KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0540)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D. 185/16/1997.
Tárgy: a GTS Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a GTS Magyarország Távközlési Kft. (1134 Budapest, Váci út 37., képviseli: dr. Gyurácz Andrea ügyvéd, uo., továbbiakban: kérelmező) kérelmét, amelyet a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Miniszté-riuma (1055 Budapest, Szalay u. 10–14., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53–59., továbbiakban: ajánlatkérő) – iskolai Internetkapcsolat létesítésére kiírt közbeszerzési eljárása, valamint az Elender Computer Kft. (l134 Budapest, Váci u. 37.) az eljárásban nyertes ajánlattevő ellen nyújtott be, elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő az 1997. március 19-én indított nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelensége miatt, valamint mert a megrendelt szolgáltatás teljesítése az ebből adódó késedelem folytán rendkívüli sürgősséggel bírt, gyorsított, meghívásos eljárásról szóló felhívást tett közzé a K. É. 1997. július 25-ei (24.) számában, amelyre 18 céget hívott meg azzal, hogy az 1997. július 1-jei jelentkezési határidőig a hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.
A beszerzés tárgya és mennyisége: 64 Kbps sávszélességű Internetkapcsolat létesítése és üzemeltetése minden magyarországi középiskolával, 200 általános iskolával és 20 pedagógiai intézettel a megadott specifikáció szerint.
Az ajánlatkérő 8 érvényes részvételi jelentkezést benyújtó cég számára küldte meg ajánlati felhívását, amelyre – az 1997. július 25-i bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint a következő 4 cég nyújtotta be ajánlatát: DataNet Kft. (1016 Budapest, Naphegy tér 8.); BankNet Kft. (1016 Budapest, Naphegy tér 8.), Euroweb Kft. (1121 Budapest, Városmajor u. 13.), valamint az Elender Kft. (a továbbiakban: nyertes).
Az 1997. augusztus 15-én megtartott eredményhirdetésen nyertesként az Elender Kft. 2. sz. ajánlatát, míg a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatként az Elender Kft. 1. sz. ajánlatát hirdette ki az ajánlatkérő. Ajánlatkérő a szerződést 1997. 09. 01-én megkötötte a nyertessel.
Kérelmező, aki a közbeszerzési eljárás során a DataNet Rt. megnevezett alvállalkozója volt 1997. augusztus 25-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben – az 1997. szeptember 12-i tárgyaláson tett módosítást követően kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján jelölje meg, illetve állapítsa meg a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértését az ajánlatkérő részéről, nevezetesen ajánlatkérő nem zárta ki a hamis adatot szolgáltatót, valamint a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértését a nyertes ajánlattevő részéről, azaz nyertes ajánlattevő nem nevezte meg a MATÁV Rt.-t, mint 15%-os értéket meghaladó teljesítésben egyébként résztvevőt. Kérte továbbá a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján a nyertes ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, valamint 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megtérítését.
Indokaként előadta, hogy a nyertes ajánlattevő Elender Kft. nem nevezte meg a MATÁV Rt.-t, mint teljesítésben egyébként résztvevő személyt, noha részvétele feltételezése szerint meghaladja a tárgyi közbeszerzés értékének 15%-át. Álláspontja szerint az Elender Kft. ajánlatát ajánlatkérőnek ki kellett volna zárnia hamis adatszolgáltatás miatt. A jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontját az eredményhirdetést (1997. augusztus 15.) követő időpontban jelölte meg, mert a nyertes ajánlat tartalmának, illetve megvalósításának vonatkozásában kizárólag az eredményhirdetés utáni időpontban megjelent újságcikkekből kapott információt.
Előadta továbbá, hogy tudomása van arról, hogy a MATÁV a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény alapján jogerős, marasztaló versenyfelügyeleti határozat hatálya alatt áll, ami egyezik a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságától e tárgyban kért és 1997. május 28-án kapott egyértelmű állásfoglalásban foglaltakkal és ezt bíróságnál keresettel megtámadta, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.
Véleménye szerint ez kötötte volna az ajánlatkérőt az ajánlat érvényességének megítélése szempontjából.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelem elkésett.
Véleménye szerint a jogorvoslati kérelmet benyújtónak már az ajánlat bontásának időpontjában is tudomásul kellett volna bírnia azokról az adatokról, amelyet állítása szerint csak eredményhirdetést követően újságcikkekből tudott meg.
Minden számítástechnikai piaci szereplő előtt ismert, hogy az Elender Kft. és alvállalkozója a MATÁV Com milyen rendszerben és milyen technikával, technológiával dolgozik az adatátvitelt illetően, valamint valamenynyi résztvevő konkrét ajánlatot kért a MATÁV Rt. részéről, hogy esetleges nyertesség esetén számíthat-e a közreműködésére akár alvállalkozói, akár közreműködői szerepkörben. Továbbá elkésett a kérelem azért is, mert tudomással bírt arról, hogy az Elender Kft. és a GTS Magyarország Kft. tárgyalt egymással a közbeszerzési eljárás tárgyát illetően. Továbbá ugyancsak az elkésettséget támasztja alá, hogy előbb tudott a kérelmet benyújtó a MATÁV Rt. szerepéről, mint az eredményhirdetést követően megjelent újságcikkek megjelenési dátuma, ami a jogorvoslati kérelem szövegezéséből is egyértelműen kitűnik. Ugyancsak az elkésettséget indokolja, hogy a GTS Kft. fővállalkozója, a DataNet Rt. kérdést intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz ugyanennek a közbeszerzési eljárásnak a tárgyára vonatkozó még nyílt eljárás keretében, hogy mit tekinthet az ajánlatkérő jogerős versenyhivatali határozatnak. A minisztérium részéről 1997. április 23-án született állásfoglalásában foglaltakat (amely szerint bíróság előtt megtámadott versenyfelügyeleti határozat nem jogerős) osztja és magáénak vallja, emiatt sem tekinthető jogerősnek a MATÁV Rt.-t ért versenyfelügyeleti elmarasztaló határozat. Továbbá előadta a jogorvoslat tartalmát illetően, hogyha az adatátvitel közcélú távbeszélő rendszeren ISDN-szolgáltatás keretében valósul meg, mint ilyen, a Kbt. 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján, nem tartozik a Kbt. hatálya alá.
Továbbá előadta, hogy az ajánlati felhívás Internet szolgáltatásra vonatkozott és a műszaki megoldásokat csak azért vizsgálták, hogy a lehető legmegfelelőbb áron tudják beszerezni az ehhez szükséges szolgáltatást. Véleménye szerint a legjobb, és a legalacsonyabb árú ajánlatot fogadták el. Kérte a kérelem elutasítását, eljárási költséget nem jelelölt meg. Egyéb érdekeltként az Elender Kft. is a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy alvállalkozója, a MATÁV Com is képes az ISDN- szolgáltatás teljesítésére, de ezt a szolgáltatást a MATÁV-on keresztül veszi igénybe.
Az Internet-hozzáférést és az iskolák egymás közötti adatátviteli szolgáltatást saját maga fogja közvetlenül biztosítani.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottságnak először azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelem jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 1997. augusztus 15-én került sor, amelyen kérelmező ott volt. A Döntőbizottság azért ezt az időpontot tekinti a jogsértő esemény kérelmező felé történő tudomására jutásának, mert ekkor derült ki, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlatát nem zárta ki. A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ebből következik, hogy az ajánlatkérőnek az egész bírálati eljárása során (bontástól az eredményhirdetésig) kell vizsgálnia az ajánlatok érvényességét. A kérelmező a jogorvoslati kérelmet 1997. augusztus 25-én nyújtotta be, a jogvesztő határidő (1997. augusztus 30.) előtt, ezért a kérelem nem elkésett.
A Döntőbizottság a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy a nyertes és a MATÁV Rt. között milyen jogviszony állt fenn a Kbt. szabályait figyelembe véve. Ehhez először szükséges volt tisztázni, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a MATÁV Rt. szerepe milyen tevékenység szolgáltatására vonatkozott. E tevékenység, azaz az ISDN-szolgáltatás, az 1997. évi LXV. törvénnyel módosított a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (továbbiakban: Tt.) mellékletének 25. pontja szerinti távközlési szolgáltatás, amely szerint távközlési szolgáltatások közé tartoznak a díj ellenében végzett távközlési, forgalmi (másképp átviteli, a továbbiakban: forgalmi) szolgáltatások és a távközlőhálózat hozzáférési (a továbbiakban: hozzáférési) szolgáltatások.
