LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (6714/2004)
Kf.IV.37.664/2002/8.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Biharyné dr. Mónus Katalin ügyvéd (Kaposvár, Rákóczi tér 9-11.) által képviselt Investment Mérnöki és Fővállalkozói Kft. (Kaposvár, Kontrássy u. 1.) felperesnek dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési eljárásban hozott határozat törvényességének bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított perében, amely perbe dr. Patay Géza ügyvéd (Budapest II., Pasaréti út 72.) által képviselt Somogyszob Község Önkormányzata (Somogyszob, Petőfi S. u. 6.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. március 1-jén 13.K.30.792/2001/12. szám alatt meghozott ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 15 000 (azaz tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, és az államnak az illetékhivatal felhívására 13 500 (azaz tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítő 38. számában előminősítési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé Somogyszob-Bolhás községek szennyvízcsatornázás kivitelezési munkái tárgyában. A szeptember 20-án közzétett részvételi felhívásra tizenegyen nyújtották be jelentkezésüket. Az eredményhirdetés 2000. október 31-én volt, mely napon az alperesi beavatkozó megküldte a jelentkezőknek az ajánlati felhívását. Az eredményhirdetésre 2000. december 21-én került sor. Ezen nyertesként egy perben nem álló gazdálkodószervezet került kihirdetésre, mellyel az alperesi beavatkozó 2000. december 29-én szerződést is kötött. Az ajánlati felhívást a kérelmező felperes 2000. november 2-án vette át. A felperes 2000. december 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, mely egyebek mellett a jogsértés megállapítására irányult. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az ajánlati felhívásban rögzített bírálati szempontok két kivétellel nem biztosítják az objektív elbírálás lehetőségét, melynek eredményeképpen az alperes beavatkozó nem a kérelmező felperes ténylegesen legkedvezőbb ajánlatát fogadta el. Hivatkozott arra is, hogy a jogellenes ajánlati felhívással kapcsolatos jogorvoslati kérelme nem késett el, mert a 15 napos jogvesztő határidőt az ajánlattételi határidő lejártától, december 11-étől kezdődően kellett számítani. Végül a felperes állította, hogy sérült a nyilvánosság, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség elve is azáltal, hogy az alperesi beavatkozó 2000. október 26-án nem a felperes képviselőjével, hanem a közbeszerzési eljárás egy másik ajánlattevőjével tárgyalt.
Az alperes D.692/16/2000. számú 2001. február 5-én meghozott határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Elutasító döntése szerint a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig megalapozatlan volt. Az ajánlati felhívással kapcsolatos jogszabálysértéseket illetően a felperes jogorvoslati kérelme azért késett el, mert azt nem a tudomásra jutástól számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. Érdemben azért volt megalapozatlan a jogorvoslati kérelem az alperes határozata szerint, mert a feltárt tényekből és bizonyítékokból arra lehetett következtetni, hogy a nyilvánosság, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelve nem sérült, míg az értékelési részszempontoknak az alperes által végzett ismételt értékelése szerint is, az alperesi beavatkozó az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesként.
Az alperes határozatával szemben benyújtott keresetében a felperes annak megváltoztatását és a közbeszerzési eljárás jogsértő voltának, valamint az ezt követően megkötött szerződés semmisségének a megállapítását kérte. Keresetében előadta, hogy az ajánlati feltételekkel kapcsolatos kifogása nem késett el. Állította a továbbiakban is, hogy az alperes határozata az ügy érdemi részét illetően is megalapozatlan volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az ajánlati felhívásban közölt részszempontokra vonatkozó jogorvoslati kérelem érdemi elbírálását az alperes jogszerűen mellőzte, mivel a jogorvoslati kérelem elkésett. A 2000. október 26-i eseménynek a felperes bizonyítható ok hiányában tulajdonított alapelvet sértő jelentőséget. Végül a bíróság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő helytállóan értékelte a közbeszerzési eljárásban benyújtott, jelen eljárásban vizsgált ajánlatokat, az eltérő pontszámokban az ajánlatok közötti tartalmi különbségek kellően érvényre jutottak. Az eljárásról szóló összegzésben az ajánlatkérő megfelelő részletességgel adott számot az ajánlatok értékelésének indokairól.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a nyertes időben szétválasztotta egymástól a műszaki, pénzügyi teljesítést és a számlázást, ami ebben a formában szükségszerűen az áfabefizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztásával, tehát az adózás rendjéről szóló jogszabályok megszegésével jár. Ilyen magatartást nem több ponttal kellett volna jutalmazni, hanem az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból ki kellett volna zárni. Előadta továbbá a felperes a fellebbezésében, hogy tévesen értékelték a szavatosság és garancia közötti különbség jelentőségét az eljárás során. A nyertes ajánlattevő az ajánlatkészítés időszakában az önkormányzatot felkereste. Ezzel a magatartásával kifejezetten sértette az esélyegyenlőség elvét. Ennek rögzítését kérte is a felperes a jegyzőkönyvben.
Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. §-a rendelkezik a jogorvoslati eljárásnak azokról a szabályairól, melyeket a felperes fellebbezésében már nem kifogásolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság elöljáróban csak utal a Kbt. 79. §-a (7) bekezdésének arra a rendelkezésére, mely szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. Így az ajánlati felhívásra vonatkozó felperesi kifogások - mint azt az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította - alaptalanok voltak.
A Kbt. 24. §-ának (1) és (2) bekezdése az eljárás alapelvei között mondja ki azt, hogy a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. E törvényhely megsértésével kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a 2000. október 26-i eseményeknek, nevezetesen annak, hogy a felperes észlelte, miszerint az alperesi beavatkozó egy másik ajánlattevővel tárgyal, bizonyítható ok hiányában nem lehet alapelvet megsértő jelentőséget tulajdonítani. A felperes által hivatkozott, 2001. január 17-én kelt döntőbizottsági jegyzőkönyv 4. oldalának 4. bekezdése, mely szerint kérelmező képviselője kérte jegyzőkönyvbe rögzíteni azt az ajánlatkérői nyilatkozatot is, hogy a nyertes ajánlattevő ennek az ajánlati résznek az elkészítésén az önkormányzatokat is felkereste, azért nem értékelhető, mert bizonyítékként csak arra szolgál, hogy a felperes az említetteket jegyzőkönyvben rögzíteni kérte, és e rögzítés megtörtént.
A Kbt.-nek az ajánlati felhívással kapcsolatban született rendelkezései, nevezetesen a Kbt. 34. §-a (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Jelen ügyben a felek nem vitatták azt, hogy a közbeszerzési eljárás során az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai voltak az elbírálásnál az elsődlegesek. Ezen szempontokat mind az alperes, mind pedig az elsőfokú bíróság határozata, illetve ítélete meghozatala során értékelte. Az értékelés eredménye az volt, hogy nem a felperes tette a közbeszerzési eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Erre a megállapításra annak sincsen kihatása, hogy a felperes 11 év jótállást vállalt, míg a jogszabály szerint a perbeli létesítményre vonatkozó kötelező előírás 10 év volt. Az ettől való eltérésnek, nevezetesen a felperes által említett 5 év szavatosság kikötésének azért nincs az ügy megítélésénél jelentősége, mert a kötelező alkalmassági időt jogszabály írja elő.
A felperes kifogásolta azt is, hogy a helyi adóhatóság első számú képviselője, a jegyző nem jelezte annak a jogszabálynak a megsértését, mely az adózásra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik, és amely részét képezte az ajánlat kötelező tartozékát képező aláírt szerződéstervezetnek is. Jelen ügy elbírálását azonban nem az ajánlathoz mellékelt szerződéstervezet jogszerűségének megítélése képezi, a közbeszerzési eljárás törvényességének felülvizsgálatát végző bíróságnak adóügyben nincs lehetősége a döntésre. Ugyanígy nincs lehetősége a közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálatát elvégző bíróságnak arra sem, hogy a közbeszerzési eljárást követően megkötött szerződés érvényességével kapcsolatban megállapításokat tegyen.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A perköltség megfizetésére és az illeték megtérítésére kötelező rendelkezés a Pp. 79. §-ának (1), valamint 83. §-ának (1) bekezdésén, illetőleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. június 2.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Darák Péter s. k.,
bíró