KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7889)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337 Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.220/4/1997.
Tárgy: A MOBIL GPS Hungary Kft. és a KVARC INVEST Védelmi Club Egyesület kérelme Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma "Gépjárműveket azonosító és felismerő rendszer kiválasztása és befogadása versenyfelhívás elleni kérelme.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Mobil GPS Hungary Kft. Rt. ( 1155 Budapest, Vasutasház u. 2.) és KVARC INVEST Védelmi Club Egyesület (1085 Budapest, József krt. 31B) jogi képviselő dr. Hidas Gábor ügyvéd (1055 Budapest, Balatoni u. 16.) kérelme Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma (1903 Budapest, Pf. 314) ajánlatkérő (továbbiakban: ajánlatkérő) az "eltulajdonított gépjárműveket felismerő rendszer kiválasztása és befogadása" tárgyú versenyfelhívással kapcsolatban, érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja. A felmerült költséget a kérelmezők viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő pályázati felhívást jelentetett meg a Zsaru Magazin 1997/15. számában a rendelkező részben megjelölt tárgyban. A pályázati felhívásban az ajánlatkérő II/9. pontban megjelölte azt, hogy a telepítés és működtetés kiadásai a rendvédelmi szervezetek, azaz az ajánlatkérő költségvetését nem terhelhetik. Ugyanakkor a III/5. pontban meghatározta azt, hogy a nyertes pályázók és a rendvédelmi szervezetek az eredményhirdetést követő 30 napon belül együttműködési szerződést kötnek. Ajánlatkérő 1997. szeptember 5. napján írásban értesítette a két kérelmezőt, hogy mindkét pályázatot elutasította. Ezt követően ajánlattevők 1997. október 22-én
iktatott kérelmükben jogorvoslati kérelmet juttattak
el a Döntőbizottsághoz, melyben kérték, állapítsa meg a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő jelen esetben olyan tevékenységet folytat, hogy pályázók közül kiemel egy vagy több vállalkozást és biztosítja azoknak azt, hogy harmadik személyeknek ellenszolgáltatásért szolgáltassanak, vagyis ebbe a helyzetbe másokkal szembe csak őket hozza, és a fogyasztókat a többi pályázótól szubjektív módon elhatárolja, a szolgáltatókat megfosztja az eddigi piacuktól és vevőiket más vállalkozókhoz tereli. Kérelmezők álláspontja az volt, hogy a pályázók azáltal nyújtanak szolgáltatást az ajánlatkérőnek, hogy elősegítik a rendőrség és szervei bűnmegelőzését és felderítését, és ezáltal csökkentik a szükséges költségvetési ráfordításokat, ami kimutatható jelentős vagyoni előny, továbbá lehetőséget biztosítanak arra, hogy például a rendőrség is használja a rendszert. Álláspontjuk szerint a pályázat közbeszerzés, így azzal kapcsolatban a közbeszerzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Jogsértésként kérték megállapítani az alábbiakat: a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.), a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint hirdetményt először a Közbeszerzési Értesítőben kellett volna megjelentetni, majd ezt követően lehetett volna más belföldi lapban megjelentetni, ezzel szemben a Közbeszerzési Értesítőben meg sem jelent, ajánlati felhívás csak a Zsaru Magazinban jelent meg. Ugyanakkor a közbeszerzési törvény 26. §-a szerint az ajánlatkérőnek meg kellett volna határoznia az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálási szempontjait, ami meghatározott feltételhez lett volna kötve. Ezek a feltételek azonban hiányoztak az ajánlatkérő pályázatából. Álláspontjuk szerint a közbeszerzési törvény 40. § (1) bekezdésében foglaltakat is megsértette az ajánlatkérő, mivel a felhívásban közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást, különös tekintettel a műszaki és minőségi követelményekre nem tette közzé, holott a törvény hivatkozott szakasza alapján ez kötelező. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az ajánlattétel lejá
