KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6583/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.369/6/2004.
Tárgy: Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: tanács elnöke) által az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81., a továbbiakban: ajánlatkérő) "adatkommunikációs berendezések szállítása, telepítése és karbantartása a Közháló (7300 magyarországi végpont, bővíthetőségi lehetőséggel) szolgáltatás-hozzáférési pontjain" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (5) bekezdését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-0172036-100000000 számú számlájára köteles befizetni.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és ajánlatkérő nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i 36. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a Magyar Távközlési Rt., a LiasNetwork Hálózatintegrációs Rt. és a Synergon Informatika Rt. mint közös ajánlattevők, a Getronics Magyarország Kft., valamint a Hewlett-Packard Magyarország Kft.
Ajánlatkérő 2003. november 17-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a Lias-Network Hálózatintegrációs Rt. és a Synergon Informatika Rt. mint közös ajánlattevők lettek.
Ajánlatkérő 2004. május 5-én adta fel a Közbeszerzési Értesítő részére tájékoztatóját az eljárás eredményéről, a tájékoztató a Közbeszerzési Értesítő 2004. május 17-i 56. számában jelent meg és a fentiekben ismertetett adatokat tartalmazta.
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke 2004. június 1-jén nyújtotta be hivatalbóli eljárás kezdeményezését. Ebben az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatóval összefüggésben indítványozta ajánlatkérő eljárása jogszerűségének vizsgálatát, kérte jogsértés megállapítását és jogkövetkezmény alkalmazását.
Közölte, hogy a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának adatai szerint ajánlatkérő 2003. november 17-én tartott eredményhirdetést, a hirdetmény feladásának a napja pedig 2004. május 5-e. A Kbt. 61. § (5) bekezdése és a 29. § (2) bekezdése rendelkezéseire tekintettel így megállapítható, hogy ajánlatkérő nem tartotta be a Kbt. 61. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt. Nyilatkozott arról, hogy 2004. május 28-án közérdekű bejelentés alapján értesült a vélelmezett jogsértésről.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében elismerte, hogy megsértette a Kbt. 61. § (5) bekezdését azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót késedelmesen küldte meg a Közbeszerzési Értesítő részére.
Kérte, hogy a Döntőbizottság vegye figyelembe a jogkövetkezmények alkalmazása során, hogy a közbeszerzési eljárás résztvevői időben és teljeskörűen tájékoztatást kaptak. Ajánlatkérő ellen hirdetmény késedelmes közzététele miatt eddig nem indult jogorvoslati eljárás. A konkrét eset egy olyan időszakban történt, amikor egyidejűleg hét közbeszerzési eljárást folytatott. Hivatkozott továbbá arra is, hogy mulasztását később önként, minden figyelemfelhívás nélkül pótolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés benyújtására határidőben került sor. Egyrészt a Kbt. 79. § (8) bekezdés b) pontja értelmében az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését kell figyelembe venni a határidő lejártának számításakor jogsértő eseményként. Másrészt a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív határidőn belül történt a kezdeményezés.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés alapos.
A Kbt. 61. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, legkésőbb annak kihirdetésétől számított 5 munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie.
A Kbt. 29. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.
A Döntőbizottság a Közbeszerzési Értesítő 2004. május 17-i számában közzétett ajánlatkérői tájékoztató és ajánlatkérő elismerő nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (5) bekezdését azzal a magatartásával, hogy a 2003. november 17-én megtartott eredményhirdetéshez képest csak 2004. május 5-én adta fel a tájékoztató az eljárás eredményéről szóló hirdetményét a Közbeszerzési Értesítő részére.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértést.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását 2003-ban indította és folytatta le, így az irányadó kötelező minimumbírság összege 1 000 000 Ft, illetőleg magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára és arra tekintettel, hogy ajánlatkérő önként pótolta a mulasztását, nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, miután a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 23.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos