 |
 |
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.228/19/1997
Tárgy: a Multiprojekt Kft. és a Nairam Kft. jogorvoslati kérelme Lovászi Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Multiprojekt Fejlesztő, Vállalkozó és Kivitelező Kft.
(2040 Budaörs, Komáromi út 22., a továbbiakban: Multiprojekt Kft.) és a
Nairam Szennyvíz-technológiai Kft. (5000 Szolnok, Sütő u. 4. fszt. 1.,
a továbbiakban: Nairam Kft., jogi képviselő: dr. Halmi Franciska ügyvéd,
5000 Szolnok, Magyar u. 9. fszt. 2.) jogorvoslati kérelmét, amelyet Lovászi
Község Önkormányzata (8878 Lovászi, Kútfej u. 112., a továbbiakban: ajánlatkérő)
szennyvíztisztító-telep bővítésének kivitelezésére kiírt közbeszerzési
eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat
felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel
a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz
címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1997. augusztus 6-án előminősítéses nyílt
eljárást hirdetett a Közbeszerzési Értesítőben. Részvételi felhívását községi
szennyvíztisztító telep bővítésére írta ki, a 10.112/3/1996. sz. vízjogi
engedélyben és a 10/95. sz. engedélyezési tervben foglaltak alapján.
Az előminősítés részletes feltételeiről dokumentáció
készült, amelyhez az ajánlatkérő csatolta a vízjogi létesítési engedélyt,
a 10/95. Tsz H-1 rajzszámú helyszínrajzot, előminősítési formanyomtatványokat
és iratmintákat. A felhívásra 6 részvételi jelentkezés érkezett az ajánlatkérőhöz,
aki valamennyi jelentkezőről megállapította, hogy ajánlattételre alkalmasak.
Ajánlatkérő 1997. szeptember 19-én levélben hívta fel
a következő előminősített cégeket ajánlattételre: Nairam Kft., Multiprojekt
Kft., ZÁÉV Rt., Vegyépszer Rt., Hoffmann Rt., Délviép Kft. Az ajánlattevők
számára dokumentációt biztosított, amely "Részletes pályázati kiírást"
és a Nairam Kft. által 10/95. tervszámon készített vízjogi létesítési engedélyezési
tervdokumentációt tartalmazott. Helyszíni konzultációra is sor került 1997.
október 9-én, amelyen a Multiprojekt Kft. és a Nairam Kft. képviselői is
jelen voltak. Az 1997. október 30-i ajánlattételi határidőig 5 ajánlat
érkezett az ajánlatkérőhöz, a Multiprojekt Kft. ugyanis nem adott be ajánlatot.
A bontást követően az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, eközben a Nairam
Kft.-vel kapcsolatban megállapította, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján
a Kft. a jelen közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, ezért ajánlatát
a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontja szerint érvénytelennek nyilvánította.
Az eredményhirdetésre 1997. november 14-én került sor, az eljárás nyertese
a Vegyépszer Rt. lett. A nyertessel a szerződést 1997. november 27-én az
ajánlatkérő megkötötte.
Jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Döntőbizottsághoz
két jogorvoslati kérelem érkezett. A Döntőbizottság a kérelmekre indított
eljárásokat egyesítette a D.228/1997. ügyszámon és a Nairam Kft. kérésére
1997. november 24-én tárgyalást tartott. A tárgyaláson kiegészített jogorvoslati
kérelmek az alábbiakat tartalmazzák.
A Multiprojekt Kft. az kifogásolja, hogy az ajánlatkérő
kizárólag a dokumentációban megadott típusú gépekkel és gépi berendezésekkel
fogad el ajánlatot, ezzel kizárja a közbeszerzési eljárásból azokat a résztvevőket,
akik a kiírástól eltérő gyártmányú, de azonos műszaki tulajdonságú berendezésekkel
kívánják megoldani a feladatot. Állítása szerint az ajánlatkérő ezen előírásáról
az 1997. október 9-i konzultáción győződött meg, amikor a kérdésekre válaszolva
a következők hangzottak el: "nem lehetséges a más típusú és gyártmánya
gépek beszerzése". Kifogásolja az eljárásban a Nairam Kft., mint ajánlattevő
részvételét tekintettel arra, hogy a Nairam Kft. készítette az ajánlati
felhívás dokumentációjában található engedélyezési tervet. Mindezekre tekintettel
kéri, hogy a Döntőbizottság rendelje el ideiglenes intézkedéssel az eljárás
felfüggesztését és a szerződéskötés megtiltását, érdemi határozatával pedig
semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a
jogsértést a Kbt. 88. § (2) bekezdésére tekintettel. Kéri a jogsértőt az
igazgatási szolgáltatási díj és 75 000 Ft "pályázati díj" megfizetésére
kötelezni.
