) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, tekintettel arra is, hogy a beszerzés tárgya bérleti jog biztosítása, a részvételi felhívásban és a részvételi dokumentációban a beszerzéshez adott műszaki leírás megfelelően tartalmazza a jelentkezők számára azokat az információkat, amelyek a részvételi jelentkezés megfontolásához szükségesek. A dokumentáció tartalmazza a fejlesztési koncepciót, szintenként megadja a funkciókat és a tervezett alapterületet a kapcsolódó szakmai-műszaki sajátosságokkal együtt, ideértve a vonatkozó orvos-szakmai és jogszabályi hivatkozásokat is. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő hivatkozását is, mely szerint az ajánlattételhez szükséges mértékben részletezett műszaki leírás ismertetése majd az ajánlati felhíváshoz csatolandó dokumentáció része lesz.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A műszaki alkalmasság körébe tartozó, a megrendelő által minősített referenciák csatolása vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy a törvény csupán a referenciák ismertetését írja elő, pontos szabályokat nem állapít meg a tekintetben, hogy a referencia ismertetése milyen formában és milyen módon történjen. A Döntőbizottság álláspontja szerint a törvény lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő megbizonyosodjon arról, hogy a részvételre jelentkező által referenciaként ismertetett szolgáltatások elvégzése milyen minőségben történt, s ennek lehetséges módja az, hogy referencialevél csatolását írja elő, melyben a megrendelő igazolja az elvégzett munkát és annak minőségét. Ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgáltatások megfelelőségéről meggyőződjön, ennek előírásával jogszabályt nem sért. Tekintettel arra, hogy nem csak a referencialista bemutatására, hanem referenciaigazolás benyújtására is lehetőség van, ajánlatkérő az ajánlattevők jogos érdekét nem sértette azzal, hogy azt nem a felhívás egyéb információk pontjában, hanem az alkalmasság körében írta elő, ezért a Döntőbizottság a kérelmet elutasította. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem sérti az esélyegyenlőséget az, hogy ajánlatkérő a 2003. évből nem, csak a 2001. és 2002. évi referenciák csatolását kéri. Ajánlatkérő eljárása a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja keretén belül történt, ezért nem jogsértő, amikor nem a törvényi maximumot írja elő, és az előző három év legjelentősebb szállításai köréből csak két év vonatkozásában kéri a referenciák csatolását, ezért a Döntőbizottság a kérelmezőnek ezen kérelmi elemét is elutasította.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A törvény indokolása szerint az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés megkötésének feltételeivel, így a szükséges engedélyekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. Ha az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor az anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, biztosítékkal kell bírnia arra vonatkozóan, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a fedezet rendelkezésre állására vonatkozó szabályt, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya bérleti jog biztosítására irányul, melynek fedezetét az egyetem a beruházás elkészültét követően, folyamatosan, az éves költségvetéséből, a működési költségekből finanszírozza. Ezen túlmenően a Döntőbizottság figyelembe vette az alábbiakat. Az Oktatási Miniszter a 2003. évi CXVI. tvr. 50. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás érdekében "A felsőoktatási intézmények tárgyévi intézményi költségvetése kiadási főösszegének 10%-os mértékéig hosszú távú (legalább 20 éves) kötelezettséget vállalhat és az intézményi kötelezettségvállalás 50%-át a szakmai felügyeletet ellátó fejezet éves beruházási forrásai terhére - az éves beruházási keret 33%-áig átvállalhatja. Ezen felhatalmazás alapján az Oktatási Miniszter és a Semmelweis Egyetem rektora között 2004. március 24-én megállapodást írt alá, melyet ajánlatkérő az iratokhoz csatolt annak igazolására, hogy ezen 20 évre szóló megállapodás szerint az Oktatási Minisztérium biztosítja jelen beszerzés tárgyát képező beruházás vonatkozásában a teljes felmerülő bérleti díj 50%-át. Ajánlatkérő a bérleti díj másik felének finanszírozása érdekében a jelenleg gazdaságtalanul üzemeltetett, oktatásra igénybe vett épületrészek üzemeltetési díjának felszabadult hányadát is felhasználja. A Döntőbizottság nem vizsgálta az épület megvalósításához szükséges fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos kérelmi elemet, mivel a felhívás szerint ennek fedezetét nem ajánlatkérőnek, hanem a nyertes
ajánlattevőnek kell biztosítania. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a fedezet a teljesítés időpontjában ajánlatkérő rendelkezésére áll, ezért a Döntőbizottság e körben a kérelmet, annak megalapozatlansága miatt elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 37. § (1) bekezdését és a 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján felhívta a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmezőnek a nyilvánosság elvének megsértésével, a referencialevéllel a műszaki leírással, és a fedezettel kapcsolatos kérelmi elemét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság megállapításánál az eset összes körülményét mérlegelte és a jogsértés súlyára és reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A MŰBER-INVEST Kft. mint az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet vonatkozásában a bírság kiszabásánál a Döntőbizottság azt vette figyelembe, hogy a csatolt megbízási szerződés mellékletéből megállapítható, hogy az részvételi felhívás elkészítése a MŰBER-INVEST Kft. feladata és az ő felelősségi körébe tartozott.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 18.
Dr. Telek Katalin s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.