FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (6552/2004)
3.Kf.27.320/2003/5.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd (1036 Budapest, Kolossy tér 5-6.) által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Beruházási és Elhelyezési Hivatal (1022 Budapest, Hajnóczy u. 7-9.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a dr. Menyhei Ákos ügyvéd (1052 Budapest, Régiposta u. 4.) által képviselt Ózon Szövetkezet (1131 Budapest, Reitter F. u. 132/C) a felperes, Seresné Farkas Júlia ügyvezető igazgató által képviselt Skorpió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1133 Budapest, Véső u. 6.) az alperes pernyertessége előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2003. május 26-án kelt 25.K.30.576/2003/4. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.14/10/2003. számú határozatát részben megváltoztatja és a felperes terhére megállapított jogkövetkezményeket mellőzi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek és a felperesi beavatkozónak egyenként 50 000-50 000 (ötvenezer-ötvenezer) forint együttes első, másodfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes ajánlatkérőként 2002. december 4-én a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított irodáinak klimatizálását szolgáló berendezések szállítására, telepítésére (szükséges engedélyeztetés, szükség esetén elektromos hálózat bővítése) és kapcsolódó szolgáltatások biztosítására. A telepítést öt budapesti helyszínen és hat vidéki régió harminchat városában kellett végezni. Az ajánlati felhívás a teljesítési határidőt 2003. december 31-ében határozta meg, az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont szerint került sor 1-100-ig terjedő pontszámozással, több bírálati részszempont és ezen belüli alszempontok és a hozzájuk rendelt súlyszámok alapján. Ezek között - az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint - harmadik részszempontként szerepelt a megrendeléstől számított telepítési határidő 10-es súlyszámmal. Az ajánlati dokumentáció részét képezte az E. jelű vállalkozási szerződéstervezet, amelynek 1.3. pontjában a vállalt befejezési határidőt kellett feltüntetni. Az ajánlatkérő megkövetelte, hogy az okmányokat az ajánlatkérési dokumentációnak megfelelően, pontosan töltsék ki az ajánlattevők. Első helyen A. jelű mellékletként a felolvasólapot kellett szerepeltetni. Ez utóbbin a "Megrendeléstől számított telepítési határidő" szempontja szerinti ajánlatot napokban kellett számszerűen feltüntetni.
Az ajánlattételi határidőben nyolc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A későbbi nyertes ajánlattevő felperesi beavatkozó a harmadik részszempontra vonatkozóan a megrendeléstől számított telepítési határidőre 14 napos, míg a második legjobb ajánlatot tevő Főszer Kft. 8 napos határidőt vállalt. Kivitelezési ütemtervet egyikük sem csatolt.
Az alperesi beavatkozó ajánlatának adatlapján (felolvasólap) a megrendeléstől számított telepítési határidő rovatában és a vállalkozási szerződéstervezet 1.3. pontjában 49 nap szerepelt. Az ajánlat tartalmazott még egy úgynevezett kivitelezési és pénzügyi ütemtervet is, amely szerint a tervezésre és engedélyeztetésre előirányzott napok száma 29, a berendezések telepítését öt fővárosi helyszínen és egy régióban a 29. naptól kezdve tervezi megkezdeni. A telepítés időigénye az egyes helyszíneken másfél és hét és fél nap közötti.
Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a D.14/10/2003. számú határozatában a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a harmadik részszempont szerinti értékelésnél nem az ajánlat tényleges tartalmi elemeiből indult ki, mivel az értékelése során az alperesi beavatkozó esetében a felolvasólap és a szerződéstervezet szerinti 49 napos időtartamot vette figyelembe, amely azonban nem csak a telepítés, hanem a terveztetés, az engedélyeztetés, a próbaüzem, műszaki átadás időtartamát is tartalmazza. Az alperes a harmadik részszempont jogszerűtlen értékelése miatt újraértékelte azt, a felperesi beavatkozó, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő és az alperesi beavatkozó ajánlata alapján megnézve, hogy az ajánlatokban milyen időtartamok vannak megadva kifejezetten a telepítésre nézve. A felperesi beavatkozó és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő kivitelezési ütemtervet nem csatolt, így a telepítési határidő mellett a szerződéstervezet adataira volt figyelemmel. Megállapította, hogy az értékelés jogsértő, az az eljárás eredményére kihatott, ezért az eljárást lezáró döntés megsemmisítette.
