 |
 |
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.237/6/1997.
Tárgy: Copy-Co Kft. jogorvoslati kérelme az ELTE közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Copy-Co Kft. (1085 Budapest Kőfaragó u. 5.) a továbbiakban:
kérelmező által az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1053 Budapest, Egyetem
tér 1–3, képviseli: dr. Kiss Daisy ügyvéd, 1055 Budapest, Kossuth tér 6–8.)
a továbbiakban: ajánlatkérő az egyetem fénymásolóállománya karbantartásának
modernizálására, a dokumentáció folyamatos költséghatékony átszervezésére
és az ajánlott rendszer teljes körű felügyeletére kidolgozott terv elkészítése
és annak korlátozott területi megvalósítása tárgyú, nyílt közbeszerzési
eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt
elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat
felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel
a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz
címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Közbeszerzési Értesítő
1997. évi 41. számában (1997. 10. 22.) ajánlati felhívást tett közzé nyílt
közbeszerzési eljárás megindítására, melynek keretében ajánlatot kértek
az egyetem fénymásoló állományának modernizálására a rendelkező részben
írtak szerint. A felhívás 2. b) pontja alapján megbízási szerződést kíván
kötni ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel. A 3. a) pontban azt is megjelölte
ajánlatkérő, hogy a megvalósítás a 10 000 Ft+áfa ellenében megvásárolható
dokumentációban megfogalmazott követelmények figyelembevételével történhet.
A dokumentációt 1997. 11. 13-ig azaz a hirdetmény megjelenésétől 15 munkanapon
keresztül lehetett megvásárolni, melyet kérelmező 1997. 11. 07-én vásárolt
meg.
Ajánlattételi határidőként a közzétételt követő 41. napot,
azaz 1997. december 2-án 10.00 órát jelölte meg ajánlatkérő, ami egyben
az ajánlatok felbontásának az időpontja is. A teljesítés határidejét 5
éves folyamatos szolgáltatásban jelölte meg.
Kérelmező az ajánlattételi határidő előtt, azaz 1997.
11. 13-án - törvényes határidőn belül – nyújtotta be jogorvoslati kérelmét
a Döntőbizottsághoz, melyben alapvetően a felhívásban szereplő megbízási
szerződés és a megvásárolt dokumentációban említett bérleti és/vagy lízingkonstrukciót
tartja ellentmondásosnak és egyben jogsértőnek. Tárgyalás tartását kérte
kérelmező, ám a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, előtte igazolási kérelmet
nem csatolt be.
Kérelmező sérelmezte, hogy e felhívás és dokumentáció
közötti fenti ellentmondásból arra lehet következtetni, hogy egy megvalósíthatósági
tervben foglaltakat, amelyet megbízási szerződés alapján készítene el valaki,
az abban foglaltak alapján nem tudná bármely fénymásolókat forgalmazó cég
kedvezőbben teljesíteni, mint a tervet kidolgozó. Álláspontja szerint az
értékelési szempontok sem egyértelműek, és nem lehet eldönteni, hogy mire
vonatkoznak. Ebből levezetve sérelmezte, hogy a felsorolt értékelési szempontok
közül a "műszaki tartalom és a további szolgáltatások" szubjektív megítélést
tesznek lehetővé, így azok ellentétesek a közbeszerzésekről szóló 1995.
évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. §-val, illetve a 33. § (1) bekezdésével.
Véleménye szerint a Kbt. 73. § (1) bekezdésében írtakkal
ellentétesek a dokumentáció 6. és 8. oldalain szereplő – az esetleges későbbi
szerződés módosításra vonatkozó – kitételek.
Kérelmező szerint jogsértő ajánlatkérő azon – dokumentáció
8. oldalán írt – jogfenntartó nyilatkozata is, hogy a rendelkezésére álló
pénzügyi keretet meghaladó ajánlatok esetén eredménytelennek minősítse
az eljárást.
