KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0374)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.244/6/1997

Tárgy: Robinco Migért Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

a Robinco Migért Kft. (1027 Budapest, Frankel Leó út 11–13., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, amelyet a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (1081 Budapest, Fiumei út 19/A, a továbbiakban: ajánlatkérő) elektromos és mechanikus berendezési, felszerelési, ügyviteli és egyéb használati tárgyak szállítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja és a továbbiakban megállapítja, hogy a felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő nyílt eljárásról szóló felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 1997. november 12-i 44. számában. A beszerzés tárgya és mennyisége vonatkozásában az alábbiak szerint írta ki ajánlati felhívását: "ajánlatkérőnek a dokumentációban megadott tárgyévi kis értékű, valamint nagy értékű elektromos és mechanikus berendezési, felszerelési, ügyviteli és egyéb használati tárgyai szállítása".
Az ajánlattevők a beszerzés tárgyának egy részére is tehettek ajánlatot, nevezetesen "az ajánlattevő a kiírás egészére és az egyes, a dokumentációban is megadott fejezetekre önállóan is tehet ajánlatot."
A dokumentáció a beszerzendő műszaki cikkeket a következők szerint tartalmazta:
I. Fejezet: 30 db 160 l hűtő mélyhűtővel; 10 db 200–240 l hűtő, kombinált 180 l hűtő+60 l mélyhűtő; 2 db takarítógép (jó minőségű háztartási vagy kisebb üzemi /félprofi/); 1 db postabontó gép (napi úgy kb. 50 000 db különböző méretű levél bontásához a beltartalom sérülése nélkül, lehetőség szerint válogatóval és adagolóval felszerelve, folyamatos és szakaszos üzemeltetésre is alkalmas legyen); 10 db memóriás írógép (kb. 10 oldal vagy 5 000 karakter tárolására alkalmas, a szöveg többször kinyomtatható); 1 db dobogós létra (egyoldalas feljáró, anyaga acélcső, háromoldalas korlát, dobogó magasság 115 cm, teljes szélesség max. 91 cm, teljes mélység max. 125 cm, dobogó fokok bordázott alumíniumból, fokmélység 13 cm, 2 beálló kerék rögzítővel, 2 fix kerék, az emelőszerkezet a létra eltolásakor az utolsó fokot felhajlítja. A feljárás mindaddig korlátozva van, amíg a létra biztosan nem áll).
II. Fejezet: 400 db 12 karakteres számológép (nem hálózati, elemes, négy alapművelet, nagy kijelzővel);
III. Fejezet: 50 db kávé-teafőző (6 személyes, espresso+filteres teafőző); 50 db kávéfőző (6 személyes espresso); 50 db teafőző (6-10-12 személyes, filteres); 30 db olajradiátor 8-10-12 tagos 2 fokozatú hőérzékelős 1500-2000 Watt teljesítményű); 50 db hűtő-fűtő ventilátor (2 állású hőérzékelős 1000-2000 Watt); 50 db ventilátor (asztali kb. 3 fokozatú); 30 db mikrohullámú sütő (digitális kb. 800 Watt 18–20 literes); 10 db porszívó (1200 Watt); 5 db levegőtisztító (levegőtisztító, párásító); 3 db szeletelőgép (félprofi, konyhai, anyaga fém); 300 db asztali lámpa (halogén, kétállású kapcsoló 20-30 Watt); 10 db bevásárló kocsi (kb. 65 literes fém (hasonló az áruházi bevásárlókocsikhoz, iratszállításhoz); 10 db alumíniumlétra (6–8 fokos kétágú).
IV. Fejezet: 1 db iratmegsemmisítő és bálázó gép (megsemmisítő kapacitása 80–120 lap A/4-es és A/3 lap, feldarabolás típusa: szeletke, megsemmisítő kapacitás kb. 800 kg/ó, hálózati feszültség: 380 V 3 fázis, zajszint: minél alacsonyabb, méret: kis vagy közepes terjedelmű).
Az ajánlati felhívás 5. c) pontja tartalmazta továbbá, hogy az ajánlat beadásának feltétele a dokumentáció megvásárlása. Az ajánlattételi határidő: 1997. december 23. 10.00.
Kérelmező 1997. november 27-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérelmében előadta, hogy a hirdetmény szövegéből gyakorlatilag semmilyen konkrét információ nem állt rendelkezésre a döntéshez, hogy érdemes-e megvásárolni a dokumentációt, ezért telefonon érdeklődött az ajánlatkérőnél. Kérdésére csak néhány tételsort neveztek meg darabszám és más egyéb részlet említése nélkül közölve, hogy azok a dokumentációban megtalálhatók. Mivel az említett tételek között irodatechnikai berendezés is volt, a dokumentációt 1997. november 14-én megvásárolta. A dokumentáció áttanulmányozása során megállapította, hogy nem tud az ajánlatkérő kiírási feltételeit teljesítő, érvényes ajánlatot tenni, mert csak speciális irodatechnikai termékekkel foglalkozik. Ajánlatkérő az I. fejezetben jellegében és használatában is különböző termékeket sorol fel indokolatlanul kizárva a lehetőséget, hogy szakcég csak egy adott árucsoportra tehessen érvényes ajánlatot. Ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 40. § (5) bekezdését, melyet akkor is sértene, ha fejezetenként külön-külön csak háztartási, irodatechnikai és egyéb csoportokat jelölne meg, hiszen ezen árucsoportokon belül sem várható el, hogy szakcég – amely potenciális ajánlattevő lehetne – minden, a csoporthoz tartozó termékekkel foglalkozzon. Kérelmező előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a Kbt. célját és szellemét is sérti, mert a beszerezni kívánt termékek zöme olyan hétköznapi termék, melyeknél egy "fővállalkozói szállítási szerződés" nem feltétlenül szolgálja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését. Továbbá, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését is, mert kizárólag az ajánlati felhívás tartalma alapján nem dönthető el az ajánlattétel lehetősége, ugyanis a beszerzés tárgyát olyan általánossággal fogalmazta meg, hogy az gyakorlatilag bármilyen eszköz lehet, és egy ajánlattevő csak költség ellenében tudhatja meg azt pontosan. Ajánlatkérőtől elvárható, hogy a beszerzés tárgyát legalább termékfajta mélységig határozza meg például: hűtőszekrény, kávéfőző, ír
ógép stb. és csak az egyes termékfajtákra vonatkozó részletes igényeit fogalmazhatja meg a dokumentációban, melynek vételára nem lehet aránytalanul magas.
Fentiek alapján kérelmező kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a Kbt. 33. § (1) és 40. § (5) bekezdéseinek megsértését és annak alapján kötelezze ajánlatkérőt új eljárás lefolytatására. Továbbá kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére és a költségek (dokumentáció ára) megtérítésére. Kérte a Döntőbizottságot, hogy ideiglenes intézkedésként az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását függessze fel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételé-ben előadta, hogy a dokumentáció megvétele az ajánlati felhívás 5. c) pontja szerint a pályázat beadásának feltételeként lett megszabva nem pedig a dokumentációba való betekintésnek. Az érdeklődők – közöttük a kérelmező is – telefonon érdeklődtek, majd átnézték a dokumentációt. Kérelmező 1997. november 14-én meg is vette azt. A jogorvoslati kérelem dátuma alapján mintegy 12 napi gondolkodás után jutott arra a következtetésre, hogy jogorvoslatért forduljon a Döntőbizottsághoz, így téves az az állítás, hogy kérelmező valós ismeretek hiányában vette meg a dokumentációt.
Előadta továbbá, hogy eljárása során nem sértette meg a Kbt. szabályait. Amennyiben csak konkrét árucikkekre írt volna ki ajánlati felhívást, akkor éppen az áruk öszszességére kedvező ajánlatot tenni képes kereskedelmi cégeket zárja ki, így annak lehetőségét is, hogy az áruféleség-csomagok esetén elérhető kedvezményeket érvényesíthesse. Konkrét utalás történt az ajánlati felhívásban a beszerzendő tárgyak milyenségére azzal, hogy a számviteli törvény alapján kis értékű, valamint nagy értékű elektromos és mechanikus berendezési, felszerelési és egyéb használati tárgyakról van szó a részletezés dokumentációban történő egyidejű megjelölésével. Kérte a kérelem elutasítását.