rtának időpontjaként 1997. május 30. napját határozta meg. A pályázat rendelkezése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a benyújtási határidőtől számított 90 napon belül bírálja el. A közbeszerzési törvény 55. § ( 1 ) bekezdése pedig előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felbontástól számított 30 napon belül kell elbírálni. Az ajánlatok felbontása napján pedig a hivatkozott törvény 51. § (1) bekezdése szerint megállapítja, hogy a határidő lejártának napját kell érteni, tehát az ajánlatkérő köteles lett volna az ajánlatokat legkésőbb 1997. május 30. napját követő 30 napon belül elbírálni. Az írásban szereplő feltételek álláspontjuk szerint törvénysértők. A Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja előírja, hogy az eljárást eredménytelennek kellett volna tekinteni, mivel véleményük szerint az elbírálás nem történt meg határidőben. Jogellenes álláspontjuk szerint a pályázat azon kikötése, miszerint a kiíró fenntartja magának a jogot, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. A Kbt. álláspontjuk szerint a kiírónak erre nem ad lehetőséget. Ajánlatkérő álláspontjuk szerint a Kbt. 67. § rendelkezését is megsértette, mivel az eredményt nyilvánosan kell kihirdetni, melyre az ajánlattevőket meg kell hívni. Az eredményről való írásbeli tájékoztatásra nincs lehetőség véleményük szerint. A Kbt. 63. §-át is megsértette az ajánlatkérő, mivel az eljárás eredményének a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele sem történt meg. Előadták kérelmükben, hogy a jogsértésről az 1997. szeptember 10. napján megtartott eredményhirdetésből szereztek tudomást. Álláspontjuk szerint erre tekintettel 60 napos törvényes határidőn belül került benyújtásra az eljárás megindítására irányuló kérelmük. A Döntőbizottság az ügyben a kérelmező képviselőjét hiánypótlásra szólította fel, mely hiánypótlásnak eleget téve kérelmezők megerősítették 1997. október 30-án kelt beadványukban azt, hogy a jogsértő esemény tudomásra jutása időpontja 1997. szeptember 10. napja volt. Álláspontjuk az volt, hogy ehhez képest a 60 nap
os törvényes határidőn belül került benyújtásra az eljárás megindítására irányuló kérelem.
A Döntőbizottságnak az ügyben az alábbi kérdéseket kellett megvizsgálni. Elsődlegesen azt, hogy az ügyben a Döntőbizottság hatáskörrel rendelkezik-e.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint: "A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása".
Míg a (2) bekezdés kimondja: "A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása".
A Döntőbizottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény rendelkezése is irányadó, e törvény 7. §-a szerint közigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, s erről az ügyfelet értesíti. Jelen ügyben megállapítható az, hogy a Kbt. 7. § (1) bekezdése szerint: "e törvény alkalmazásában árubeszerzés, az a visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, amely a forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonának vagy pedig használatra, hasznosításra vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul". Második bekezdés megállapítja, hogy: "árubeszerzésnek minősül a dologgal együtt járó szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog értékét". A hivatkozott rendelkezések helyes értelmezése, tehát feltétlenül visszterhességet követel meg a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén. A pályázati felhívás hivatkozott II/9. pontja kifejezetten azt írta elő, hogy az ajánlatkérő költségvetéséből nem kíván semmilyen juttatást az igénybe vett rendszerre fordítani. Ugyanakkor a 3/5. pont együttműködési szerződés kötését írja elő a pályázati felhívás nyerteseivel. A visszterhesség, mint alapvető követelmény hiánya kizárja a Kbt. 76. §-a alapján történő Döntőbizottsági eljárást.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tárgyi beszerzés, nem közbeszerzés, így nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ugyanakkor az iratokból az is megállapítható, hogy a tárgyi ügyben jogorvoslati eljárás nem kezdeményezhető hatáskör megléte esetén sem, mivel kérelmezők a Kbt. 79. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos jogvesztő határidő letelte után nyújtották be kérelmüket, e határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az ügy elbírálása nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A költségekre vonatkozó rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontját vette alapul, mivel jogsértő személyt nem állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. november 3.
Dr. Cziffra Csaba s. k. közbeszerzési biztos
Dr. Monory Bulcs s. k. közbeszerzési biztos
Divinyi József s. k. közbeszerzési biztos
A határozat nem jogerős, azt a bíróság előtt támadták.