KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7937)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax:l55-5082
Ikt.sz.: D.160/9/1997.
Tárgy: Rotox Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Rotox Kártevőmentesítő Kft. (1115 Budapest, Bogyó u. 3. II. em. 1., képviseli: dr. Tasnádi Sándor ügyvéd, 1114 Budapest, Bocskai út 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11., képviseli: dr. Kiss L. Attila ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) a főváros vegyszeres patkánymentesítési közbeszerzési eljárása ellen indított, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1997. évi 17. számában nyílt eljárásra vonatkozó felhívást tett közzé a főváros területén a patkánymentes állapot fenntartására.
A felhívásra kettő darab ajánlat érkezett: kérelmező, illetve a Bábolna Környezetbiológiai Kft., 1107 Budapest, Szállás u. 6. ajánlata. A felbontáskor ajánlatkérő megállapította, hogy kérelmező a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 46. § szerinti igazolásokat egyáltalán, míg a Bábolna BIO Kft. az illetékhivatali igazolást nem csatolta. Ezek pótlására határidő tűzésével utólagos lehetőséget biztosított. Az értékelésre, a döntés előkészítésére öttagú bizottságot állított fel ajánlatkérő. A bizottság tagjai az ÁNTSZ, a Szent László Kórház, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, illetve Közbeszerzési Ügyosztály képviselőiből állt össze. A bizottság az értékelés során megállapította, hogy kérelmező és a Bábolna BIO Kft. ajánlata is a fentiekben említett igazolások hiányán túl további - az ajánlat tartalmára vonatkozó - hiányosságokat is tartalmaz. Jogszabályi felhatalmazás ellenére ezen tartalmi elemek kiegészítésére is felhívták mindkét ajánlattevőt. Ezt követően a tartalmilag kiegészített ajánlatokat értékelték. A bizottság az első értékelési szempont szerint egyöntetűen a Bábolna BIO Kft. ajánlatát tekintette kedvezőbbnek, míg a második értékelési szempont vonatkozásában kérelmező ajánlatát, a harmadik értékelési szempont tekintetében kedvezőbb megítélést kapott a Bábolna BIO Kft., míg a negyedik értékelési szempont tekintetében kérelmező ajánlata. Az értékelést követően ajánlatkérő a Bábolna BIO Kft. ajánlatát fogadta el nyertesnek. Az eredményhirdetést követően kérelmező a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben sérelmezte az eljárást lezáró döntést. Állítása szerint ajánlata összességében kedvezőbbnek tekintendő, mivel annak ajánlati ára 107 M Ft-tal kedvezőbb, mint a Bábolna BIO Kft.-é. Az egyéb elbírálási szempontok vonatkozásában ugyanakkor a két ajánlatot azonos értékűnek kell tekinteni. Erre hivatkozva kérte - a megkötött szerződésre tekintettel - ajánlatkérő jogsértésének megállapítását és a költségeinek megté
rítését.
Az ajánlatkérő írásos nyilatkozatában, illetve az ügyben tartott első és második tárgyaláson a kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság címén. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati árat leszámítva kérelmező ajánlatát a többi értékelési szempont tekintetében nem lehet előnyösebbnek tekinteni a Bábolna BIO Kft. ajánlatánál. A kedvezőtlen feltételek tekintetében hivatkozott arra, hogy kérelmezőnek nincs telephelye a fővárosban, nem rendelkezik megítélése szerint megfelelő gépjárműparkkal, nem igazolta megfelelően, hogy rendelkezik az előírt minőségbiztosítási rendszerrel, nem garantálta, hogy a 0,15%-os populációgyérítési kötelezettséget vállalja, pontatlan a kérelmező ajánlatához mellékelt patkányveszélyeztetett objektumok listája, nem rendelkezik - ellentétben a Bábolna BIO Kft.-vel, amely az 1970-es évektől végzi Budapesten a patkánymentesítést - megfelelő helyismerettel. Kérelmező nem tudott Budapesthez hasonló nagyságú referenciamunkát felmutatni, nem rendelkezik saját hatásvizsgáló biológiai laboratóriummal. Kérelmező nem ismertette az ajánlott szolgáltatás technológiai folyamatának leírását, illetőleg az irtószerek jellemzőit. Az irtószer gyártása kérelmező esetében nem az MSZ EN ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerével történt. Állítása szerint ezen feltételek hiánya összességében kedvezőtlenebbé tették kérelmező ajánlatát annak ellenére, hogy az árajánlat vonatkozásában kérelmező ajánlata jobb volt. Az ár azonban csak egy, a sorban utolsó helyen meghatározott értékelési szempont volt.
A Bábolna BIO Kft. a kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatok értékelése megfelelően történt. Az értékelési szempontok közül az utolsó helyen található vállalási ár önmagában nem bírhat meghatározó szereppel, az ajánlatkérő számára ennél lényegesen fontosabb szempont volt a döntés meghozatalakor a jobb referencia, megbízható saját kapacitással bíró, megfelelő helyismerettel és tapasztalattal rendelkező, a szolgáltatás végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket jobban kielégítő ajánlat elfogadása.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgyával és az ajánlattevővel kapcsolatos elvárásait az ajánlati felhívásban és a dokumentációban részletesen meghatározta. Az ajánlati felhívás 11. pontja szerint a műszaki alkalmasság igazolása a következők szerint történhet:
- az előző három év referenciái - költsége, információt nyújtó személy neve, azoknak a szakembereknek, egységeknek megnevezése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe,
- műszaki alkalmasság bemutatása az ajánlattételi dokumentációban felsoroltak szerint,
- ismertetni kell az ajánlattevő cég szervezeti felépítését, a felelős állású vezető személy, a minőségbiztosításért felelős személy szakmai önéletrajzát,
- felelősségbiztosítás dokumentálását vagy az erről szóló nyilatkozatokat.
Az ajánlati dokumentáció II. 12., valamint II. 13. pontjában előírta, hogy ajánlatot olyan ajánlattevő nyújthat be, amely a kártevőirtást fő tevékenységként legalább három éve végzi, gázmesterek irányításával, legalább öt fő érvényes egészségügyi gázmesteri oklevéllel rendelkező fővállalkozó szakembert foglalkoztat, rendelkezik az illetékes ÁNTSZ által engedélyezett telephellyel, a főváros közigazgatási határán belül lévő telephely előnyben részesítése mellett, rendelkezik irtószer tárolására alkalmas kellő alapterületű raktárral, rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges alkalmas, megfelelő számú gépjárművel, rendelkezik MSZ EN ISO 9004 szabványsorozat által meghatározott minőségbiztosítási rendszerrel, vagy ezen rendszerük kidolgozás alatt áll. Az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz csatolniuk kellett azon objektumok meghatározását (kerületenkénti bontásban), amelyeket kiemelten veszélyeztetettnek tart az ajánlatkérő. A dokumentáció 12.3. pontjában a megfelelőség és az alkalmasság körében jelezte ajánlatkérő, hogy előnyt élveznek azok az ajánlattevők, amelyek rendelkeznek budapesti helyismerettel, a nagyvárosi rágcsálók irtása területén hazai, illetve külföldi referencia esetén előnyt élveznek, olyan saját biológiai hatásvizsgáló laboratóriummal rendelkeznek, amelyben a munkavégzés során esetlegesen fellépő rezisztenciavizsgálatokat szakszerűen el lehet végezni. A patkánymentesítés során alkalmazásra kerülő irtószerrel kapcsolatosan előírta, hogy a szolgáltatás során csak olyan készítmény használható fel, amelynek gyártása az MSZ EN 9001 szabványsorozat minőségi rendszerével történik, és amely a belföldi forgalomba hozatalhoz, illetve felhasználáshoz szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik. Az ajánlatban le kellett írni az alkalmazásra kerülő irtószer hatásmechanizmusát, továbbá az ajánlott szolgáltatás technológiai folyamatának bemutatását is. Az ajánlattevőnek a munkavégzés hatékonysága tekintetében garanciát kellett vállalnia arra, hogy a patkányfertőzöttség mértéke az objektumok számához viszonyítva
nem haladja meg a 0,15%-ot.
Az ajánlatkérő meghatározta a felhívásában az elbírálási szempontokat és azok fontossági sorrendjét is, ezek a következők: a) minőségbiztosítás és az ezzel kapcsolatos referenciák; b) felelősségvállalási biztosíték; c) környezetbarát szolgáltatás; d) vállalási ár. Ezekhez az értékelési szempontokhoz hozzárendelten meghatározta azt is, hogy az egyes szempontok körében milyen ajánlatkérői elvárásokat értékel. Az a) és a c) pontokban rögzítettek tekintetében az ajánlati felhívás 1 l. pontjában és az ajánlati dokumentáció II. 12., valamint II. 13. pontjában megállapított feltételrendszernek való megfelelőséget, illetve az azon felül ajánlott további, a szolgáltatás megfelelőségének az ajánlatkérő számára nagyobb biztosítékot nyújtó személyi, tárgyi és technológiai paramétereket értékeli. A b) pontnál a dokumentációban meghatározottak teljesítésének biztosítékául szolgáló felelősségbiztosítás mértékét, kondícióit, valamint az ajánlattevő által emellett ajánlott további biztosítékokat értékeli. A d) pontnál a vállalkozási díj mértéke mellett értékelésre kerül a díj módosítása tekintetében ajánlott előnyösebb feltételrendszer is.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. E rendelkezésből - továbbá a Kbt. más rendelkezéséből (40. §) - következik, hogy az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit, elvárásait, illetve az, hogy az értékelés során az ajánlatkérő csak az ott meghatározott követelményekhez viszonyíthatja az ajánlatokat. Ezekhez viszonyítottan mérlegelheti, hogy melyik felel meg jobban az ajánlatkérői igényeknek. Követelményei fontosságát az értékelési szempontok fontossági sorrendjében fejezi ki, azaz egyértelműen közli az ajánlattevőkkel, hogy mik az igényei, és ezek közül melyiket veszi figyelembe nagyobb súllyal. Abban az esetben, ha csak a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelöli meg az értékelés szempontjaként, a bírálat során nem mérlegeli, hogy egyéb követelményei közül melyik ajánlat értékesebb. Jelen esetben az ajánlatkérő részletesen meghatározta a beszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit, továbbá a több szempontú értékelési módot választva, az értékelés szempontjait fontossági sorrendben. Mindezek alapján téves az a kérelmezői hivatkozás, hogy ajánlata az első három elbírálási szempont tekintetében egyenértékűnek tekinthető - pusztán azért, mert ajánlatkérő ajánlatát az ajánlati felhívásnak megfelelőnek minősítette -, ezért az ajánlatokat kizárólag a negyedik értékelési szempont - az ár - alapján kell eldönteni. Ajánlatkérő az értékelése során helyesen állapította meg, hogy az első és a harmadik értékelési szempont tekintetében a nyertes ajánlata kedvezőbb. Az első értékelési szempont körében figyelembe vette, hogy a nyertes minőségbiztosítási rendszere a tevékenység tekintetében kidolgozás alatt van, az irtószer gyártására vonatkozóan pedig rendelkezik az ISO-minősítéssel. Ezzel szemben kérelmező csak utal arra, hogy az ISOszabvány szerinti iránymutatásna
k megfelelően végzi tevékenységét. Kedvezőbbnek tekinthető a gépkocsiparkja is a nyertesnek még akkor is, ha kérelmező gépkocsiparkja is alkalmas lenne egyébként a tevékenység elvégzésére. Kérelmező ajánlata az általa nyújtandó szolgáltatás tartalmát sem határozta meg kellő részletességgel annak ellenére, hogy a dokumentációban kifejezetten felhívták a figyelmét, hogy az alkalmazott technológiát, munkamódszert be kell mutatni. Ennek hiányában ajánlatkérő számára nem volt meggyőző az ajánlat. Ugyancsak kedvezőbbnek tekinthető a nyertes ajánlat a harmadik elbírálási szempont tekintetében is, annál is inkább, mivel ajánlatkérő a harmadik elbírálási szempont vonatkozásában dokumentációjának 22.2 pontja szerint ugyanazokat az elvárásokat értékelte, mint az első elbírálási szempont tekintetében.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a nyertes ajánlata az első és harmadik, kérelmező ajánlata pedig a második és negyedik értékelési szempontból előnyösebb. A Kbt. 34. §-ában meghatározott azon rendelkezés, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási módszerének választása esetén az ajánlatkérő a szempontok fontossági sorrendjét is köteles meghatározni, nem jelent mást mint azt, hogy a sorban előbbre lévő szempontokat nagyobb súllyal kell figyelembe venni. Miután pedig a nyertes ajánlata az első és a harmadik szempontból volt előnyösebb, összességében előnyösebbnek tekintendő.
Az értékelési szempontokat az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hiszen ő tudja eldönteni igényeinek ismeretében, hogy számára milyen elvárások fontosak. Azt, hogy ajánlatkérő célszerűen, indokoltan határozta-e meg értékelési szempontjait, amikor olyan fontossági sorrendet állapított meg, amelyben az árnak igen csekély szerepe van más, esetleg kisebb jelentőségűnek tűnő értékelési szemponthoz képest, a Döntőbizottság nem vizsgálhatja felül, mivel ezek a gazdálkodás körébe tartozó kérdések. Azt pedig, hogy a beszerzés tárgyával kapcsolatos igényeket a Kbt. által emelt korlátok esélyegyenlőség, versenytisztaság - között maradva határozta-e meg ajánlatkérő, a Döntőbizottság azért nem vizsgálhatta, mert ezek az elvárások az ajánlattevők előtt a felhívás és a dokumentáció átvételét követően ismertté váltak. Ezen igényeket elfogadhatónak tartották maguk részéről, azok esetleges jogszerűtlenségét a dokumentáció átvételétől számított 15 napon belül nem sérelmezték a Döntőbizottságnál.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította, a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező viseli.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. november 5.
Divinyi József s. k. közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k. a Döntőbizottság elnöke
Dr. Bíró László s. k. közbeszerzési biztos