KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4152)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.73/9/1999
Tárgy: hivatalból indított jogorvoslati eljárás Tárnok Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Tárnok Nagyközség Önkormányzata (2461 Tárnok, Dózsa György út 150., a továbbiakban: ajánlatkérő) gravitációs szennyvízcsatorna építése tárgyú közbeszerzési eljárása és a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat (2030 Érd, II. Felső út 9.) ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.). 24. § (1)–(2) bekezdéseit és az 59. § (1) bekezdését, ezért eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A DTVT megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság a DTVT-t négy hónapra a közbeszerzési eljárásoktól eltiltja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fövárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő – 22,5 M Ft összegű céltámogatás odaítélését követően – a Közbeszerzési Értesítő 1999. február 24-i számában ajánlati felhívást tett közzé a község egyes utcáiban (Rákóczi út, Vörösmarty u. és kapcsolódó Szabadság, Egyenlőség utcák, Dózsa Gy. út) gravitációs szennyvízcsatorna építésére. Ennek során 2000 fm gerincvezeték, 1113 fm bekötővezeték és 850 fm aszfaltburkolatú út kerül kivitelezésre.
A felhíváshoz dokumentáció is készült, amely tartalmazta többek között a hatósági engedélyokiratot, a műszaki tervet, amelyet a Hidrocoop Kft. tervezett. Vezető tervező Sebesy Dezső.
A felhívás szerint az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módja alapján, a következő szempontok szerint: műszaki, szakmai megbízhatóság; vállalkozói díj mértéke; az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági helyzete; garanciavállalás és az ajánlattevő által megajánlott kedvezmény, fizetési feltételek ütemezése; értékel.
A beérkezett ajánlatokat 1999. április 6-án bontotta fel ajánlatkérő. A bontásról jegyzőkönyvet nem készített. A beküldött iratanyag szerint összesen 25 ajánlat érkezett a következő ajánlattevőktől: DTVT, Erőgép 2001 Kft., RAF Kft., KŐBER Kft., Komplexép Kft., KAS Bt., NOVO-BAU Kft., KDT VÍZÉP Kft., Futár Kft., Magyar Aszfalt Kft., ALTERRA Kft., OMS-Hungária Kft., DRAIN SYSTEM Kft., Universal Bau Kft., Aqua Bau Kft., Átmérő Kft., MASZER Rt., SCHKIBT Kft., Betonútépítő Rt., DRAIN COOP Szövetkezet, ÉPVÍZKÖR Kft., Dél-Pesti T és T Kft., STRABAG Rt., KÖRÉP Kft., Rondella Kft.
Az ajánlatok bontását követő második napon, 1999. április 8-án a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat – a későbbi nyertes – tárgyalásokat folytatott az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-vel a tárnoki ivóvízhálózat üzemeltetőjével. A megbeszélés tárgya Tárnok, Rákóczi F. u. (Benta patak–Dózsa Gy. út közötti szakasz) ivóvízhálózatának felújítási munkái voltak. A megbeszélésről jegyzőkönyvet készítettek, amely szerint a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat tájékoztatta az ívóvízhálózat üzemeltetőjét, hogy pályázatot adott be a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésének kivitelezési munkáira. Az ívóvízhálózat üzemeltetője jelezte, hogy a pályázat elnyerése esetén a vízhálózat felújítási munkáival is megbízná a DTVT-t. Ezt az ígérvényt arra tekintettel adta, hogy a csatorna-, illetőleg a vízhálózat építési munkáinak egyidejű, egy vállalkozó által történő elvégzése kifejezetten előnyös lenne. Ennek körében hivatkozott a korábbi jó együttműködésre is.
Az ajánlatok értékelést megelőzően az április 8-ai jegyzőkönyvet az ÉTV Kft. képviselője eljuttatta az ajánlatkérő önkormányzat polgármesteréhez, végső soron az ajánlatokat értékelő bizottsághoz.
Az ajánlatok értékelésére ajánlatkérő öttagú bizottságot hozott létre, amelynek tagja volt Sebesy Dezső is. A bizottság április 14-én hozta meg eljárást lezáró döntését. A döntésről készített jegyzőkönyv szerint három ajánlat esetében hiányosságokat állapítottak meg, a többi ajánlatot érdemben elbírálták, az 1. helyezett a DTVT-t, 2. az Erőgép 2001 Kft.-t, 3. helyezett a RAF Kft. Ennek megfelelően az eredményhirdetés 1999. április 15-én megtörtént.
Az eljárást lezáró döntés ellen 1999. április 16-án az Erőgép 2001 Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet később visszavont.
Az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének kezdeményezésére a tárgybani ügyben hivatalból indult eljárás. Az indítvány szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56. §-ára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, továbbá az ajánlatkérő és a nyertes DTVT ajánlattevő is megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését. A kezdeményező irat szerint ajánlatkérő az ivóvízhálózat építésére kilátásba helyezett megbízást előnyként értékelte, és erre, nem pedig az elbírálási szempontokra tekintettel hirdette ki a nyertes ajánlattevőt. A verseny tisztaságát sértette az az ajánlattevői magatartás, amely további munkákra vonatkozó megbízás kilátásba helyezésével befolyásolta a pártatlan elbírálást. A verseny tisztaságát az ajánlatkérő is sértette, amikor az eljárást befolyásoló ajánlattevőt nem zárta ki a közbeszerzési eljárásból, illetve, amikor érdekelt személyt vont be az értékelő bizottságba.
Ajánlatkérő ellenkérelmében kérte az eljárás megszüntetését elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság miatt. Állítása szerint a nyertes ajánlat volt számára az összességében legelőnyösebb, ezért eljárást lezáró döntése megfelelt a Kbt. 59. § (1) bekezdésének. A nyertes kiválasztásánál nem volt tekintettel az április 8-án kelt jegyzőkönyvben megfogalmazott további megbízásra, habár az abban foglalt műszaki megoldást igen kedvezőnek tartotta. Több ajánlat is tartalmazott az "egyéb kedvezmények" közé sorolható vállalásokat, ezen ajánlatokat érvényesnek tekintette és – figyelmen kívül hagyva ezeket a kedvezményeket – elbírálta. A bíráló bizottságban résztvevő tervező (Sebesy Dezső) nem tartozik az összeférhetetlenségi szabályok hatálya alá, mert tervezői művezetőként a tervező cég lehet a megbízott, nem pedig a céggel – korábban már megszűnt – alkalmazotti munkaviszonyban álló Sebesy Dezső. Álláspontja szerint a szerződés a nyertes ajánlattevővel az eljárást lezáró döntés kihirdetésével egyidőben létrejött.
A nyertes ajánlattevő nyilatkozatában az eljárás megszüntetését kérte.
Ajánlatkérő észrevételével megegyezően a szerződést létrejöttnek tekinti. Ajánlata – nézete szerint – a felhívásban előírt elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb volt. Ajánlatában szereplő "Ajánlati záradék" nyilvános ismertetésétől ugyan tiltó nyilatkozatával elzárkózott, azonban a záradék nem tartalmazott olyan felajánlásokat, amelyek sértették a verseny tisztaságát. Az ivóvízvezeték cseréjével kapcsolatos ajánlata valós tényként került megfogalmazásra.
Az egyéb érdekeltek közül észrevételt tett az Erőgép 2001 Kft. és a KAS Bt. A KAS Bt. álláspontja szerint a kezdeményező irat szerinti jogsértések megvalósultak, ezért elsődlegesen kéri, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg a teljes közbeszerzési eljárást, és döntésével akadályozza meg, hogy a tervezői művezető személyesen részt vegyen az ajánlatok elbírálásában. Másodlagosan kéri az ajánlatok újra történő elbírálását a felhívásban előírt szempontok szerint.
Az Erőgép 2001. Kft. szintén kéri a jogsértések megállapítását, a nyertesre vonatkozó döntés megsemmisítését és a nyertes kizárását. Álláspontja szerint saját, eredetileg 2. helyre sorolt ajánlatát kell az eljárás nyertesének tekinteni. Nyilatkozik arról, hogy a szerződéskötésig ajánlatát fenntartja.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következőket állapította meg.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya Tárnok Nagyközség egyes utcáiban gravitációs szennyvízcsatorna építése. A Rákóczi Ferenc utcai ivóvízvezeték cseréje, annak kivitelezési munkái a közbeszerzési eljárásnak nem volt tárgya a felhívás és a dokumentáció szerint. Nem képezhette a közbeszerzési eljárás tárgyát ez a munka azért sem, mert az ivóvízvezetékek fenntartása nem képezi feladatkörét ajánlatkérőnek, az az Érd és Térsége Víziközmű Kft. feladata.
A nyertes ajánlatában, annak 5. oldal 14. pontjában különleges ajánlati feltételeket rögzít. E szerint "pályázatunkhoz a kiírást meghaladó egyedi feltételeket és vállalásokat tartalmazó ajánlati záradékot csatolunk. Ennek nyilvános ismertetéséhez nem járulunk hozzá". A hivatkozott ajánlati záradék 6. pontja utal arra "várhatóan társulatunk végzi – nyertessége esetén – a Rákóczi úton lévő ivóvízvezeték és bekötések teljes cseréjét – a hozzá tartozó útburkolatrész felújításával együtt – az ÉTV megbízása alapján.
Ez azzal jár, hogy a csatornával egyidejűleg – későbbi útbontás és forgalomkorlátozás nélkül – elkészülne a burkolatban lévő közművek teljes kiépítése".
