KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7938)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.223/10/1997.
Tárgy: A Kergép-Novum Kft. és a VÁKISZ Rt. jogorvoslati kérelme az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Kergép-Novum Vendéglátóipari Gép- és Berendezésgyártó, Szolgáltató Kft. (1107 Budapest, Monori u. 2-4., a továbbiakban: Kergép Kft.) és a VÁKISZ Általános Építőipari és Szolgáltató Rt. (7624 Pécs, Tábor köz 3., a továbbiakban: VÁKISZ Rt. jogi képviselő: dr. Teszler Sándor ügyvéd, 7621 Pécs, Szent István tér 1. I/5.) kérelmére, amelyet az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság (Budapest V, Steindl I. u. 8., a továbbiakban: ajánlatkérő, jogi képviselő: dr. Németh Kálmán ügyvéd, Ügyvédi Iroda, 2092 Budakeszi, József A. u. 54.) Pécs Papnövelde u. 7. szám alatti épület kivitelezésére kürt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdésének a) pontját és a 61. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, valamint megállapította, hogy a Bayer-Center Építőipari Kft. (7673 Cserkút, Külterület, 090/2 hrsz.) megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, ezért őt 6 hónapra eltiltja a közbeszerzési eljárástól. Egyebekben a kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-0172036100000000 sz. bankszámlájára fizesse be, és ugyanezen határidőn belül a Kergép Kft. részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, a VÁKISZ Rt. részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 7200 Ft, azaz hétezerkettőszáz forint költséget fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1997. augusztus 21-én nyílt eljárásról szóló ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben, amely szerint a Baranya megyei BV Intézet új 300 adagos konyha és szociális épületszárnyának kivitelezésére kért ajánlatot. A felhívás 11. c) pontjában előírta, hogy az ajánlattevők kötelesek ajánlatukhoz csatolni a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdésében előírt hatósági igazolásokat. Ezen igazolások körére és tartalmára vonatkozóan felhívta az ajánlattevők figyelmét a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének "Elnöki Tájékoztatójára" is, amely az elkülönített állami pénzalapok kezelőit nevesíti.
Az 1997. október 1 jei ajánlattételi határidőig a következő 9 ajánlattevő tett ajánlatot: VÁKISZ Rt. Bayer-Center Építőipari Kft., T-Bau Építőipari Rt., Gesztelyi Építő Kft., J-ULA '95 Kft., Pécsi Építő és Tatarozó Rt., Kergép Kft., Modulterv Generál Kft., Stabil & Co Építő Rt.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott "M" Mérnöki Iroda Kft. 1997. október 10-én értékelte. Az iratok közt becsatolt értékelési jegyzőkönyv szerint a VÁKISZ Rt.-vel kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlat műszaki tartalma nem egyértelmű, továbbá hatósági igazolásai egy része, a cégkivonat, az éves pénzügyi beszámolók az Általános Építőipari Kft. nevére szólnak, ezért ajánlatát nem fogadhatják el. A Kergép Kft.-vel kapcsolatban megállapította, hogy a Munkaügyi Minisztérium igazolását nem csatolta, valamint árajánlata több munkanem esetében megalapozatlan, ezért ajánlata elfogadhatatlan.
Az ajánlatok elbírálása után az ajánlatkérő 1997. október 21-én eredményt hirdetett. Az eljárás nyertese a Bayer-Center Építőipari Kft. lett, akivel a szerződés 1997. október 28-án létrejött.
Az eredményhirdetést követően kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a kérelmezők. Kérésükre a Döntőbizottság 1997. november 17-én tárgyalást tartott, ahol kérelmezők jogorvoslati kérelmüket kiegészítették. Kiegészített kérelmük a következőket tartalmazza.
A Kergép Kft. kifogásolja, hogy őt az eljárásból a Munkaerő-piaci Alapra vonatkozó igazolás hiánya miatt zárta ki az ajánlatkérő. Álláspontja szerint az APEH-igazolás a Munkaerő-piaci Alapra vonatkozóan is tartalmazza, hogy az ajánlattevőnek tartozása nincs, további igazolás nem szükséges. Indítványozza, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg az eljárás nyertesének hatósági igazolásait is, miután feltételezi, hogy a nyertes nem rendelkezett valamennyi, a Kbt. 46. § (1)-(2) bekezdésében előírt hatósági igazolással, ennek ellenére ajánlatát elfogadták. Kifogásolja azt is, hogy az ajánlatkérő már az ajánlatok bontásakor nem vizsgálta meg az ajánlatok teljeskörűségét, a hatósági igazolások meglétét és nem ekkor döntött az ajánlatok érvényességéről, illetve ajánlattevő kizárásáról. Sérelmezi még a szabályszerű eredményhirdetési jegyzőkönyv készítésének hiányát és azt is, hogy az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő nem indokolta meg döntését. Álláspontja szerint saját ajánlata kedvezőbb, mint a nyertesként kihirdetett ajánlat. Mindezekre tekintettel elsődlegesen kéri, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és kötelezze őt az ajánlatok új elbírálására. Másodlagos kérelme szerint a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, kötelezze az ajánlatkérőt bírság és az eljárási díj megfizetésére. Ideiglenes intézkedésként kéri a szerződéskötés megtiltását.
A VÁKISZ Rt. is azt kifogásolja, hogy őt az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásból kizárta. Álláspontja szerint az a tény, hogy a becsatolt hatósági igazolások és egyéb dokumentumok az Általános Építőipari Kft. nevére szóltak - a Kbt. szabályai szerint - nem alapozza meg az eljárásból való kizárását. Ajánlata a műszaki tartalom tekintetében megfelelt a felhívásnak és az ajánlata - nézete szerint - a legkedvezőbb volt. Kifogásolta az ajánlatok bontásáról és az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyveket mind formai, mind tartalmi vonatkozásokban, mert a jegyzőkönyvvezetésre és -hitelesítésre az ajánlatkérő képviselője nem kérte fel a jelenlévők egyikét sem, valamint az eredményhirdetésen az ajánlatkérő nem hirdette ki az érvénytelen ajánlatokra és a kizárt ajánlattevőkre vonatkozó döntését, a döntés indoklását kérő levelére pedig nem válaszolt.
Mindezekre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, szabjon ki bírságot a jogsértővel szemben, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és 7200 Ft utazási költség megfizetésére. Az írásos kérelmében ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
A Döntőbizottság a két kérelemre indult eljárást egyesítette a D.223/1997. ügyszámon.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmek elutasítását kéri azok megalapozatlanságára hivatkozva, kéri továbbá kérelmezők marasztalását a költségekben.
A Kergép Kft. kérelmére előadja, hogy a Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó igazolást - amelynek kiadására nem egyedül az adóhatóság, hanem a Munkaügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztálya és az adóhatóság együttesen jogosult - a kérelmező ajánlatához nem csatolta. Kérelmező ajánlata ár szempontjából is kedvezőtlenebb volt, mint a nyertesé.
A VÁKISZ Rt. kérelmére kifejti, hogy az ajánlatból nem derül ki egyértelműen, hogy az ételliftre vonatkozó árat az ajánlati ár tartalmazza-e, továbbá a kérelmező által becsatolt igazolások többsége nem a VÁKISZ Rt. nevére szól, ezért az igazolásokat nem vehette figyelembe. Az igazolások hiánya miatt a kérelmezők a közbeszerzési eljárásban nem lehettek ajánlattevők. A legvégső elbíráláskor kérelmezők ajánlatát már érdemileg nem vizsgálta.
Egyéb érdekeltként a Bayer-Center Építőipari Kft. tett érdemi észrevételt. Álláspontja szerint a Kergép Kft. jogorvoslati kérelmében leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelmező állításait feltételezésekre alapítja.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján a következőket állapította meg. A kérelmek megalapozottak az alábbiak tekintetében:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában írta elő mindazon igazolások és adatok körét, amelyeket megkövetelt az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására. Közöttük előírta a Kbt. 46. § (1)-(2) bekezdése szerinti, a Kbt. 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetekben az alvállalkozókra is kiterjedően a hatósági igazolások és ajánlattevői nyilatkozatok becsatolását. Külön is felhívta az ajánlattevők figyelmét az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos hatósági igazolások szükségességére. Egyben utalt az igazolásokat ténylegesen kiállító szervezetek pontos megnevezésére és címére is.