Tárgyalást egyik fél sem kért.
A Döntőbizottság az iratok alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése a következők szerint írja elő a mindenkori ajánlatkérők részére az ajánlati felhívás tartalmi meghatározását: az ajánlati felhívás tartalmát – a Kbt. 2. számú mellékletében meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A felhívás tartalmának kialakításakor tehát kettős alapkövetelménynek kell eleget tennie az ajánlatkérőnek: egyrészt a felhívás alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlő esélyük legyen az ajánlattételben.
A Döntőbizottság megvizsgálva és összevetve az ajánlatkérő ajánlati felhívását a Kbt. 2. sz. mellékletével, megállapította, hogy az ajánlati felhívás minden – a Kbt.-ben – előírt, illetve tartalmi követelménynek eleget tesz. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja, mely a beszerzés tárgyát és mennyiségét határozza meg, tartalmazza hogy: "...ajánlatkérőnek a dokumentációban megadott tárgyévi kis értékű, valamint nagy értékű elektromos és mechanikus berendezési, felszerelési, ügyviteli és egyéb használati tárgyai" szállítására vár ajánlattevőktől szállítási szerződést [ajánlati felhívás 2. b) pont].
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 3. a) pontjában – a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó meghatározásában – kifejezetten utal arra a tényre, hogy beszerzésének részletes tartalma a dokumentációban került rögzítésre. Továbbá ajánlati felhívása 5. c) pontjában előírja, hogy "az ajánlat beadásának feltétele a dokumentáció megvásárlása." A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint kizárólag az ajánlati felhívás tartalma alapján dönthesse el ajánlattevő, hogy él, vagy sem az ajánlattétel lehetőségével. Azt viszont előírja a Kbt. 40. § (1) bekezdése, hogy "az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő – korábban idézettek szerint – igen részletes műszaki leírást adott dokumentációjában.
Fentiek miatt tehát ajánlatkérő nem sértette meg sem a kérelmező által megjelölt jogforrást [Kbt. 33. § (1) bekezdését], sem más, az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos rendelkezést.
Ugyancsak nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglaltakat.
Ez ugyanis kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, amely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel érdekében élt azzal a lehetőséggel, hogy – a közbeszerzés tárgyának jellegétől is függően – az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan részletes műszaki leírást adjon, amely tartalmazta az ajánlatkérő elvárásait, pl. a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki és minőségi követelményeket.
Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát – tekintettel annak tartalmára – számviteli, illetve gyűjtőfogalmak felhasználásával egyértelműen határozta meg. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ismeretében ugyancsak egyértelművé vált minden ajánlattevő számára, hogy ajánlatkérő mit kér, és az, hogy amennyiben nem a kiírás egészére, hanem annak csak egy részére akar ajánlatot tenni, azt milyen módon teheti meg. A Kbt. nem korlátozza ajánlatkérőnek azt a jogát, hogy amennyiben részajánlattételre ad lehetőséget, ne maga határozhassa meg annak tartalmát. Ezért kérelmező alaptalanul kifogásolja ajánlatkérőnek azt az eljárását, hogy a rész ajánlattételt az általa elkészített dokumentáció "fejezetei" szerint határozta meg. A beszerzés tárgyának mind egészére, mind egyes részeire bármilyen ajánlattevő tehet ajánlatot, hiszen a közbeszerzés piacán való szereplési lehetőség nemcsak az adott termékeket előállító gyártó részére adott, hanem bármilyen más, pl. kereskedelmi cég részére is.
Fentiekben részletezett tények alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. előírásait, és ezért a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint megalapozatlant a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Figyelemmel arra, hogy jogsértés megállapítására nem került sor, a Döntőbizottság nem alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjának rendelkezését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek nem álltak fenn. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 1997. december 9.

Hámori András s. k.     Dr. Monory Bulcs s. k.
közbeszerzési biztos     közbeszerzési biztos

Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos