KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0656/a)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D. 183/24/1997.
Tárgy: A Rexroth Mecman Kft. jogorvoslati kérelme az MKM Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
Rexroth Mecman Kft. (1149 Budapest, Angol u. 34) képviselő: dr. Mikófalvi Gábor ügyvéd (1196 Budapest, Fő u. 111.) kérelmező jogorvoslati kérelmének, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda képviselő: Budapesti Műszaki Egyetem Ttk Informatikai Labor (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) jogi képviselő dr. Molnár Judit (1016 Budapest, Krisztina krt. 65–67.) az új Nemzeti Színház színpadtechnikájának tervezése és kivitelezése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárása, továbbá a Színháztechnika Kft. (1073 Budapest, Kürt u. 8.) ellen nyújtott be, részben helyt ad. Utasítja az ajánlatkérőt, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdése b) pontjának megfelelően járjon el, azaz a Színháztechnika Kft. ajánlatát nyilvánítsa érvénytelennek. A Színháztechnika Kft. elleni kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a tárgyban részvételi felhívást előminősítési eljárásra tett közzé a K. É. 1997. május 14-én megjelent 18. számában.
A beszerzés tárgya és mennyisége: az új Nemzeti Színház építészeti tervpályázata során kialakuló színházi tér, technikai feltételrendszer és igényszint követelményeinek megfelelő tervezői és kivitelezői vagy csak tervezői feladatok ellátása. A felhívás szerint az előminősítéses eljárás során alkalmasnak bizonyuló cég készítheti a továbbiakban az építészeti tervpályázat győztesével az engedélyezési tervet, majd ezt követően a generálkivitelezővel együttműködve bekapcsolódik a kivitelezésbe, amennyiben erre is kvalifikálja magát. A fény- és hangtechnikai berendezések tervezői és beszállítói egy későbbi időpontban, a megfelelő közbeszerzési eljárás keretében lesznek kiválasztva.
A részvételi felhívás alapján 6 ajánlattevő nyújtott be jelentkezést, melyből ajánlatkérő kettőt minősített alkalmasnak és hívott fel közvetlenül ajánlattételre. Ezek: a Színháztechnika Kft. illetve a Rexroth Mecman Kft.
Az ajánlati felhívás II. fejezetében a szerződési feltételek között előírták az 1.3. pont alatt a következőket:
Vállalkozó a kiviteli tervkészítés során köteles az új Nemzeti Színház felelős tervezőjével együttműködni. Az együttműködés keretében a felelős tervező által készítendő elvi építési engedélyezési tervdokumentációhoz, továbbá az építési engedélyezési tervdokumentációhoz adatot szolgáltatni, majd a tervdokumentáció mellékleteként a színpadtechnikai műleírást elkészíteni, így különösen a színpad alsó- és felsőgépezet, valamint a vasfüggöny kialakításához szükséges hely- és statikai paramétereket, igényeket megadni. A vállalkozó köteles a felelős tervező által tartott, a színpadtechnikai tervezést érintő tervegyeztetéseken részt venni.
A pályázóknak az építészeti tervpályázaton kiválasztott koncepció alapján, annak szerzői által elkészítendő építészeti tervbe szervesen illeszkedően kell megterveznie a színházi terek kialakítását. A kivitelezésre önállóan nem lehetett ajánlatot benyújtani.
Kérelmező 1997. augusztus 21-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján, nyilvánítsa érvénytelennek a Színháztechnika Kft. ajánlatát a Kbt. 31. § (2) bekezdésére figyelemmel. Kérelmét a tárgyaláson kiegészítette és kérte, hogy a Színháztechnika Kft.-t a közbeszerzési eljárástól 5 évre tiltsa el a Döntőbizottság, valamint 30 000 Ft eljárási díj és 300 000 Ft költség megfizetésére kérte kötelezni a jogsértőt.
Kérelmét arra alapozta, hogy a Színháztechnika Kft. már 1997. július 7-én, azaz az ajánlati felhívás július 10-i nyilvánosságra jutása előtt megküldött az építésztervezőnek további felhasználásra olyan részletes színpadtechnikai terveket, amelyek műszaki tartalma megegyezett a későbbi július 10-i ajánlati felhívással. Kérelmező állítását igazságügyi szakértő által készített szakvélemény becsatolásával kívánta alátámasztani. A szakvélemény szerint a dokumentáció, illetve az 1997. július 7-én faxon az építésztervezőnek megküldött színháztechnikai vázlatterv összevetése során megállapítható, hogy "az egyezőség azonban konzekvens, nagyszámú és gyakorlatilag teljes körű, ami arra mutat, hogy az ajánlathoz tartozó műszaki követelményrendszer megfogalmazója ismerte a vizsgált rajzdokumentációt, annak adathalmazát a követelményrendszerbe változtatás nélkül beépítette."
