KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4294)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.114/20/1999.
Tárgy: Minolta Kft., Ricoh Kft., Xerox Kft., Delta Kft. jogorvoslati kérelme a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Minolta Magyarország Irodarendszer Kft. (1117 Budapest, Galvani u. 4.), Ricoh Hungary Irodarendszerek Kft. (1139 Budapest, Lomb u. 32.), Xerox Magyarország Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 48–66.) és a Delta Elektronik Műszaki Kft. (1033 Budapest, Szentendrei u. 39–53.) képviseli: dr. Orosz Miklós ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 15/A, továbbiakban: kérelmezők) jogorvoslati kérelmét, melyet a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi út 43., képviseli: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics u. 62., továbbiakban: ajánlatkérő) másoló- és sokszorosítógépek beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
A kérelmezőknek ugyanezen közbeszerzési eljárás kapcsán a Colorspectrum (1087 Budapest, Kőbányai út 21.), Műszertechnika Irodatechnika Kft. (1108 Budapest, Venyige u. 3.), Műszertechnika Rendszerház Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21.), Selectrade Kft. (1182 Budapest, Hargita tér 15–17.) és Lanier Hungária Kft. (1012 Budapest, Pálya u. 4–6.) nyertes ajánlattevők ellen hamis adatszolgáltatás miatt előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevétele és a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a K. É. 1999. április 14-én megjelent 15. számában másoló- és sokszorosítógépek beszerzése tárgyában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás formájában. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: A 240/1996. (XII. 27.) Kormányrendelet állami normatíváinak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelő másoló- és sokszorosítógépek és tartozékaik szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a dokumentációban részletezettek szerint 500 000 000 Ft+áfa összértékben. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy ajánlattevőknek hogyan kell pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolni. A pénzügyi, gazdasági alkalmasságot, az ajánlattételi határidőt megelőző 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozattal, valamint fizetőképességének megállapítására alkalmas 1997. évi mérleg és eredmény-kimutatás benyújtásával, valamint a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény ( a továbbiakban: Kbt.) 46. §-a szerinti nyilatkozatok és hatósági igazolások benyújtásával kellett igazolni, a műszaki alkalmasságot pedig a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), d), e) és f) pontja szerint.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján a részajánlattétel nem volt megengedett.
A többváltozatú ajánlat benyújtására ajánlatkérő lehetőséget biztosított. Ezen túlmenően kötelező érvénnyel az ajánlati felhívás 15.1 pontjában az alábbi két alternatíva szerinti ajánlatadást kérte.
15.1.1. másoló- és sokszorosítógépek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése a jótállási időn túli karbantartási szolgáltatás nélkül
15.1.2. másoló- és sokszorosítógépek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése jótállási időn túli 3 éves karbantartási szolgáltatással.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiemelte, hogy az ajánlatot csak abban az esetben tekinti érvényesnek, amennyiben az ajánlat mindkét alternatívát tartalmazza.
Ajánlatkérő a rendelkezésre bocsátott dokumentáció Szállítási Keretszerződés I. Definíciók címszó h) pontjában fogalmazta meg, mit tekint szolgáltatásnak. "A szállító által nyújtandó belföldi szállítás, jótállás, kötelezettség, üzembe helyezés, karbantartás és üzemeltetés, valamint egyéb hasonló kötelezettség". A dokumentáció 4. pontja adott eligazítást az ajánlati árakról. Az ajánlatkérő itt fogalmazta meg, hogy átadási árnak tekinti a szerződéses kötelezettségek teljes körű és megfelelő teljesítéséért fizetendő a közbeszerzési díjat is tartalmazó ellenértéket. A 4.2. pontban ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati felhívás 15.1.1. pontja szerinti átadási egységár tartalmazza az ajánlattevő elosztó hálózati telephelyen érvényes áfa nélküli egységárát, továbbá a belföldi forgalomba hozatal valamennyi költségét, a magyar nyelvű kezelési utasítás költségét, a csomagolási költséget, az induló készlet költségeit, a berendezés üzembe helyezési költségeit, illetve a telepítés és installálás költségeit. A 4.3 pont szerint az ajánlati felhívás 15.1.2. pontja szerinti átadási egységár megadásakor és a 4.2 pontban közöltek szerint kell eljárni, továbbá fel kell tüntetni a garanciaidőn túli 3 éves teljes körű karbantartási és üzemeltetési szolgáltatás költségét éves bontásban és összesítve. Ezen túlmenően ajánlatkérő kötelezően kitöltendő ártáblázatokat is adott az ajánlattevők részére. A 4.sz. ártáblázatban kellett feltüntetni a jótállási idő alatti és jótállási időn túli 3 éves teljes körű karbantartás ás üzemeltetési szolgáltatás árait éves bontásban és összesítve.