A felperes keresetében kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, hangsúlyozva azt, hogy a felolvasólap az ajánlat kötelező eleme, amelyben az alperesi beavatkozó egyértelműen és félreérthetetlenül 49 napot jelölt meg a megrendeléstől számított telepítési határidőként, az ajánlatok értékelésénél ezt az időintervallumot kellett figyelembe vennie. Azzal is érvelt, hogy az alperesi beavatkozó által az ajánlathoz csatolt kivitelezési és pénzügyi ütemterv nem képezte az ajánlat kötelező tartalmi elemét.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján kifejtette, hogy az az ajánlat tartalmi elemeinek vizsgálatáról rendelkezik, amely nem szűkíthető le a felolvasólapra vagy az ajánlat részét képező szerződéstervezetre, illetőleg más tartalmi elemre. Ebből megítélése szerint az következik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatokat teljes egészében kell vizsgálni és az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elem körébe mindazon megajánlás beletartozik, amely az ajánlatban fellelhető. Ezért a perbeli esetben ilyen nem kötelező elemként csatolt kivitelezési és pénzügyi ütemterv adatai, illetőleg az abban hordozott információk is figyelembe veendők. Kiemelte, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott harmadik részszempont megfogalmazása nem volt egyértelmű, és a pontatlan, nem kellően részletes megfogalmazás azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a potenciális pályázók saját értelmezése nem feltétlenül esett egybe az ajánlatkérő szándékával. Megítélése szerint az ajánlatkérő felperesnek lehetősége volt arra, hogy az ajánlatoknak a harmadik részszempont szerinti tartalmi elemeit akként határozza meg, hogy azokat az intervallumokat vesse össze, amelyek az ajánlatokban a tényleges kivitelezési munkálatokra vonatkoznak a terveztetés, engedélyeztetés, próbaüzem és műszaki átadásra megajánlott időigény értékelésének figyelmen kívül hagyásával.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit, mert az alperesi beavatkozó ajánlatának különböző részein ellentmondásosan nyilatkozott a kérdéses tartalmi elem vonatkozásában, ezért nem jogsértő, hogy az ajánlat lényegi kivonatában foglalt nyilatkozatot vette figyelembe. Kiemelte, hogy a kötelezően kitöltendő felolvasólap és szerződéstervezet tartalma alapján nem kellett azzal ellentétben álló további tartalmi elemeket az ajánlat részeként vizsgálni, mert ez a Kbt. előírásainak megszegését, a verseny tisztaságának sérelmét jelentette volna.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a fellebbezés elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, fenntartva az elsőfokú bíróság által jogszerűnek és helytállónak ítélt határozati álláspontját.
Felperesi beavatkozó észrevételében a felperes fellebbezésében foglaltakkal egyetértve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének megfelelő döntést, az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelemmel nem élt.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Az 59. § (1) bekezdés szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és dokumentációban) meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése az eljárás alapelveként határozza meg azt, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Mindezen jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az elsőfokú bíróság a helytállóan rögzített tényállásából téves jogkövetkeztetésre jutott. A jogvita lényege, és a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az ajánlatban, illetőleg az ajánlati dokumentációban meghatározott harmadik részszempont értékelésénél milyen tartalmi elemeket kell figyelembe venni, és miként értékelendő e szempontból az alperesi beavatkozónak az - egyébként az ajánlati felhívás és dokumentáció szerint nem megkívánt - kivitelezési és pénzügyi ütemterve.