Ajánlatkérő előadta, hogy a Színháztechnika Kft.-t az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésébe nem vonták be. A műszaki dokumentációt Borsa Miklós az Operaház főmérnöke készítette. Nem vitatta, hogy az építészeti tervpályázat során a Színháztechnika Kft. alkalmazottja Gebei András konzulensként közreműködött a nyertes terv készítésében. Állítása szerint azonban az építészeti tervek nem képezték a dokumentáció részét. Egyébként a terveket a Várszínházban is kiállították, ahol az mindenki által megtekinthető és felhasználható volt. A kiállítás időpontja 1997. júniusa volt. Minderre tekintettel álláspontja szerint a Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében a kérelmet elkésettnek kell tekinteni. Kérte a kérelem elutasítását.
A Színháztechnika Kft. előadta, hogy egyik munkatársa az építészeti tervpályázat során – tehát nem a jelen, színpadtechnikai pályázathoz kapcsolódóan – több, 10 pályázó konzulenseként részt vett az építészeti tervpályázatban. Többek között a nyertes, Bán Ferenc pályamunkájában is. Az együtt dolgozás során az építészeti tervpályázati anyag elkészítése közben többfajta, vázlatszintű színpadtechnikai, az építészeti pályázati anyaghoz kapcsolódó megoldást készített Bán Ferenc pályázatához is.
A kérelmező által becsatolt szakvéleménnyel kapcsolatban előadta, hogy az nem támasztja alá azon feltételezést, hogy az ajánlati kiírás műszaki dokumentációjának összeállításában ajánlattevő alkalmazottja részt vett volna. A Színháztechnika Kft. munkatársai valóban készítettek színpadtechnikai, színpadtechnológia terveket, ezt azonban kizárólag az új Nemzeti Színház építészeti tervpályázatán induló építészek részére tették. Úgy nyilatkoztak, hogy jelen közbeszerzési eljárás kiírásában, sem pedig egyéb dokumentációja elkészítésében munkatársaik nem vettek részt.
Mind a kérelmező, mind az ajánlatkérő indítványozta, hogy a Döntőbizottság tanúként hallgassa meg Bán Ferenc építész-tervezőt Strack Lőrinc és Gebei András színháztechnológiai szakági tervezőket.
A Döntőbizottság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a kérelem alapos.
Jelen tárgyú közbeszerzési eljárást megelőzően a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata került meghirdetésre. A tervpályázat előtt az új Nemzeti Színházra született egy előzetes koncepcionális anyag a színháztechnikai megoldásra, amelyet Ölveczki Miklós tervező állított össze. Ennek felhasználásával rögzítette ajánlatkérő lényegében azokat a színháztechnikai elvárásokat, amelyeket az új Nemzeti Színház építészeti koncepcionális tervpályázatán résztvevő ajánlattevőknek ajánlott volt figyelembe venni.
Gebei András a Színháztechnikai Kft. alkalmazottja Bán Ferenc építész színháztechnikai konzulenseként vett részt az építészeti tervpályázati anyag készítésében. Az építészeti tervekhez részletes színpadtechnikai vázlatterveket készített.
Az építészeti tervpályázat elbírálását követően került sor a színpadtechnika tervezésére és kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás megindítására. Borsa Miklós az Operaház műszaki igazgatója állította össze az 1997. május 14-én kelt részvételi felhívást, és az ehhez kapcsolódó műszaki leírást, melynek alapját a Bán Ferenc által készített építészeti terv képezte. Ez a dokumentáció az alsó színpad bruttó belmagasságát 5 méterben határozta meg. A részvételi felhívásra jelentkezők alkalmasságának elbírálását követően az ajánlatkérő az ajánlattevők részére 1997. július 10-én készített egy másik műszaki dokumentációt, amelyet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott. Az utóbb készített dokumentációban az eredetileg meghatározott műszaki paramétereket megváltoztatta, így pl. az 5 m-es alsószínpadi méretet már 8 méterben rögzítette.
A közbeszerzési eljárás során 1997. július 31-én az ajánlatkérő konzultációt tartott az ajánlattevők részére. Itt merült fel a kérelmező részéről, hogy az építészeti tervek készítőjével Bán Ferenccel is szükséges egy konzultáció. Ezen a konzultáción 1997. augusztus 18-án Bán Ferenc átadott a kérelmező részére a Színháztechnikai Kft. alkalmazottja által korábban, az építészeti tervpályázatra készített színpad-, valamint fény- és látványtechnikai megoldásokat tartalmazó tervrajzot. E tervrajzot 1997. július 7-én faxon továbbította a Színháztechnika Kft. Bán Ferenc részére. A tervrajzon Stark Lőrincz aláírással a következő megjegyzés szerepel: "Tájékoztatásul megküldöm az elképzelt színpadtechnika elrendezés vázlatait. A bekeretezett részek érintik a tervezett építészeti kontúrt."
Az 1997. július 7-i faxban rögzített anyag már korábban is a Színháztechnikai Kft. ajánlattevő rendelkezésére állt, mivel ezt még a Bán Ferenc nyertes építészeti pályázatához készítette Gebei András alkalmazottjuk. Ezen terven eredetileg 8 méteres alsószínpadi belmagasságot jelölt meg a tervező, amelyet Bán Ferenc építész felülbírált és az Ölveczki nevével jelzett ajánlati anyagban megadott 5 méteres alsó színpadi belmagasságot jelölt meg. Ez a belmagasság került rögzítésre az ajánlatkérő által összeállított részvételi felhívásban is. Ezt követően az ajánlatkérő részéről 1997. július 10-i ajánlati felhívás előtt közelebbről meg nem határozható időben merült fel az az igény, hogy az alsószínpad belmagassága 7,5–8 méterre változzon. Ezen igény figyelembevételével készíti az elvi engedélyezési tervrajzot Bán Ferenc és erre tekintettel kérte Gebei Andrást a 7,5–8 méteres belmagasságot tartalmazó tervváltozat elküldésére. Az elvi engedélyezési rajzon végül 7,5 méteres alsószínpad- belméret került megállapításra. Mindebből megállapítható, hogy a Gebei András által készített és a Stark Lőrincz megjegyzésével ellátott tervek figyelembevételével készülnek az elvi engedélyezési tervek. Az ajánlattevőknek pedig a részvételi felhívás 3. a) pontja, illetve az ajánlati dokumentáció műszaki követelményeket rögzítő VI. fejezete szerint is az építészeti tervekbe szervesen illeszkedően kell megterveznie a színházi terek kialakítását. Mindebből megállapítható, hogy az elvi építési engedélyezési terv annak ellenére a dokumentáció részét képezi, hogy ez kifejezetten nem került nevesítésre. Építészeti tervek nélkül színháztechnikai ajánlatot megalapozottan nem lehet tenni. Ennek elkészítésében pedig Gebei András a Színháztechnika Kft. ajánlattevő alkalmazottja is részt vett, és ez a körülmény önmagában megalapozza azt, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján nem lehet ajánlattevő ezen eljárásban Színháztechnikai Kft.
Az ajánlatkérő által felkért szakértői vélemény is elismeri, hogy egyrészről előnyt jelentett a vázlattervek ismerete, másrészről hogy az ajánlati felhívás készítője figyelemmel volt a Színháztechnika Kft. alkalmazottjának közreműködésével készült építészeti tervre.
Ugyancsak elismerte Asztalos Gyula a Színháztechnika Kft. ügyvezetője, hogy jelentett valamelyes előnyt az, hogy az építészeti pályázaton részt vett alkalmazottjuk, miután az adatokkal konkrétan tisztában voltak, így nem kellett minden egyes adatot a tervezőtől megkérni. Erre tekintettel a fénytechnika, illetve épület-felügyeleti rendszernél is előnyt jelent az, ha valaki ismeri az épület pontos műszaki paramétereit, ugyanis ilyenkor nem kell minden egyes adat egyeztetése érdekében a tervezővel konzultálnia. Aki ezen a tervpályázaton részt vett, azok már megismerhették ezen adatokat.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő védekezését, mely szerint a kérelmet elkésettnek kell tekinteni, nem fogadta el. A jogsértés ugyanis nem azzal valósult meg, hogy Gebei András az építészeti tervek elkészítése során közreműködött, hanem azzal, hogy az őt alkalmazó Színháztechnika Kft. ajánlatot nyújtott be, és az ajánlatkérő a Kbt.-ben rögzített kötelezettsége ellenére az eljárásból nem zárta ki. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E rendelkezés szerint tehát az ajánlatkérőt az eljárás teljes szakaszában terheli az a kötelezettség, hogy az érvénytelenséget vizsgálja. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ennek a kötelezettségének nem tett eleget, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A Döntőbizottság kérelmező Színháztechnika Kft. elleni kérelmét elutasította. Az érvénytelen ajánlat benyújtása, ugyanis csak az adott közbeszerzési eljárásból történő kizárást alapozza meg, nem pedig általában a közbeszerzési eljárástól való eltiltást. Költséget a Döntőbizottság nem állapított meg, mivel a kérelemből nem volt megállapítható annak indokoltsága.
A jogorvoslati lehetőség a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 1997. szeptember 23.
Dr. Cziffra Csaba s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Farkas Gyöngyi s. k.
a Döntőbizottság elnöke
