KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4157)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.66/5/1999
Tárgy: BAVTRANS Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Mecsekérc Környezetvédelmi Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
BAVTRANS Mélyépítő Kft. (7632 Pécs, Tüskeréti út 2., továbbiakban: kérelmező) Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. (7633 Pécs, Esztergár L. u. 19., továbbiakban: ajánlatkérő) "Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. ércdúsító üzem bontását megelőző uránipari technológiai berendezések és kapcsolódó szerelvények kiszerelése, II. ütem tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1999. február 10-én megjelent 6. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. ércdúsító üzem bontását megelőző uránipari technológiai berendezései és kapcsolódó szerelvények kiszerelése II. ütemben. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített. A beszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlati dokumentáció 1. oldalának l. b) pontjában meghatározta a beszerzés mennyiségét az alábbiak szerint: 39. számú főépület őrlő üzemrész részleges fémkiszerelése, 39. számú főépület lúgzó üzemrész részleges fémkiszerelése, 76. számú mangánüzem és mangánfeladó rendszer teljes fém és villamos kiszerelése, ércdúsító üzem épületbontás II. ütemben szereplő épületeinek teljes fém és villamos kiszerelése.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás és a dokumentációja szerint két szakaszban tett lehetőséget részajánlattételre, az első szakaszban a főépület őrlő-épületrész részleges fémkiszerelését írta elő, melynek beszerzési határidejét 1999. június 30-ikában, míg a második szakaszban a dokumentáció szerint kért további létesítmények fém és villamos kiszerelését írta elő, melynek befejezési határidejét 1999. augusztus 20-ikában jelölte meg.
Az ajánlati felhívásának 11. pontjában előírta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, amelyre vonatkozó előírást , az ajánlati dokumentációjának "Mellékletek" címszó alatt rögzített. Így többek között előírta, hogy nyilatkozzon arról az ajánlattevő, hogy az elvégzendő munka mely részével kapcsolatban kíván harmadik személlyel szerződést kötni, továbbá nyilatkozatot azokról az alvállalkozókról, illetve a teljesítésben egyébként résztvevő személyekről, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a közbeszerzés értékének 15%-át meghaladó mértékben a teljesítésbe. Továbbá kérte e körben az ajánlattevő műszaki felszereltségének és személyi feltételek ismertetését.
Ajánlati felhívásának 13. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálási szempontjait, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani. Meghatározta a szempontokat, azok fontossági sorrendjét is. Az első az ajánlati ár volt, maximum 60 pont, második a műszaki alkalmasság, különös tekintettel a beszerzés tárgyához hasonló jellegű munkákra és referenciára, harmadik pénzügyi, gazdasági alkalmasság maximum 10 pont.
Továbbá ajánlati dokumentációjának 3. oldalán részletesen felvázolta, hogy az elbírálási szempontokon belül mit kíván értékelni.
A 11. pontban előírta, hogy egy ajánlattevő maximum kétváltozatú ajánlatot tehet. A Kbt. 46. §-ában meghatározott körben hiánypótlási lehetőséget biztosított már ajánlati felhívásában.
Az ajánlattételi határidőig 1999. március 23-ig az alábbi ajánlattevők adták be ajánlatukat: DDGÁZ ÉPSZOLG Kft. I. szakaszra 23 500 E Ft, II. szakaszra 30 000 E Ft; SZERORGTERV Rt. az I. szakaszra 14 395 E Ft, II. szakaszra 24 367 E Ft; SAGRAV Kft. az I. szakaszra 22 344 E Ft, II. szakaszra 25 774 E Ft; valamint a kérelmező I. szakaszra 21 800 E Ft, II. szakaszra 31 500 E Ft értékű ajánlatokat nyújtottak be.
Részajánlatot és többváltozatú ajánlatot egyik ajánlattevő sem tett.