Az ajánlati dokumentáció II. Útmutató című fejezetének 9.2 pontja előírta, hogy az ajánlat eredeti példányát és a másolatokat gépelve, vagy eltávolíthatatlan tintával írva kell beadni cégszerű aláírással, vagy olyan személyek aláírásával, akik felhatalmazottak arra, hogy a szerződést az ajánlattevő számára kötelező érvényűvé tegye. Utóbbi esetben a meghatalmazást az ajánlathoz kell csatolni. Az ajánlatot és kitöltött mellékleteinek minden oldalát – kivéve a nem módosítható nyomtatott szakirodalmat – az ajánlatot aláíró személynek, vagy személyeknek a kézjegyükkel kell ellátniuk. Amennyiben az ajánlat roncsolás mentesen nem bontható módon került kötésre és az összes oldal számozott, akkor elégséges csak az első és utolsó oldal szignálása.
A dokumentáció ugyanezen fejezetének 3.7 pontjában ajánlatkérő kérte az ajánlattevő országos elosztó és szervizhálózatának, illetve az országos elosztás módjának bemutatását, részletes címlistáját a 6. sz. melléklet szerint elkülönítetten megadva a saját tulajdonú egységeket és a szerződéses partnereket.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az elbírálási szempontok alábbi fontossági sorrendje alapján:
–– ajánlati ár,
–– műszaki tartalom,
–– megajánlott termékválaszték,
–– ajánlattevő megítélése,
–– referenciák,
–– minőségbiztosítás módja,
–– saját elosztó és szervizhálózat nagysága,
–– pénzügyi gazdasági mutató,
–– jótállási feltételek,
–– rendelkezésre állás (szállítási határidő az egy intézmény által egyidejűleg megrendelt mennyiség függvényében).
Az ajánlattételi határidőig 1999. május 25-ig ajánlatot nyújtottak be: Minolta Magyarország Kft., Ricoh Hungary Kft., Xerox Magyarország Kft. és a Delta Elektronik Kft., mint közös ajánlattevők és a Colorspectrum Kft., Műszertechnika-Irodatechnika Kft., Műszertechnika-Rendszerház Kft., Selectrade Kft. és a Lanier Irodaház Kft., mint közös ajánlattevők. A bontási eljárásról jegyzőkönyv készült.
A Minolta Kft., Ricoh Kft., Xerox Kft., és a Delta Kft. közös ajánlatánál ismertetésre került, hogy a megajánlott termékek árai a 15.1.1. és a 15.1.2. pont szerinti változatokban azonosak, nem függnek a 3 éves karbantartási szolgáltatás igénybevételétől.
A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a Colorspectrum Kft., Műszertechnika Irodatechnika Kft., Műszertechnika-Rendszerház Kft., Selectrade Kft. és a Lanier Kft. közös ajánlata 8 változatot tartalmaz, azonban a jegyzőkönyv megjegyzésként rögzíti, hogy a bontást végzők az ajánlat – részletes megvizsgálása alapján – az időszakos karbantartási díjak és kiszállási díjak költségére vonatkozó konkrét adatot nem találtak.
Az ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyvet és a bontási eljárás során ismertetett árajánlatokat az ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. Az átvételi elismervény tanúsága szerint a kérelmezők 1999. május 27-én, míg a későbbiekben nyertesnek kihirdetett ajánlattevők 1999. május 31-én vették át a jegyzőkönyvet és az ártáblázatokat.
A kérelmezők 1999. június 9-én nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérték, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérőt, mint jogsértőt hívja fel a törvény szabályainak megfelelő eljárásra és állapítsa meg, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott másik ajánlat érvénytelen. Indoklásként előadták, hogy a bontási jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a Colorspektrum Kft. és társai ajánlatában az időszakos karbantartási díjak és kiszállási díjak költségére vonatkozóan konkrét adatot nem találtak. Hivatkoztak az ajánlati felhívás 15.1. pontjára, melyben ajánlatkérő két alternatívában kérte az ajánlat megadását, melyet az ajánlat érvényességi feltételének tekintett.
A kérelmezők 1999. június 22-én jogorvoslati kérelmüket kiegészítették, és tárgyalás tartását kérték. A kérelmük kiegészítésében nem vitatták, hogy az ajánlat érvénytelenségének megállapítására az eredményhirdetéskor is lehetőség van. Előadták, hogy a Colorspectrum Kft. és társainak karbantartásra, üzemeltetésre vonatkozó árajánlata félrevezető, melyet azok korábbi szerződéseiből vezettek le. Ezzel a magatartással a Colorspectrum Kft. és társai megsértették a Kbt. 24. § (1) bekezdését, és ekkor kérték ideiglenes intézkedés alkalmazását. A kérelmezők bejelentették, hogy az eredményhirdetés 1999. június 24-én megtörtént. Az eredményhirdetésen érvénytelenség megállapítására nem került sor, az ajánlatkérőnek érdemben ekkor nyilatkoznia kellett volna az érvényesség tárgykörében.
A kérelmezők a jogorvoslati kérelmüket a tárgyaláson ismételten kiegészítették azzal, hogy a nyertes ajánlattevők nem tettek eleget az ajánlati dokumentáció 9.2 pontjában előírt követelménynek, miszerint az ajánlatot és a kitöltött mellékleteinek minden oldalát az aláíró személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk, kivéve, ha az ajánlat roncsolásmentesen nem bontható módon van kötve, és az összes oldal számozott. A kérelmezők a bontási jegyzőkönyv mellékletét képező ártáblázatokból megállapították, hogy a nyertes ajánlattevők 2. sz. melléklet szerinti ártáblázatai a 165–168. oldalig, valamint a 382. oldalon lévő ártáblázat nincs valamennyi közös ajánlattevő által aláírva, az ajánlatuk emiatt is érvénytelen.
A hamis adatszolgáltatás vonatkozásában is pontosították kérelmezők a jogorvoslati kérelmüket azzal, hogy a nyertes ajánlattevők üzemeltetési költségei jelentősen alatta vannak mint az általuk egyéb pályázatokban leírt és a későbbiekben ténylegesen felszámolt, mint pedig a nemzetközi gyakorlatban szokásos 1 db A/4-es lapra vetített üzemeltetési költségnek. Kérték a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlatának a dokumentáció szerinti 6. sz. mellékletben felsorolt Országos Kereskedői és Szervizjegyzékben saját tulajdonában lévőként tüntették-e fel a Műszertechnika-Pécs, a Műszertechnika-Alföld (Békéscsaba), a Műszertechnika-Tatabánya és a Műszertechnika-Miskolc szervizhelyeit. Kérelmezők annak bizonyítására, hogy ezek a kft.-k sem a Műszertechnika Irodatechnika Kft., sem a Műszertechnika-Rendszerház Kft., hanem a Műszertechnika-Holding Rt. tulajdonában vannak, becsatolták az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata által vezetett nyilvános cégadatra vonatkozó cégkivonatait, amelyekből egyértelműen megállapítható, kik a kft.-k tagjai, illetve, hogy a Műszertechnika-Alföld, a Műszertechnika-Tatabánya, a Műszertechnika-Pécs és a Műszertechnika-Miskolc Kft.-k tevékenységi jegyzékében nem szerepel a 7250 TEAOR szám alatti iroda- és számítógépjavítás és -karbantartás tevékenységi kör. A kérelmezők a tárgyalást követően becsatolták a Műszertechnika-Alföld, a Műszertechnika-Tatabánya, a Műszertechnika-Pécs, a Műszertechnika Miskolc, a Műszertechnika-Kecskemét, a Műszertechnika-Debrecen és a Műszertechnika-Veszprém Kft.-k 1999. július 1-én kiváltott cégkivonatait.
Álláspontjuk szerint az ajánlatban mindenki csak a ténylegesen saját szervizeit tüntetheti fel.
A kérelmezők kérték a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, jogkövetkezmények alkalmazását, a nyertes ajánlattevők hamis adatszolgáltatásának megállapítását, a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől való eltiltásukat.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet – mint idő előttit – majd mint megalapozatlant kérte elutasítani. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét az eredményhirdetésig állapíthatja meg, nem köteles azt a bontás során megtenni.
A tárgyaláson tett nyilatkozatában ajánlatkérő érdemi észrevételét kiegészítette azzal, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása során érvénytelenséget nem állapítottak meg, az eredményhirdetésen a nyertest kihirdették. A hamis adatszolgáltatásra utaló körülmény az eljárások során nem merült fel.
Egyéb érdekeltként a Colorspectrum Kft. és társai álláspontja szerint az ajánlatkérő az érvénytelenséget az ajánlatok bontásakor, illetőleg azt követően állapíthatja meg, így ajánlatkérő jogsértést nem követett el. Álláspontjuk szerint az ajánlatuk érvényes volt a dokumentációban foglaltaknak megfelelően készítették azt el. A hamis adatszolgáltatással kapcsolatban előadták, hogy nem tettek hamis árajánlatot. Az ár nyilvánvalóan kedvezőbb abban az esetben, amikor hosszabb távú szerződéses kapcsolatban ajánlanak árat, mint amikor egy-egy gép eladásáról van szó. Szervizhálózattal kapcsolatosan előadták, hogy a dokumentáció előírásának megfelelően közölték a szervizhálózatukat és az ajánlatból megállapítható, melyek a saját, és melyek azok, melyekre szerződéses megállapodásuk van. A becsatolt cégkivonatokra azt nyilatkozták, hogy a Műszertechnika-Alföld, Műszertechnika-Tatabánya és a Műszertechnika-Miskolc Kft.-k többségi tulajdonosa a Műszertechnika-Holding Rt., a Műszertechnika-Pécs többségi tulajdonosa a Tamarisk Kft., de ennek viszont többségi tulajdonosa a Műszertechnika-Holding Rt. A Műszertechnika-Holding Rt.-ben tulajdonos a Műszertechnika-Rendszerház Kft. Az ajánlatban nem található semmilyen utalás arra nézve, hogy a fenti társaságok kerültek volna megjelölésre. Nyilatkoztak, hogy az ajánlatban megadott címeken a Műszertechnika Holding Rt. hozzájárulásával a műszertechnika tagvállalatok helyszínén saját tevékenységet végeznek, saját egységeik által, melyek nem részei a kérelmezők által hivatkozott kft.-knek. A feladatok ellátását ajánlattevők által alkalmazásban állók végzik. Kérték a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant elutasítani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor ismertetni köteles, azaz az ajánlatkérők nevét, székhelyét, a kért ellenszolgáltatást, és a vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy ajánlatkérő nem köteles a bontás során az ajánlatok érvénytelenségét megállapítani, hanem az ajánlatok érvényességét az elbírálás teljes időszakában jogosult, sőt köteles is vizsgálni egészen az érdemi döntésének meghozataláig.
Ajánlatkérő tehát nem járt el jogsértő módon, amikor az ajánlatok bontásának időpontjában nem döntött az ajánltok érvényessége, illetőleg érvénytelensége tárgyában. Az ajánlatkérő az eredményhirdetést 1999. június 24-én megtartotta, a Colorspectrum Kft. és társai ajánlatát nem minősítette érvénytelennek, hanem a nyolc változatban benyújtott ajánlatok közül a nyolcadik változatot elfogadta, és azt nyertesként kihirdette.
