KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0097)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.235/11/1997.
Tárgy: A Ceglédi Építő Rt., a Ceglédi Építőipari Szövetkezet és a Káta Építőipari Szövetkezet kérelme a Pest Megyei Munkaügyi Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Ceglédi Építő Rt., 2700 Cegléd, Kossuth tér 4., a Ceglédi Építőipari Szövetkezet, 2700 Cegléd, Mizsei út 12/A. és a Káta Építőipari Szövetkezet, 2760 Nagykáta, Perczel M. u. 5. kérelmezők – jogi képviselő dr. Komjáti Mihály ügyvéd, 2700 Cegléd, Oroszlán u. 27. – által a Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117. Budapest, Karinthy F. út 3. ajánlatkérő ceglédi kirendeltség épületének kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelmére megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdés a) pontját és az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírságot szab ki, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be és ugyanezen határidőn belül a kérelmezők részére összesen 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 5000 Ft, azaz ötezer forint ügyvédi munkadíjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1997. szeptember 10-én nyílt eljárásról szóló ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben, amelyben a Cegléd, Dózsa Gy. u. 1. szám alatti kirendeltség épületének kivitelezésére kért ajánlatokat. Dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Az ajánlati felhívás 11. pontja szerint kellett az ajánlattevőknek pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolni, valamint kötelesek voltak a Kbt. 46. § (2) bekezdésben előírt nyilatkozatokat és igazolásokat becsatolni. Az elbírálás az öszszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása szerint, a következő – fontossági sorrendbe állított – szempontok alapján történt: legalacsonyabb összegű szolgáltatás; legrövidebb kivitelezési idő; referenciamunkák; regionális foglalkoztatáspolitikai cél; kis- és középvállalkozók segítése (ceglédi, Cegléd körzeti és Pest megyei vállalkozók bevonása, Kbt. 35. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő többváltozatú ajánlatot – a felhívás szerint – elfogadott. Az 1997. október 21-i ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: kérelmezők, Baustar Kft., Bau-System Kft., Hajdú Kft., ANZSU-K Bt., Bal+ a DAR Kft., MASZER Rt. Az ajánlatkérő 1997. október 29-i eljárást lezáró döntése szerint a nyertes az ANZSU-K Bt. lett, vele a szerződést november 4-én az ajánlatkérő megkötötte.
Kérelmezők először 1997. november 10-én nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmük benyújtásakor elmulasztották leróni a Kbt. 79. § (6) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat, ezért a Döntőbizottság az eljárást nem indította meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Kérelmezők 1997. november 12-én új jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, az eljárás megindításának ezúttal nem volt akadálya. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban 1997. november 27-én tárgyalást tartott. A jogorvoslati kérelem a tárgyaláson is elhangzottak figyelembevételével a következő:
Kérelmezők az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését kifogásolják. Álláspontjuk szerint az ajánlatkérő nem a felhívásban előírt és fontossági sorrendben meghatározott elbírálási szempontok szerint bírálta el az ajánlatokat. A nyertes ajánlat mind a vállalási ár, mind a referenciákat illetően kedvezőtlenebb volt kérelmezők ajánlatánál, miután pedig Bács-Kiskun megyei székhelyű cég, a helyi vállalkozók számára előírt preferencia sem érvényesült. Indítványozzák, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a nyertes ajánlatát abból a szempontból is, hogy az ajánlattevő a 15%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozójára vonatkozóan becsatolta-e a Kbt. 46. § (2) bekezdés szerinti hatósági igazolásokat: Előbbiekre tekintettel kérik, hogy a Döntőbizottság határozatával a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza. Költségtérítési igényüket az igazgatási szolgáltatási díjban, 50 E Ft ügyvédi munkadíjban és 3x10 ezer Ft+áfa pályázati költségben határozták meg.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében kéri az alaptalan kérelem elutasítását és kérelmezők marasztalását az eljárási díjban és költségekben. Előadja, hogy eljárást lezáró döntését a felhívásban előírt értékelési szempontok és a Kbt. 56. § (1) bekezdésére tekintettel az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának vizsgálata alapján hozta meg. A nyertes (ANZSU-K Bt.) referenciái között munkaügyi kirendeltség is szerepelt, ezt nyomatékosan figyelembe vette. A nyertes ajánlata teljes körű volt, helyi munkaerő alkalmazását vállalta. Kérelmezők ajánlatával kapcsolatban kifejti, hogy a Ceglédi Építőipari Szövetkezet ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt, a Ceglédi Építő Rt. ajánlatát pedig a referenciák hiánya (frissen alakult az Rt.) és a jogelőd Állvány Kft.-vel szerzett kedvezőtlen korábbi tapasztalat tette számára előnytelenné. A Káta Építőipari Szövetkezet ajánlata nem tartalmazott tételes költségvetést, kötbért, a hatósági engedélyek beszerzésének vállalását, továbbá kérdéses volt a határidő teljesítése, ezért nem volt elfogadható. Az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőkkel a döntést írásban közölte. A szerződés a döntés kihirdetésével egyidejűleg létrejött, a kivitelezés folyamatban van.
Egyéb érdekeltként érdemi észrevételt tett a Hajdú Kft. és az ANZSU-K Bt. A Hajdú Kft. szerint saját ajánlatát igen kedvező feltételek vállalásával adta meg, ezért az ajánlatkérő döntését ő is "fenntartással" fogadta.
Az ANZSU-K Bt. észrevételében előadja, hogy saját ajánlatát a tételes műszaki tartalom rögzítésével, teljeskörűen adta meg. Árajánlata is kedvező volt. Jó referenciákkal rendelkezik, a ceglédi körzetben felmutatott referencia viszont nem volt feltétel. A felhívásnak megfelelően ceglédi és Cegléd körzeti vállalkozókat kíván bevonni a szerződés teljesítésébe.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőknek a Kbt. 46. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlatukhoz kell csatolniuk.
A Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), továbbá c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ANZSU-K Bt. – az eljárás nyertese ajánlata 5. pontjában nyilatkozik arról, hogy a bekerülés összeg 15%-át meghaladó mértékben kívánja foglalkoztatni a GEOSAURUS Kft.-t (Cegléd, Sarló u. 10.), ajánlata 6. pontjában pedig nyilatkozik a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), továbbá c)–e) pontjaira vonatkozóan alvállalkozójára is kiterjedően. Ajánlata tartalmazza az ANZSU-K Bt. adó-, társadalombiztosítás-, illeték- és elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó hatósági igazolásait, nem található azonban az ajánlatban az alvállalkozó nevére szólóan egyetlen hatósági igazolás sem.
A Ceglédi Építőipari Szövetkezet ajánlatához csatolta az adóhatóság (APEH és önkormányzat), a társadalombiztosítás és a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazolásait, valamint nyilatkozatát, mely szerint "semmiféle köztartozása nincs". Egyúttal az ajánlatban szereplő tartalomjegyzék 9. pontja szerint jelzi, hogy a hiányzó igazolások beszerzése folyamatban van. A Kbt. 53. § (1) bekezdése a) pontja szerint az ajánlattevőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát, a (2) bekezdés szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A jelen ügyben az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését azzal, hogy az ANZSU-K Bt.-t – 15%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozójával kapcsolatos hatósági igazolások hiánya miatt – nem zárta ki az eljárásból, ajánlatát elbírálta, sőt az eljárás nyerteseként kiválasztotta és vele a szerződést megkötötte.
Megalapozatlan viszont a kérelem a Ceglédi Építőipari Szövetkezetre vonatkozó döntést illetően. Ajánlatkérő a szövetkezet ajánlatát – a hiányzó igazolások miatt – érvénytelennek nyilvánította és helyesen alkalmazta a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró, a nyertesre vonatkozó döntését érdemileg vizsgálva megállapította, hogy a kérelem e tekintetben is megalapozott. (E vizsgálatban a Döntőbizottság a Ceglédi Építőipari Szövetkezet ajánlatát már – tekintettel a korábban kifejtettekre – nem vette figyelembe.)
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike – jelen esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása – szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. A Döntőbizottság az indokolásában már kifejtette, hogy a nyertes ajánlata érvénytelen volt, ezért nem lehetett volna azt elbírálni. A Döntőbizottság az ajánlatok összehasonlítása során azt is megállapította, hogy a nyertes ajánlat kedvezőtlenebb is volt, mint kérelmezők ajánlatai.
