KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0100)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.213/29/1997.
Tárgy: Hungarian Data System Kft. jogorvoslati kérelme a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Hungarian Data System Kft., 1035 Budapest, Raktár u. 25–31., kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) jogi képviselő dr. Katona János ügyvéd, 1071 Budapest, Rákóczi út 42. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1884 Budapest, Pf. l. ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, 1055 Budapest, Kossuth tér 4, megbízott az 1997. évi közoktatási célú köztámogatás előirányzat terhére, közoktatási intézmények fenntartói számára kiírt Közoktatási Internet Program pályázat nyertesei hardver- és szoftverigényeinek tejesítése tárgyában benyújtott kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 50. § (1) bekezdésére a 26. § (2) bekezdését, valamint a 49. § (2) és 62. § (2) bekezdését ezért az ajánlatkérő 6. számú részteljesítésre vonatkozó döntését módosító 1997. október 30-i mennyiség meghatározását megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére 30 000 Ft., azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 20 000 Ft ügyvédi költséget a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, mint ajánlatkérő megbízásából a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg 1997. július 30-án a Közbeszerzési Értesítő II. évf. 29. számában a Közoktatás Internet-pályázat nyertesei hardver- és szoftverigényeinek teljesítésére az alábbiak szerint.
A beszerzés tárgya és mennyisége az MKM által az 1997. évi oktatási célú céltámogatás előirányzatok terhére beszerzés 1–7-ig terjedő részteljesítésekre.
Az 1–5-ig terjedő részteljesítéssel egymással azonos műszaki tartalmú, de az ajánlatkérő piaci ismeretei a hazai szállítók teljesítési adatai, mennyiségi (időegység) alapján, öt egyenlő átlagos szállítási mennyiségű részteljesítést határozott meg. Az ajánlatkérő az 1–5-ig terjedő részteljesítések arányában 2000 db-os átlagos szállítási mennyiséget írt elő, a nyertes ajánlattevő árainak figyelembevételével a közölt algoritmus szerint módosítást jelölt meg. Ugyanakkor 6. részteljesítés szerint power PC (RISC) platformú laboratóriumi alapcsomag (1 szerver+3 egyenlő 10 munkaállomás, 150 csomag, öszszesen mintegy 2000 számítógép).
– szerver,
– munkaállomás,
– csatlakozóval ellátott UTP kábelek egy-egy laboratóriumhoz,
– operációs rendszer felhasználói szoftver.
Ajánlatkérő a felhívásban rögzítette azt is, miszerint fenntartja a jogot az egyes részteljesítések mennyiségének ±20 %-os módosítására.
Előírták azt is, hogy az MKM a nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetést követően 30 napon belül szállítási szerződést köt.
A felhíváshoz csatolt dokumentáció szerint ajánlatkérő a nyertesekkel keretszerződést kívánt kötni. Az ajánlati dokumentáció mellékletét képező keretszerződésben a III. pontban rögzítették a keretszerződés személyi intézményi hatályát, mely szerint a keretszerződés hatálya kiterjed az MKM közoktatási Internet programjában részt vevő iskolafenntartók, iskolák, intézetek egyéb intézmények, szervezetek körére. (A szerződés hatálya alá tartozó szervezetek, intézmények listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.)
A IV. pont a megrendelések kezelését rögzítette. Az 1. pontban szabályozták azt, hogy a keretszerződés hatálya alá tartozó szervezetek, intézmények (a továbbiakban: vevők), a vonatkozó egyedi beszerzési igényeiket a jelen keretszerződés 4. számú mellékletét képező megrendelőlap, illetőleg az intézmény specifikus igényeinek felmerülése esetén a jelen keretszerződés feltételeit megtartva a szállítóval megkötendő szerződés útján jogosultak megvalósítani. A 2. pontban rögzítették, hogy a teljesítendő mennyiséget a keretszerződés melléklete pontosan rögzíteni fogja. A 3. pont pedig utalt arra, hogy az ott meghatározott mennyiség 100%-áig terjedően e vevő a szállítóktól beérkezett igényeket az MKM előzetes értesítése nélkül teljesíti. Ezen felüli igényeket a szállító kizárólag az MKM előzetes egyetértésével 1997. december 10-ig teljesíthet.
Az ajánlati dokumentációt a kérelmező az átvételi listáról készült jegyzőkönyv szerint 1997. július 31-én átvette. Ajánlatát az ajánlati felhívásban meghatározott mennyiségre tette meg a 6. számú részteljesítés megjelölésével, amely rögzítette a 2000 db-os mennyiséget. Az eredményhirdetésre 1997. szeptember 30-án került sor. Ekkor az ajánlatkérő kihirdette, hogy a 6. számú részteljesítésre vonatkozóan a kérelmező ajánlatát fogadja el nyertesnek. Az 1–5 kategóriában győztesnek hirdette ki a SIEMENS Rt. Nixdorf Információrendszer céget a Bull Magyarország Kft.-t, a KVENTA Kft.-t, az ICL Hungária Kft.-t, a Hewlett Packard Magyarország Kft.-t. A 7. sz. részjelentés esetén pedig az IBM Magyarország Kft.-t.
Nyilatkozott arról is ajánlatkérő, hogy a nyerteseket a Kbt. előírásai szerint szerződéskötésre 30 napon belül felhívja. Ennek körében október 1-jére valamennyi nyertes részére egyeztető megbeszélést hívott össze. Kérelmező ezen nem vett, ezért ajánlatkérő felhívására írásban nyilatkozott arról, hogy tudomásul veszi, hogy a 2000 db±20%-ra lett nyertes, ezen belül (±20%) kéri a mennyiségek pontosítását, az ezzel kiegészített szerződéstervezet megküldését.
Az 1997. október 15-én kelt levél tanúsága szerint, melyet a BM Zala Megyei TÁKISZ adott fel az MKM részére, megállapítható, hogy 8290 gépre érkezett megrendelés az egyes iskoláktól, kérelmező által szállított gépek vonatkozásában pedig összesen 75 gépre érkezett igénybejelentés. E mennyiségi tájékoztatásra figyelemmel készített szerződés tervezetet ajánlatkérő, melyben kérelmező által teljesítendő mennyiséget 75 db-ban jelölték meg.
Az eredményhirdetésen a megbízott az egyes részteljesítésekre vonatkozóan a nyertesekkel nem közölt darabszámra vonatkozóan sem eltérést, sem pedig részletes darabszámot.
1997. október 14-én a Döntőbizottsághoz eljuttatott kérelmezői jogorvoslati kérelemben, illetve az ennek kiegészítését tartalmazó október 31-én kelt kérelmezői nyilatkozatban, valamint a tárgyaláson sérelmezte, hogy vele a szerződést nem az ajánlati felhívásban foglalt feltételek szerint kívánják megkötni. Álláspontja szerint a pályázati felhívás, dokumentáció és ajánlat egyértelműen 2000 db számítógép szállítására szól, azzal a kikötéssel, hogy a kiírónak jogában áll a szállítandó mennyiséget + vagy – 20%-kal csökkenteni. Ehhez képest az MKM által készített szerződéses ajánlat 75 db számítógépre szólt, ami nem felel meg az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának. Ezzel a magatartással ajánlatkérő a Kbt. 62. § (2) bekezdését sértette meg. Kérték a kérelmükben, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörtént, továbbá hívja fel az ajánlattevőt, hogy a Kbt. előírásainak megfelelő adatok közlésére.
Kérelmező a Döntőbizottságtól kérte azt, hogy kötelezze az ajánlatkérőt az eljárás többi nyertesével megkötött szerződések csatolására, valamint vizsgálja meg azt, hogy az egész közbeszerzési eljárás struktúrája megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek. Kérte a Döntőbizottságtól, állapítsa meg, hogy a kiíró legalább 1600 db gépre, mivel más értelmű nyilatkozatot nem tett, köteles lett volna 1997. október 30-ig szerződést kötni. Kérte továbbá jogsértésként megállapítani, hogy a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat megsértette az ajánlatkérő, amikor a pályázatok eredménye kihirdetésekor nem közölte a nyertes kérelmezővel, hogy a szerződést milyen tartalommal kívánja megtölteni, míg a többi nyertessel azonnal megtette. Ideiglenes intézkedésként kérte, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő által elnyert 75 db számítógépre nézve más nyertes pályázóval szerződést kössön az ajánlatkérő. Ugyanakkor bírság kiszabását is indítványozta.
MKM észrevételében előadta, hogy az ajánlattételi dokumentációban a szállítandó számítógépek csupán keretszámokban kerültek megállapításra, a konkrét darabszámokat az ártól és természetesen az iskolák igényeitől tették függővé. Az iskolákban végzett felmérés alapján a kérelmező által szállítandó speciális Machintos típusú gépek vonatkozásában mintegy 75 gépre érkezett megrendelés, ezért ezzel a tartalommal készítették el a nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés tervezetét.
Álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevővel e szerződést alá lehetett volna írni. Miután a nyertes ajánlattevő által szállított számítógépek műszakilag lényegesen különböznek az 1–7-ig részteljesítésben megajánlott gépektől, így a felhasználói kört jelentő iskolákban az ő szándékuk ellenére ilyen gépek telepítése nem oldható meg.
Észrevételüket a tárgyaláson is kiegészítették azzal, hogy álláspontjuk szerint a felhívás egyértelműen hivatkozott a közoktatás Internet programra, amelyet az MKM több napilapból is közzétett, ezáltal az ajánlatkérők esetében joggal feltételezhette, hogy a tárgyban a közbeszerzési eljárás ajánlattevői az eredményes ajánlattétel érdekében a közlemény lényeges tartalmát ismerik. Ugyanakkor álláspontjuk szerint a dokumentációhoz csatolt keretszerződés tervezet második fejezete is egyértelműen rögzíti azt, hogy a keretszerződésen belül milyen tényleges darabszámokkal kerül teljesítésre a megkötendő szerződés. A kiírás szövegének megfelelően a kérelmező a keretszerződésben meghatározott keretmennyiség szállítási jogát nyerte el, amely keretszerződés szerint az egyéb önkormányzati számítógép-beszerzési igények teljesítését is lehetővé tette.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága az 1997. november 10-én kelt észrevételében kifejtette, hogy álláspontjuk szerint az MKM által meghirdetett közbeszerzési eljárás jellegét, technikáját, tárgyi hatályát tekintve nagy hasonlóságot mutat a központosított közbeszerzési eljárás 125/1996. sz. Korm. rendeletben szabályozott rendszerével, illetőleg annak szabályaival, azonban az intézmény személyi hatálya különbözősége és a sajátos finanszírozási szabályozók miatt azzal nem azonosítható. A keretszerződés hatálya alá tartozó vevőként, illetőleg megrendelőként fellépő iskolafenntartók többségükben önkormányzatok, de vevők lehetnek akár maguk az iskolák is. Az önkormányzatok és az iskolák pedig nem alanyai a központosított közbeszerzésről szóló jogszabálynak.
Előadták továbbá, hogy az ajánlatkérő felmérései alapján jelentős mennyiségű igényt jelzett az ajánlatkérő, erre tekintettel ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy az ajánlati felhívásban, illetőleg a közbeszerzési jogszabályban, valamint a közoktatási Internet program szellemével nem tartották ellentétesnek azt, hogy a felhívásban meghirdetett lehetséges szállítási mennyiség eléréséig az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, dokumentáció tartalmának megfelelően a nyertes ajánlattevőnek is lehetőséget biztosított a maximális mennyiség kitöltésére. Az ajánlatkérő az eljárás nyerteseivel, kérelmező kivételével, 1997. október 20-án a szerződéseket megkötötte.
Az eljárásban érintett egyéb érdekeltek az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottságnak az iratanyag, valamint lefolytatott tárgyalás adatai alapján az alábbi kérdésekre kellett válaszolni. Elsődlegesen, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárást a Kbt. illetőleg a központosított közbeszerzés eljárási szabályai szerint kellett-e lefolytatni, továbbá, hogy a Kbt. 62. § (2) bekezdés alapján az eljárás nyertesével az ajánlatkérő milyen tartalommal volt köteles megkötni a szerződést.
A központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § határozza meg a rendelet hatályát, mely szerint a központi költségvetési szervek a központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó árubeszerzéseik és szolgáltatásmegrendeléseik, valamint azok előkészítése során kötelesek e rendelet szerint eljárni. A kiemelt termékek körét a rendelet melléklete határozza meg. E körben szerepel a személyi számítógép és a hozzá tartozó felhasználói szoftverek, ezen túl mivel a kiírásban meghatározottak szerint az ajánlatkérő az MKM, így erre figyelemmel a beszerzést a központosított közbeszerzés szabályai szerint kellett volna lefolytatni. A beszerzés nem központosított közbeszerzés szabályai szerinti lefolytatásáról kérelmező az ajánlati dokumentáció 1997. július 31-én történt megvásárlásával tudomást szerzett, így az erre vonatkozó kérelemrész a jogvesztő határidők letelte után került benyújtásra, így már nem támadható, hogy nem központosított közbeszerzés került lefolytatásra és a központosított előirányzaton felül az egyes intézmények lehetőséget kaptak arra, hogy a keretszerződés feltételeit megtartva saját pénzügyi forrásaik terhére is szerződést kössenek. Mivel a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a kérelem e része elkésett, így a Döntőbizottság e körben jogsértést nem állapított meg.
Azon kérdés eldöntésénél, hogy jogában áll-e az ajánlatkérőnek a keretszerződés megkötésénél a szerződés mennyiségét a megrendelésektől és szerződésektől függően meghatározni, a Döntőbizottság az alábbi jogszabályokat vette figyelembe:
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A 2. számú melléklet 3. a) pontja alapján rögzíteni kell a beszerzés tárgyát és mennyiségét.
Ajánlatkérő a kiírás 3. a) 6. részteljesítésénél határozta meg a Power PC kategória vonatkozásában a 2000 db számítógépet azzal, hogy: "Az ajánlatkérő fenntartja magának a jogot az egyes részteljesítések mennyiségének ±20%-os módosítására.
A dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet IV. Megrendelések pontja szabályozza a megrendelőlapok és szerződések rendszerét, azonban ezen fejezetben egyetlen rendelkezés sem értelmezhető úgy, hogy ezen körben ajánlatkérőnek jogában állna a ±20%-on felüli eltérést érvényesíteni.
Az ellenkező jogértelmezés szerint ajánlatkérőnek jogában állna a nyertes ajánlattevővel olyan keretszerződést kötni, amelynek alapján egyetlen gép sem kerülne megrendelésre. Ezzel szemben a fentiekben hivatkozott rendelkezések szerint köteles meghatározni az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét. Ezt jelen esetben ajánlatkérő meg is tette felhívásában. Kérelmező e felhívásnak megfelelően tette meg ajánlatát az ott meghatározott mennyiségre. Ajánlatkérő ezen ajánlatban foglaltaknak megfelelően hirdette ki nyertesnek a kérelmezőt.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint pedig, ha a szerződés az eredmény kihirdetésével egyidejűleg nem jön létre, akkor azt az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján kell a későbbiek során megkötni. Az ajánlat, az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalmától a szerződéskötés során azért sem lehet eltérni, mivel a Kbt. 50. § (1) bekezdésére figyelemmel a 26. § (2) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség az ajánlatok felbontásától érvényesül. Nevezetesen ettől az időponttól kezdődően az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglalt feltételekhez, ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ezen túlmenően a Kbt. 49. § (2) azt is rögzíti, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlattevő ajánlatát még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatja. A Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek a szerződést a kiírás szerint 2000 db±20% mennyiségre kellett volna megkötnie nyertes ajánlattevő kérelmezővel. Mindezek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérőnek az eredményhirdetéskor közölt döntése amellyel, a 6. számú részteljesítésre vonatkozóan a felhívásnak megfelelő mennyiséggel hirdette ki kérelmezőt jogszerű. Ezzel szemben törvénysértő az 1997. október 30-án kelt szerződés tervezet megfogalmazott döntés módosítás, mely szerint összességében 75 db gépre köt szerződést kérelmezővel. Erre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérő ezen utóbbi döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság nem alkalmazta kérelemben megjelölt ideiglenes intézkedést, mivel a Kbt. 82. § (1) bekezdés szerint a bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított három napon belül kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, ha az iratokból megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült vagy ennek veszélye fennáll. A kérelem érkezésekor rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható az ideiglenes intézkedés szükségessége, később pedig erre már nem volt mód.
Az indokolásban kifejtettek szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezéseit, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) és g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
Egyben kötelezte a jogsértőt az eljárási díj és 20 000 Ft ügyvédi díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. november 18.
Dr. Cziffra Csaba s. k. Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
