 |
 |
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D.232/8/1997
Tárgy: a Szerorgterv Rt jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Szerorgterv Általános Építő- és Szerelőipari Rt (1076
Budapest, Jobbágy u. 11., a továbbiakban: kérelmező; jogi képviselő: dr.
Szoboszlai Sarolta ügyvéd, 1027 Budapest, Varsányi Irén u. 26.) kérelmét,
amelyet a Fővárosi Önkormányzat Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi
Központ (1092 Budapest, Bakáts tér 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) székhelye
szerinti épülete felújítási munkáira kiírt közbeszerzési eljárása ellen
nyújtott be – megalapozatlanság miatt – elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat
felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel
a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz
címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárást hirdetett meg a Közbeszerzési
Értesítő 1997. szeptember 17-i számában a Budapest IX., Bakáts tér 10.
szám alatti épülete víz-, csatorna- és elektromos hálózatának felújítási
munkálataira. Részletes előírásait, az elvégzendő munkák műszaki terveit
és árazatlan tételes mennyiségi kiírást dokumentáció formájában bocsátotta
az ajánlattevők rendelkezésére, majd 1997. október 13-án és 20-án helyszíni
konzultációkat is tartott. Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint az
ajánlattevők csak a munkák teljes körű, a dokumentációnak megfelelő teljesítésére
tehettek ajánlatot. A felhívás 15. pont 2. bekezdése előírta, hogy az ajánlatokhoz
csatolni kell az organizációs tervet, a kiadott költségvetést és főösszesítőt
beárazva, az esetleg – a dokumentációban nem szereplő – még szükségesnek
ítélt munkanemek költségvetését (tételesen) külön dokumentálva. A 15. pont
7. bekezdése kötelező formai előírást tartalmazott, amely szerint az ajánlat
minden oldalát aláírással kell ellátni. Az ajánlatok elbírálásának szempontja
az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Az értékelési szempontok
fontossági sorrendben – a következők voltak: a vállalkozó végzett épületgépész
és villanyszerelési munkák terén dokumentált referenciái; a munka megvalósítására
kidolgozott organizációs terv; a megajánlott vállalkozási ár; a vállalkozást
végző szervezet szakmai felkészültsége; anyagi erőforrásai, stabilitása.
Az ajánlatkérő a dokumentációban a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL.
törvény (továbbiakban: Kbt.) alapján szükséges hatósági igazolásokkal kapcsolatosan
előírta, hogy eredeti vagy közjegyző által hitelesített igazolásokat fogad
el. Az 1997. október 28-i határidőig a következő ajánlattevők tettek ajánlatot:
Avantgarde Kft., Manufer Kft., Középületépítő Rt., KHVT Kht. kérelmező.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során kérelmező ajánlatát érvénytelennek
nyilvánította. Az 1997. november 4-i eredményhirdetésen a Manufer Kft.
ajánlatát fogadta el nyertesként. A szerződést a jogorvoslati eljárás befejeződé
séig nem szándékozik megkötni.
Kérelmező az eredményhirdetést követően fordult jogorvoslatért
a Döntőbizottsághoz. Írásban benyújtott, majd a – kérésére – 1997. november
25-én megtartott tárgyaláson kiegészített kérelmében az ajánlatkérő eljárást
lezáró döntését kifogásolja. Álláspontja szerint ajánlata megfelelt az
ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt feltételeknek, és összességében
előnyösebb, mint a nyertes ajánlata. Nézete szerint az ajánlatkérő megsértette
a Kbt. szabályait, amikor az érvénytelen ajánlatra vonatkozó döntését az
ajánlatok bontását követően hozta meg, továbbá az ajánlatok elbírálását
nem a felhívásban közzétett értékelési szempontoknak megfelelően végezte
el. Mindezekre tekintettel kéri, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az
ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértést, és kötelezze
az ajánlatkérőt harmincezer forint igazgatási és szolgáltatási díj megtérítésére.
Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett nyilatkozatában
kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező
ajánlata a Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelen volt,
mert nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott
feltételeknek. A kérelmező a kiadott költségvetési kiírás tételeit megváltoztatta,
az ajánlat egyes lapjai nincsenek aláírva, és a becsatolt hatósági igazolások
csupán másolatok. Mindezen tényeket az ajánlat részletes vizsgálata során
állapította meg. Az ajánlatot – érvénytelensége miatt – érdemileg már nem
bírálta el. Az érvényes ajánlatok értékelését az ajánlati felhívásban meghatározott
szempontok szerint végezte. Az ajánlatok között a 2. és 3. szempont szerint
volt jelentős különbség, a nyertes ajánlat a 2. szempont szerint a legjobb,
a 3. szempont szerint a második legjobb volt, ezért – összességében – a
legelőnyösebbnek bizonyult.
Egyéb érdekeltként észrevételt tett az Avantgarde Építő-
és Szerelőipari Kft. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívás
és a dokumentáció előírásaihoz szigorúan ragaszkodott, a költségvetési
kiírástól való eltérés érvénytelenségi ok volt. Ugyanakkor a felhívás lehetővé
tette kiegészítő tételek beárazását, a kérelmező nem élt ezen lehetőséggel,
hanem a tételkiírást változtatta meg igényei szerint.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson
elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek
az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi
és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt.
52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az
nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott
feltételeknek.
Jelen ügyben az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15.
pont 2. bekezdésével kötelezővé tette az ajánlattevő számára, hogy a dokumentációban
kiadott árazatlan költségvetést árazzák be, és ezt csatolják az ajánlathoz.
Egyben azt is előírta az ajánlatkérő, hogy a tervdokumentáció felülvizsgálata
alapján az ajánlattevő részéről szükségesnek tartott módosítást, kiegészítést
külön kell kezelni, és az utóbbiakra vonatkozó tételes beárazott költségvetést
külön kell dokumentálni.
Az ajánlati felhívás dokumentációja tartalmazta – egyéb
munkarészek mellett – a víz- és csatornafelújítási munkák négy munkanembe
sorolt tételkiírását és a villamosfelújítási munkákra vonatkozó árazatlan
költségvetést. Az ajánlatkérő 1997. október 13-án és 20-án konzultációt
tartott az ajánlattevők számára. Az október 13-án készült emlékeztető szerint
ott külön is felhívta az ajánlattevők figyelmét a következőkre: "a dokumentációk
részeként kiadott költségvetéseket maradéktalanul be kell árazni olyan
formában, ahogy azt kiadták. Azokat sem megváltoztatni, sem hozzáírni,
sem abból kihagyni vagy kihúzni nem szabad, kivéve, ha erre vonatkozóan
jelen emlékeztetőben, vagy a továbbiakban körlevélben tételes intézkedés
történik. Ebben az esetben a javítás átvezetése az érvénytelenség feltétele."
Az október 20-i emlékeztető tartalmazza a költségvetési
kiírás "Falazás és kőműves munkák" című fejezetével kapcsolatos módosítást,
amelynek figyelembe vétele az ajánlat elkészítésekor – az ajánlatkérő felhívása
szerint – kötelező érvényességi feltétel. Az emlékeztetőkhöz csatolt jelenléti
ívek szerint a kérelmező mindkét konzultáción részt vett, az ajánlatkérő
feltételeit elfogadta, azokat nem kifogásolta.
Kérelmező ajánlata tartalmaz tételes beárazott költségvetést,
azonban a tételkiírás több tétel esetében nem azonos a dokumentációban
közzétettekkel. Kérelmező a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a villamosmunkákra
adott árazott költségvetése annyiban különbözik a kiírástól, hogy a 3.
és 4. tételt összevonta, mert a tételek álláspontja szerint – azonos munkákra
vonatkoztak, a 8. tételt megváltoztatta tartalmában, mert az eredeti tételszöveget
értelmezhetetlennek tartotta, a 25–28. és 33., 34. tételekben a kiírásban
szereplőtől eltérő típusú kábelre adott ajánlatot, mert a kiírásban előírt
típust már nem gyártják.
Az ajánlat vitatott részével kapcsolatban a Döntőbizottság
még azt is megállapította, hogy kérelmezőnek a villamosmunkákra beadott
költségvetése az előbb említett tételszámokon túl a tételek jelölését és
a munkanemek leírását illetően is alapvetően eltér a dokumentációtól.
Az eljárásban érvényesnek minősülő ajánlatok ugyanakkor
a dokumentációban közzétett költségvetési tételek beárazásával készültek,
egyes esetekben kiegészítő költségvetés csatolásával. Ajánlatkérő kérelmező
ajánlatáról az 1997. október 28-i bontást követően, az ajánlatok elsődleges
érvényességi vizsgálata során állapította meg, hogy érvénytelen, többek
között az ajánlathoz csatolt költségvetésre tekintettel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő helyesen
állapította meg, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt
feltételeknek kérelmező ajánlata nem felel meg, ezért a Kbt. 52. § (2)
bekezdésének d) pontja alapján az ajánlat érvénytelen. Az érvénytelenséget
önmagában kérelmező ajánlatának költségvetési részei is megalapozták, azonban
az ajánlatkérő jogszerűen állapított meg további érvénytelenségi okokat
is. Tény ugyanis, hogy kérelmező ajánlatának minden egyes lapja nem volt
aláírással ellátva, holott ezt a követelményt az ajánlati felhívás 15.
pont 7. bekezdése előírta. Tény az is, hogy kérelmező alvállalkozójára
vonatkozó, a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolások a beadott ajánlatok
egyetlen példányában sem voltak hiteles (eredeti vagy közjegyző által hitelesített)
példányok, ahogy pedig azt az ajánlatkérő a dokumentáció "Ajánlatételi
előírások" 7. oldalán előírta. Ezen tényeket a kérelmező is elismerte a
jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson. Az ajánlatkérő a felsorolt
hiányok bármelyike alapján megállapíthatta volna kérelmező ajánlata érvénytelenségét.
Tévesen állítja kérelmező, hogy az ajánlatkérőnek az
ajánlatok bontásakor már közölnie kellett volna az érvénytelen ajánlatra
vonatkozó döntését.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az
ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely
ajánlatok érvénytelenek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatkozott
rendelkezés alapján az ajánlatkérő egészen az eljárást lezáró döntése meghozataláig
jogosult az ajánlat érvénytelenségéről dönteni, a Kbt. 54. §-ára tekintettel
az érvénytelen ajánlatról jegyzőkönyvet kell készítenie. Jelen ügyben az
iratok közt becsatolt 1997. október 28-i bontási jegyzőkönyv melléklete
már tartalmazza az eljárásban benyújtott érvénytelen ajánlatokra vonatkozó
megállapítást, továbbá az 1997. november 3-án, az ajánlatok elbírálásán
felvett jegyzőkönyv az ajánlatkérő e vonatkozású döntését is tartalmazza.
Megalapozatlanul kifogásolja kérelmező az ajánlatkérő
eljárást lezáró – a nyertesre vonatkozó – döntését is.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese
az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban)
meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott
szempontok egyike szerint – jelen esetben az összességében legelőnyösebb
ajánlat kiválasztása szempontjából – a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban három érvényes
ajánlatot értékelt. Az 1997. november 3-i elbírálás jegyzőkönyve szerint
az értékelés során a következő szempontokra volt tekintettel: 1. pályázati
feltételek; 2. organizációs terv szakszerűsége; 3. kórházak zavartalan
működőképességének biztosítása; 4. fekvőbeteg-gyógyintézetben végzett munkák
referenciája; 5. műszaki tartalom (összehasonlítás a kiírással); 6. cég
tőkeerőssége; 7. vállalási ár.
A felsorolt szempontok közül az 1. és az 5. az érvényesség
vizsgálatának felel meg, míg a többi szempont lényegében az ajánlati felhívásban
megjelölt szempontokkal azonosítható. Az értékelési jegyzőkönyv – miután
pontszámokat nem tartalmaz – nem utal a felhívás szerinti szempontok fontossági
sorrendjének megváltoztatására, ezért az ajánlatkérő nyilatkozatát, mely
szerint az eredeti sorrendnek megfelelően vette figyelembe az értékelési
szempontokat, a Döntőbizottság elfogadta.
Ajánlatkérő – a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint
– az ajánlatok érvényességének vizsgálatát követően megállapította, hogy
az ajánlatok referenciák szempontjából egyenrangúak voltak, ezért a legfontosabb
szemponttá az organizációs terv megítélése vált. E tekintetben pedig a
Manufer Kft. ajánlata volt a legjobb. A további szempontok már nem módosították
a nyertes ajánlat megítélését.
A Döntőbizottság az érvényes ajánlatokat részletesen
megvizsgálta, és az alábbiakat állapította meg:
A jelen beszerzés tárgyához hasonlítható referenciákkal
mindhárom ajánlattevő rendelkezik, ezen belül egészségügyi létesítmények
építése és felújítása csak a Manufer Kft. ajánlatában szerepel jelentős
mértékben. Az organizációs terv különös tekintettel a működő kórház igényeire
– a Manufer Kft. és a KHVT Kht. ajánlatában megegyezik (miután egymás alvállalkozói
részvételével nyújtottak be ajánlatokat), részletes megvalósítási ütemtervet
is tartalmaz az elvégzendő feladatokra lebontva. E szempontból a Manufer
Kft. ajánlatát kiemelkedően előnyössé az tette, hogy a részletekre kidolgozott
organizációs terv – tekintettel az ajánlattevő hasonló körülmények között
végzett korábbi munkáira is – megalapozta az intézmény működésének feltételeit
az építkezés időszakára is. Az Avantgarde Kft. organizációs műszaki leírást
mellékelt ütemterv nélkül. A vállalkozási ár az Avantgarde Kft.-nél a legalacsonyabb,
ezt követi a Manufer Kft. ajánlati ára. A három ajánlat között – tekintettel
két ajánlattevő alvállalkozóira is – a szakmai felkészültséget, anyagi
erőforrásokat és stabilitást illetően nincs jelentős különbség. Előbbieket
összegezve a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő helyesen
döntött a Manufer Kft. nyertességéről, mert ajánlata mind a referenciákat,
mind az organizációs tervet illetően a legjobb vagy a legjobbak közötti
volt, az ár pedig jelen eljárásban harmadlagos szempontként jelent meg,
tehát nem dönthette el a versenyt.
Az indokolásban kifejtettek szerint a Döntőbizottság
– a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva
– a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdése a) pontjának megfelelően
elutasította. Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott,
mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott indokai a kérelem
alapján nem voltak megállapíthatóak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. december 4.
Ruthner Oszkár s. k. Dr. Bíró
László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési
biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
|
|