K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (0374)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt. sz.: D.244/6/1997

T�rgy: Robinco Mig�rt Kft. jogorvoslati k�relme a F�v�rosi �s Pest Megyei Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

a Robinco Mig�rt Kft. (1027 Budapest, Frankel Le� �t 11�13., a tov�bbiakban: k�relmez�) k�relm�t, amelyet a F�v�rosi �s Pest Megyei Eg�szs�gbiztos�t�si P�nzt�r (1081 Budapest, Fiumei �t 19/A, a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) elektromos �s mechanikus berendez�si, felszerel�si, �gyviteli �s egy�b haszn�lati t�rgyak sz�ll�t�s�ra ki�rt k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, a D�nt�bizotts�g elutas�tja �s a tov�bbiakban meg�llap�tja, hogy a felmer�lt k�lts�geket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

Aj�nlatk�r� ny�lt elj�r�sr�l sz�l� felh�v�st tett k�zz� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 1997. november 12-i 44. sz�m�ban. A beszerz�s t�rgya �s mennyis�ge vonatkoz�s�ban az al�bbiak szerint �rta ki aj�nlati felh�v�s�t: "aj�nlatk�r�nek a dokument�ci�ban megadott t�rgy�vi kis �rt�k�, valamint nagy �rt�k� elektromos �s mechanikus berendez�si, felszerel�si, �gyviteli �s egy�b haszn�lati t�rgyai sz�ll�t�sa".
Az aj�nlattev�k a beszerz�s t�rgy�nak egy r�sz�re is tehettek aj�nlatot, nevezetesen "az aj�nlattev� a ki�r�s eg�sz�re �s az egyes, a dokument�ci�ban is megadott fejezetekre �n�ll�an is tehet aj�nlatot."
A dokument�ci� a beszerzend� m�szaki cikkeket a k�vetkez�k szerint tartalmazta:
I. Fejezet: 30 db 160 l h�t� m�lyh�t�vel; 10 db 200�240 l h�t�, kombin�lt 180 l h�t�+60 l m�lyh�t�; 2 db takar�t�g�p (j� min�s�g� h�ztart�si vagy kisebb �zemi /f�lprofi/); 1 db postabont� g�p (napi �gy kb. 50 000 db k�l�nb�z� m�ret� lev�l bont�s�hoz a beltartalom s�r�l�se n�lk�l, lehet�s�g szerint v�logat�val �s adagol�val felszerelve, folyamatos �s szakaszos �zemeltet�sre is alkalmas legyen); 10 db mem�ri�s �r�g�p (kb. 10 oldal vagy 5 000 karakter t�rol�s�ra alkalmas, a sz�veg t�bbsz�r kinyomtathat�); 1 db dobog�s l�tra (egyoldalas felj�r�, anyaga ac�lcs�, h�romoldalas korl�t, dobog� magass�g 115 cm, teljes sz�less�g max. 91 cm, teljes m�lys�g max. 125 cm, dobog� fokok bord�zott alum�niumb�l, fokm�lys�g 13 cm, 2 be�ll� ker�k r�gz�t�vel, 2 fix ker�k, az emel�szerkezet a l�tra eltol�sakor az utols� fokot felhajl�tja. A felj�r�s mindaddig korl�tozva van, am�g a l�tra biztosan nem �ll).
II. Fejezet: 400 db 12 karakteres sz�mol�g�p (nem h�l�zati, elemes, n�gy alapm�velet, nagy kijelz�vel);
III. Fejezet: 50 db k�v�-teaf�z� (6 szem�lyes, espresso+filteres teaf�z�); 50 db k�v�f�z� (6 szem�lyes espresso); 50 db teaf�z� (6-10-12 szem�lyes, filteres); 30 db olajradi�tor 8-10-12 tagos 2 fokozat� h��rz�kel�s 1500-2000 Watt teljes�tm�ny�); 50 db h�t�-f�t� ventil�tor (2 �ll�s� h��rz�kel�s 1000-2000 Watt); 50 db ventil�tor (asztali kb. 3 fokozat�); 30 db mikrohull�m� s�t� (digit�lis kb. 800 Watt 18�20 literes); 10 db porsz�v� (1200 Watt); 5 db leveg�tiszt�t� (leveg�tiszt�t�, p�r�s�t�); 3 db szeletel�g�p (f�lprofi, konyhai, anyaga f�m); 300 db asztali l�mpa (halog�n, k�t�ll�s� kapcsol� 20-30 Watt); 10 db bev�s�rl� kocsi (kb. 65 literes f�m (hasonl� az �ruh�zi bev�s�rl�kocsikhoz, iratsz�ll�t�shoz); 10 db alum�niuml�tra (6�8 fokos k�t�g�).
IV. Fejezet: 1 db iratmegsemmis�t� �s b�l�z� g�p (megsemmis�t� kapacit�sa 80�120 lap A/4-es �s A/3 lap, feldarabol�s t�pusa: szeletke, megsemmis�t� kapacit�s kb. 800 kg/�, h�l�zati fesz�lts�g: 380 V 3 f�zis, zajszint: min�l alacsonyabb, m�ret: kis vagy k�zepes terjedelm�).
Az aj�nlati felh�v�s 5. c) pontja tartalmazta tov�bb�, hogy az aj�nlat bead�s�nak felt�tele a dokument�ci� megv�s�rl�sa. Az aj�nlatt�teli hat�rid�: 1997. december 23. 10.00.
K�relmez� 1997. november 27-�n jogorvoslati k�relmet ny�jtott be a D�nt�bizotts�ghoz. K�relm�ben el�adta, hogy a hirdetm�ny sz�veg�b�l gyakorlatilag semmilyen konkr�t inform�ci� nem �llt rendelkez�sre a d�nt�shez, hogy �rdemes-e megv�s�rolni a dokument�ci�t, ez�rt telefonon �rdekl�d�tt az aj�nlatk�r�n�l. K�rd�s�re csak n�h�ny t�telsort neveztek meg darabsz�m �s m�s egy�b r�szlet eml�t�se n�lk�l k�z�lve, hogy azok a dokument�ci�ban megtal�lhat�k. Mivel az eml�tett t�telek k�z�tt irodatechnikai berendez�s is volt, a dokument�ci�t 1997. november 14-�n megv�s�rolta. A dokument�ci� �ttanulm�nyoz�sa sor�n meg�llap�totta, hogy nem tud az aj�nlatk�r� ki�r�si felt�teleit teljes�t�, �rv�nyes aj�nlatot tenni, mert csak speci�lis irodatechnikai term�kekkel foglalkozik. Aj�nlatk�r� az I. fejezetben jelleg�ben �s haszn�lat�ban is k�l�nb�z� term�keket sorol fel indokolatlanul kiz�rva a lehet�s�get, hogy szakc�g csak egy adott �rucsoportra tehessen �rv�nyes aj�nlatot. Aj�nlatk�r� ezzel megs�rtette a Kbt. 40. � (5) bekezd�s�t, melyet akkor is s�rtene, ha fejezetenk�nt k�l�n-k�l�n csak h�ztart�si, irodatechnikai �s egy�b csoportokat jel�lne meg, hiszen ezen �rucsoportokon bel�l sem v�rhat� el, hogy szakc�g � amely potenci�lis aj�nlattev� lehetne � minden, a csoporthoz tartoz� term�kekkel foglalkozzon. K�relmez� el�adta tov�bb�, hogy aj�nlatk�r� a Kbt. c�lj�t �s szellem�t is s�rti, mert a beszerezni k�v�nt term�kek z�me olyan h�tk�znapi term�k, melyekn�l egy "f�v�llalkoz�i sz�ll�t�si szerz�d�s" nem felt�tlen�l szolg�lja az �llamh�ztart�s kiad�sainak �sszer�s�t�s�t. Tov�bb�, aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 33. � (1) bekezd�s�t is, mert kiz�r�lag az aj�nlati felh�v�s tartalma alapj�n nem d�nthet� el az aj�nlatt�tel lehet�s�ge, ugyanis a beszerz�s t�rgy�t olyan �ltal�noss�ggal fogalmazta meg, hogy az gyakorlatilag b�rmilyen eszk�z lehet, �s egy aj�nlattev� csak k�lts�g ellen�ben tudhatja meg azt pontosan. Aj�nlatk�r�t�l elv�rhat�, hogy a beszerz�s t�rgy�t legal�bb term�kfajta m�lys�gig hat�rozza meg p�ld�ul: h�t�szekr�ny, k�v�f�z�, �r
�g�p stb. �s csak az egyes term�kfajt�kra vonatkoz� r�szletes ig�nyeit fogalmazhatja meg a dokument�ci�ban, melynek v�tel�ra nem lehet ar�nytalanul magas.
Fentiek alapj�n k�relmez� k�rte a D�nt�bizotts�gt�l, hogy �llap�tsa meg a Kbt. 33. � (1) �s 40. � (5) bekezd�seinek megs�rt�s�t �s annak alapj�n k�telezze aj�nlatk�r�t �j elj�r�s lefolytat�s�ra. Tov�bb� k�telezze aj�nlatk�r�t az elj�r�si d�j visel�s�re �s a k�lts�gek (dokument�ci� �ra) megt�r�t�s�re. K�rte a D�nt�bizotts�got, hogy ideiglenes int�zked�sk�nt az aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s�t f�ggessze fel.
Aj�nlatk�r� a jogorvoslati k�relemre tett �szrev�tel�-ben el�adta, hogy a dokument�ci� megv�tele az aj�nlati felh�v�s 5. c) pontja szerint a p�ly�zat bead�s�nak felt�telek�nt lett megszabva nem pedig a dokument�ci�ba val� betekint�snek. Az �rdekl�d�k � k�z�tt�k a k�relmez� is � telefonon �rdekl�dtek, majd �tn�zt�k a dokument�ci�t. K�relmez� 1997. november 14-�n meg is vette azt. A jogorvoslati k�relem d�tuma alapj�n mintegy 12 napi gondolkod�s ut�n jutott arra a k�vetkeztet�sre, hogy jogorvoslat�rt forduljon a D�nt�bizotts�ghoz, �gy t�ves az az �ll�t�s, hogy k�relmez� val�s ismeretek hi�ny�ban vette meg a dokument�ci�t.
El�adta tov�bb�, hogy elj�r�sa sor�n nem s�rtette meg a Kbt. szab�lyait. Amennyiben csak konkr�t �rucikkekre �rt volna ki aj�nlati felh�v�st, akkor �ppen az �ruk �szszess�g�re kedvez� aj�nlatot tenni k�pes kereskedelmi c�geket z�rja ki, �gy annak lehet�s�g�t is, hogy az �ruf�les�g-csomagok eset�n el�rhet� kedvezm�nyeket �rv�nyes�thesse. Konkr�t utal�s t�rt�nt az aj�nlati felh�v�sban a beszerzend� t�rgyak milyens�g�re azzal, hogy a sz�mviteli t�rv�ny alapj�n kis �rt�k�, valamint nagy �rt�k� elektromos �s mechanikus berendez�si, felszerel�si �s egy�b haszn�lati t�rgyakr�l van sz� a r�szletez�s dokument�ci�ban t�rt�n� egyidej� megjel�l�s�vel. K�rte a k�relem elutas�t�s�t.
T�rgyal�st egyik f�l sem k�rt.
A D�nt�bizotts�g az iratok alapj�n meg�llap�totta, hogy a k�relem megalapozatlan.
A Kbt. 33. � (1) bekezd�se a k�vetkez�k szerint �rja el� a mindenkori aj�nlatk�r�k r�sz�re az aj�nlati felh�v�s tartalmi meghat�roz�s�t: az aj�nlati felh�v�s tartalm�t � a Kbt. 2. sz�m� mell�klet�ben meghat�rozott minta szerint � �gy kell meghat�rozni, hogy annak alapj�n az aj�nlattev�k egyenl� es�llyel megfelel� aj�nlatot tehessenek. A felh�v�s tartalm�nak kialak�t�sakor teh�t kett�s alapk�vetelm�nynek kell eleget tennie az aj�nlatk�r�nek: egyr�szt a felh�v�s alapj�n az aj�nlattev�k megfelel� aj�nlatot tudjanak tenni, m�sr�szt egyenl� es�ly�k legyen az aj�nlatt�telben.
A D�nt�bizotts�g megvizsg�lva �s �sszevetve az aj�nlatk�r� aj�nlati felh�v�s�t a Kbt. 2. sz. mell�klet�vel, meg�llap�totta, hogy az aj�nlati felh�v�s minden � a Kbt.-ben � el��rt, illetve tartalmi k�vetelm�nynek eleget tesz. Az aj�nlati felh�v�s 3. a) pontja, mely a beszerz�s t�rgy�t �s mennyis�g�t hat�rozza meg, tartalmazza hogy: "...aj�nlatk�r�nek a dokument�ci�ban megadott t�rgy�vi kis �rt�k�, valamint nagy �rt�k� elektromos �s mechanikus berendez�si, felszerel�si, �gyviteli �s egy�b haszn�lati t�rgyai" sz�ll�t�s�ra v�r aj�nlattev�kt�l sz�ll�t�si szerz�d�st [aj�nlati felh�v�s 2. b) pont].
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� aj�nlati felh�v�s�nak 3. a) pontj�ban � a beszerz�s t�rgy�ra �s mennyis�g�re vonatkoz� meghat�roz�s�ban � kifejezetten utal arra a t�nyre, hogy beszerz�s�nek r�szletes tartalma a dokument�ci�ban ker�lt r�gz�t�sre. Tov�bb� aj�nlati felh�v�sa 5. c) pontj�ban el��rja, hogy "az aj�nlat bead�s�nak felt�tele a dokument�ci� megv�s�rl�sa." A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkez�st, amely szerint kiz�r�lag az aj�nlati felh�v�s tartalma alapj�n d�nthesse el aj�nlattev�, hogy �l, vagy sem az aj�nlatt�tel lehet�s�g�vel. Azt viszont el��rja a Kbt. 40. � (1) bekezd�se, hogy "az aj�nlatk�r� k�teles az aj�nlati felh�v�sban vagy a dokument�ci�ban a k�zbeszerz�s t�rgy�ra vonatkoz� r�szletes m�szaki le�r�st (k�l�n�sen a m�szaki �s min�s�gi k�vetelm�nyek, a megfelel�s�g tan�s�t�sa �s ellen�rz�se, a min�s�gbiztos�t�si rendszer tan�s�t�sa) adni."
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� � kor�bban id�zettek szerint � igen r�szletes m�szaki le�r�st adott dokument�ci�j�ban.
Fentiek miatt teh�t aj�nlatk�r� nem s�rtette meg sem a k�relmez� �ltal megjel�lt jogforr�st [Kbt. 33. � (1) bekezd�s�t], sem m�s, az aj�nlati felh�v�s tartalm�val kapcsolatos rendelkez�st.
Ugyancsak nem s�rtette meg aj�nlatk�r� a Kbt. 40. � (5) bekezd�s�ben foglaltakat.
Ez ugyanis kimondja, hogy az aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�s t�rgy�t nem hat�rozhatja meg oly m�don, amely egyes aj�nlattev�ket az aj�nlatt�tel lehet�s�g�b�l kiz�r, vagy m�s m�don indokolatlan �s h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�ket okozza. Ha a k�zbeszerz�s t�rgy�nak egy�rtelm� meghat�roz�sa sz�ks�gess� tesz meghat�rozott eredet�, t�pus� dologra, elj�r�sra, tev�kenys�gre, szem�lyre, illetve szabadalomra vagy v�djegyre val� hivatkoz�st, a le�r�snak tartalmaznia kell, hogy a megnevez�s csak a t�rgy jelleg�nek egy�rtelm� meghat�roz�sa �rdek�ben t�rt�nt.
Az aj�nlatk�r� a megfelel� aj�nlatt�tel �rdek�ben �lt azzal a lehet�s�ggel, hogy � a k�zbeszerz�s t�rgy�nak jelleg�t�l is f�gg�en � az aj�nlati felh�v�sban vagy a dokument�ci�ban a k�zbeszerz�s t�rgy�ra vonatkoz�an r�szletes m�szaki le�r�st adjon, amely tartalmazta az aj�nlatk�r� elv�r�sait, pl. a k�zbeszerz�s t�rgy�val kapcsolatos m�szaki �s min�s�gi k�vetelm�nyeket.
Aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�s t�rgy�t � tekintettel annak tartalm�ra � sz�mviteli, illetve gy�jt�fogalmak felhaszn�l�s�val egy�rtelm�en hat�rozta meg. Az aj�nlati felh�v�s �s a dokument�ci� ismeret�ben ugyancsak egy�rtelm�v� v�lt minden aj�nlattev� sz�m�ra, hogy aj�nlatk�r� mit k�r, �s az, hogy amennyiben nem a ki�r�s eg�sz�re, hanem annak csak egy r�sz�re akar aj�nlatot tenni, azt milyen m�don teheti meg. A Kbt. nem korl�tozza aj�nlatk�r�nek azt a jog�t, hogy amennyiben r�szaj�nlatt�telre ad lehet�s�get, ne maga hat�rozhassa meg annak tartalm�t. Ez�rt k�relmez� alaptalanul kifog�solja aj�nlatk�r�nek azt az elj�r�s�t, hogy a r�sz aj�nlatt�telt az �ltala elk�sz�tett dokument�ci� "fejezetei" szerint hat�rozta meg. A beszerz�s t�rgy�nak mind eg�sz�re, mind egyes r�szeire b�rmilyen aj�nlattev� tehet aj�nlatot, hiszen a k�zbeszerz�s piac�n val� szerepl�si lehet�s�g nemcsak az adott term�keket el��ll�t� gy�rt� r�sz�re adott, hanem b�rmilyen m�s, pl. kereskedelmi c�g r�sz�re is.
Fentiekben r�szletezett t�nyek alapj�n a D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� nem s�rtette meg a Kbt. el��r�sait, �s ez�rt a k�relmet a Kbt. 88. � (1) bekezd�s a) pontja alapj�n mint megalapozatlant a rendelkez� r�szben foglaltak szerint elutas�totta.
Figyelemmel arra, hogy jogs�rt�s meg�llap�t�s�ra nem ker�lt sor, a D�nt�bizotts�g nem alkalmazta a Kbt. 88. � (1) bekezd�s g) pontj�nak rendelkez�s�t.
A D�nt�bizotts�g a jogorvoslati elj�r�s sor�n ideiglenes int�zked�st nem hozott, tekintettel arra, hogy az ideiglenes int�zked�s meghozatal�nak 82. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott t�rv�nyi felt�telek nem �lltak fenn. A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 1997. december 9.

H�mori Andr�s s. k.     Dr. Monory Bulcs s. k.
k�zbeszerz�si biztos     k�zbeszerz�si biztos

Ruthner Oszk�r s. k.
k�zbeszerz�si biztos

  

index.html Fel