KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4293)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.124./16/1999
Tárgy: Az Avantgarde Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Avantgarde Építő és Szerelőipari Kft. (2700 Cegléd, Kossuth tér 4. képviseli: dr. Kispéter Zsolt ügyvéd, 2700 Cegléd, Nefelejcs út 31. a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során, melyet a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/A, képviseli: dr. Balogh Mária jogügyi főosztályvezető a továbbiakban: ajánlatkérő) a Ceglédi kirendeltség épületének átalakítása és bővítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdéseit, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1), valamint 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 5000 Ft, azaz ötezer forint ügyvédi költséget fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. április 7-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 14. számában (1563) nyílt eljárás megindítására a Ceglédi kirendeltség épületének átalakítása és bővítése tárgyában. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje: 1999. december 31. A felhívás 5/c. pontja alapján ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére 50 000 Ft/áfa befizetése ellenében. A 11. pontban írta elő ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására a következő adatokat és tényeket kötelesek ajánlatukhoz csatolni: "Az eljáráson való részvétel feltétele a Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti pénzintézeti nyilatkozat csatolása az ajánlattevő fizető- és hitelképességéről, a műszaki alkalmasság igazolása a 44. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerint és a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok hiánytalan csatolása. (Ezen nyilatkozatok és hatósági igazolások részletes felsorolását a megvásárolt dokumentáció is tartalmazza.)
–– a 15%-ot meghaladó közbeszerzési érték estén az alvállalkozóknak is csatolniuk kell az előzőekben felsorolt hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat."
A dokumentáció 2. számú melléklete kilenc pontban sorolta fel az ajánlatok érvényességéhez szükséges hatósági igazolások jegyzékét az alábbiak szerint:
1. Az ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 46. § (2) bekezdésének előírása szerint.
2. Illetéktartozásról igazolás az illetékhivataltól.
3. APEH-igazolás az adótartozásról.
4. APEH Megyei Járulékigazgatóságtól járuléktartozásról igazolás.
5. Iparűzési adóról igazolás (Budapest V., Bárczy u. 1–3.)
6. Vámigazolás a területileg illetékes Vám- és Pénzügyőrségtől.
7. Munkaerő-piaci Alaptól igazolás (Budapest V., Roosevelt tér 7–8.)
8. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (Budapest, Margit krt. 85. Országos Atomenergiai Hivatal).
9. Székhely/telephely szerinti illetékes önkormányzati adóhatósági igazolás.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában közölte ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani a következő fontossági sorrendben megadott – hat – elbírálási szempont szerint:
1. a vállalt szolgáltatások minősége,
2. az ajánlati ár,
3. a kedvezőbb határidő vállalása,
4. a fizetési feltételek,
5. a garanciák, biztosítékok,
6. igazolt referenciák.
A dokumentációt megvásárlók részére 1999. április 15-én ajánlatkérő helyszíni bejárás és konzultációs lehetőséget biztosított. E konzultáción öt cég képviseltette magát, ezért a felvetődött nyolc kérdést és az arra vonatkozó válaszokat tartalmazó jegyzőkönyvet ajánlatkérő mind a nyolc pályázó részére megküldte.
E jegyzőkönyvben a hatodik kérdésre adott válasz utolsó mondatánál azt rögzítették, hogy "Az olcsóbb megoldások esetén is hangsúlyos a minőség biztosítása".
A dokumentációt megvásárló nyolc pályázó közül az 1999. május 19-én 10.00 órai határidőig hét ajánlat érkezett a kérelmezőtől, a Nagykörű Községi Önkormányzat GESZ-től, a HAJLÉK Kft.-től, a BAU-VERTIKÁL Kft.-től, a MASZER Rt.-től és a KATA Építőipari Szövetkezettől. A bontási eljárás megnyitásakor, melyen közjegyző is jelen volt, a bizottság elnöke előzetesen tájékoztatta a megjelenteket, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség. A közjegyzői jegyzőkönyv tanúsága szerint a bizottság mind a hét ajánlatot alakilag érvényesnek fogadta el. Ugyanezen jegyzőkönyvben rögzítették azt is, hogy a hét ajánlattevő közül csak a Nagykörű Községi Önkormányzat GESZ kíván 15% feletti alvállalkozót bevonni a teljesítésbe, az ÉVER Bt. személyében, aki szintén becsatolta a megkívánt igazolásokat. Ajánlatkérő 1999. június 4-én egy kétlapos értékelést készített 6 db melléklettel, melyet a 10 fős értékelő bizottság minden tagjának megküldött a döntéselőkészítő ülést megelőzően. Ezen értékelés első mondatában rögzítették, hogy "A felhívásra hét érvényes pályázat érkezett". Ugyanitt közölték a bizottság tagjaival azt is, hogy: "A módosított tervezői költségbecslés: nettó 105 000 E Ft. A tervezett beruházás reálisan ebből az összegből ±10%-os eltéréssel megvalósítható. Ezért a részletes értékelésnél a 120 000 E Ft alatti ajánlatokkal foglalkoztunk." Ezt követően I.–IV. fejezetben rögzítették a tételes összehasonlítás szempontjait, az értékelési szempontok súlyozására kialakított pontrendszert, a tervezői észrevételeket és az ajánlatok rangsorolását.
A bírálóbizottság döntéselőkészítő ülésén abban állapodott meg, hogy "a pontozási táblát a kiírásnak megfelelő szempontok súlyozásának megfelelően módosítani kell."
Ezt követően ajánlatkérő az értékelő anyag II. részében szereplő "értékelési szempontok és ezek súlyozására kialakított pontrendszert 1999. június 9-én átdolgozta, és még aznap megküldte a bizottság tagjainak, akik azt 1999. június 10-én kelt válaszukban alkalmasnak tartották egyetértőleg a bizottság álláspontjának kialakítására, illetve döntésének alátámasztására. E vélemények alapján ajánlatkérő képviselője javaslatot készített a döntésre jogosult részére olyan tartalommal, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének a Nagykörű Községi Önkonnányzat GESZ-t javasolják, míg az azt követő másodiknak a HAJLÉK Kft.-t, és a harmadik legkedvezőbb ajánlatnak pedig a BAU-VERTIKÁL Kft.-t kihirdetni. Az arra jogosult olyan döntést hozott 1999. június 10-én, hogy a Nagykörű Községi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetével (GESZ) kötik meg a szerződést. E döntést az 1999. június 15-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen ismertették a jelen lévő ajánlattevőkkel.
Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 1999 . június 17-én megküldte a K. É. Szerkesztőségének, majd 1999. június 29-én a szerződést megkötötte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel. Kérelmező 1999. június 16-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, az igazgatási szolgáltatási díjban és az ügyvédi munkadíjban történő marasztalását. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az ügyben tárgyalás tartását.
A kérelmére megtartott tárgyaláson – tekintettel a megkötött szerződésre kérelmét pontosítva a döntés megsemmisítés helyett bírság kiszabását kérte ajánlatkérővel szemben. Kérését azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, mert törvénysértő módon járt el a bírálatnál. Indoklásában – szóban a tárgyaláson – azt is nyilatkozta, hogy az első értékelési szempontból mind a hét pályázat azonos kellett, hogy legyen, mert mindegyik a kiírásnak megfelelően a teljes szolgáltatásra tett ajánlatot. A második értékelési szempont, azaz az ajánlati ár vonatkozásában a mintegy 16 M Ft-tal kedvezőbb árat ajánlottak meg a nyertesnél. Álláspontjuk szerint nem fogadható el ajánlatkérő azon értékelése, hogy a kalkulált tervezői díjnál alacsonyabb árat érvényesíteni kívánó ajánlattevő ajánlatát negatívan pontlevonással – értékelték, mert az nem egyezik meg a Kbt. alapszellemével sem, mivel az olcsóbb, de műszakilag megfelelő ajánlat nem értékelhető negatívan.
Kifogásolta továbbá a többi bírálati szempont alapján végzett ajánlatkérői értékelést is.
A Döntőbizottság az eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a jogorvoslati kérelem beadásakor rendelkezésére álló adatok alapján nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson szóban kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező költségekben marasztalását. Álláspontja szerint az ajánlatokat a hirdetményben közzétett értékelési szempontok és az ezek mérésére kialakított pontrendszer szerint bírálták el. A súlyozott pontok a fontossági sorrendet is tükrözték a bírálatkor. A felhívásukra hét érvényes ajánlat érkezett. Azoknál az ajánlatoknál, amelyeknél kisebb, vagy olykor nagyobb mértékben is eltértek a dokumentációban meghatározott feltételektől, ezt a körülményt az értékelésnél negatívumként vették figyelembe. Többször is határozottan úgy nyilatkoztak, hogy érvénytelenség címén nem zártak ki egy ajánlatot sem az értékelésből.
Véleményük szerint – kihangsúlyozva ezt az értékelésnél is – az az ajánlattevő, aki a tervező által megjelölt nettó 105 M Ft-os becsült költségvetéstől le, vagy felfelé eltért, azt pontlevonással értékelték. Az alacsonyabb árat azért, mert feltételezésük szerint ez a minőség rovására mehet csak, a pozitív eltérés pedig indokolatlan. A tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a KOVÉPSZER Kft. és a KÁTA Építőipari Szövetkezet ajánlata is érvényes volt – azokat nem zárták ki –, de azért nem értékelték az ajánlatukat és nem is rangsorolták, mert a bontást követően megállapították, hogy magas árajánlatot tettek.
Az ügyben érdekelt további ajánlattevők érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok, szóban és írásban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megvalósította a határozat rendelkező részében írt jogsértéseket.
A Kbt. III. fejezete az eljárás általános szabályai között rendelkezik az eljárás alapelveiről.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés tekintetében az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát.
Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy többször is elismerten mind a hét ajánlatot érvényesnek tekintette, de ennek ellenére az értékelésből kizárta a KOVEPSZER Kft. és a KÁTA Építőipari Szövetkezet ajánlatát, azt részletesen nem értékelte, és ennek következtében nem rangsorolta, súlyosan megsértette a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelveit. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen generálklauzulaként is működő alapelveket önhatalmúlag nem hagyhatja figyelmen kívül az ajánlatkérő, és nem dönthet úgy az ajánlatok értékelésének kezdetén, hogy az egyébként érvényes, de magasabb árajánlatot tartalmazó ajánlatokat nem értékeli részletesen annál is inkább, mert ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Ezen szempont alkalmazásánál pedig az ár csak egy értékelési szempont volt a hat közül. A verseny tisztasága sérült azzal, hogy ajánlatkérő meg sem kísérelte összehasonlítani e két mellőzött ajánlatot az összes értékelési szempont figyelembevételével. Az esélyegyenlőség elvét is sértette ezzel ajánlatkérő, mert a legapróbb lehetőséget sem biztosította a fenti két ajánlattevőnek, hogy ajánlataik megméressenek és összevetésre kerülhessenek a többi ajánlattal. Ennek következtében azt sem tudhatnák meg, hogy reálisan miért rangsorolták esetleg őket a "sereghajtók" közé, mivel ezt meg sem tette ajánlatkérő. Amennyiben éltek volna ezen ajánlattevők a Kbt. 63. § (2) bekezdésében írt kérelem lehetőségével, akkor ajánlatkérőnek utólag kellett volna elvégeznie ajánlataik részletes értékelését ahhoz, hogy közölje velük az elutasításuk – nem kizárásuk – indokait a Kbt. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által becsatolt eredeti ajánlatok vizsgálata során kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő sem a bontáskor, sem az eredményhirdetésig tartó értékelési eljárás során nem észlelte, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat érvénytelen. Maga az ajánlatkérő követelte meg a dokumentáció 2. számú mellékletében a 4. sorszám alatt az APEH Megyei Járulék-igazgatóságától a járuléktartozásról szóló igazolás becsatolását, és a felhívás 11. pontjában kötötte ki azt is, hogy a 15%-ot meghaladó közbeszerzési érték esetén az alvállalkozóknak is csatolniuk kell azt. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő alvállalkozójának, az ÉVER Bt.-nek ezen igazolása hiányzik az ajánlatból, tehát az ajánlata érvénytelen. A saját maga által is megerősített cogens Kbt.-rendelkezést hagyta figyelmen kívül ajánlatkérő akkor, amikor a Nagykörű Községi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetének ajánlatát nem nyilvánította érvénytelennek. Mivel a hivatkozott Kbt.-rendelkezések szerint az érvénytelen ajánlat nem lehet a legkedvezőbb, így a nyertes sem, ezért annak benyújtójával sem köthetett volna szerződést ajánlatkérő. Ebből fakadóan ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdésén túl megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, mely kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság azt is megállapította az eljárás során, hogy amennyiben nem lenne érvénytelen a nyertesnek kihirdetett ajánlat, akkor sem lehetett volna az összességében legelőnyösebb. A Döntőbizottság is összehasonlította a "nyertes" és kérelmező ajánlatát. Ennek ugyan nincs relevanciája a megállapított jogsértés szempontjából, de kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az első szempontból a két ajánlat azonosnak tekinthető, a második, negyedik, ötödik és hatodik szempontból kérelmező ajánlata jobb volt. Csak a harmadik, azaz a vállalt teljesítési határidő vonatkozásában tekinthető jobbnak a nyertesnek kihirdetett ajánlat a kérelmezőénél.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerint jogkövetkezményeket alkalmazta a 88. § (4) bekezdésének utolsó mondatára és az (5) bekezdésre is figyelemmel. E hivatkozott rendelkezések szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet, illetve az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket a Döntőbizottság együttesen is alkalmazhatja. A kiszabott bírság figyelemmel a szerződésben szereplő nettó 103 millió forintra – nem éri el az öt százalékot sem.
A Döntőbizottság azért nem kötelezte ajánlatkérőt a kért 5 M Ft-os ügyvédi munkadíj megtérítésére, mert maga a kérelmező jogi képviselője nyilatkozott úgy a tárgyaláson, hogy a polgári peres eljárásban szokásos per- (beszerzési) érték 5%-át kéri megtéríteni. Mivel a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, így a polgári peres eljárásban szokásos gyakorlatot a Döntőbizottság nem követheti. Tekintettel arra, hogy jogi képviselő nem igazolta a jelen jogorvoslati eljárással felmerült költségeit, ezért a Döntőbizottság a rendelkező részben írt ügyvédi munkadíj megtérítésére kötelezi ajánlatkérőt összhangban a Fővárosi Bíróság közigazgatási perekben alkalmazott gyakorlatával. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. július 15.
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
