KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6700/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.345/22/2004.
Tárgy: a BAU-TEAM Kft. I. r. és a Geotechnika '84 Kft. II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme Tolna Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU-TEAM Kft. (7130 Tolna, Béri Balogh Á. u. 36., képviseli: dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd, 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 7., a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a Geotechnika '84 Kft. (7170 Sióagárd, Kossuth L. u. 59., képviseli: dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd, 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 7., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által a Tolna Város Önkormányzata [7130 Tolna, Hősök tere 1., nevében eljár: a HÉT-BER Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13., képviseli: dr. Fülöp Zoltán ügyvéd, 1088 Budapest, Puskin u. 15.), a továbbiakban: ajánlatkérő] "Tolna Város és Fácánkert Község Önkormányzatának területén 17 101 fm szennyvízcsatorna építése, illetve az ahhoz kapcsolódó útburkolat-bontási és -helyreállítási munkálatok" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen folyamatban levő jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) és (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200-001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmezők részére fejenként 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2004. január 19-i 6. számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, mely az V. ütem.
Felhívása 9. pontjában határozta meg a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával szemben támasztott követelményeit, a tevékenységi körrel, illetve próbaüzemmel kapcsolatban előírást nem tett.
Ajánlatkérő a felhívása 12.8.2 pontjában többek között előírta, hogy a részvételi jelentkezésnek tartalmaznia kell mind a részvételre jelentkező, mind a közbeszerzés értékének 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozó vonatkozásában a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldányát. Ezt meghaladóan a cégkivonat tartalmával kapcsolatban rendelkezést nem tett.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is összeállított, melyben megismételte az alkalmasságikövetelmény-rendszerét.
Ajánlatkérő a "B" oldalon kérte a részvételre jelentkező cég bemutatását, a 2. pontban a cég tevékenységi körének, építési, tervezési jogosultságának közlését. Az "F" oldalon kellett bemutatni az alvállalkozókat, ennek keretében a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján kérte ajánlatkérő a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybevételre kerülő alvállalkozókra vagy egyéb résztvevőkre vonatkozó jelentkezői nyilatkozatot, alvállalkozói szándéknyilatkozatot.
A "G" oldalon kellett bemutatni az erőforrásokat, a személyzetet, majd a "H" oldalon a műszaki-technikai felszereltséget.
A részvételi jelentkezési határidőre 16 részvételi jelentkezést nyújtottak be. Ajánlatkérő 2004. február 23-án hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését, minden jelentkezést érvényesnek, minden jelentkezőt alkalmasnak minősített és felhívott ajánlattételre.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét. Ajánlatkérő felhívása 6. pontjában kikötötte, hogy részszámla részteljesítésenként nyújtható be.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját az ajánlattételi határidő lejártától számított 6. munkanapon 10.00 órában állapította meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, mely 1. kötetből és II.1. kötetből áll.
A dokumentáció 1. kötetében többek között az alábbiakról rendelkezett az ajánlatkérő:
A 3.1 pontjában közölte, hogy ajánlatot csak azon előminősített részvételi jelentkezők tehetnek, akik a jelen dokumentáció 3.2 pontjában foglaltaknak megfelelően egy, az ajánlatukhoz mellékelt nyilatkozatban megerősítik, hogy az előminősítési eljárás során a részvételi jelentkezésükben megadott információk továbbra is érvényesek.
A dokumentáció 4. pontjában közölte ajánlatkérő, ahhoz, hogy a vállalkozási szerződés elnyerésére alkalmasnak minősüljön az ajánlattevő, meg kell felelnie az előminősítési dokumentációban rögzített előírásoknak és feltételeknek.
A dokumentáció 3.4 pontjában kérte ajánlatkérő, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat jelöljék meg.
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
A dokumentáció "A" melléklete vonatkozott az alvállalkozók listájára, melyben az alábbiakat kérte ajánlatkérő: "az ajánlattevőnek meg kell adnia a közbeszerzésnek azon részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni (a 10 százaléknál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozók esetében a cég megnevezésével). Ismertessék az alvállalkozók által ellátandó feladatokat, az alvállalkozói munkák értékét forintban, valamint bevonásuk mértékét százalékosan is, a munkák teljes értékéhez viszonyítottan."
A "B" mellékletben határozta meg az ajánlatkérő a műszaki-pénzügyi ütemtervre vonatkozó előírásait. Ajánlatkérő egy sávos, havi bontású műszaki ütemterv készítését kérte azzal, hogy annak tartalmaznia kell a legfontosabb tevékenységeket, időpontokat, korlátozásokat, továbbá határozza meg "az építkezés sorrendjét, a munkaerő és a gépek helyszíni ütemezését". Kérte, hogy ajánlattevő világosan jelölje meg azokat az időpontokat, amikor a különböző építési szakaszok megkezdődnek, illetve befejeződnek, valamint közölje pontosan, hogy mennyi időt igényel ezen szerződésen belüli munkák befejezése. Ajánlatkérő rendelkezése szerint a műszaki ütemtervnek be kell mutatni, hogy az ajánlattevő reálisan be tudja fejezni a munkákat az előírt időtartamon belül, és amennyiben nem teljesíti ezt a feltételt, akkor ajánlatkérő az ajánlatot nem megfelelőnek tekinti. Előírta, hogy a műszaki ütemterv körvonalazza azokat a munkatípusokat, amelyeknél az ajánlattevő véleménye szerint folyamatos munka vagy nyújtott műszak szükséges.
A műszaki ütemterv részeként, ahhoz kapcsolódóan ajánlatkérő előírta, hogy el kell készíteni a pénzügyi ütemtervet is a részszámlák benyújtási időpontjainak megjelölésével, közölte, hogy havonta nyújtható be részszámla.
Ajánlatkérő közölte, hogy a benyújtott műszaki, pénzügyi terv mellett a nyertes ajánlattevő köteles lesz a szerződéskötést követően a beruházás kivitelezésére munkaprogramot készíteni, melyet műszaki ellenőr vizsgál át és hagy jóvá.
A dokumentáció II.1. kötete tartalmazta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízjogi létesítési engedélyét, illetve annak módosításait, a műszaki leírást. A vízjogi létesítési engedélyben előírásra került, hogy a kivitelezés során be kell tartani a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. üzemeltető nyilatkozatát. A műszaki leírás 5. pontjában a 11. oldalon rögzítésre került: "a csatornahálózatot az üzemeltető által elfogadott RITKÍTOTT AKNÁS CSATORNÁZÁSI RENDSZER alkalmazásával terveztük. A csatornahálózatra az üzemeltető által meghatározott távolságokban, valamint az iránytöréseknél beton tisztítóaknák építését tervezzük." A betonozással egy időben a csatornacső aknafalon történő átvezetéseinél az UPONOR csőrendszerhez tartozó kavicsolt külső felületű aknabekötő idomok építendők be.
Ajánlatkérő előírta, hogy a teljes földvisszatöltés előtt el kell végezni a csatornahálózat vízzárósági és víztartási próbáját. A földvisszatöltés réteges elterítéssel és folyamatos tömörítéssel történjen.
A dokumentáció II.1. kötetének a szennyvízcsatorna megvalósítására vonatkozó előírások részében a 3. oldalon, a II. Lakossági csatornabekötések pontjának többek között az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő:
- minden ingatlanra külön bekötést kell létesíteni,
- a bekötőcsatornát a közműcsatornához merőlegesen kell csatlakoztatni,
- a bekötőcsatorna vízszintes vagy magassági iránytöréseinél aknákat kell elhelyezni.
A dokumentáció II.1. kötetének ezen részének 11. oldalán az általános előírások között rögzítette ajánlatkérő, hogy: "A terepet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. A terep helyreállítása során a szilárd útburkolatok végleges helyreállítására csak az építést követő tömörítés, és ideiglenes burkolat beépítését követő egy éven túl lehet."
Ugyanitt írta elő ajánlatkérő, hogy a csatornák és műtárgyak belső vizsgálatát szemrevételezéssel víztartási próba tartásával és kamerázással kell elvégezni. A kamerázásról kamerázási jegyzőkönyvet és képmagnófelvételt, a víztartási próbáról víztartási próba jegyzőkönyvet köteles kivitelező készíteni. A vizsgálati jegyzőkönyvek költsége kivitelezőt terheli. A víztartási próbához felhasznált vizet a vízműtől köteles kivételező vásárolni. A vizsgálatokra az üzemeltetőt köteles a kivitelező meghívni."
Ajánlatkérő e helyen közölte, hogy a megépítendő beruházás minimum 3 hónapos próbaüzem után helyezhető végleges üzembe és a próbaüzem költsége a kivitelezőt terheli.
Ajánlatkérő 2004. március 5-én kelt levelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ajánlati felhívását módosítja, a helyi foglalkoztatottak aránya értékelési részszempontot törli és ennek megfelelően az ajánlati dokumentációt is módosította és egyben új ajánlattételi határidőt állapított meg.
Ajánlatkérő 2004. március 11-én helyszíni szemlére biztosított lehetőséget és írásban válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. Ennek keretében több kérdésre is megerősítette, hogy a közbeszerzési eljárás alapjául szolgáló módosított vízjogi létesítési engedély szerinti műszaki tartalmat kell megvalósítani. Ajánlatkérő a 20. kérdésre adott válaszában közölte, hogy az előírtakkal műszakilag egyenértékű érvényes minőségi bizonylattal igazolt PVC-cső is felhasználható, míg az aknákra a dokumentáció előírásai vonatkoznak. Ajánlatkérő több kérdésre is közölte, hogy az út használati értékét nem csökkentő helyreállítást kér, külön megadva mellékletben az elvárást a közútkezelő kht., illetve az önkormányzat kezelésében levő utakra. E körben a 69-es kérdésre adott válaszában külön kiemelte, hogy a közútkezelő kht. kezelésében levő utak esetében az előírás alapján teljes pályán kell helyreállítani az útburkolatot. Ajánlatkérő válasza szerint a műszaki, pénzügyi ütemtervet az ajánlati dokumentáció formai, tartalmi előírásai alapján vizsgálja meg, a műszaki ütemterv megalapozottságát értékeli a teljesítési idő betarthatósága vonatkozásában.
Ajánlatkérő közölte, az aknák egymás közötti távolsága maximum 60 m lehet.
Ajánlatkérő a próbaüzemmel kapcsolatban feltett több kérdésre azt a választ adta, hogy azt a sikeres üzemi próbát követően lehet megkezdeni és arra a dokumentáció előírása az irányadó.
Az ajánlattételi határidőre, 2004. április 14-re a következő ajánlattevők nyújtották be ajánlatukat: a Délviép Rt., a Diamit Építő, Ipari Szolgáltató és Befektetési Rt., az ERRO 96 Kft., az Alisca Bau Építő Kft., a Somogyi és Társa Építő és Szolg. Kft., az Alterra Építőipari Kft., a Penta Kft.-Hegedűs & Schmidt Kft. Konzorcium, a Strabag Építő Rt., az Investment Kft., a Hydrocomp Kft., a Betonút Szolgáltató és Építő Rt., az ÉpVízKör Kft., a Bodrogközi Közmű- és Mélyépítő Kft. és a kérelmezők.
Ajánlatkérő 2004. április 16-án kelt levelében tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy "az eredményhirdetés időpontját 30 nappal meghosszabbítom, az eredményhirdetés új időpontja 2004. május 13., 10.00 óra".
Ajánlatkérő a Bodkő Kft.-től, az Investment Kft.-től és az I. r. kérelmezőtől a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján ajánlati áruk részletes indokolását kérte azzal, hogy azt önköltségszámítással támasszák alá. A felhívott ajánlattevők az előírt határidőre nyilatkozatukat megtették.
Ajánlatkérő 2004. május 12-én tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy korábbi levelében az eredményhirdetés időpontjaként 2004. május 13-a 10.00 órát jelölte meg, azonban "ezen időpont elírás, mivel helyesen 2004. május 20., 10.00 óra". Ismertette, hogy a bontás 2004. április 14-én történt, az eredményhirdetés 6 munkanap, a hosszabbítás 30 nap és erre tekintettel kérte a helyesbítés tudomásulvételét.
Ajánlatkérő 2004. május 20-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. A 15 ajánlattevő közül 13 ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Az I. r. kérelmező vonatkozásában az alábbi érvénytelenségi okokat állapította meg:
- Az alvállalkozók listájában próbaüzemre alvállalkozót nem jelölt meg, és a cégjegyzék szerinti tevékenységi körében sem szerepel (9001; 03).
- Az I-7-0 szakaszon számláját a műszaki teljesítést megelőzően kívánja benyújtani.
- Pénzügyi ütemezése nettó áron történt.
A II. r. kérelmező vonatkozásában az alábbi érvénytelenségi okokat állapította meg:
- Az alvállalkozók listájában próbaüzemre alvállalkozót nem jelölt meg, és a cégjegyzék szerinti tevékenységi körében sem szerepel (9001; 03).
- A műszaki ütemterv nem tartalmazza az I-8-2. I-1-0. I-4-0 és II-0-0 szakaszok helyreállítását.
- Erőforrások (gépi és személyi) ütemezése nincs megadva.
Az eljárás nyertese a Penta-Hegedűs & Schmidt Konzorcium lett, melyet ajánlatkérő azzal indokolt, hogy "a benyújtott ajánlat összhangban van és megfelel az ajánlati felhívás, valamint az ajánlatkérési dokumentáció feltételeinek, továbbá a legmagasabb pontszámot érte el."
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az Alterra Kft.-t hirdették ki.
A Bau-Team Kft. I. r. kérelmező 2004. május 24-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, míg a Geotechnika '84 Kft. II. r. kérelmező 2004. május 25-én.
A Döntőbizottság mindkét jogorvoslati eljárást megindította, D.345/2004. szám alatt egyesítette.
Mindkét kérelmező kérte jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró, továbbá ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntésének megsemmisítését, az eljárás nyertese ajánlata érvénytelenségének megállapítását, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
A II. r. kérelmező álláspontja szerint ezen kívül ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését is, mert nem ennek megfelelően halasztotta el az eredményhirdetést, illetve olyan időpontban hirdette ki az eredményt, melyre - miután kétszer halasztott - nem volt jogszerű lehetősége. Megítélése szerint nem alapos, illetve nem vehető figyelembe ajánlatkérő elírásra való hivatkozása.
Mindkét kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő érvénytelenségi okként jelölte meg azt, hogy az alvállalkozók listájában nem jelöltek meg a próbaüzemre alvállalkozót és a cégjegyzék szerinti tevékenységi körükben ez nem szerepel.
A kérelmezők álláspontja szerint több szempontból sem alapos ajánlatkérő ezen döntése.
Megítélésük szerint kétszakaszos közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek a részvételi szakaszban kell a részvételre jelentkezők vonatkozásában az alkalmasságot vizsgálni. Ajánlatkérő a két jelentkezőt alkalmasnak minősítette és ezért az ajánlattételi szakaszban már e döntését nem változtathatja meg. Arra tekintettel sem jogosult megváltoztatni, mert sem a részvételi felhívásában, dokumentációjában, sem az ajánlati felhívásában, dokumentációjában ajánlatkérő nem tett előírást a tevékenységi körrel kapcsolatban vagy azzal, hogy milyen követelményt támaszt a próbaüzem elvégzésével kapcsolatban. Így nincs olyan rendelkezés, amelyre az érvénytelenséget alapíthatná.
A kérelmezők álláspontja szerint a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet rendelkezései nem irányadóak a próbaüzem elvégzésére. E jogszabály meghatározza, hogy milyen tevékenység minősül szennyvízelvezetés-tisztítóművek üzemeltetésének és megadja az üzemeltető fogalmát is, és erre tekintettel a próbaüzem ennek nem minősíthető. Az üzemeltetési tevékenység a próbaüzem lezárását követően kezdődik az üzemeltető által.
Hivatkoztak arra is, hogy amiatt sem állapítható meg jogsértés, mert ajánlatkérő a formanyomtatványon azon rész megjelölését kérte, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Ilyen kötelezettség pedig egyik kérelmező vonatkozásában sem áll fenn. Egyrészt teljesíthető úgy is ajánlatkérő igénye, hogy nem alvállalkozót, hanem egyéb közreműködőt vonnak be, olyan személyt, akivel mint magánszeméllyel köthető munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló megbízási jogviszony. Másrészt mindkét kérelmező vonatkozásában szerződés került csatolásra annak alátámasztására, ezen szerződések keretszerződések, így nem igénylik újabb szerződés megkötését, ezért nem áll fenn a megjelölés szükségessége.
Az I. r. kérelmező becsatolta a "Kristály" Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel 2003. december 17-én kötött "Vállalkozói Szerződés"-t. A szerződés tárgya az 1. pont szerint, hogy "a vállalkozó elvállalja a megrendelő által fővállalkozásban végzett szennyvízcsatorna-rendszerek, illetve szennyvíztisztító telep építésekhez kapcsolódóan az alábbi feladatokat:
- az elkészült projektek próbaüzemeltetését,
- üzemeltetési szabályzatok elkészítését,
- az üzemeltetési engedélyekhez szükséges hatósági egyeztetéseket."
A szerződés 2. pontja tartalmazza a díjtételeket, köztük a próbaüzemeltetés díjait, kapacitás függvényében munkanapokra meghatározva. A szerződést 2006. december 31-ig terjedő időtartamra kötötték.
A II. r. kérelmező az URANUS Víz- és Csatorna Kft.-vel 2004. január 2-án kötött "Vállalkozói Szerződés"-t csatolta.
A szerződés 2. pontjában határozták meg a díjtételeket, köztük a próbaüzemeltetés díját a kapacitás nagyságrendjének függvényében napi díjtétel megadásával.
A szerződés időtartamát 2008. december 31-ig állapították meg.
A kérelmezők előadták, hogy egyébként is a gyakorlatban általában úgy valósul meg a próbaüzemek lefolytatása, hogy a kivitelezőn kívül azon részt vesz, ellenőrzést gyakorol a leendő üzemeltető is. A próbaüzem során betartásra kerülnek az előírások.
Jogi szempontból pedig a próbaüzem még a teljesítés időszakához tartozik, ezt követi majd az átadás-átvételi eljárás.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt másik két okból sem érvénytelen az ajánlata.
Jogorvoslati kérelmében, tárgyalási nyilatkozatában azt nem vitatta, hogy az összegzésben megjelölt I-7-0 szakaszon a részszámla benyújtásának időpontja tekintetében az ajánlatában 2004. június 30-a szerepel. Elírás miatt került feltüntetésre az építési szakasz végső időpontjaként 2004. július 18-a, az ténylegesen június hónapnak felel meg, a két betű került felcserélésre, elütésre. Ezt tükrözi az időpontokon kívül ott levő sávos ütemterv is. Ez egyébként arra tekintettel sem indok az érvénytelenné nyilvánításra, mert ajánlatkérő a dokumentációjában úgy rendelkezett, hogy a műszaki ütemterv rendeltetése, hogy bemutassa a kivitelezés reális befejezését az előírt időtartamon belül. Ez egyértelműen megállapítható az ajánlatából, így elírásának ajánlatkérő rendelkezésére tekintettel nincs érdemi relevanciája. Különösen, mert ajánlatkérő sávos havi bontású ütemtervet kért és ebből a szemszögből nézve megfelelő az ajánlatuk.
Nem megalapozott az az érvénytelenségi ok sem, hogy az I. r. kérelmező a pénzügyi ütemezését nettó áron készítette el. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásában, sem a dokumentációjában nem írta elő, hogy a pénzügyi ütemtervet nettó vagy bruttó áron kell elkészíteni. Az ajánlatában levő pénzügyi bontás a beruházás pénzügyi folyamatait egyértelműen bemutatja, és nem sértette meg ajánlatkérő előírásait.
A II. r. kérelmező szerint az ajánlatkérő által az összegzésben feltüntetett vezetékszakaszok vonatkozásában nem állapítható meg érvénytelenségi ok.
Az I-8-2, illetve az I-4-0 vezetékszakasz - melyeknek a hossza 31 m, illetve 75 m - teljes egészében zöldterületen, burkolt úton kívüli nyomvonallal ábrázolta a tervben, így burkolathelyreállítás nem terheli.
Az I-1-0 és a II-0-0 vezetékszakaszok esetében a műszaki terv kinyomtatása során egy sorral lejjebb csúszott az ütemezett helyreállítási időpont. Az I-1-0 vezetékszakasz helyett annak helyreállítási időpontja az I-2-0 vezetékszakasznál szerepel elcsúszás miatt. Az I-2-0 vezetékszakasz teljes egészében burkolat nélküli területen halad, tehát nyilvánvaló, hogy ehhez a vezetékszakaszhoz helyreállítás nem tartozhat.
A II-0-0 vezetékszakasz esetében azért nincs helyreállítási időpont, mert az a lejjebb csúszás folytán a II-1-0 vezetékszakaszhoz csúszott, mely vezetékszakasz szintén teljesen burkolatlan területen halad.
A II. r. kérelmező szerint a harmadikként megjelölt érvénytelenségi ok sem alapos, ajánlatában részletesen megadta az erőforrások gépi és személyi ütemezését. Ajánlata tartalmazza a cég szervezeti felépítését, 1-től 4-ig sorszámmal feltüntette a munkát végző négy brigádot a brigádvezetők nevével, az ütemtervben pedig a brigádok számozása feltüntetésre került, azaz hogy melyik munkát konkrétan mikor, mely brigád végzi. Ez megfelel a személyi ütemezésnek. Továbbá ajánlatában feltüntette, hogy milyen munkafázisok végzésére kerül sor, külön jelmagyarázattal ellátva, mely ugyan nem színes kinyomtatású, de mutatja a folyamatokat. Ajánlata 18. oldalán táblázatos formában mutatta be a műszaki felszereltségét: a gépek, berendezések darabszámát, teljesítményadatait, beszerzési évét, feltüntette, hogy minden gép a tulajdonát képezi. Az pedig már kivitelezés körébe tartozó kérdés, hogy konkrétan melyik gépet alkalmazza az adott munkafázisnál.
Mindkét kérelmező kérte a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapítását.
Az ajánlatokat az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az annak részét képező jogerős vízjogi engedély tervdokumentációjának megfelelően kellett megtenni. Ennek több okból nem felel meg a nyertes ajánlata álláspontjuk szerint. Ajánlatkérő kikötötte, hogy a bontást követően tömörítést kell alkalmazni, az ideiglenes burkolatra pedig 1 év elteltével helyezhető el a végleges burkolat. A nyertes nem tudja úgy elhelyezni az aknákat az útburkolatba, hogy az ne járna útfelbontással, mivel nagyobb "gödröt" kell készíteni, hogy behelyezésre kerülhessen az akna, illetve arra a fedlap. Ezt követően, ha soványbetonnal végzi el tömörítve a helyreállítást, mely ideiglenes burkolatnak minősül, így ezzel kapcsolatban is ki kell várni az 1 évet, ez is süllyedhet a tömörítés ellenére is.
A vízjogi engedély, miként azt tartalmazza a dokumentáció is, ritkított aknás csatornahálózatot tartalmaz. Ennek nem felel meg a nyertes ajánlata, mert az általa alkalmazott BOHRTEC mikrotunel technológia mellett a házi bekötések - miként azt a nyertes nyilatkozatában el is ismerte - úgy valósíthatóak meg, hogy minden egyes házi bekötésnél elhelyeznek még külön a tervben feltüntetettekhez képest aknákat. Ez amiatt szükséges, mert egyébként nem lehetne a házi bekötéseket merőlegesen rácsatlakoztatni a gerinccsatornára. Ennek alapján viszont az érintett utcaszakaszokon végig aknák helyezkednek el, mely a 8 km hosszúságú csatornaszakaszból 2450 méter burkolt utat érint.
A Döntőbizottság a D.345/5/2004. számú határozatában ideiglenes intézkedést alkalmazott, melyben az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A próbaüzemmel, tevékenységi körrel kapcsolatos érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy ugyan a 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet értelmében a próbaüzemi tevékenység nem minősül még szennyvízelvezetésnek, tisztítóművek üzemeltetésének, azonban álláspontja szerint ténylegesen az a tevékenység, amelyet folytatnak a próbaüzem során, tartalmilag megfelel a szennyvízkezelésnek. A próbaüzem során is keletkezik szennyvíz, azt szükséges kezelni, a berendezéseket működtetni. A műszaki ellenőr tevékenysége erre nem terjed ki, az ezzel kapcsolatos előírások betartását ő nem vizsgálja. A korábban elkészült csatornaszakaszok üzemeltetője valóban a Tolna Víz- és Csatornamű Kft., de ennek a résznek csak az átadás-átvételi eljárást követően lesz majd az üzemeltetője.
Ajánlatkérő azt elismerte, hogy sem a részvételi szakaszban, sem az ajánlati szakaszban nem támasztott követelményt a tevékenységi körrel, a próbaüzemmel kapcsolatban. Ajánlatkérő a megfelelő és jogszerű teljesítéshez fűződő érdekben jelölte meg az érvénytelenné nyilvánítás jogalapját. Konkrétan abban, hogy a tartalmi szennyvízkezelési tevékenység végzése az előírásoknak megfelelően történjen, és nehogy a nem megfelelő próbaüzem miatt ne adja ki a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedélyt. A próbaüzemi jegyzőkönyv az engedély iránti kérelem melléklete.
E körben hivatkozott a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásaira is, továbbá a TEÁOR 9001'03 tevékenységi kör meghatározására.
Ajánlatkérő megtekintette mindkét kérelmező által becsatolt vállalkozási szerződéseket, melyek álláspontja szerint nem felelnek meg a keretszerződés követelményének. Így amennyiben a szerződésekben feltüntetett cégekkel kívánják végeztetni a kérelmezők a munkát, külön szerződést kell majd kötniük. Ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmezőknek, amennyiben a próbaüzemi munkára harmadik személyt kívántak igénybe venni, azt ajánlatkérő dokumentációja 36. oldalán levő "A" jelölésű mellékletben ezt mindenképpen fel kellett volna tüntetniük. Enélkül ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy bevonják-e őket a teljesítésbe vagy sem, amennyiben bevonják, miért nem tüntették fel az ajánlatban, illetve létesítenek-e szerződéses jogviszonyt vagy sem.
Ajánlatkérő álláspontja szerint megalapozottan jelölte meg az I. r. kérelmező vonatkozásában érvénytelenségi okként az I-7-0 számú csatornaszakasznál, melyen a 2. brigád végez munkát a részszámla benyújtási időpontot, mely az ajánlat szerint 2004. június 30.
Egyrészt a dátumos kiírás szerint a munkát 2004. június 1-jétől 2004. július 18-ig végzi és ehhez képest tüntette fel június 30-ban a részszámla benyújtását, ez pedig ellentétes ajánlatkérő azon kikötésével (dokumentáció részét képező szerződés 5.1 pontja), hogy csak a műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján jogosult számlázásra a kivitelező. Ajánlatkérő nem tette lehetővé az előfinanszírozást.
Továbbá az is probléma ennél a szakasznál, hogy a sávos ütemezés szerint három hét alatt végzi el a munkát, míg a dátum szerinti kiírás másfél hónapra vonatkozik. A műszaki ütemtervben a reális befejezést kellett bemutatni és világosan meghatározni azokat az időpontokat, amikor a különböző építési szakaszok kezdődnek, illetve befejeződnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az írásbeli összegezésében megjelölt okokon kívül továbbiakra is hivatkozott, melyek szintén alapot nyújtanának az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításra. Az alábbiakat tüntette fel olyan okként, melyek sértik a dokumentáció 37. oldalán a "B" melléklet 2. bekezdésében meghatározott világosság elvét.
- Az I-7-7 számú csatornaszakaszán a 2. számú brigád által végzendő munka munkakezdése 2004. július 18., befejezési időpont június 30.
- Az I-3-1 számú csatornaszakaszon az I. számú alvállalkozó által végzendő munkálatokra nyilatkozat szerint 2004. június 10-június 17. között kerülne sor. Belső sávos munkafolyamat feltüntetése szerint 2 hét a munkavégzés.
- Az I-4-0 számú csatornaszakaszon az I. számú alvállalkozó által végzendő munkálatokra a nyilatkozat szerint 2004. június 18-június 25. között kerülne sor. A belső sávos munkafolyamat feltüntetése szerint 2 hét a munkavégzés.
Ajánlatkérő kifogásolta továbbá az I. r. kérelmező ajánlatában, hogy a feltüntetett konkrét időpontokkal nincs szinkronban a sávos munkafolyamat feltüntetés. Az ajánlatban feltüntetett sávokról is "leolvasta" az időpontokat és az alábbi eltéréseket állapította meg:
- A II-0-0 0+00-3+52 közötti csatornaszakaszon az I. számú brigád által végzendő munkálatok kezdési időpontja 2004. július 1., míg a belső sávos munkafolyamat feltüntetés szerint 2004. június 25.
- A II-0-0 3+52-7+02 közötti csatornaszakaszon a 4. számú brigád által végzendő munkálatok kezdési időpontja 2004. július 1., míg a belső sávos munkafolyamat feltüntetés szerint 2004. június 25.
- Az NY-I-0 0+00-32+20 közötti csatornaszakaszon a 5. számú brigád által végzendő munkálatok kezdési időpontja 2004. július 5., míg a belső sávos munkafolyamat feltüntetése szerint 2004. július 1.
- Az NY-III-0 4+21-8+42 közötti csatornaszakaszon a 7. számú brigád által végzendő munkálatok befejezési időpontja 2004. szeptember 24., a belső sávos munkafolyamat szerint pedig 2004. július 15.
Az ajánlat fenti részei nem felelnek meg a helyszíni ütemezés világos bemutatásának.
Ajánlatkérő előadása szerint az I. r. kérelmező sávos ütemtervében az egyes négyzetek heteknek felelnek meg. 2004. májustól decemberig terjed az ütemterv, ez 35 hét és pontosan 35 négyzet van, így helytállóan számolt az ajánlatkérő, amikor a négyzeteket heteknek fogadta el. Ajánlatkérő valóban havi bontású ütemtervet kért, attól azonban, hogy az I. r. kérelmező ezt "túlteljesítette", heti bontású sávos ütemtervet készített, még köteles lett volna betartani az építési időtartamok világos bemutatásának kötelezettségét.
Ajánlatkérő kifogásolta továbbá a jogorvoslati eljárás során, hogy az I. r. kérelmező a 6. és 7. brigádot egyszerre jelölte ki két munkavégzésre is, konkrétan az alábbiak szerint:
6. számú brigád
- 2004. június 1-július 14.: I-1-0 számú csatorna
- 2004. július 5-szeptember 28.: NY-I-0 számú csatorna
7. számú brigád
- 2004. június 1-június 25.: III-0-0 számú csatorna
- 2004. június 1-június 29.: NY-III-0 számú csatorna
Ajánlatkérő álláspontja szerint - miután a Kbt. rendelkezései értelmében nem kötelező a felvilágosítás kérése - nem követett el jogsértést, amikor nem tett fel tisztázó kérdést a fenti számos ellentmondásra, különösen arra figyelemmel, hogy a válaszok az ajánlat módosítását jelenthették volna, illetve az ajánlat átdolgozásával járhattak volna.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel azonosan járt el, egyikük részére sem tett fel kérdést.
Ajánlatkérő nem vitatta tárgyalási nyilatkozatában, hogy nem rendelkezett arról, hogy bruttó vagy nettó áron kéri a pénzügyi ütemezés elkészítését. Ettől függetlenül azonban, miután a tervezés, elszámolás, számlázás bruttó áron történik - megítélése szerint - egyértelmű, hogy bruttó áron kellett elkészíteni az ajánlatok vonatkozó részét.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a II. r. kérelmező vonatkozásában jogszerűen jelölte meg érvénytelenségi okként, hogy nem tüntetett fel út-helyreállítási munkákat, a dokumentáció előírása szerint a műszaki ütemtervnek tartalmaznia kell az építkezés sorrendjét.
A jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő ellentmondásként mutatta be, hogy a II. r. kérelmező ajánlata mely részén nyilatkozott úgy, hogy útbontással végez csatornaépítést, melyeknél úthelyreállítási munkafolyamatot nem szerepeltetett.
Az ajánlat 14. oldalán: I-4-0 75/B75, I-8-1/26.
Az ajánlat 15. oldalán: I-8-2/31., I-1-1/1059/B152., I-4- 0/106/B106., II-0-0/702/B129.
Az ajánlat 16. oldalán: NY-2-0/112/B54., NY-3-0/848/ B46,5.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértette meg a Kbt. 55. § (2) bekezdésének rendelkezéseit. Ajánlatkérő egyszer halasztotta el 30 nappal az eredményhirdetést. A 30 napos időtartamot nem lépte túl. Az első tájékoztatójában elírta az időpontot és ezt javította ki.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem érvénytelen a nyertes ajánlata.
Ajánlatkérő ténybelileg azt elfogadta, hogy az aknák süllyesztéses elhelyezése akként történik, hogy nagyobb "munkaárok" készül, és a kisebb méretű akna elhelyezését követően soványbetont helyeznek el, majd azt tömörítik. Megítélése szerint azonban ebben az esetben süllyedés nem következik be, egyből elhelyezhető a végleges útburkolat.
Ajánlatkérő tényként azt sem vitatta, hogy a vízjogi engedély részét képező tervdokumentáció valóban ritkított aknás csatornahálózatra vonatkozik. A nyertes ajánlattevő úgy valósítja meg a kivitelezést, hogy a házi bekötéseknél elhelyez egy, a tervben egyébként nem tervezett további aknát a gerinccsatornában és ezekből az aknákból valósítja meg a merőleges rácsatlakoztatást. Így valóban a szilárd burkolatú utaknál, ahol alkalmazza a nyertes a BOHRTEC-technológiát, sűrű aknás megvalósítás történik. Ajánlatkérőnek azonban azt a szempontot is figyelembe kellett venni, hogy mennyivel előnyösebb ez a fajta technológia, nem bontják fel az utakat, nem kell kivárni a konszolidációs időszakot és a közútkezelőknek is általában az az elvárása, hogy minél kevesebb útbontással végezzék a csatornázási munkákat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes által ajánlott fenti műszaki megoldás és kivitelezés megfelel ajánlatkérő előírásainak. Nem igényli a létesítési engedély módosítását - így nem jelent jogilag értékelhető eltérést - a dokumentáció részét képező engedélytől, nem akadályozza az üzemeltetési engedély megszerzését, ezért nem alapozza meg az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását. Ajánlatkérő megítélése szerint elfogadható a nyertes ajánlata, mert a kivitelezési tervek elkészíthetők úgy, hogy a nyertes technológiája szerint valósuljon meg a teljesítés. A kiviteli tervek ilyen változtatása az engedélyes tervhez képest megítélése szerint megengedhető. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy több csatornázási munkánál a vízjogi létesítési engedély terveinek nyomvonalától eltért a kiviteli terv nyomvonala, és ilyen esetekben nem szükséges formális módosítás végigvezetése. Ezekre általában amiatt kerül sor, hogy útburkolaton kívül vigyék a megvalósítás során a nyomvonalat.
Hivatkozása alátámasztására csatolta a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. nyilatkozatát. Ebben arra tért ki a nyilatkozó mint üzemeltető, hogy megadják a hozzájárulásukat, ha a kiviteli tervben eltérnek a nyomvonaltól, mivel sokszor az az engedélyezési tervek hibáinak kijavítására is szolgál ez.
Konkrétan hivatkozott egy olyan csatornaberuházásra, melynél az I. r. kérelmező volt a kivitelező, és ahol a terep lehetőséget adott ott a szilárd útburkolat helyett a padkában került elhelyezésre a csatorna.
Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Álláspontja szerint érvényes ajánlatot tett, becsatolta a BORHTEC-technológia leírását, melyet azokon a csatornaszakaszokon alkalmaz, ahol szilárd útburkolat van. Részletesen ismertette, miként történik a kivitelezési munka. Kiásásra kerül egy 2 m-es munkagödör, ebbe kerül elhelyezésre az 1,40-es akna, utána a köztes távolságban levő gödörrészbe soványbetont helyeznek, melyet tömörítenek. Ennél az eljárásnál a megszilárdult betonra - mivel süllyedés nem történik - egyből ráhelyezhető a végleges burkolat. Merőlegesen valósítja meg a házi bekötéseket, azzal hogy a gerinccsatornába a házi bekötéseknél még egy további aknát épít, és erről történik a rácsatlakoztatás.
Ajánlatkérő előírásai alapján a nyertes ajánlattevő feladata lesz a kiviteli terv elkészítése és ennek keretében lehetséges a technológiájának megfelelő kiviteli terv készítése. Utalt arra is, hogy bizonyos esetekben egyébként is sor kerülne további akna elhelyezésre, amikor a bekötőcsatornának vízszintes vagy magassági iránytörése van.
Hivatkozott továbbá a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. § d) pontjára, mely szerint eltérés esetén nem a vízjogi engedély módosítását, hanem megvalósulási térképet kell csatolni az üzemeltetési engedélyhez.
Külön mellékleteket csatolt arra vonatkozóan, hogy a kivitelezés során mely esetekben lehetséges a széles zöldsávra tekintettel az útburkolaton kívüli kivitelezés, illetve mely esetekben alkalmazza a BORHTEC-technológiát.
Egyéb érdekeltként az Investment Mérnöki és Fővállalkozói Kft. egyetértett az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakkal. Megítélése szerint szakmai szempontból munkagödörnek kell minősíteni a nyertes esetében az aknák helyét és az indítógödröt is, továbbá elfogadhatatlan, életszerűtlen, hogy a nyertes ajánlattevő nem tartja be a konszolidációs időszakot. Észrevételében saját ajánlata érvénytelenné nyilvánítását is megalapozatlannak tartotta.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által felhozott további érvénytelenségi okok jelen jogorvoslati eljárásban nem vizsgálhatók, csak az ajánlatkérő által az összegzésben konkrétan megjelöltek.
A sávos ütemtervében levő egyes négyzetek nem felelnek meg konkrét időpontoknak, időtartamoknak, nem jelentenek heteket sem. A számítógép maga osztotta be az időszakot, valószínűleg a hónapok nevének hosszúsága alapján adott több vagy kevesebb négyzetet az egyes hónapokhoz.
Egyes kifogásolt munkák vonatkozásában hivatkozott arra is, hogy egymás mellett végzik a párhuzamos munkákat, így azokat helyesen tüntette fel részben azonos időszakra az ajánlatában.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos a kérelmezőknek a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó kérelmi eleme.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint: érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság ajánlatkérő dokumentációjának fentiekben ismertetett előírásai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokkal szemben azt a tartalmi követelményt támasztotta, hogy a vízjogi létesítési engedélyben, tervben foglaltaknak megfelelő ajánlatot kell tenni. Kérdésre adott válaszában is azt rögzítette, hogy a módosított létesítési engedély szerinti műszaki tartalmat kell megvalósítani. Ajánlatkérő műszaki dokumentációja ritkított aknás csatornahálózatra vonatkozott.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlata alapján megállapította, hogy a nyertes nem ritkított csatornahálózatot ajánlott meg. A dokumentáció terveihez képest sűrű aknás megvalósítást ajánlott akként, hogy szinte minden egyes házi bekötésnél külön akna kerül elhelyezésre a gerinccsatornába.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az érvényesség - érvénytelenség kérdéskörében - a Kbt. előírása alapján azt kell vizsgálni, hogy az ajánlat megfelel-e ajánlatkérő előírásainak. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy nem felel meg, mivel nem ritkított csatornahálózatot ajánlott meg.
A Döntőbizottság megítélése szerint az érvénytelenség kérdésének eldöntésében nincs relevanciája az ajánlatkérő által hivatkozott azon körülményeknek, hogy mire, milyen tartalommal készítik el majd a kiviteli tervet, szükséges-e a kiadott engedélyek módosítása, a nyertes által megvalósított hálózat megkapná-e a működési engedélyt. Jelen jogorvoslati eljárásban ugyanis a Döntőbizottságnak azt kellett eldönteni, hogy a nyertes ajánlatkérő felhívásának, dokumentációjának megfelelő ajánlatot nyújtott-e be.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az is megalapozza a nyertes ajánlat érvénytelenségét, hogy nem tartotta be a dokumentáció II.1. kötete 11. oldalán tett azon előírást, mely szerint a szilárd útburkolatok végleges helyreállítása csak az építést követő tömörítés, és ideiglenes burkolat beépítést követő 1 éven túl lehetséges.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a nyertes ajánlata - a megajánlott BOHRTEC-technológia - szerint megbontják a szilárd útburkolatot, minden egyes aknánál az akna méretéhez képest nagyobb átmérőjű munkagödröt ásnak. Erre tekintettel a szilárd útburkolat megbontása ténylegesen megtörténik. Az, hogy az akna elhelyezését követően soványbetont helyeznek az akna és a gödör fala közé, melyet tömörítenek, a Döntőbizottság megítélése szerint egy ideiglenes burkolat létesítésének felel meg.
Összegezve a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes technológiája mellett sem lehet eltekinteni a dokumentáció szilárd útburkolat helyreállítására vonatkozó előírásaitól.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos a kérelmezőknek a próbaüzemmel, a tevékenységi körrel kapcsolatos kérelmi elemük.
Ajánlatkérő érvénytelenségi okként az alábbit jelölte meg:
- Az alvállalkozók listájában próbaüzemre alvállalkozót nem jelölt meg, és a cégjegyzék szerinti tevékenységi körében sem szerepel (9001; 03).
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő ezen okot az ajánlati szakaszban érvénytelenségi okként jogszerűen feltüntethette-e.
Ajánlatkérő két szakaszból álló nyílt előminősítéses eljárást folytatott le.
A Kbt. 63-64. §-a határozza meg az ilyen eljárások közös szabályait.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A (7) bekezdés szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Döntőbizottság ajánlatkérő részvételi felhívása és részvételi dokumentációja rendelkezései alapján megállapította, hogy ajánlatkérő előírás hiányában a részvételi szakaszban a kérelmezők alkalmasságát ebben a körben nem vizsgálta, illetve nem vizsgálhatta.
Az ajánlati szakaszban a Kbt. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy még egyszer vizsgálatra kerüljön a már alkalmasnak minősített jelentkezők alkalmassága. Ajánlatkérő dokumentációja 1. kötetének fentiekben idézett 3.1 és 4. pontjában maga is csak a megerősítését kérte a részvételi szakaszban megadott információknak, az előminősítési dokumentáció rendelkezéseit tartotta fenn.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben az érvénytelenné nyilvánításnak a Kbt. fentiekben idézett 52. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétele sem áll fenn.
Ajánlatkérő az ajánlati szakaszban sem tett előírást a próbaüzemmel, a tevékenységi körrel kapcsolatban. Ajánlatkérői előírás hiányában nem áll fenn az az érvénytelenségi ok, hogy az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció rendelkezéseinek.
Egyértelműen megállapítható - melyet tárgyalási nyilatkozatában már ajánlatkérő sem vitatott -, hogy a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet szabályozása kifejezetten az üzemeltetők által végzett üzemeltetési tevékenységre vonatkozik.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő - fentiekben ismertetett - azon hivatkozását, hogy bár egyik szakaszban sem határozott meg konkrét előírást, de a jogszerű teljesítéshez fűződő érdeke megalapozza az érvénytelenséget. A Kbt. szabályozása határozza meg ajánlatkérő eljárásának rendjét, ajánlatkérő köteles a jelentkezőket, ajánlattevőket előírásairól tájékoztatni. Ajánlatkérő előírásai kötik magát az ajánlatkérőt is. Erre tekintettel a jelentkezőkkel, ajánlattevőkkel szemben - figyelemmel a Kbt. alapelveire is - csak azokat az igényeit érvényesítheti, melyeket velük szemben meghatározott.
A Döntőbizottság hatáskör hiányában nem vizsgálhatja más jogszabályok rendelkezéseinek a betartását.
A Döntőbizottság megvizsgálta a mindkét kérelmező által becsatolt vállalkozói szerződéseket, melynek alapján azt a következtetést vonta le, hogy mindkét szerződés alapján megvalósítható ajánlatkérő utólagos igényeinek megfelelő teljesítés is. E szerződések a fentiekben ismertetett tartalmi elemeik alapján megfelelnek keretszerződésnek: több évre kötötték őket, meghatározták a megrendelhető munkákat, egységárakat. Így miután ajánlatkérő a dokumentáció 1. kötet "A" mellékletében azt írta elő, hogy a közbeszerzés azon részét kéri megjelölni, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, a keretszerződések alapján nem szükséges újabb szerződéskötés, így a megjelölési kötelezettség sem áll fenn. Továbbá lehetséges a kérelmezők által hivatkozott megbízási jogviszony szerinti teljesítés is.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a két kérelmezőnél elsőként feltüntetett érvénytelenségi ok nem áll fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos az I. r. kérelmezőnek a második érvénytelenségi okkal kapcsolatos kérelmi eleme.
Ajánlatkérő szerint azért érvénytelen az ajánlat, mert az I-7-0 szakaszon a számláját a műszaki teljesítést megelőzően kívánja benyújtani az I. r. kérelmező.
Az I. r. kérelmező ajánlatának 12. oldala tartalmazza a műszaki ütemtervet, míg a 13. oldala a pénzügyi ütemtervet. Az I. r. kérelmező mindkét ütemtervben az I-7-0 szakaszra a részszámla benyújtásának időpontjaként 2004. június 30-át jelölte meg.
A műszaki ütemtervében ezt a szakaszt szelvények vonatkozásában kettébontotta és a 2+10-től a 4+37-ig terjedő szelvényszámok között az építés kezdő időpontjaként 2004. június 1-jét tüntetett fel, befejezési időpontként 2004. július 18-át. A szakaszos ütemtervben 2004. június hónapra (ennél a hónapnál öt négyzet került feltüntetésre) három négyzetet satírozott be.
A Döntőbizottság az ajánlat fenti elemei alapján megállapította, hogy ellentétes ennél a csatornaszakasznál az építés befejezési időpontjának megjelölése: dátum szerint 2004. július 18., sávos ütemterv szerint 2004. júniusának több mint az első fele. A dátum szerinti befejezési időpont mellett pedig nem nyújtható be a korábbi keltezésű részszámla.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az I. r. kérelmező ajánlatának fenti része ellentétes az ajánlati dokumentáció I. kötet "B" melléklet előírásaival. E szerint világosan kellett meghatározni azokat az időpontokat, amikor a különböző építési szakaszok megkezdődnek, illetve befejeződnek és pontosan közölni kellett, hogy mennyi időt igényel ezen szerződésen belüli munkák teljes befejezése. E követelménynek nem felel meg az I. r. kérelmező ajánlata. Valóban ajánlatkérő kérte ezen túl sávos havi bontásos ütemterv elkészítését is, továbbá hivatkozott a reális befejezhetőség vizsgálatára is. Azonban attól függetlenül, hogy az ajánlat ez utóbbi követelménynek még megfelel, tehát a meghatározott időtartamra befejezi reálisan a munkát, még vizsgálni kell a "B" melléklet többi előírásának a betartását is, ennek körében pedig ajánlatkérő egyértelműen kérte kezdő és befejező időpontok világos meghatározását.
Így mivel az I. r. kérelmező ajánlata két ellentétes időpontot határozott meg e szakasz építésének befejezési időpontjaként és ajánlatkérő kötve van a benyújtott ajánlathoz, ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor megállapította, hogy e szakasz részszámláját a teljesítési időpont előtt kívánja az I. r. kérelmező benyújtani. Ez pedig ellentétes a felhívás 6. pontjának rendelkezésével, mely szerint csak részteljesítést követően nyújtható be részszámla.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése nem írja elő ajánlatkérő számára a kötelező felvilágosítás kérését. Így ajánlatkérő vonatkozásában az ajánlat egymásnak ellentmondó részei tisztázásának elmaradása miatt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint alapos az I. r. kérelmezőnek "a pénzügyi ütemezés nettó áron történt" érvénytelenségi okkal kapcsolatos kérelmi eleme.
A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta ajánlatkérőnek a felhívásban és dokumentációban tett előírásait és megállapította, hogy ajánlatkérő nem rendelkezett arról, hogy a pénzügyi ütemezést bruttó vagy nettó áron kell-e elkészíteni.
A Kbt. fentiekben idézett 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint akkor érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg ajánlatkérő előírásainak.
Jelen esetben az ajánlat nettó áron történő pénzügyi ütemezése nem sérti ajánlatkérő előírásait. Önmagában az a körülmény, hogy általában milyen módszerrel készítik az ütemterveket, az érvénytelenné nyilvánítást nem alapozza meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az alábbi indokokra tekintettel nem alapos a II. r. kérelmezőnek a második "a műszaki ütemterv nem tartalmazza az I-8-2. I-1-0. I-4-0 és II-0-0 szakaszok helyreállítását" érvénytelenségi okkal kapcsolatos kérelmi eleme.
A Döntőbizottság a I-8-2. és az I-4-0 csatornaszakasz vonatkozásában megállapította a tervdokumentáció alapján, hogy e szakaszok nyomvonala ténylegesen burkolt úton kívül halad, erre tekintettel nem megalapozottan kifogásolta ajánlatkérő a helyreállítási munkák fel nem tüntetését. Ugyanakkor a Döntőbizottság a I-l-0 és a II-0-0 vezetékszakaszok esetében úgy ítélte meg, hogy azok nem felelnek meg ajánlatkérő előírásainak. Ajánlatkérő a dokumentáció I. kötetének "B" mellékletében a sávos ütemterv elkészítésén kívül előírta, hogy világosan meg kell határozni a különböző építési szakaszok kezdetét és befejezési időpontját, pontosan meg kell adni, hogy mennyi időt igényel ezen szerződésen belüli munkák teljes befejezése.
A II. r. kérelmező az ajánlatában az I-1-0 és az II-0-0 szakaszok esetében nem határozta meg, hogy milyen időpontban történik ezeknek a helyreállítása. Erre tekintettel az érvénytelenné nyilvánítás megalapozottan történt ez okból ajánlatkérő részéről.
Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem köteles felvilágosítás kérésére, erre tekintettel vele szemben ennek elmaradása miatt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a II. r. kérelmezőnek a harmadik érvénytelenségi okkal "(erőforrások gépi és személyi) ütemezése nincs megadva" érvénytelenségi okkal kapcsolatos kérelmi eleme.
Ajánlatkérő a dokumentáció I. kötet "B" mellékletében a műszaki ütemtervben az építkezés sorrendjének, a munkaerő és a gépek helyszíni ütemezésének a meghatározását kérte.
A Döntőbizottság megvizsgálta a II. r. kérelmező ajánlatának műszaki ütemtervét, valamint az ajánlatnak a II. r. kérelmező által hivatkozott oldalait a szervezeti felépítésről, a műszaki-technikai felszereltség bemutatásáról.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a munkaerő helyszíni ütemezés követelményének a benyújtott ajánlat megfelel. A II. r. kérelmező brigádokra osztotta a munkaerőt, és azt tüntette fel, hogy melyik brigád, mely csatornaszakasznál, mikor végez munkát. Miután ajánlatkérő részletesen nem ismertette a munkaerő ütemezése vonatkozásában a követelményeit, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a II. r. kérelmező ajánlata a munkaerő ütemezése vonatkozásában nem nyilvánítható érvénytelenné.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező műszaki ütemezése nem tartalmazza a gépek helyszíni ütemezését. Az ajánlat 18. oldalán ugyan ismertette a technikai felszereltségét a II. r. kérelmező, azonban ajánlata nem tartalmaz arra vonatkozó részeket, hogy a gépek helyszíni ütemezése miként valósul meg. Ajánlatkérő előírása alapján ajánlattevők kötelesek voltak ajánlatukban bemutatni, hogy miként biztosítják az egyes helyszíneken a gépek rendelkezésre állását, mely alapján minimum a gépek darabszámát, típusát szükséges lett volna bemutatni az egyes helyszínekre osztva.
Így jogszerűen nyilvánította érvénytelenné ez okból a II. r. kérelmező ajánlatát, mivel nem felelt meg a dokumentáció rendelkezésének, egyáltalán semmiféle ütemezést nem adott a gépek vonatkozásában.
Összegezve a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatát egy okból, a II. r. kérelmező ajánlatát két okból jogszerűen nyilvánította érvénytelenné, míg a többi érvénytelenségi ok meghatározása nem volt megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos a II. r. kérelmezőnek az eredményhirdetés időpontjával kapcsolatos kérelmi eleme.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint: ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban köteles kihirdetni az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül írásban tájékoztatni."
A Döntőbizottság ajánlatkérő előírásaira tekintettel megállapította, hogy a felhívás szerint az ajánlatok bontását (2004. április 14.) követő 6. munkanapra volt kitűzve az eredményhirdetés, ez 2004. április 22-ének felel meg. Ehhez képest a 30 napos halasztás kiszámításával 2004. május 22-i eredményhirdetési időpont állapítható meg. Így ajánlatkérő jogsértést követett el akkor, amikor az eljárás eredményét 2004. május 20-án hirdette ki. E vonatkozásban ajánlatkérő elírásra való hivatkozása sem alapos, mert a 30 napos halasztási időpontnak 2004. május 22-e felel meg.
A kérelmezők a tárgyaláson felvetették, hogy a nyertes ajánlattevő részvételi jelentkezésében az általa megajánlott technológiának megfelelő eszközöket tüntetett-e fel és ennek alapján nyilvánították-e alkalmasnak. A kérelmezők ezzel kapcsolatban - a határidő biztosítását követően - konkrét kérelmi elemet nem terjesztettek elő, így azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő döntését, az abban megadott érvénytelenségi okokat vizsgálta felül. Jelen esetben további érvénytelenségi ok vizsgálata arra tekintettel is szükségtelen volt, mert a kérelmezők ajánlatai érvénytelenségét állapította meg a Döntőbizottság.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (1) és (2) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése állapítja meg a kiszabható bírság mértékét.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a megsemmisítéssel a jogsértés reparálható volt, nem ítélte indokoltnak 1 M Ft-nál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés vonatkozásában a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a felelős személye nem volt egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. július 5.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.