E kérdések megítélésénél a Fővárosi Ítélőtábla elviekben osztja az elsőfokú bíróságnak azon megállapítását, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján - amely az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemei értékelését kívánja meg - az ajánlat egésze értékelendő, a vizsgálat nem szűkíthető le az ajánlatnak egyes részeiben (felolvasólap) fellelhető elemekre, kizárva ezzel a teljes ajánlat átfogó értékelését. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha valamennyi, az értékelés során vizsgálandó ajánlatnak adott részszempont szerinti tartalmi elemei olyan egységes szempontrendszer szerint az ajánlatkérő által megismerhetőek, amely az egymással összevethetőség lehetőségét biztosítja. Az alperesi beavatkozó kivitelezési és pénzügyi ütemterve a felolvasólapban közölt ajánlathoz képest eltérő adatokat tartalmazott. Ez utóbb, a jogorvoslati eljárás során vetette fel a vizsgált részszempont egyértelműségének vitathatóságát, melyet egyébként határidőben senki nem kifogásolt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban kiegészíti, hogy az alperes vizsgálódási körén kívül eső ajánlatokkal együtt az ajánlattevők ugyanezen részszempontra megadott vállalásai jelentős szórást mutatnak (160-8 nap). Tekintve, hogy valamennyi ajánlattevő úgy ítélte meg, tudja mit jelent adott részszempont szerinti időtartam és erről a felolvasólapon a felhívásnak megfelelően határozottan nyilatkozott, utóbb az itt megjelenő nyilatkozatnak az ajánlat egészéből egyes elemek önkényes kiemelésével ettől eltérő tartalmat adni nem lehet pusztán azzal az indokkal, hogy az ajánlattevők egyike olyan nem megkívánt további részletező vállalást tett, amely a telepítési határidő további értelmezését biztosítja.
A Kbt. 24. § (2) bekezdésének sérelmét jelentené, ha egyes ajánlatok többlet adattartalma az ajánlat javára kedvezően befolyásolhatná a többi ajánlat rovására az ajánlatkérő értékelését. Ezért a felperes helyesen indult ki az ajánlati adatlapon (felolvasólapon) feltüntetett a telepítési határidő megjelölésére szolgáló rovatban szereplő megajánlott határidőkből, amely valamennyi ajánlat esetén egységes és egyértelmű vállalás volt.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. A másodfokú bíróság elvi álláspontja szerint az ilyen nem kötelező, önként csatolt ajánlati elemek nem szolgálhatnak arra, hogy az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció által előírt kötelező adatlap kitöltését, illetőleg az abban foglaltakat úgy magyarázzák, hogy ellentétbe kerüljenek azok tartalmával. Az önként teljesített ajánlati elemeknek belül kell maradniuk az ajánlati felhívás, illetőleg az ajánlati dokumentáció keretein, szolgálhatnak azok megfelelő alátámasztására, értelmezésére, pontosabb megvilágítására, de semmiképpen nem azok módosítására. A perbeli esetben a kivitelezési és pénzügyi ütemtervben foglaltaknak a telepítés időtartamára vonatkozó elfogadása nem jelentene mást, mint a felolvasólap erre vonatkozó nyilatkozatának módosítását.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes határozatát részben a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes terhére megállapított jogkövetkezmények alkalmazását mellőzte.
A pervesztes alperest a Pp. 78. § (1), (2), 79. § (1) és 83. § (1) bekezdése értelmében kötelezte a felperes és a felperesi beavatkozó első és másodfokú perköltségének viselésére. Az alperesi beavatkozó eljárásával olyan költségtöbblet nem merült fel, amely felszámítása a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján indokolt lett volna.
Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján illetékmentes ezért az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §-a alapján az állam viseli.
A másodfokú bíróság döntése folytán a szükségtelenül lerótt 10 000 Ft kereseti illetéket a felperes az Itv. 79. (1) bekezdése szerint visszaigényelheti.
Budapest, 2004. június 9.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró