KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7793)

1024 Budapest, Margit krt. 85. Telefon: 156-1337 Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.184/15/1997.
Tárgy: Keviép Kft. kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Keviép Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., a továbbiakban: kérelmező) által az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C, továbbiakban: ajánlatkérő) - nevében és képviseletében eljáró Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. jogi képviselő dr. Gárdonyi Ida jogtanácsos (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) Dunakanyar bal part regionális vízműrendszer-fejlesztés tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.), Kbt. 26. § (2) és 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 750 000 Ft, azaz hétszázötvenezer forint bírságot szab ki, míg egyebekben a kérelmet elutasítja.
Az ajánlatkérő köteles a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. bankszámlájára befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntöbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme a kérelmezett védekezése és egyéb érdekelt írásbeli érdemi észrevétele, valamint a tárgyaláson tett nyilatkozatok és a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő részvételi felhívást jelentetett meg előminősítési eljárásra a Közbeszerzési Értesítő 1996. november 8-i 44. számában. A beadott nyolc jelentkezésből az ajánlatkérő hatot talált alkalmasnak, így kiválasztásra került DÉLVIÉP Kft., ALTERRA Kft., Hajdú és Társai Kft., KEVIÉP Kft., PVCS Kft. és FŐBER Kft.
A részvételi felhívásban ajánlatkérő a 9. a) pontban meghatározta a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására csatolandó iratok között első helyen a mérlegadatokat az előző három évre vonatkozóan. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálási szempontját is megadta: az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja volt ez. Az elbírálás során alkalmazott szempontok fontossági sorrendje a következő volt:
- jól leinformálható referenciamunkák,
- megfelelő, a feladat megoldásához alkalmas géppark, eszközök,
- jó referenciával rendelkező alvállalkozók,
- kiegyensúlyozott gazdálkodás,
- biztosítási garanciák.
Ezen szempontok az alkalmasság elbírálásának szempontjai voltak.
A kiválasztott ajánlattevőknek az ajánlatkérő közvetlenül írásban megküldte az ajánlati felhívás dokumentációját, melynek 2.2 pontja a kiegészítő feltételek között előírta, hogy a dokumentáció és a részvételi felhívás együttesen érvényesek. Eltérés esetén a dokumentációban levő adatok és feltételek az irányadóak. A 3.4. pont írta elő az ajánlattevők által kötelezően csatolandó okmányok körét, melyek között nem került megnevezésre a mérlegadatok közlésére vonatkozó kötelezettség.
A 12. pont rögzítette az ajánlatok értékelési szempontjait, részben eltérően a részvételi felhívástól az alábbiak szerint:
- A vállalkozó cég megbízhatósága, referenciája, gazdasági megfelelősége.
- Megvalósítási költség.
- Bankreferenciák.
- Határidőnél rövidebb átfutási idő vállalása.
- Magasabb kötbérfizetési kötelezettség vállalása.
- Hosszabb szavatossági időtartam vállalása.
Augusztus 4-én értesítette ajánlatkérő kérelmezőt, hogy az ALTERRA Kft. lett az eljárás nyertese. Ezt követően ajánlatkérő és az eljárás nyertese között 1997. augusztus 18-án a szerződés létrejött. Törvényes határidőn belül a kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és g) pontja szerinti döntést, azaz ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és az ajánlatkérő igazgatási és ügyvédi költség megfizetésére kötelezését. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte. Indokaként előadta, hogy azért tartja jogsértőnek a döntést, mert a második fontossági sorrendet képviselő megvalósítási költségszempontot figyelmen kívül hagyva az ajánlatkérő a 42 000 000 Ft-tal magasabb megvalósítási költségű ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Továbbá álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdését, mivel nem tette közzé azt, hogy az egyes értékelési szempontok milyen súlyt képviselnek százalékarányosan.
Kérelmezett védekezésében kérte, hogy a benyújtott jogorvoslati kérelmét annak megalapozatlansága miatt a Döntőbizottság utasítsa el, és kötelezze kérelmezőt az eljárási díj és költségek viselésére. Álláspontja szerint nem sértette meg a kérelmező által hivatkozott Kbt. 26. § (2) bekezdését és 34. § (3) bekezdését. Az ajánlati felhívásban közölt elbírálási szempontok és a szerződési feltételeket tartalmazó dokumentáció alapján történt az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, mely során a szempontok fontossági sorrendje is szerepet játszott a döntés meghozatalában, továbbá a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az értékelési szempontok sorrendjén kívül a "százalékos súlyarányait" is közzé kellett volna tennie. A tárgyaláson védekezésüket kiegészítette azzal, hogy az 1996. évi mérleget nem találta az értékelés során kérelmező ajánlatában. Mindennek ellenére nem került kizárásra a kérelmező ajánlata. Álláspontja az, hogy a pénzügyi információk felfrissítése körében kellett volna csatolni a mérlegadatokat is. Miután a többi ajánlattevő ezt megtette, ez véleménye szerint szükséges volt. Előadta, hogy a gazdasági megfelelőségnél az 1996-os mérlegadat hiánya okozta a bizonytalanságot, és erre tekintettel a bírálóbizottságnak egyöntetű véleménye az volt, hogy a gazdasági megvalósíthatóság kérdőjelezhető meg a kérelmező esetében. Más tartozásra utaló adat, vagy más negatívum nem volt, csupán a mérleg becsatolásának hiánya volt az, ami döntött. Előadta, hogy a nyertes pályázó részéről csatolásra került a mérlegadat, így az ebből a szempontból előnyben volt, kedvezőbb értékelés alá esett. A kérelmező ajánlata értékelésre került, minden egyes szempont alapján megvizsgálta, hogy megfelel-e ajánlatkérő részére. Vitatta, hogy kérelmező ajánlata megfelelt volna a dokumentációban rögzítetteknek, mivel álláspontja szerint az inflációs ráta, a földmunkák megadott ára, a garancia, a banki költségek és a minőségbiztosítás nem megfelelően szerepelt kérelmező ajánlatához mellékelt szerződéstervezetben. Álláspontja a
z, hogy a Kbt. 56. § ( 1 ) bekezdésére figyelemmel helyesen járt el, amikor az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki, mivel nem az volt a kiírási feltétel, hogy a legalacsonyabb árú ajánlatot kellett volna első helyen értékelnie.
Az egyéb érdekeltek közül Hajdú és Társai Kft. a kérelemmel egyetértett, míg DÉLVIÉP Kft., FŐBER Kft. és PVCS Kft. érdemi észrevételt nem tett. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelem az alábbiak szerint döntő részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azon kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a részvételi felhívás és a dokumentáció alapján kötelező volt-e az ajánlattevők részére az előző három évre vonatkozó mérleg csatolása az ajánlattételi szakaszban. A dokumentáció 3.4. pont szabályozta azt, hogy milyen iratok csatolását kéri az ajánlatkérő. Ezek között nem került felsorolásra a mérlegadatok csatolási kötelezettsége. A dokumentáció az 5. oldalán 2.2. kiegészítő feltételek között található azon kitétel, mely szerint eltérés esetén a dokumentációban lévő adatok és feltételek az irányadóak. Erre tekintettel megállapítható, hogy nem volt kötelező a mérlegadatok vagy a mérleg csatolása. Az ajánlatkérő az alkalmasságvizsgálat körében csak olyan okiratok meglétét vizsgálhatja, melyet a részvételi felhívásban vagy a dokumentációban előírt. Mivel a dokumentáció a részvételi felhívás után az alkalmasnak minősített jelentkezők által csatolandó alkalmasságot igazoló iratok között már nem sorolta fel az előző háromévi mérleget vagy mérlegadatot és a 2.2. pont az ajánlati felhívás és a dokumentáció szövegének eltérése esetére a dokumentáció előírásait tekintette irányadónak, így nem volt köteles kérelmező ezen adat újbóli csatolására. Az a körülmény, hogy más pályázó beadta az anyagához az előző 3 évre vonatkozó mérlegadatot, nem alapozza meg azt, hogy a dokumentációba beleértelmezendő az az előírás is, hogy minden pályázónak a mérlegadatokat ismételten csatolnia kellett volna. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció szövegének összevetése során a Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentáció 2.2. pontja alapján a részvételi felhívás és a dokumentáció együttesen voltak érvényesek, de eltérés esetén a dokumentáció feltételei az irányadóak. A részvételi felhívás és a dokumentáció az alkalmasság körében csatolandó iratokat rendező pontjai eltértek egymástól. A részvételi felhívás szerint kérelmező csatolta az előző három évre vonatkozó mérlegadatát. A dokumentáció 3.4. pontja viszont nem írta elő ezen iratok csatolási kötelezettségé
t. Amennyiben ajánlatkérőnek ez szándékában állt volna, úgy a dokumentáció 3.4. pontja 12 tételből álló felsorolásában nevesítette volna ilyen irányú igényét. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon védekezését, hogy a: "(tekintettel az előminősítésre, a banki, pénzügyi információk frissítése szükséges)" szövegbe beleértelmezendő lenne a mérleg becsatolásra vonatkozó kötelezettség, amikor ezt már az előminősítés során megtették az alkalmasnak minősített jelentkezők. Ebben a vonatkozásban nincs annak sem jelentősége, hogy az előminősítés és az ajánlatra felhívás között viszonylag hosszabb idő telt el.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a kérelmező ajánlata megfelelte az ajánlatkérő egyéb elbírálási előírásainak. Ennek során megállapítást nyert, hogy a kérelmező igazolta megbízhatóságát, referenciáját és gazdasági megfelelőségét, az ár tekintetében "A' változatú ajánlata 297 192 M Ft, míg "B" változatú ajánlata esetén 286 287 M Ft volt, míg nyertes ajánlattevő 349 766 M Ft összegű árat jelölt meg. A banki referencia tekintetében mindkét ajánlattevő, tehát mind a nyertes, mind a kérelmező azonos megítélés alá esett. Ugyancsak a vállalási határidő, a kötbér és a szavatosság vonatkozásában is azonos feltételeket vállalt a kérelmező, mind pedig a nyertes ajánlattevő, így végül is elsősorban a két első helyen megjelölt elbírálási szempont volt a döntő. Ezek vizsgálatánál viszont helytelenül jutott ajánlatkérő azon következtetésre, hogy az 1996. évre vonatkozó mérlegadat hiánya bizonytalanságot jelent a kérelmező gazdasági megfelelősége kérdésében, ennek csatolása ugyanis nem volt előírt feltétel a dokumentációban.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A Kbt. 59. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést. Fenti rendelkezéseket ajánlatkérő megsértette, mivel olyan okirat hiánya miatt ítélte meg kedvezőtlenül kérelmező ajánlatát, amelynek csatolását nem írta elő kifejezetten és félreérthetetlenül.
Ugyanakkor a Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kérelemnek azon részét, amely a Kbt. 34. § (3) bekezdése alapján az értékelési szempontok százalékos súlyarányának közzététele hiányát kifogásolta. A hivatkozott rendelkezés ugyanis ilyen kötelezettséget nem írt elő az ajánlatkérő részére. Ugyancsak nem találta megalapozottnak ajánlatkérő azon védekezését, miszerint az ajánlattevő ajánlata nem felelt meg a dokumentációban rögzítetteknek, mivel álláspontja szerint az inflációs ráta, a földmunkák megadott ára, a garancia, banki költségek és a minőségbiztosítás nem megfelelően került rögzítésre, míg a kérelmező esetében három földmunkára vonatkozó tételnél ajánlatkérő kiemelte, hogy irreálisan alacsony az ár, ugyanakkor a nyertes ajánlattevő ajánlata is tartalmaz hasonlóan irreálisan alacsony árakat, a nyertes esetében viszont összességében értékelték az ajánlatot, de egyik esetben sem kért magyarázatot az árra. Fentiek alapján megállapítható, hogy nem volt egyforma mértékkel mérve mindkét ajánlat.
Mindezekre figyelemmel az ajánlatkérő felsorolt jogsértő magatartásával nem biztosította a Kbt.-ben írt elbírálási elvek érvényesülését, így a Döntőbizottság a fent hivatkozott rendelkezések értelmében járt el és a rendelkező részben foglaltak szerint állapította meg a jogsértés megtörténtét. Figyelemmel arra, hogy a szerződéskötés már megtörtént, így a Döntőbizottság a döntést megsemmisíteni nem tudta, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabását tartotta indokoltnak, melynek mértéke az elkövetett jogsértés súlyával arányban áll.
Ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a Döntőbizottság, mivel az eljárás kezdeményezésétől számított 3 napon belül nem állt rendelkezésére olyan adat, amelyből megállapítható lett volna a jogsértés megtörténte.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező kérelme döntő részben megalapozott volt, így a jogorvoslati kérelemnek megfelelően döntött a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára figyelemmel az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről, míg az ügyvédi díj vonatkozásában nem kötelezte ajánlatkérőt a költségek megtérítésére a részleges elutasításra figyelemmel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. szeptember 30.
Dr. Cziffra Csaba s. k. közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k. közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k. közbeszerzési biztos