KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6472/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.323/15/2004.
Tárgy: a Trend-Fix Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kérelmező kérelme az Effekt-L90 Kft. ajánlattevő ellen a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában tanúsított hamis adatszolgáltatás miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Trend-Fix Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft (2335 Taksony, Rózsa u. 12., képv.: dr. Marosi András ügyvéd, Moldován, Marosi és Társai Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, József nádor tér.12., továbbiakban kérelmező) kérelmező kérelmét, amelyet az EFFEKT-L90 Kft (1293 Budapest, Orbánhegyi dűlő 29., képv. dr. Horváth Ildikó ügyvéd, 1239 Budapest, Orbánhegyi d. 21., továbbiakban kérelmezett) ellen, az ajánlatkérő Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18.) ajánlatkérő "közlekedési szaktechnikai eszközök javítása, karbantartása,, tárgyú közbeszerzési eljárásban tanúsított hamis adatközlése megállapítása iránt nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Ajánlatkérő 2004. március 17-én a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 30. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alapján.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő ismertette a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság megítélésére kért iratokat, igazolásokat, ezekkel összefüggésben a felhívás 11. b) pontjában rögzítette az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítési okokat.
Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván bírálni, meghatározásra kerültek a részszempontok, súlyszámok, az értékelési ponthatár és annak módszere.
A felhívás 16. "Egyéb információk" pontjában ajánlatkérő részletes felsorolást adott az ajánlathoz csatolni kért egyéb iratokról, nyilatkozatokról, egyéb formai, tartalmi elvárásokról.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amelyben a további ajánlattételi elvárások, valamint a műszaki követelmények, a szerződési feltételek kerültek rögzítésre.
Ajánlattételi határidőre, 2004. április 27-ére a kérelmezett mindkét területre, a kérelmező a Dunától keletre eső területre és a Still Kft. a Dunától nyugatra eső területre nyújtott be ajánlatot, mivel részajánlattételre lehetőség volt.
Ajánlatkérő a bontást követően megkezdte az ajánlatok értékelését, amely során valamennyi ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosságokat állapított meg, amelyekre hiánypótlási lehetőséget biztosított. A kérelmezettet ajánlatkérő az ajánlatában megadott egyes munkanemekre vonatkozó ajánlati árak tekintetében a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján magyarázat adására hívta fel.
A hiánypótlások és a pontosító válasz a felhívott ajánlattevőktől határidőben megérkeztek, ajánlatkérő az ajánlatok értékelését folytatta.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az eljárás nyilvános eredményhirdetésére 2004. június 25-én kerül sor.
Kérelmező 2004. május 17-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál. Kérelmében előadta, hogy a kérelmezett ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, valamint kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tett.
Kérelmező megítélése szerint a kérelmezett hamis adatot szolgáltatott a raktárkészlet értékének megjelölése tekintetében, a javítóműhelyek számának megjelölése és a DESTA alkatrészek értékének ismertetésénél. Kifejtette, hogy a cégbíróságnál letett nyilvános információk alapján egyrészt a raktárkészlet értéke kevesebb az ajánlatban közöltnél, másrészt a cégkivonatban nem szereplő telephelyek hiányában a megjelölt számú szakjavító műhellyel nem rendelkezhet. Az ajánlatban megadott értékű DESTA alkatrészekkel pedig azért nem rendelkezhet, mivel ilyen értékben nem forgalmaztak részükre. Előadta továbbá, hogy a kérelmezett ajánlatában a javítási rezsióradíjak, a javítási átfutási idők tekintetében teljesíthetetlen ajánlatot tett. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítni a kérelmezett ajánlatát, valamint ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból, mivel nem alkalmas - még az alvállalkozóval együttesen sem - a pályázatban feltüntetett feladatok elvégzésére. Előadta továbbá, hogy véleménye szerint a kérelmezett a hiánypótlás teljesítésekor - a javítókapacitás adatának változtatásával - módosította az ajánlatát. Kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a kérelmezett hamis adatszolgáltatását, és tiltsa el 5 évre a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
A Döntőbizottság 2004. június 23-án kelt D.323/11/2004 sz. határozatával ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. (1) bekezdésében rögzített határkörében - a kérelem keretei között - kizárólag abban a kérdésben lehetett jogszerűen állást foglalnia, hogy a kérelmezett ajánlattevő a rendelkező részben ismertetett közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatában hamis adatot szolgáltatott-e a raktárkészlet, a javítóműhelyek száma, valamint az alkatrészkészlet tekintetében. A kérelmező jogorvoslati kérelmével a kérelmezett ajánlattevő magatartását és nem ajánlatkérő eljárását kifogásolta, ezért a Döntőbizottság nem vizsgálhatta jogszerűen a kérelemben hivatkozott azon kifogásokat, amelyek a kérelmezett érvénytelenségére, alkalmatlanságára, illetőleg arra vonatkoztak, hogy a kérelmező ajánlatkérő mely elvárását nem teljesítette. Rámutat a Döntőbizottság arra a körülményre is, hogy az érintett közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő még nem hozott döntést sem az érvényesség, sem alkalmasság, sem az eljárás eredménye tekintetében, így nincs olyan ajánlatkérői döntés, amely a Döntőbizottság által a jogorvoslati eljárásban felülvizsgálatra kerülhetne.
A fentiek értelmében a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő által tanúsított magatartásokat egyrészt azért nem vizsgálhatta jogszerűen, mert a kérelem nem erre irányult, másrészt nem volt felülvizsgálható ajánlatkérői döntés.
Azon kérelmezői kifogást, hogy a kérelmezett ajánlatában kirívóan alacsony kötelezettségvállalásra, teljesíthetetlen megajánlásra került volna sor a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta, miután megállapítható volt, hogy ajánlatkérő az eljárás során a Kbt. 57. § (2) bekezdéssel élve magyarázat adásra hívta fel kérelmezettet. A magyarázat vizsgálata tárgyában, valamint az ajánlati vállalások értékelése tárgyában szintén nem rendelkezünk ajánlatkérői döntéssel. Döntés hiányában pedig nincs a közbeszerzési eljárásban megvalósult olyan aktus, amely felülvizsgálata elvégezhető lenne. A Döntőbizottság nem vonhatja el ajánlatkérő döntési jogkörét azzal, hogy helyette hozza meg a közbeszerzési eljárásban szükséges döntéseket.
Ugyancsak nem foglalhatott állást jogszerűen a Döntőbizottság abban a kérdésben sem, hogy a hiánypótlás keretében a kérelmezett által javítókapacitásra tett nyilatkozat az ajánlat tartalmán végzett módosításnak minősül-e, hiszen a hiánypótlás taralmának az ajánlattal történő összevetése, és ezek alapján a hiánypótlás értékelése szintén ajánlatkérő feladata, ajánlatkérőnek azonban döntése erre vonatkozóan sincs. Döntését egészen az eljárás lezárásáig meghozhatja és kihirdetheti, ezért a nyilvános eredményhirdetés időpontjában tudható meg, hogy ajánlatkérő milyen döntést hozott a hiánypótlások elfogadása körében.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett a raktárkészlet ajánlati részek tekintetében történő megadása körében nem követett el hamis adatszolgáltatást akkor, amikor a résztételek esetében külön-külön, az egyes résztételeknél megadta raktárkészletének értékét.
Téved a kérelmező akkor, amikor a részajánlatokban a raktárkészlet összértékét értelmezi az adott ajánlattevő raktárkészleteként. A részajánlatok önálló ajánlatnak minősülnek, semmiképpen nem értelmezhetők a kérelmezett egyes résztételekre tett ajánlatában szereplő értékek olyan nyilatkozatnak, amely szerint a résztételnél megjelölt érték együttes értéke jelentené az ajánlattevő teljes raktárkészletét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint alaptalanul hivatkozik a kérelmező a kérelmezett cégbíróságnál letett mérlegadataira, hiszen az ajánlatban nem bármely év mérlegének mérlegsorán szereplő adat ismertetésére került sor, hanem az ajánlat benyújtásának időpontjára vonatkozóan a rendelkezésre álló készleteiről, így az, hogy a korábbi évek mérlegeiben milyen adatok szerepelnek, nem alapozzák meg a kérelmezett hamis adatszolgáltatásának megállapítását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg a kérelmezett hamis adatszolgáltatásának ténye azon kérelmezői hivatkozás alapján sem, miszerint a kérelmezett részére nem forgalmaztak olyan értékű DESTA alkatrészt, amelyet megjelölt az ajánlatában.
A kérelmezett ajánlatában nem szerepelt nyilatkozat, melynek tartalma a megjelölt alkatrészek beszerzésére vonatkoztak volna, így erre a körülményre alapítottan kérelmező okfejtése nem fogadható el, a hamis adatszolgáltatás tényét nem támasztja alá. Az ajánlatban közölt adatközlésből még olyan következtetés sem vonható le, hogy a megjelölt alkatrészek rendelkezésre állását milyen formában biztosítja. Az a körülmény ugyanis nem bír relevanciával, hogy kérelmezett milyen formában szerzi be a szükséges alkatrészeket, hiszen erre vonatkozóan értékelendő nyilatkozata nem volt az ajánlatban.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság nem látta megállapíthatónak, hogy kérelmezett részéről történt volna a raktárkészletre vonatkozóan a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérő adatközlés azon körülményekkel összevetve, amelyekre a kérelmező hivatkozott.
A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a felhívásban nem határozta meg a szakjavító műhelyek számát értékelési részszempontként, erre vonatkozóan ajánlattevőktől nyilatkozatot nem volt elvárás. Ennek megfelelően a kérelmezett ajánlatában nem szerepelt olyan nyilatkozat, amely a rendelkezésre álló javítóműhely darabszámára vonatkozott, így e körben a kérelmezői kifogások alaptalanok, nyilatkozat hiányában hamis adatszolgáltatás elkövetése kizárt, azt kérelmezett nem valósíthatta meg.
Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy nem vonható a hamis adatszolgáltatás körébe az, ha ajánlattevő egy olyan pályázatot nyújt be amely bizonyos ajánlatkérői elvárásoknak (amelyek a felhívásban, illetve dokumentációban közlésre kerültek) nem felel meg, hiszen a felhívásnak, dokumentációnak való esetleges nem megfelelés jogkövetkezményei a közbeszerzési eljárásban jogszabály által rögzítettek, önmagában a felhívásnak, dokumentációnak való nem megfelelő ajánlattétel nem hamis adatszolgáltatás.
Tekintettel a fent előadottakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 28.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták