KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4159)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.57/7/1999.
Tárgy: Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete jogorvoslati kérelme az Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bihari Tibor (1056 Budapest, Belgrád rkp. 13–15.) ügyvéd által képviselt Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (1134 Budapest, Dózsa Gy. út 53. továbbiakban: kérelmező), Dr. Hingyi György (1042 Budapest, Királyhida u. 11.) ügyvéd által képviselt Északkelet-magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. (1027 Budapest, Csalogány u. 47–49. továbbiakban: ajánlatkérő) "az M3-as autópálya Gödöllői és Káli Üzemmérnöksége üzemeltetési és fenntartási tevékenységhez szükséges gépállomány szállítás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a fenti közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a Döntőbizottság D.224/97. számú iratai, valamint a felek tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1997. szeptember 17. napján megjelent 36. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé az M3-as autópálya Gödöllői és Káli Üzemmérnöksége üzemeltetési és fenntartási tevékenységéhez szükséges gépállomány leszállítására az alábbi csoportok szerint:
–– Különféle eszközhordozó gépjárművek (29 db)
–– Különféle útfenntartási célgépek és különleges járművek (20 db)
–– Különféle útfenntartó szerelékek és berendezések (58 db)
Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a gépállomány csoportonként a fenti A, B, és C pont szerinti bontásban részajánlat tehető. Gépállomány csoporton belül részajánlat-tételi lehetőséget nem biztosított. Az ajánlati felhívásához részletes ajánlati dokumentációt is készített, melyet az ajánlati felhívás közzétételét követő 25. napig lehetett megvásárolni, illetőleg átvenni. Az ajánlat elkészítését, benyújtását megelőzően kérdéseket tettek fel az ajánlatkérő részére, melyet az ajánlatkérő az 1997. október 17. napján kelt válaszlevelében még ezen a napon valamennyi ajánlattevőnek közvetlenül megküldött 19 pontban összefoglalva.
Ezen kérdések között 12-es pontban szerepelt az a kérdésfeltevés, hogy gépállomány csoportokon belül tehető-e részajánlat, illetve az "A" gépcsoport 4–5. tételre kiemelhető-e a kategóriából, és külön 4. gépcsoportként kerülhet-e kiírásra. Erre ajánlatkérő válaszként az alábbiakat közölte: "Csoporton belüli részajánlat nem adható, az ajánlat csak a versenykiírási dokumentációban megadott csoportosításban, tehát az ott felsorolt A, B, C kategóriánkénti bontásban adható. Az ajánlatkérő az A, B, C, gép-, illetve eszközcsoportokat úgy állította össze, hogy azonos funkciójú, azonos feladatra alkalmas gép, illetve eszköz egy csoportba kerüljön. A kiíró a fenti csoportokon belül egy-egy szállítóval – az értékelési szempontokat kielégítő felelős szállító kíván szerződéses viszonyban állni".
A Renault Trucks Hungária Kft. 1997 . október 21-én kelt levelében kérelmezőhöz fordult, melyben jelezte, hogy az ajánlatkérő nem biztosította a csoportokon belüli részajánlattétel lehetőségét, és kérte, hogy az egyesület kezdeményezzen jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az ajánlattételi határidőig 1997. október 28. napjáig három ajánlat érkezett: a Renault Trucks Hungária Kft.-é, a IM LANG Bt.-é és az MB-Autó Magyarország Kft.-é.
Ezt követően az ajánlatkérő 1997. november 24-én eredményt hirdetett, amikor is a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, hiszen nem érkezett megfelelő ajánlat. Még ezt megelőzően a kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz 1997. október 29. napján.
A Döntőbizottság a D.224/1997. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elkésettség címén elutasította.
Ezen határozatot kérelmező keresettel támadta, és a Fővárosi Bíróság 8.K. 30026/1997/2. számú ítéletével a fenti számú határozatot hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A Döntőbizottság ezt követően a fenti számon ismételten a jogorvoslati eljárást megindította.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét fenntartotta. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során jogsértést követett el, valamint a felmerült 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérte kötelezni ajánlatkérőt. Indokaként előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezést, az esélyegyenlőség elvét, mivel indokolatlanul leszűkítette a lehetséges ajánlattevők körét azzal, hogy gépállománycsoportokon belül részajánlat-tételi lehetőséget nem engedélyezett. Továbbá sérelmezte, hogy a részajánlattételt tisztázandó ajánlatkérői válaszadás elhúzódása miatt csak igen rövid idő, 4 munkanap állt az ajánlattevők rendelkezésére az ajánlatok végleges kidolgozására. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontjuk szerint nem követtek el jogsértést, hiszen az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hogy milyen módon biztosít részajánlat-tételi lehetőséget. Időközben újabb eljárást folytattak, ahol ennek megfelelően a kérelmező kívánalmának megfelelően részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottak, ami befejeződött, és a szállítás is megtörtént.