A Nairam Kft. azt kifogásolja, hogy őt az ajánlatkérő
a közbeszerzési eljárásból kizárta, és erről nem értesítette. Álláspontja
szerint az eljárásban azért nem összeférhetetlen ajánlattevőként való részvétele,
mert a létesítési engedélyezési terv készítése nem tartozik a Kbt. hatálya
alá, az engedélyezési terv elkészítésére még a Kbt. hatálybalépése előtt
elnyert pályázatot követően kötött szerződést, továbbá az ajánlatkérő az
engedélyezési tervet az ő tudta és beleegyezése nélkül használta fel a
közbeszerzési eljárásban. Nézete szerint az ajánlatkérő köteles volt már
az előminősítés során vizsgálni az összeférhetetlenséget, illetve legkésőbb
az ajánlatok bontásakor közölnie kellett volna a kizárásra vonatkozó döntését.
Álláspontja szerint számára az ajánlatkérő az esélyegyenlőséget sem biztosította,
miután az ajánlatát az érdemi elbírálásban nem vette figyelembe. A tárgyaláson
kérelmét az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének kifogásolására is kiterjesztette.
Arra hivatkozott, hogy a Vegyépszer Rt. ajánlata a bontási jegyzőkönyv
szerint eredménynyilatkozatot nem tartalmazott, alvállalkozót az ajánlattevő
nem jelölt meg, ugyanakkor az értékelés során az ajánlatkérő a nyertes
Vegyépszer Rt. esetében az eredménynyilatkozat meglétét és alvállalkozó
bevonását állapította meg. Mindezekre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság
ideiglenes intézkedéssel függessze fel a közbeszerzési eljárást, tiltsa
meg a szerződés megkötését, határozatát pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdésének
c), d) f) és g) pontjainak együttes alkalmazásával hozza meg.
Egyéb érdekeltként tett észrevételében a Vegyépszer Rt.
előadja, hogy ajánlatát eredményfelelősség vállalásával, a kiírásnak megfelelően
adta meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson
elhangzottak alapján a következőket állapította meg.
A Multiprojekt Kft. kérelme az ajánlati felhívás és a
dokumentáció előírásait kifogásoló részében elkésett. Kérelmező az 1997.
október 9-én megtartott helyszíni konzultáción győződött meg végleg arról,
hogy az ajánlatkérő alternatív ajánlatot nem fogad el, azaz a létesítési
engedély alapjául szolgáló tervben előírt gépekkel és berendezésekkel kell
ajánlatot tenni. Miután kérelmező a konzultáción jelen volt, az ajánlatkérő
előírásairól 1997. október 9-én értesült.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése szerint az eljárás megindítása
az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt
napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan
napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása
jogvesztéssel jár.
A Multiprojekt Kft. ezen rendelkezés alapján 1997. október
10-től 24-ig (péntek) kezdeményezhetett volna jogorvoslati eljárást. Kérelmét
csak 1997. október 30-án adta postára, a jogvesztő határidőt követő 6.
napon, ezért a Döntőbizottság azt részben elkésettség miatt elutasította.
A Döntőbizottság a Multiprojekt Kft. kérelmét egyebekben
megalapozatlanság miatt utasította el.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívás,
a részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő
nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem
lehetnek ajánlattevők. E rendelkezés célja, hogy az ajánlattevők esélyei
egyenlőek legyenek az ajánlattétel során, azok, akik előzetes, részletesebb
és bővebb információkkal rendelkeznek a beszerzés tárgyáról ne juthassanak
jogosulatlan előnyhöz a verseny során.
Ha a Kbt. 31. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
az eljárás valamely ajánlattevője, az ajánlatkérő köteles a Kbt. 52. §
(2) bekezdésének b) pontja szerint eljárni és megállapítani, hogy az ajánlattevő
ajánlata érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további
szakaszában nem vehet részt az az ajánlattevő, aki érvénytelen ajánlatot
tett.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az
ajánlatok felbontásakor vagy azt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok
érvénytelenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez utóbbi rendelkezés
azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás folyamán, egészen
az eljárást lezáró döntése kihirdetéséig jogosult dönteni valamely ajánlat
érvénytelenségéről, ekkor azonban ezen döntését jegyzőkönyvbe kell foglalnia.
A jelen ügyben az ajánlati felhívás dokumentációjává
tett engedélyezési tervet a Nairam Kft. készítette, ezért a Kbt. 31. §
(2) bekezdése alapján ebben a közbeszerzési eljárásban őt a dokumentáció
készítésébe bevonta az ajánlatkérő, ezért nem lehet ajánlattevő.