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. A felhívás meghatározta a bírálat szempontjait. A rendelkezésre álló iratanyagból megállapítható azonban, hogy ajánlatkérő nem erre, hanem az ún. "titkos záradék"-ban foglaltakra, valamint a területén végzett munkákról szerzett személyes tapasztalataira tekintettel nyilvánította nyertesnek a DTVT-t.
A kérelemre indult eljárásban ajánlatkérő maga is arra hivatkozik, hogy "figyelembe vettük azt is ... a Rákóczi úton a csatornaépítés túloldalán lévő forgalmi sávban meglévő ivóvízvezeték kicserélésével (házi bekötésekkel együtt) megoldható az útpálya másik felének is a helyreállítása, ami az építés folyamán teljes felújításra szorulna. Ezzel megoldódik hosszú időre a Rákóczi út tárgybani szakaszának útburkolat-helyreállítása is." Az értékelésről készített táblázat is tartalmazza az erre való hivatkozást, mint olyan előnyt, amelyet az értékelés során figyelembe vettek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A rendelkezésre álló iratanyagból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az értékelés nem az elbírálási szempontjai szerint történt, így nem lehet az eljárás nyertese a DTVT. A Kbt. 59. § további feltételként támasztja a nyertes ajánlat kiválasztásával szemben azt is, hogy az feleljen meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A nyertes ajánlat ezeknek a feltételeknek nem felelt meg, miután a beszerzés tárgyát nem képező műszaki létesítményekre vonatkozó ajánlati elemet vont be ajánlatába.
Nem vitatható el annak célszerűsége vagy indokoltsága, hogy az ivóvízhálózat, illetőleg a csatorna megépítése egyidejűleg történjen a felbontási munkák miatt. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket azonban az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítése során kellett volna lefolytatnia, a közbeszerzési eljárás feltételeit pedig ennek figyelembevételével kellett volna meghatároznia. Az ily módon meghatározott feltételek a dokumentációban, illetőleg az ajánlati felhívásban mindenki számára nyilvánossá tehető lett volna az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett. A munkák időbeli összehangolása sem jelent kizárólagosságot arra, hogy a munkák csak egy kivitelező által végezhetők el.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve a nyilvánosságát. A 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatok értékelése során, illetőleg ezt megelőzően is olyan megbeszéléseket folytatott, és ennek eredményeként olyan "megállapodás"-t kötött harmadik személlyel, amelynek kifejezetten az volt a célja, hogy a csatorna megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményét meg nem engedhető módon befolyásolja. Az ún. "titkos záradék"-ban foglaltak, illetve az április 8-ai jegyzőkönyvben rögzítettek nem értékelhetők másként, csak olyan eszközként, amellyel az ajánlattevő az ajánlatkérő pártatlan értékelését befolyásolta. Ezzel a magatartásával az ajánlattevő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő is megsértette a verseny tisztaságához és az esélyegyenlőséghez fűződő alapelvet azzal, hogy nem hárította el magától az ajánlattevőnek az értékelés befolyásolására irányuló törekvését.
A dokumentáció és az 1999. március 25-ei helyszíni konzultáció jegyzőkönyve szerint az ajánlattevőknek kötelező volt az ajánlatukban vállalni, hogy a kiviteli terveket készítő tervezővel kössék meg a tervezői művezetésre vonatkozó szerződést a teljes ár 1%-ának megfelelő ellenérték fejében. A tervezői művezető feladata, hogy ellenőrizze, a kiviteli terveknek megfelelően készül-e a létesítmény. A terveket a Hidrocoop Kft. készítette, akinek ügyvezető igazgatója a tervek készítésének idején Sebesy Dezső volt. Jelenleg Sebesy Dezső az ajánlatkérő alkalmazottja, a bíráló bizottság tagja. A bíráló bizottság tagjaként, illetve mint a leendő tervezői művezető működése összeférhetetlen. Nem várható el ugyanis az objektív elbírálás attól, aki az ajánlati ár nagyságától függően fogja tervezői művezetői díjazását kapni. A Kbt. 31. § (4) bekezdésére tekintettel a bíráló bizottság összeállítása sérti a Kbt. 24. § (1) bekezdését.
Előbbiek szerint a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdéseit, valamint eljárást lezáró döntésével megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, a DTVT megsértette a 24. § (1) bekezdését, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), e) és g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A szerződés jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás 15. pontjában foglalt ajánlatkérői előírás alapján nem jöhetett létre a döntés kihirdetésével. A felhívás a szerződéskötés időpontját az eredmény kihirdetésétől számított 10 napon belül határozta meg. A Kbt. 62. § (1)–(2) bekezdése szerint ebben az esetben a szerződés az eredmény kihirdetésével nem jön létre. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedése mellett pedig a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, így a Döntőbizottság a fentiekben írt jogkövetkezményeket alkalmazhatta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 4.
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