A SZERORGTERV Rt. ajánlatának 3. oldalán nyilatkozta, hogy nyertessége esetén a kivitelezés irányítója cégük műszaki termelési igazgatója Kiss László, helyszíni irányító Prekopa József, valamint Balogh Farkas József lesz. Ajánlatának 141. oldalán a személyi referenciák címszó alatt ismételten megemlíti, hogy a vállalt munka irányítását a kirendeltségvezető Prekopa József végzi, míg a szerelési technológiai és emelési terveket Szatmári István készítette, és a pályázat elnyerése esetén az állományukba vett Balogh Farkas József, illetőleg a vezetése alatt álló volt dolgozók fogják a feladatot elvégezni.
A SAGRAV Kft. ajánlatának 47. oldalán a személyi feltételek ismertetésénél ugyancsak megemlíti Balogh Farkas József nevét mint műszaki vezetőt.
Az ajánlatok bontását követően 1999. március 26-án kelt levelével, mely március 29-én érkezett az ajánlatkérőhöz, Balogh Farkas József bejelentette, hogy nincs megállapodás a SZERORGTERV Rt., valamint a SAGRAV Kft. és közte, valamint szándéknyilatkozat sincs arra vonatkozóan, hogy a jelen beszerzés tárgyával kapcsolatban a jövőben együtt kívánnának működni.
Ezt követően ezen levélre tekintettel az ajánlatkérő a két ajánlattevőt nyilatkozattételre hívta fel az 1999. április 7-én kelt levélben ajánlatkérő a 57. § (1) bekezdése értelmében a nem egyértelmű kijelentés tartalmának tisztázására Balogh Farkas József műszaki vezető személyével kapcsolatosan.
A SZERORGTERV Rt. 1999. április 7-én fax útján megadta válaszlevelét, melyben kijelentette, hogy 1999 novemberében megállapodtak az I. ütem befejezésekor, hogy amennyiben megnyeri a II. ütem elvégzését is ajánlattevő, akkor szerelésvezetőként ismét cégük alkalmazásába kerülne.
A munka elvégzésében azonban nem okoz fennakadást Balogh Farkas József kiválása, és felsorolta mindazokat a vezetőket és segédmunkásokat, akiket alkalmazni kíván majd.
A SAGRAV Kft. 1999. április 7-én kelt levelében jelezte, hogy Balogh Farkas József úr nélkül is szükséges szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel is meg tudják oldani a kívánt feladatot.
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot elbírálta, és ezt követően 1999. április 8-án az eredményhirdetésen a SZERORGTERV Rt. ajánlatát fogadta el nyertesnek, a szerződést 1999. április 15-én megkötötték.
A kérelmező 1999. április 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. A módosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (2) bekezdését tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő, a SZERORGTERV Rt. kirívóan alacsony árat adott, és nem kérdezett rá az ajánlatkérő a kirívóan alacsony árra, holott ez kötelezettsége lett volna, valamint a 49. § (1) bekezdését, mivel álláspontja szerint az ajánlattevő az ajánlatát módosította, amikor is a személyi állomány tekintetében Balogh Farkas József személyében változást jelentett be, ez a válaszlevél, amelyet a SZERORGTERV küldött, ajánlatmódosításnak minősül álláspontja szerint. Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint nincs olyan kötelezettsége, hogy az irreálisan alacsony ár vonatkozásában, amennyiben ő nem tartja irreálisan alacsonynak, felvilágosítást kérjen az ajánlattevőtől. Korábban is munkakapcsolatban állt a SZERORGTERV-vel, és ugyanilyen árkonstrukcióban valósította meg a kért munkát.
Álláspontja szerint ajánlatának pontosítására hívta fel az ajánlattevőt, és ezért nem minősül ajánlatmódosításnak a Balogh Farkas József úrral kapcsolatos SZERORGTERV-től érkezett válaszlevél. Név szerinti megjelölést sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem kértek azon személyekre vonatkozóan, akik esetlegesen majd részt kívánnak venni a beszerzésben. Személyi feltételek ismertetésénél nem volt követelmény a személy megjelölése.