A Döntőbizottságnak ekkor már megnyílt a lehetősége, hogy ajánlatkérő döntésének jogszerűségét vizsgálja. Döntőbizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy a kérelmezők által sérelmezett ajánlat érvényes volt-e, azaz megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15.1. pontjában két alternatíva készítésére kötelezte ajánlattevőket annak függvényében, hogy jótállási időn túli, avagy anélküli karbantartási szolgáltatással ajánlja a másoló- és sokszorosítógépeket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata teljes egészében megfelelt a 15.1. pontban támasztott követelményeknek. A nyertes ajánlattevő a nyertes ajánlatában, de a többi másik hét változatban is a hivatkozott pontban előírt két alternatívának megfelelő ajánlatot tett azzal, hogy az ajánlatra vonatkozó árakat fenntartva az ajánlati dokumentáció 4.2. pont, illetve 4.3 pontjában meghatározottaknak megfelelően megadta egyrészt az alapárat, másrészt TÜSZ rövidítéssel a teljes körű karbantartási és üzemeltetési szolgáltatási költséget is, valamint a 3 éves bontásnak és összesítésnek megfelelő üzemeltetési szolgáltatási költségeket a dokumentáció 2. számú melléklet 4-es ártáblázata szerint. A nyolc változatban elkészített mindkét alternatíva tartalmazta mind a 11 kategória árajánlatát azzal a megjegyzéssel, hogy a teljes körű karbantartási és üzemeltetési szolgáltatási költségeket is tartalmazó árajánlat megegyezik az alapárral.
A bontási jegyzőkönyvben a kérelmezők kérésének megfelelően megjegyzésként rögzítésre került, hogy a nyertes ajánlatból hiányzik az időszakos karbantartási díjakat és a kiszállási díjakat elemző adathalmaz. A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem kért ilyen kimutatást, amelyet a kérelmező ugyan csatolt az ajánlatához, és a nyertes felé hiányként vetett fel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ebben a vonatkozásban megalapozatlan.
A Döntőbizottság azt is vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő eleget tett-e az ajánlati dokumentáció 9.2 pontjában előírt annak a követelménynek, miszerint az ajánlatot és a kitöltött mellékleteinek minden oldalát az aláíró személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk. Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által vitatott 2. sz. melléklet ártáblázat 165–168. oldalig valamennyi közös ajánlattevő által aláírásra került. Döntőbizottság megállapította, hogy a 8. sz. változatban is az ajánlat részét képező 382. oldalon az eredeti ajánlatot a közös ajánlattevők mindegyike cégszerűen kézjegyével látta el. A jogorvoslati kérelem e vonatkozásban is megalapozatlan.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevők a közbeszerzési eljárásban elkövettek-e hamis adatszolgáltatást.
A tárgyaláson tett nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság a hamis adatszolgáltatás elkövetését nem állapította meg. A kérelmezők a hamis adatszolgáltatás elkövetését egyrészt abban látták megvalósulni, hogy a nyertes ajánlattevők ajánlatában a megajánlott üzemeltetési költség alacsonyabb a korábbi időszakban tett ajánlatokban leírtaknál, illetve alacsonyabb a nemzetközi gyakorlatban szokásos 1 db A4-es lapra vetített üzemeltetési költségnél, másrészt az Országos Kereskedői és Szervizjegyzékben saját egységként jelöltek olyan szervizhelyeket, melyek nincsenek a tulajdonukban.
A piacgazdaságban az ár megadásával hamis adatszolgáltatást elkövetni nem lehet, mert az árak alakulását elsősorban a piacon uralkodó kereslet és kínálati viszonyok befolyásolják. Ennek függvényében lehet az ár reális, alacsony, vagy magas, de semmiképpen sem hamis. Ez következik a Kbt. 57. § (2) bekezdésében megfogalmazottakból is, hiszen, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlatkérőnek magyarázatot kell kérnie.
Az ajánlati dokumentáció 3.7 pontja előírta az ajánlattevőknek, hogy a 6. sz. melléklet szerint megyénként meg kell adni az Országos Kereskedői és Szervizjegyzéket elkülönítetten, megadva a saját tulajdonú egységeket és a szerződéses partnereket.
A nyertes ajánlattevők a sajátnak minősített egységeit az alábbiak szerint jelölték meg:
Műszertechnika-Pécs Kft., székhely: 7624 Pécs, Angster u. 9/A, Műszertechnika-Kecskemét Kft., székhely: 6001 Kecskemét, Arany J. u. 1., Műszertechnika-Békéscsaba Kft., székhely: 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 19., Műszertechnika-Miskolc Kft., székhely: 3530 Miskolc, Bajcsy-Zs u. 15., Műszertechnika-Szeged Kft., székhely: 6720 Szeged, Somogyi u. 11., Műszertechnika-Székesfehérvár Kft., székhely: 8000 Székesfehérvár, Prohászka út 22., Műszertechnika-Debrecen Kft., székhely: 4026 Debrecen, Bethlen u. 36–38., Műszertechnika-Eger Kft., székhely: 3330 Eger, Kossuth L. u. 19., Műszertechnika-Szolnok Kft., székhely: 5000 Szolnok, Zrínyi u. 2., Műszertechnika-Tatabánya Kft., székhely: 2800 Tatabánya, Vadász u. 68., Műszertechnika-Nyíregyháza Kft., székhely: 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 43., Műszertechnika-Szombathely Kft., székhely: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 11., Műszertechnika-Veszprém Kft., székhely: 8200 Veszprém, Óváros tér 1., Műszertechnika-Zalaegerszeg Kft., székhely: 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi út 10.
Kérelmezők által becsatolt cégkivonatokban az alábbiak találhatók: Műszertechnika-Alföld Kft., székhely: 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 19., fióktelepek: 6725 Szeged, Moszkvai krt.1., 6720 Szeged, Somogyi u. 11., 6000 Kecskemét, Arany J. u. 1.
Műszertechnika-Tatabánya Kft., székhely: 2800 Tatabánya, Golub u. 17., fióktelep: 2800 Tatabánya, Vadász út 66–68., Műszertechnika-Pécs Kft., székhely: 7624 Pécs, Asztalos J. u. 9/A, Műszertechnika-Veszprém Kft., székhely: 8200 Veszprém, Óváros tér 1., Műszertechnika-Debrecen Kft., székhely: 4027 Debrecen, Bethlen u. 36–38., Műszertechnika-Miskolc Kft., székhely: 3530 Miskolc, Vörösmarty u. 35.
A cégkivonatokból kétségkívül megállapítható, hogy a cégek nem a nyertes ajánlattevők, hanem a Műszertechnika-Holding Rt. tulajdonát képezik. A nyertes ajánlattevők azonban bizonyították, hogy egyrészről a Műszertechnika-Holding Rt.-nek tulajdonosa a közös nyertes ajánlattevők közül a Műszertechnika-Rendszerház Kft., másrészről a tulajdonos Műszertechnika-Holding Rt. feltétlen hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Műszertechnika-Irodatechnika Kft. és a Műszertechnika-Rendszerház Kft. a tulajdonát képező vidéki Kft-k helyszínén tevékenységet végezzen.
Ez a jogi helyzet nem azonos sem a saját tulajdona, sem a szerződéses jogi konstrukció alapján történő munkavégzéssel. Ezért a nyertes ajánlattevők a 6. sz. mellékletet következetesen úgy töltötték ki, hogy a saját tulajdonukban álló cégeknél pl.: Műszertechnika-Irodatechnika Kft., 1107 Budapest, Venyige u. 3. "ajánlattevő saját" megjelölést, a nem saját tulajdonú partnereknél pl.: Euro-Profil Szerviz Kft., Győr, Arany J. u. 15. "szerződött" megjelölést, az egyik kategóriába sem sorolható, de a saját tulajdonukkal azonos jogosítványt biztosító partnereknél pl.: Műszertechnika-Békéscsaba, 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 19. "saját" megjelölést alkalmaztak. Ily módon a nyertes ajánlattevők részéről félrevezetésre irányuló szándék az adatlap kitöltése során nem állt fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 6. sz. melléklet kitöltését a tényleges helyzetnek megfelelően végezték a nyertes ajánlattevők, ezért nem követtek el hamis adatszolgáltatást.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjában és attól számított 3 napon belül annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mint megalapozatlant – elutasítja. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. július 13.
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