A forgalmi szolgáltatás a felhasználó által meghatározott, a szolgáltatásra jellemző fajtájú (jelzés, hang, írás, álló- vagy mozgókép, digitális adójel, beszéd, analóg vagy digitális elektromos beszédjel, műsor vagy más jel) és a szolgáltatás igénybevevőjének kezdeményezésére, a szolgáltatásra jellemző módon elektromos vagy elektromágneses jelekként, a felhasználó által meghatározott helyek között, a tartalom megváltoztatása nélkül történő átvitele, a szolgáltatás nemétől függő kívülálló felek általi vétel és közlés, a szolgáltatás nemétől függő módon történő kizárásával.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a MATÁV Rt.-től az ISDN-szolgáltatást illetően ajánlatot kért a kérelmező, az Euroweb Rt. és a nyertes. A MATÁV Rt. az ajánlatkérésekre, a kért topológiának megfelelően – feltüntetve a csomópontokhoz tartozó iskolák számát – adta meg ajánlatát azzal, hogy "a megajánlott ISDN-szolgáltatás alkalmas az ajánlati felhívásban szereplő Internet-szolgáltatási igény távközlési kiszolgálására." A MATÁV Rt. a megkeresésekre adott ajánlataival, így bármelyik – jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett ajánlattevőt, nyertessége esetén, kiszolgálhatta volna. A teljesítésben résztvevőnek – figyelemmel a Ptk. 315. §-ára – azt kell tekinteni, akit az ajánlattevő kötelezettsége teljesítéséhez vesz igénybe. A MATÁV Rt. forgalomképes dolgot, ISDN-szolgáltatást nyújt díj ellenében, szerződéses jogviszony keretében, a MATÁV Rt. tehát azért nem minősül teljesítésben közreműködőnek, mert a nyertes ajánlattevő nem a közbeszerzési eljárás tárgyát képező majdan létrejövő szerződés teljesítéséhez veszi igénybe, hanem attól teljesen függetlenül azért köt vele megállapodást, hogy általában a működéshez szükséges feltételeket – jelen esetben a felhordó hálózatot – megteremtse, és ezt követően konkrétan megvalósíthassa a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatást: 64 Kbps sávszélességű Internet-kapcsolat létesítése és üzemeltetése, minden magyarországi középiskolával, 200 általános iskolával és 20 pedagógiai intézettel a dokumentációban megadott specifikáció szerint. A feladat egyértelműen az iskolák Internet-hálózatba való bekapcsolása és nem az ISDN-szolgáltatás biztosítása volt. A nyertes ajánlattevőnek ahhoz, hogy az iskolák Internet-hozzáférését lehetővé tegye, gerinchálózatot, csomópontokat kell létesítenie, illetve birtokolnia, ki kell alakítania a bekapcsolt intézmények belső hálózatát, a számítógép-hálózati eszközöket biztosítania kell felügyelnie és üzemeltetnie kell az adatátviteli rendszert, ki kell alakítania a monitoringrendszert. Ezen tevékenysége
során jogviszonyba léphet más jogalanyokkal, azonban ezen jogi aktusokkal nem válnak teljesítésben egyéb közreműködőkké.
A hardver- és szoftverelemeken kívül az ajánlatoknak tartalmaznia kellett az ajánlatkérő által – dokumentációban részletezett – alap- és kiegészítő Internet-szolgáltatásokat. Az adatátviteli sebesség (64 Kbps), valamint az összeköttetés minőségi szintjének (digitális) ajánlatkérő által történt meghatározása nyilvánvalóvá tette, hogy a követelményeknek az ajánlattevő csak ISDN-szolgáltatás igénybevételével tudna eleget tenni.
Fentiekben említett hardver és szoftver beszerzése nem teszi teljesítésben résztvevőnek azt, akitől a nyertes ajánlattevő beszerezni kíván. Ugyanígy, a tárgybani közbeszerzés megvalósításához szükséges ISDN minőségű felhordóhálózat előállítója, illetve az azon biztosítható szolgáltatás nyújtója sem válik alvállalkozóvá, vagy teljesítésben egyébként közreműködő személlyé.
Előbbiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárásban nem minősül teljesítésben közreműködő személynek a MATÁV Rt.
A Döntőbizottság, miután megállapította, hogy a MATÁV Rt. nem minősült teljesítésben egyéb közreműködő személynek, nem vizsgálta annak kérdését érdemben, hogy az ISDN-szolgáltatás tartalmát, tárgyát a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alapján kell-e megítélni, valamint azt sem, hogy a MATÁV Rt. versenytanácsi határozat hatálya alatt áll-e.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételek nem álltak fenn.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelmező kérelmét, mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1997. szeptember 25.
Hámori András s. k. Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
A határozat nem jogerős, azt a bíróság előtt támadták.