A felhívás szerinti első értékelési szempont az ár volt. A Ceglédi Építő Rt. két változatban tett ajánlatot: "A" változatban 49 977 E Ft (bruttó) átalányár, "B" változatban 39 977 E Ft (bruttó) átalány+tételes elszámolású ár (a dokumentációban nem szereplő külső közmű és szerelési munkák tételes elszámolásával). A Káta Építőip. Szöv. 36 069 497 Ft (bruttó) összegért vállalta a kivitelezési munkákat. Az ANZSU-K Bt. 48 480 E Ft (bruttó) vállalási árat határozott meg. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Ceglédi Építő Rt. a szakipari munkákra irreálisan alacsony árat jelölt meg, míg a Káta Ép. Szöv. nem csatolta az árazott tételes költségvetést, ezért ajánlati árát nem tartotta megalapozottnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az ár, mint elsődleges elbírálási szempont szerinti döntése nem volt helytálló. Az ár az ajánlatok összehasonlításának egyik legobjektívebb alapja. Az ajánlatkérő az ajánlatok ár szerinti összehasonlításakor – ha az ellenszolgáltatás irreálisan alacsony – a Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint köteles magyarázatot kérni az ajánlattevőtől. Jelen ügyben az ajánlatkérő a Ceglédi Építő Rt.-t nem szólította fel az alacsony vállalkozói díj magyarázatára, ezért az alacsony árajánlat figyelmen kívül hagyására semmilyen indokkal nem rendelkezett. Egyébként pedig egy részfeladat (a szakipari munkák) alacsony vállalási árából nem következik az, hogy a teljes ajánlati ár irreálisan alacsony, annál is inkább, mivel a Ceglédi Építő Rt. ajánlatánál olcsóbb ajánlatok is voltak. Tény, hogy a Káta Ép. Szöv. ajánlata nem tartalmazott árazott tételes költségvetést, azonban ennek becsatolása nem is szerepelt a felhívás és a dokumentáció feltételei között. A Káta Ép. Szöv. csatolt műszaki-pénzügyi ütemezést, szerződéstervezetet, az ajánlati végösszeget az ajánlatkérő előírásának megfelelően megbontotta, továbbá nyilatkozott az ajánlat kiírás szerinti teljeskörűségéről. Ezek alapján árajánlatának megalapozottsága nem vonható kétségbe és ha az ajánlatkérő objektíven értékel, akkor meg kellett volna állapítania, hogy a Ceglédi Építő Rt. "B" változatú és a Káta Ép. Szöv. ajánlata ár szempontjából lényegesen kedvezőbb az ANZSU-K Bt. ajánlatánál.
A 2. értékelési szempont a teljesítési határidő volt. A felhívás 4. pontja határidőként 1997. december 15. (szerkezetkész állapot) és 1998. június 30. (végső határidő) napját jelölte meg. A Ceglédi Építő Rt. és az ANZSU-K Bt. a felhívás szerinti határidőket, míg a Káta Ép. Szöv. 15 nappal kedvezőbb végső határidőt vállalt, tehát e szempontból az ő ajánlata volt a kedvezőbb. A Káta Ép. Szöv. ajánlata és vállalkozási szerződés-tervezete – az ajánlatkérő álláspontjával ellentétben – nem tartalmazott a teljesítési határidőt módosító nyilatkozatokat. Az ajánlattevő ugyanis részben arról nyilatkozott, hogy a műszaki és pénzügyi ütemterv módosítható a szerződő felek közös egyetértésével, a teljesítési határidőt ezen nyilatkozat nem érinti. A szerződéstervezet 7. pontjában pedig az ajánlatkérő által kifogásolt mondat a következő volt: "A munkaterület késedelmes átadása határidő-módosítást von maga után". Az ajánlattevő október 30-át jelölte meg a munkák megkezdése időpontjaként, ez pedig teljes mértékben megfelel az ajánlati felhívás dokumentációja "Egyéb ajánlattételi információk" IX. pontjában előírt szerződési feltételeknek. Az előírt szerződési feltételekhez az ajánlatkérő kötve van a közbeszerzési eljárásban, tehát a munkák megkezdését köteles a felhívásában közölt határidőben lehetővé tenni. Ezek alapján a szerződéstervezet kifogásolt mondata az ajánlat elbírálásában nem bír jelentőséggel.
A 3. elbírálási szempont a referenciák vizsgálatát jelentette. A Ceglédi Építő Rt. az iratok szerint 1997. augusztus 18-án alakult az AVANTGARDE Kft., az Állvány Kft. és a "BSS" 2000 Kft. alapítók által, jogelőd nélkül. Saját referenciákkal (befejezett vagy folyamatban lévő munkákra) nem rendelkezik. Az Rt. a teljesítésben részt vevő három fent nevezett alapító referenciáit nevezi meg az ajánlatban, amelyek sorában a legjelentősebbek a 100-200 M Ft értékű fővállalkozásban és generálkivitelezőként jegyzett munkák (Avantgarde Kft.), érték megjelölése nélküli, főképpen felújítási feladatok (Állvány Kft.), elektromos hálózatok kivitelezése (BSS 2000 Kft.). A Káta Ép. Szöv. 4 jelentős referenciát ismertet részletesen a beruházás értékének, a felelős személyeknek a megjelölésével, ezek többségében egészségügyi és önkormányzati megrendelők számára készült építési és felújítási munkák. Az ANZSU-K Bt. referencialistáján többségében épület külső vagy belső felújítások szerepelnek a kivitelezés éve, a beruházási érték és a felelős személyek megnevezése nélkül.
Az ajánlatkérő az ANZSU-K Bt. referenciáit kimagaslóan jónak értékelte, különös tekintettel arra, hogy az ajánlattevő már végzett munkaügyi központnál felújítási és külső munkákat. A Ceglédi Építő Rt. referenciáját hiányzónak (saját referencia), illetve előnytelennek (Állvány Kft.) minősítette. A Káta Ép. Szöv. referenciáját az értékelés során – az ajánlatok elbírálásáról készült emlékeztető (1997. október 28.) szerint – egyáltalán nem vizsgálta. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a referenciákat az elbírálás során vizsgálnia kellett, e vizsgálatban – miután a felhívásban ezt nem jelezte – nem tehetett különbséget a megjelölt referencia helye szerint (Cegléd körzete vagy sem) és azt sem vehette figyelembe előnyként, ha valamelyik ajánlattevő már munkaügyi központ építésében, illetve felújításában referenciákkal rendelkezik. Az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel kötve van a felhíváshoz, abban pedig nem hivatkozott az azonos funkciójú építmény kivitelezésében szükséges referenciákra, a jogorvoslati eljárásban sem nevezett meg olyan műszaki sajátosságokat, amelyek csak munkaügyi központ esetében jelentkeznek, tehát indokolatlan e megkülönböztetés. Referenciaként értékelnie kellett a beszerzés tárgyához műszakilag és volumenében hasonló bármely korábbi kivitelezési munkát. A Ceglédi Építő Rt. esetében az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy az Rt. saját referenciákkal nem rendelkezik, azonban a teljesítésben részt vevő három Kft. referenciáit figyelembe kellett vennie a műszaki alkalmasság vizsgálatában. A Döntőbizottság megállapítása szerint a Ceglédi Építő Rt. és a Káta Ép. Szöv. referenciái mind az építési feladat összetettségére, mind azok volumenére figyelemmel jobbak voltak, mint a nyertes referenciái, akinek ajánlata nem tartalmazta az elvárható adatokat (kivitelezés volumene, ideje, információt adó személy neve, telefonja) sem. A Ceglédi Rt. ajánlatának értékét nem ronthatta az ajánlatkérőnek az egyik alapítóval, az Állvány Kft.-vel korábban folytatott peres ügye,
miután az a becsatolt iratok közt fellelhető jegyzőkönyv szerint a felek közötti egyezséggel zárult.
A negyedik elbírálási szempontból vizsgálva az ajánlatokat a Döntőbizottság megállapította, hogy a Ceglédi Építő Rt. és a Káta- Ép. Szöv., mint helyi vállalkozók, teljes mértékben megfeleltek a felhívás alapján kedvezményezett ajánlattevői körnek. Az ANZSU-K Bt. konkrétan egy ceglédi alvállalkozót nevezett meg, önmaga viszont Bács-Kiskun megyei cég, tehát ajánlata nem volt kedvezőbb e szempontból.
Összegezve a Döntőbizottság megállapításait: az ajánlatkérő nem a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megfelelő, összességében legkedvezőbb ajánlatot választotta ki nyertesnek, mert az ANZSU-K Bt. ajánlatánál minden elbírálási szempontból kedvezőbb volt a Káta Ép. Szöv. ajánlata, a Ceglédi Építő Rt. ajánlata pedig az 1., 3. és 4. szempontból volt kedvezőbb. A Káta Ép. Szöv. ajánlatát nem tette érvénytelenné az sem, hogy a szerződéstervezete szerint nem vállalta a hatósági engedélyek beszerzését. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ugyanis nem tartalmazta a beszerzés tárgyán belül azt az ajánlatkérői igényt, hogy a hatósági engedélyek beszerzése az ajánlattevő feladata. A közbeszerzési eljárás pedig a Kbt. 32. § (2) bekezdése alapján el sem indítható a jogerős, végrehajtható építési engedély megléte nélkül. Az ajánlatkérő tehát a saját kötelezettségét utólag semmi esetre sem háríthatta át az ajánlattevőkre, ezért az ajánlat elbírálását a hatósági engedély beszerzésére tett ajánlat, vagy annak hiánya nem befolyásolhatta. A kötbér vállalásának hiánya ugyancsak nem ronthatta az ajánlat értékét, miután ez sem volt feltétel és értékelési szempont a felhívás szerint.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság – a Kbt 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját és az 59. § (1) bekezdését, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. Egyebekben a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A Döntőbizottság a jogsértés súlyára és a beszerzés értékére tekintettel határozta meg a rendelkező rész szerinti bírság mértékét. A költségekről a rendelkező rész szerint határozott, miután az ajánlatok elkészítése során felmerült költségek visszatérítését a Kbt. nem teszi lehetővé [a 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint csak a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére kötelezhető a jogsértő].
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Ceglédi Építő Rt. ajánlatához nem csatolta a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, a "teljesítésben egyébként részt vevő személyek" – a három közreműködő Kft. vonatkozásában a 46. § (2) bekezdésben előírt hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat, ezért az Rt. is a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozott. A Döntőbizottság – miután kérelem nem volt rá – e tekintetben jogsértést nem állapított meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. december 10.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozat nem jogerős, azt a bíróság előtt támadták.