A SZERORGTERV Rt. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a munkálatok már folyamatban vannak és Balogh Farkas József úr helyett Nagy Géza építésvezető irányításával végzik a munkálatokat. A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 56. § (1) bekezdésének második fordulata kimondja, hogy az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. tehát azt rögzíti, hogy az alkalmasság vizsgálata a gyakorlatban nem jelenthet mást, mint hogy az ajánlatkérő értékeli a rendelkezésére álló adatok alapján, hogy az ajánlattevő úgy pénzügyi, mint műszaki szempontból alkalmas-e vagy sem a szerződés teljesítésére. Az alkalmasság értékelése ugyanúgy, mint az ajánlatok értékelése egy mérlegelési folyamat, az összes kért adat alapján. Jelen esetben az ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi alkalmasságát többek között a mérlegadatai alapján a műszaki alkalmasságát a referencia, a személyi feltételek, gépi felszereltség értékelése alapján végezte. A személyi feltétel ismertetése körében az ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatok alapján azt kívánta értékelni és a műszaki alkalmasságot megállapítani, hogy rendelkezik-e olyan személyi állománnyal összességében az ajánlattevő, amely képessé teszi a szerződés teljesítésére. Ennek megítéléséhez kérte ajánlatkérő bemutatni a személyi feltételeket, tehát azt, hogy ajánlattevő jelölje meg személyi állományát, név megjelölést nem kérte. Ez a legtöbb esetben nem is releváns, többek között azért sem, mert a munkaerőmozgás egyébként is az ajánlattevő akaratán kívül eső körülmény.
Megállapítható volt, hogy a személyi állományát nyertes ajánlattevő megjelölte, és így a hivatkozott levélre tekintettel a név szerinti változás nem jelentette az ajánlat módosítását, hiszen név megjelölés hiányában is megállapítható az alkalmasság. Az ajánlatkérő a dokumentáció 1. sz. mellékletében a technikai műszaki felszereltség bemutatására két pontban írta elő az ismertetendőket, úgy mint műszaki felszereltség ismertetése és ebben a részben a szükséglet meghatározása volt a kérdés, míg a "műszaki alapfelszereltség, saját géppark ismertetése" címszó alatt az ajánlattevő saját gépparkját kellett bemutatni. A nyertes ajánlattevő a szükségletet részleteiben kidolgozva meghatározta a költségvetésében pontosan leírta, hogy milyen műszaki felszereltség kell, mennyi időre az egyes feladatelemek végrehajtására. A szükséglet meghatározása feladatok végrehajtása szempontjából elengedhetetlen követelmény, míg annak leírása, hogy az ajánlattevő a saját vagy alvállalkozója közreműködője vagy megbízottja gépeivel végzik el, nincs relevanciája. A nyertes ajánlatának bemutatkozó részében felsorolta, hogy milyen gépcsoportokkal rendelkezik.
Mindebből következően tehát nem követett el jogszabálysértést az ajánlatkérő, amikor nem minősítette ajánlatmódosításnak a nyertes ajánlattevő válaszlevelét, mely Balogh Farkas Józsefre vonatkozott.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése kimondja, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
Ez a törvényi kötelezettség akkor áll fenn az ajánlatkérő vonatkozásában, ha maga úgy ítéli meg, hogy a megadott ár kirívóan alacsony. Ekkor köteles a fenti törvényhely szerint magyarázatot kérni.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő védekezését, nevezetesen, hogy nem volt kirívóan alacsony az ár, hiszen a SZERORGTERV Rt. egyedül az ajánlattevők közül részletesen munkafázisonként tételes költségvetést adott a dokumentációban foglalt munkálatokra, tehát az ajánlatkérő abban a helyzetben volt, hogy munkafázisokra lebontva ellenőrizhette tételesen az árajánlatot, így az ajánlati árat módjában volt vizsgálni. Ezen adatokra alapítva nem tartotta kirívóan alacsonynak az árat.
Így minderre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el.
Figyelemmel arra, hogy jogsértés megállapításra nem került, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a felmerült költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. május 26.
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