Tény, hogy a Nairam Kft. a közbeszerzési eljárásban mint
ajánlattevő részt vett, és a felhívás szerinti ajánlattételi határidőig
(1997. október 30.) ajánlatot tett. Az ajánlatkérő azonban 1997. november
3-án – az ajánlatok elbírálása során – megállapította, hogy a Nairam Kft.
a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján nem lehet ajánlattevő, döntött arról,
hogy a Kft. ajánlatát a további, érdemi elbírálásban már nem veszi figyelembe
és mindezeket jegyzőkönyvben rögzítette. Nem sértette meg tehát az ajánlatkérő
a Kbt. szabályait, mert a Nairam Kft. ajánlatát nem vette figyelembe a
nyertes kiválasztásánál, ezért a Multiprojekt Kft. kérelme e tekintetben
megalapozatlan.
A Döntőbizottság a Nairam Kft. kérelmét megalapozatlanság
miatt utasította el.
A Nairam Kft. tévesen hivatkozik arra, hogy ő mint az
ajánlati felhívás dokumentációjává tett engedélyezési terv készítője nem
minősülhet a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti "bevont személynek".
Vitathatatlan tény, hogy a Kbt. 9. § (2) bekezdés g)
pontja alapján az engedélyezési terv készítése nem tartozik a Kbt. hatálya
alá.
A Nairam Kft. kizárására nem is azért került sor jelen
közbeszerzési eljárásban, mert ő az engedélyezési tervet készítette, hanem
azért, mert ez az engedélyezési terv vált az ajánlati felhívás dokumentációjává,
emiatt a Nairam Kft. az ajánlati felhívás dokumentációjának elkészítésébe
bevont személy lett.
Az, hogy mikor készítette az engedélyezési tervet, közömbös
a kérdés megítélésében, ugyanis a Kbt. 94. § (1) bekezdése szerint e törvény
szabályait alkalmazni kell minden 1995. november 1-je után megkezdett beszerzésre.
A hatályba léptető rendelkezés nem tekinti kivételnek a 31. § szabályait,
tehát azokat minden közbeszerzési eljárásban alkalmazni kell. Tévesen állítja
a Nairam Kft., hogy ajánlatkérő jelen eljárása még 1995-ben, a Kbt. hatályba
lépése előtt kezdődött. Egy közbeszerzés megkezdésén a Kbt. 4. § (2) bekezdése
szerint az előminősítési eljárásban való részvételi felhívást, az ajánlati
felhívást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének
időpontját kell érteni. Jelen közbeszerzési eljárás 1997. augusztus 6-án
indult, tehát ezen eljárásban – függetlenül attól, hogy a Nairam Kft. a
létesítési engedélyezési tervet mikor készítette – az ajánlatkérőnek alkalmaznia
kellett a Kft-vel szemben a Kbt. 31. § szabályait.
Nem fogadta el a Döntőbizottság a Nairam Kft. azon védekezését
sem, hogy tudtán kívül és beleegyezése nélkül vonta be őt az ajánlatkérő
a dokumentáció elkészítésébe. A Nairam Kft. már az előminősítési dokumentációból
értesült arról, hogy az ő általa készített tervre kell majdan az alkalmas
jelentkezőknek ajánlatot adniuk, de végképp meggyőződhetett e tényről,
amikor a "Részletes pályázati kiírást (dokumentációt)" legkésőbb 1997.
október 3-ig megvásárolta az ajánlatkérőtől. A Nairam Kft. arra sem hivatkozhat,
hogy jóhiszeműen járt el, ugyanis a Kbt. 31. § (2) bekezdése az ajánlattevő
számára is egyértelműen előírja, hogy egy közbeszerzési eljárásban bizonyos
körülmények mellett nem lehet ajánlattevő. A Nairam Kft.-nek lehetősége
lett volna polgári peres eljárásban kifogásolni az általa készített engedélyezési
terv ajánlati felhívási dokumentációként való felhasználását, azonban a
Kbt. szabályai szerint közömbös, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésére álló
engedélyezési tervet jogszerűen használta-e fel. A Nairam Kft. nem tiltakozott
az ellen, hogy a saját tervére kell ajánlatot adni, ezt a körülményt elfogadta
és elkészítette az ajánlatát.
Tény, hogy az ajánlatkérő már az előminősítési eljárásban
megállapíthatta volna, hogy a Nairam Kft. nem lehet ajánlattevő, ezért
őt nem kellett volna felhívnia ajánlatételre, azonban a Kbt. szabályai
szerint az eljárás befejezéséig az ajánlatkérő számára ez a lehetőség mindvégig
biztosított. Mint korábban kifejtettük az ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét
végül is megállapította, jegyzőkönyvbe foglalta, majd az 1997. november
14-i eredményhirdetésen ezzel kapcsolatos döntését kihirdette. Az esélyegyenlőség
pedig nem sérült, miután a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint a további elbírálásban
már nem vehet részt az, akit az eljárásból kizártak. Az esélyegyenlőséget
éppen akkor nem biztosította volna az ajánlatkérő, ha a Nairam Kft. ajánlatát
érdemileg elbírálja. Eljárása során e körben jogsértést nem követett el.
Megalapozatlanul kifogásolja a Nairam Kft. az ajánlatkérő
nyertesre vonatkozó döntését is.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese
az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívás (és a dokumentációban)
meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott
elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Jelen ügyben az ajánlatkérő "Részletes pályázati kiírásban"
tette meg az ajánlat elkészítésére vonatkozó előírásait. Ezen dokumentáció
8., 9. oldalain az 5.1. és 5.3. pontokban írta elő, hogy az ajánlatban
mely műszaki jellemzőkre kell konkrétan nyilatkozni, illetve milyen egyéb
nyilatkozatokat kell az ajánlathoz csatolni, a kötelezővé tett nyilatkozatok
tartalmi és formai követelményeit pedig a C fejezet tartalmazta. Az ajánlatkérő
az ajánlatok 1997. október 30-i bontásakor a kötelezően előírt mellékletek
vizsgálatát táblázatba foglalta. Ebben a későbbi nyertes Vegyépszer Rt.-vel
kapcsolatosan azt rögzítette, hogy az ajánlattevő alvállalkozóról nem nyilatkozott,
és eredményfelelősségi nyilatkozatot sem tett. Az ajánlatkérő az ajánlatok
érdemi vizsgálatát 1997. november 5-én folytatta, erről jegyzőkönyvet készített.
A Vegyépszer Rt. ajánlatáról megállapította, hogy a kiírásnak megfelel,
alvállalkozói referenciái és saját referenciái jók, eredménygaranciát vállal
a létesítmény üzemelésére, többletkötbért is vállal. Az elbírált ajánlatok
közül még a Délviép Kft. ajánlatáról állapította meg, hogy az megfelel
a kiírás valamennyi feltételének, ő azonban csak az ajánlatkérő által igényelt
kötbért vállalta, és nem mellékelte alvállalkozói referenciáit. A ZÁÉV
Rt. és a Hoffmann Rt. ajánlata a kiírásnak több szempontból sem felelt
meg. Az értékelő bizottság pontozással értékelte az ajánlatokat, a ponthatárokkal
biztosította a szempontok kiírás szerinti fontossági sorrendjét. Az értékelés
eredményeként a Vegyépszer Rt. ajánlata bizonyult az öszszességében legkedvezőbbnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő
a Kbt. szabályai szerint végezte az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatok
bontásakor csak megkezdte a részletes értékelést a becsatolt nyilatkozatok
számbavételével, azonban a Vegyépszer Rt. ajánlatával kapcsolatban tévedésben
volt, amikor az alvállalkozók hiányát, illetve az eredményfelelősség vállalási
nyilatkozat hiányát rögzítette. A Vegyépszer Rt. ugyanis ajánlatában egyértelműen
nyilatkozott az általa vállalt eredményfelelősségről (ajánlat 2. oldalán),
a bevonni kívánt alvállalkozók jegyzékét megadta és közülük a Biomont Bt.-re
vonatkozóan hatósági igazolásokat és referencia-, illetve cégismertetőt
is csatolt. Az ajánlatkérő az ajánlat részletes vizsgálatkor már a Vegyépszer
Rt. ajánlatának ezen – vitatott – részeit is figyelembe vette, és döntését
e tényekre is tekintettel hozta meg, ezzel jogszerűen járt el.
A Döntőbizottság az ajánlatok további részletes vizsgálata
nyomán megállapította, hogy az értékelés az ajánlatok tényleges tartalmának
és a felhívásban közölt szempontoknak megfelelő volt, és a Vegyépszer Rt.
ajánlata, különösen az ajánlati ár, a vállalt kötbér mértéke és a saját,
valamint a bevont alvállalkozók referenciái tekintetében jobb volt a Délviép
Kft. ajánlatánál, míg a ZÁÉV Rt. és a Hoffmann Rt. ajánlata a felhívás
és a dokumentáció feltételeinek több szempontból (kötelezően előírt nyilatkozatok
hiánya a műszaki tartalom egyes részleteire) nem felelt meg. Az értékelésről
a Döntőbizottság megállapította, hogy az a Kbt. szabályai szerint történt,
az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntése tehát nem kifogásolható.
Az indokolásban kifejtettek alapján a Döntőbizottság
– a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva
– a jogorvoslati kérelmeket részben a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján
elkésettség, részben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megalapozatlanság
miatt elutasította. Ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak
a Kbt. 82. § (1) bekezdése szerinti indokai nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a költségekről nem rendelkezett, miután az eljárásban
az ajánlatkérő jogsértő magatartását nem állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. december 10.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Cziffra
Csaba s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési
biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
|
|