Egyéb érdekeltként a Renault Trucks Hungária Kft. előadta, hogy az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárást írt ki, így orvosolta, és figyelembe vette a korábbi eljárásban felmerült esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémákat, ezért magukra nézve okafogyottnak tekintik a jogorvoslati kérelmet.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmező az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy egyéb olyan érdekelt nyújthatja be, akinek jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Jelen esetben a kérelmező a Magyar – Gépjárműimportőrök Egyesületének alapszabályában rögzített célja "A Magyarországon működő gyári kizárólagos gépjárműimportőrök érdekeinek feltárása és képviselete az állami szervek és hatóságok előtt". Mindebből az alapszabályi rendelkezésből következik, hogy az egyesület nem egyik vagy másik tagszervezetének a képviselőjeként, meghatalmazottjaként jár el, hanem a saját nevében indíthat jogorvoslati eljárást.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy mint kérelmezőnek a vélt jogsértő esemény mikor jutott a tudomására. Általa is előadottak értelmében,
–– melyet ajánlatkérő sem vitatott – 1997. október 20-án az egyik tagszervezete (Renault Trucks Hungária Kft.) értesítette a jogorvoslati kérelemben megfogalmazott jogsértésről, így ezt szem előtt tartva a jogorvoslati kérelemét a szubjektív 15 napos határidőn belül 1997. október 29-én terjesztette elő.
A jogorvoslati kérelem vizsgálatának eljárásjogi akadálya nem volt, így ezt követően a Döntőbizottság érdemben megvizsgálta.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban a meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ebből a törvényi szabályozásból következik tehát, hogy az ajánlatkérő nemcsak jogosult, hanem köteles is pontosan meghatározni a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos valamennyi igényét, hiszen ő tudja pontosan és konkrétan azt, hogy milyen specifikációkkal rendelkező termékre van szüksége. A Kbt. 37. § (1) bekezdése meghatározza, hogy, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni. Ugyanezen törvény (5) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetéseket okozna. A fenti törvényi szabályozás szem előtt tartásával a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a fenti rendelkezéseknek megfelelően készítette el ajánlati felhívását, illetőleg az ehhez kapcsolódó ajánlati dokumentációját, ahol részletesen, pontosan meghatározta, hogy mit kíván beszerezni, annak műszaki specifikációját is megadta. Természetesen az ajánlatkérőt az igényeinek és elvárásainak meghatározása során nem illeti meg korlátlan szabadság. Az ajánlatkérői szabadságnak a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv – az esélyegyenlőség elve, melyet a Kbt. több konkrét rendelkezése is alátámaszt – korlátot szab. Az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó Kbt. 33. § (1) bekezdése is alátámasztja a fentiekben hivatkozott alapelveket, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatokat tudjanak tenni, és ugyanezt támasztotta alá a fenti törvényhely is. Ezen rendelkezések értelmében az ajánlatkérő az esélyegyenlőség biztosítása által emelt keretek között jogosult igényeihez, feladataihoz igazodóan a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki követelményeit meghatározni, ily módon neki csak ezen alapelv szem előtt tartásával kellett ajánlati felhívását, illetőleg dokumentációját megalkotni, és nem volt köteles figyelembe venni a kérelmező által hivatkozott gazdasági szempontokat, követelményeket, amelyek a piac szereplőinek személyéhez kötődik.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanezen törvény (2) bekezdése szerint a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 6 nappal megadni.
A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlattétel határideje 1997. október 28. napja volt. Az ajánlatkérő az 1997. október 17. napján kelt írásbeli válaszát a becsatolt postakönyv tanúsága szerint még ezen a napon ajánlott küldeményként postára adta minden kérdést feltevő érdekeltnek. Így a törvényben megállapított hatnapos határidőt betartotta.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet alaptalanság címén elutasította.
Jogsértés megállapításra nem került, így a költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. május 14.
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