Fentiek alapján kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjának
alkalmazásával egy módosított dokumentáció és felhívás közzétételét, valamint
a befizetett igazgatási díj, és a felmerült költségei megtérítését. Indítványozta
ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Kérelmező a Kbt. 83. § (1) bekezdése ellenére a tárgyalás
befejezése után benyújtott észrevételében reagált a tárgyalást megelőzően
részére megküldött ajánlatkérői észrevételekre mondván, hogy a cég képviseletére
mást nem jelölt meg.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem
elutasítását a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Álláspontját arra alapozta többek között, hogy a felhívásban
tévesen megjelölt létrehozandó szerződéses jogviszony nem eredményezheti
az ajánlati felhívás törvénysértővé nyilvánítását, mert a felhívás további
része pontosan tartalmazza a közbeszerzéssel elérni kívánt célt.
Ezzel összefüggésben kinyilatkoztatja azon álláspontját
is, hogy a kötelmet tartalma és nem elnevezése határozza meg. Ajánlatkérő
szerint a későbbi szerződésmódosítás esetleges lehetősége nem jogszabályellenes,
mert azt a Kbt. 73. § (1) bekezdése megengedi. Tévesnek tartja kérelmező
azon kifogását, hogy az eljárás eredménytelennek minősítésére nincs joga
az ajánlatkérőnek, hiszen ezt számára a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d)
pontja biztosítja. Nem tartja megalapozottnak az esélyegyenlőség sérülésére
való hivatkozást sem.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból megállapította,
hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint a nyílt eljárás megindításához
az ajánlati felhívás tartalmát a Kbt. 2. számú mellékletben meghatározott
minta szerint úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők
egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. E minta 3. a) pontja írja
elő a beszerzés tárgyának és mennyiségének kötelező meghatározását. Ajánlatkérő
ennek megfelelően azt írta a felhívás ezen pontjában, hogy a beszerzés
tárgya és mennyisége: "Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fénymásoló állománya
karbantartásának modernizálására, a dokumentációs folyamatok költséghatékony
átszervezésére és az ajánlott rendszer teljes körű felügyeletére kidolgozott
terv elkészítése és annak korlátozott területi megvalósítása a dokumentációban
megfogalmazott követelmények figyelembevételével."
A Kbt. 75. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési
eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit
kell alkalmazni. Erre és a részvételi felhívás 3. a) pontjában írtakra
tekintettel kérelmező egyértelmű következtetést vonhatott volna le, hogy
a szerződés, amire ajánlatot kérnek, valójában nem megbízási, hanem vállalkozási
szerződés. A Polgári Törvénykönyvről szóló – többször módosított – 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 389. § szerint: "Vállalkozási szerződés
alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására,
átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető
más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére
és díj fizetésére köteles". Ezzel szemben a Ptk. 474. § (1) bekezdése kimondja,
hogy: "(1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet
ellátni".
Tekintettel arra, hogy a felhívás hivatkozott 3. a) pontjában
utalás van a dokumentációban megfogalmazott követelmények" figyelembevételére,
és hogy a dokumentáció a kérelmező előtt is ismert, a Döntőbizottság arra
a következtetésre jutott, hogy a szerződés eltérő meghatározása alapján
kérelmező tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az értékelési szempontok
nem egyértelműek és, hogy ezáltal sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdésében
megfogalmazott esélyegyenlőség elve is.
A szerződésmódosítás előrevetítése a dokumentáció 6.
oldalának utolsó bekezdésében nem ellentétes – így nem is jogsértő – a
Kbt. 73. § (1) bekezdésével, mert az kimondja, hogy: "A felek csak akkor
módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció felté-telei,
illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést
követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges
jogos érdekét sérti."
Nem jogsértő ajánlatkérő azon jogfenntartó nyilatkozata
sem, miszerint: "fenntartja magának a jogot, hogy ne hirdessen nyertes
pályázatot, amennyiben a megajánlott eszközök paraméterei nem elfogadhatóak,
illetve ha az ajánlati érték meghaladja a rendelkezésre álló keretet".
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati
kérelem benyújtása az ajánlattételi határidő és ebből következően az ajánlatok
értékelése előtt történt, így nem is látható előre, hogy az ajánlatkérő
él-e azon Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt lehetőségével, miszerint
eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha egyik ajánlattevő sem tett
az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő
ajánlatot.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság
a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan
kérelmet elutasította a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő terhére jogsértést nem
állapított meg, ezért nem hozott döntést a jogorvoslati kérelemben megjelöltek
szerint.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. december 9.
Dr. Bíró László s. k. Divinyi
József s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési
biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
|
|