A Kbt. 53. § ( 1 ) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja pedig kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki egy évnél régebben lejárt adó, illeték- vagy társadalombiztosítás-járulék, valamint elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az ajánlattevőknek a Környezetvédelmi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Vízügy Alap, Útalap és Munkaerő-piaci Alap kezelő szerveitől kell beszerezni az elkülönített állami alapokkal kapcsolatos igazolásokat. A jelen ügyben vitatott Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatosan az APEH és a Munkaügyi Minisztérium igazolását kell az ajánlatokhoz csatolni, mert az alaptól felvett támogatás visszafizetéséről csakis a Munkaügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztálya jogosult igazolást adni, míg egyébként az alap kezelője az APEH.
A Döntőbizottság a Kergép Kft. kérelmére megállapította, hogy az eljárás nyertese - a Bayer-Center Építőipari Kft. - nem rendelkezett a törvényben előírt hatósági igazolásokkal, ezért őt az eljárásból ki kellett volna zárni.
A Bayer-Center Építőipari Kft. ajánlatához a következő hatósági igazolásokat csatolta: APEH, Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Pécs, Baranya megyei Illetékhivatal, Bakonya-Cserkút-Kővágótöttős Községek Körjegyzősége, Környezetgazdálkodási Intézet, Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, VPOP igazolásai, amelyek alapján a Bayer-Center Építőipari Kft.-nek egy évnél régebben lejárt tartozása nincs.
Az ajánlathoz csatolásra került a Munkaügyi Minisztérium igazolása is, amely a Bayer-Center Asztalosipari Kft.-vel (7673 Pécs, Cserkút-plató) kapcsolatosan igazolja, hogy nevezettnek nincs tartozása. Ez utóbbi igazolásról a Döntőbizottság megállapította, hogy az nem a jelen eljárás ajánlattevőjére vonatkozik, hanem egyéb jelen eljárásban részt nem vevő - cég igazolása. Ezt egyértelműen bizonyítják az igazolásokon feltüntetett adószámok is, amelyek - miután különböző gazdálkodó szervezetekről van szó - különböznek egymástól. A Bayer-Center Építőipari Kft. tehát nem rendelkezett a Munkaügyi Minisztérium hatósági igazolásával. Az ajánlatkérőnek a Bayer-Center Építőipari Kft.-t a Kbt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja alapján ki kellett volna zárnia az eljárásból, ezt nem tette, ezzel megsértette a Kbt. hivatkozott rendelkezését. A jogsértés súlyát növeli az a tény, hogy az ajánlatkérő egyéb ajánlattevők igazolásait igen szigorúan számon kérte és többeket - mint kérelmezőket is - az eljárásból igazolások hiánya miatt kizárt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértő volt a Bayer-Center Építőipari Kft. magatartása is. A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. A Bayer-Center Építőipari Kft. megsértette ezen törvényi előírást mert ajánlatába hiányzó saját hatósági igazolása helyett egy nevében és címében hasonló - ezért megtévesztésre alkalmas -, azonban nyilvánvalóan nem a saját szervezetére szólóan kiadott hatósági igazolást csatolt be és ezzel ő maga sértette meg a verseny tisztaságát.
Kérelmezők megalapozottan kifogásolják az eredményhirdetést is.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki. Az elbírálásra vonatkozó döntések körébe a Döntőbizottság álláspontja szerint nemcsak a nyertesre vonatkozó döntés, hanem az értékelés során hozott kizárásra, ajánlatok érvénytelenítésére vonatkozó döntések is beletartoznak. A nyilvános kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket pedig írásban kell haladéktalanul tájékoztatni a döntésről.
Tény, hogy az ajánlatkérő az 1997. október 21-i eredményhirdetésen - az ott felvett jegyzőkönyv szerint nem hirdette ki döntését a kizárt ajánlattevőről, ezért a Kergép Kft. csak kérdésekre kapott válaszokból következtetett arra, hogy őt az ajánlatkérő az eljárásból kizárta. A VÁKISZ Rt. is csak az általa feltett kérdésekre kapott válaszokból ismerhette meg az ajánlatkérő őt érintő, kizárására vonatkozó döntését. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a döntéséről hiányosan tájékoztatta az ajánlattevőket, ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbiak tekintetében a jogorvoslati kérelmek megalapozatlanok: A Kergép Kft. nem csatolta ajánlatához a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága és a Munkaügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztálya igazolásait, ezért nem igazolta, hogy a Nemzeti Kulturális Alappal és a Munkaerő-piaci Alappal szemben egy évnél régebben lejárt tartozása nincs.
A Kergép Kft. tévesen hivatkozott arra, hogy az APEH - mint a Munkaerő-piaci Alap kezelője - igazolta, hogy kérelmezőnek nincs az alappal szemben tartozása. Az APEH ugyanis - mint ahogy azt a hivatkozás alapjául szolgáló 8001/1996. (AEÉ. 4.) APEH tájékoztató tartalmazza - a Munkaerő-piaci Alapon belül a munkaadó és munkavállalási-járulék, valamint - 1996. február 15-től - a szakképzési hozzájárulás megfizetéséről adhat igazolást, azonban az alaptól felvett támogatás visszafizetéséről a Munkaügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztálya jogosult igazolások kiadására.
Az ajánlatkérő tehát helyesen járt el, amikor a Kbt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kizárta az eljárásból a Kergép Kft.-t, a hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis az ajánlatkérő köteles kizárni azt az ajánlattevőt, aki a Kbt. 46. § ellenére nyújtja be ajánlatát.
A VÁKISZ Rt. a köztartozásokra vonatkozóan ajánlatához csatolta az APEH igazolását, valamint a Pécsi Általános Építőipari Kft. nevére szóló helyi adó, illetékhivatali, társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapokra - kivéve a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozó igazolásokat. Az iratok közt becsatolt cégbírósági végzés szerint a VÁKISZ Rt. 1997. augusztus 1. napján került bejegyzésre azzal, hogy ezen időpontban a Pécsi Általános Építőipari Kft. ezen társaságba beolvad, egyben az Rt. korábbi elnevezését - Kiss Gábor Építőipari és Szolgáltató Rt. - törli. Tény tehát, hogy az ajánlattételi határidő napján (1997. október 1.) a VÁKISZ Rt. jogosan nyújtott be ajánlatot, azonban a köztartozásait illetően csak az APEH-től rendelkezett, a Kbt. 46. § (1) bekezdése b) pontjának megfelelő igazolással. Ebben az időpontban már ugyanis az ajánlattevő azzal tett volna eleget a Kbt. 46. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének, ha a VÁKISZ Rt., vagy előbbi nevén Kiss Gábor Építőipari és Szolgáltató Rt. igazolásait is teljeskörűen csatolja amellett, hogy a jogelődi helyzetéből adódóan szükséges pécsi Általános Építőipari Kft. igazolásait is tartalmazta ajánlata. A VÁKISZ Rt. nem így járt el, ezért a Kbt. 53. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlatkérőnek őt ki kellett zárnia az eljárásból. Az ajánlatkérő helyesen alkalmazta a Kbt. fenti rendelkezését, ezért e tekintetben nem követett el jogsértést. A VÁKISZ Rt. ugyanakkor az ajánlatkérő által előírt pénzintézeti nyilatkozatokat és mérlegadatokat sem csatolta saját, vagy a Kiss Gábor Építőipari és Szolgáltató Rt. (a tényleges ajánlattevő) nevére szólóan, tehát ajánlata érvénytelen is volt a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján. Miután mind az érvénytelen ajánlat, mind az ajánlattevő kizárása nyomán a Kbt. 53. § (2) bekezdésének megfelelő jogkövetkezményt kell alkalmazni, az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. szabályait, amikor a VÁKISZ Rt. ajánlatát az ajánlattevő kizárására hivatkozva nem vette figyelembe a döntésénél.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. A Kbt. 54. §-a pedig előírja, hogy az ajánlatok felbontásáról, értékeléséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. nem tartalmaz azonban olyan rendelkezést, amely megszabná, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás folyamatán belül mikor dönthet az ajánlattevő kizárásáról. Ezért a Kbt. alapján az ajánlatkérő egészen az eljárást lezáró döntése meghozataláig jogosult határozni a kizárásról. Jelen ügyben a Kergép Kft. ajánlatáról az ajánlatkérő által felkért értékelő bizottság az elbírálás során, 1997. október 10-én állapította meg, hogy a "Munkaügyi Minisztériumi Igazolásuk hiányzik", ezt a tényt a becsatolt jegyzőkönyv tartalmazza. Miután a további értékelésben már a Kergép Kft. ajánlata nem vett részt, az ajánlatkérő ténylegesen a kizárás jogkövetkezményét alkalmazta. Nem követett el tehát az ajánlatkérő jogsértést azzal, hogy az ajánlatok bontásakor nem vizsgálta az igazolások meglétét, és nem mulasztotta el a kizárás jegyzőkönyvezését sem.
Megalapozatlanul kifogásolják kérelmezők azt, hogy az ajánlatkérő az eljárás 2. helyezettjét nem nevezte meg az eredményhirdetéskor. A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint ugyanis ezt csak akkor köteles megtenni, ha az ajánlati felhívásban már előírta, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést. Jelen eljárás ajánlati felhívása ilyen előírást nem tartalmaz.
Kérelmezők megalapozatlanul kifogásolják ajánlatkérő jegyzőkönyveit (eredményhirdetés, bontás) formai okokra hivatkozva. A Kbt. 54. § rendelkezései az ajánlatkérőre rónak kötelezettséget. Ezen rendelkezésből következik, hogy a jegyzőkönyv készítése az ajánlatkérő feladata, s ezen okiratot az ajánlatkérő nevében eljáró személynek kell aláírnia. Az ajánlattevők ezen okirat szerkesztésében nem vehetnek részt és aláírásukat sem kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek. Jegyzőkönyvkészí tésnél csak az ajánlatkérőnek - mint az okirat elkészítőjének kell a jegyzőkönyvet aláírnia. Nem volt megállapítható Kbt.-be ütköző magatartás ajánlatkérő részéről, amikor csak a jelenléti ívet íratta alá a megjelent ajánlattevőkkel és a felvett jegyzőkönyvet nem. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv pedig tartalmilag is megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a Kbt. 51. § (3) bekezdése meghatároz.
A Döntőbizottság irat hiányában nem tudta elbírálni a VÁKISZ Rt. kérelmének azon részét, amellyel kifogásolja, hogy nem kapott indoklást az ajánlatkérő döntését illetően. A Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőt írásban előterjesztett kérelmére kell tájékoztatni kizárásának vagy ajánlata elutasításának indokáról. A VÁKISZ Rt. a Döntőbizottság felhívására becsatolta azon levele másolatát, amelyet 1997. október 29-én az M" mérnöki Iroda Kft.-nek küldött - nyilatkozata szerint - postai úton. Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint e levelet nem kapta meg. Miután a VÁKISZ Rt. a Döntőbizottság erre vonatozó felhívása ellenére nem csatolt a postai feladást igazoló feladóvényt, a Döntőbizottság nem tudta adat hiányában a jogsértést megállapítani.
Az indokolásban kifejtettek szerint kérelmezők ajánlatát az ajánlatkérőnek érdemben - a kizárásra tekintettel - nem kellett vizsgálnia, tehát a kérelmezői ajánlatok értékelésével kapcsolatos megállapítások az ügy érdemi elbírálásában nem bírnak jelentőséggel, ezért a Döntőbizottság az ajánlatok értékelését nem vizsgálta.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság - a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. A jogsértés súlyára és a beszerzés értékére tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft bírságot szab ki. Miután a szerződés a nyertes ajánlattevővel létrejött, egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazhatott.
A Döntőbizottság egyúttal az indokolásban kifejtettek szerint azt is megállapította, hogy a Bayer-Center Építőipari Kft. megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését ezért vele szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontját alkalmazta, és a jogsértés súlyára tekintettel őt 6 hónapra eltiltotta a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.
A Döntőbizottság egyebekben a kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság az eljárási díjról és költségekről a rendelkező részben foglaltak szerint, a Kbt. 88. § ( 1 ) bekezdésének g) pontja alapján döntött. E döntés során figyelembe vette, hogy a VÁKISZ Rt. kérelmére is - bár kisebb arányban, mint a Kergép Kft. kérelmére - megállapítható volt a jogsértés.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a jogorvoslati kérelmek erre vonatkozóan a Kbt. 82. § (1) bekezdése szerint alapos indokot nem tartalmaztak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. december 1.
Dr. Bíró László s. k. közbeszerzési biztos
Dr. Monory Bulcs s. k. közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k. közbeszerzési biztos
A határozat nem jogerős, azt a bíróság előtt támadták.