KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0657)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D. 257/11/1997.
Tárgy: a FIMÜV Rt. kérelme a Semmelweis Orvostudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Rt. (Budapest IX., Üllői út 45., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., a továbbiakban: ajánlatkérő) – jogi képviselő: dr. Salamonné dr. Bódis Enikő ügyvéd (1053 Budapest, Papnövelde u. 10.) – a Budapest VIII., Tömő u. 25–29. sz. épület tetőfedése és homlokzatburkolata felújítására kiírt közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdéseit, ezért vele szemben 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361 00000000 számú bankszámlájára fizesse be, és ugyanezen határidőn belül a kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1977. június 18-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É.ben. Nyílt eljárás keretében ajánlatokat kért az l. számú Szemészeti Klinika (Budapest VIII., Tömő u. 25–29.) homlokzatburkolata és tetőfedése felülvizsgálatára és felújítására. A részletes ajánlati, szerződési és műszaki feltételeket dokumentációban határozta meg. A nyílt eljárásban többváltozatú- és részajánlatokat is elfogadott. Az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását jelölte meg a következő fontossági sorrendben megadott – értékelési szempontok alkalmazásával: vállalkozói díj (60%); ajánlattevő műszaki alkalmassága (15%); műszaki megoldás, tartósság (10%); többletgarancia-vállalás (5%); ajánlattevő pénzügyi stabilitása (5%); referenciák (5%). A nyílt eljárás az ajánlatkérő 1997. augusztus 14-i döntése szerint eredménytelenül zárult.
Ajánlatkérő 1997. augusztus 26-án a Kbt. 70. § d) pontja alapján tárgyalásos eljárást hirdetett, és írásban közvetlenül ajánlatot kért a következő ajánlattevőktől: FIMŰV Rt. (kérelmező), Csúcs Alpin Kft, Quercus Alpin Egyéni Cég – előbb felsoroltak már a nyílt eljárásban is ajánlattevők voltak –, valamint DC Műszaki Fejlesztő és Kivitelező Kft. és IZO-SYS Rt. A tárgyalásos eljárásban az ajánlati feltételek a nyílt eljárásban közzétettekkel azonosak voltak. A felhívás szerint az ajánlatok beadásának határideje 1997. szeptember 1. 14.00 óra, a tárgyalásra pedig 1997. szeptember 3-án 9.00 órakor kerül sor. A megadott határidőket az ajánlatkérő újabb levéllel módosította a következők szerint: ajánlatok beadása: 1997. szeptember 8. 14.00 óra, tárgyalás 1997. szeptember 10. 14.00 óra. A felhívott ajánlattevők valamennyien ajánlatot tettek és az ajánlatok nyilvános bontásán (1997. szeptember 8.) megjelentek. A szeptember 10-i tárgyalást az ajánlatkérő az ajánlattevők egyidejű jelenlétével bonyolította le. Az ekkor készült jegyzőkönyv szerint lehetőség volt az ajánlatok műszaki tartalma és a vállalási ár módosítására, ezzel a lehetőséggel az ajánlattevők éltek is, és írásban végleges ajánlatot tettek, amelyeket az ajánlatkérő "hangos olvasással" ismertetett a jelenlévőkkel. Az ajánlatokat a továbbiakban az ajánlattevők nem kívánták módosítani. Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 1997. szeptember 24-én döntését írásban közölte az érdekeltekkel. Eszerint a beszerzés tárgyának egy részére – a tetőfelújításra – a DC Kft.-t hirdette ki nyertesként, míg a homlokzat-felújításra vonatkozóan az eljárást tovább folytatja és "várhatóan" további tárgyalásra fogja meghívni az ajánlattevőket.
Ajánlatkérő 1997. október 7-én szóban felkért további két céget ajánlattételre a homlokzat-felújítási munkákat illetően. Ezek a következők: Izobau Kft. és MONUMENTUM Kft. Az Izobau Kft. 1997. október 8-án tett ajánlatot, amelyet szóbeli egyeztetést követően még kiegészített a műszaki tartalom vonatkozásában (felületkezelő anyag és szakvélemény készítése). Ajánlata végül is összesen 2 450 000 Ft (bruttó) összegre, a homlokzati felületek "veszélytelenítésére" (laza részek leverése) és Cehalin mélyalapozóval való kezelésére, továbbá részletes szakvélemény elkészítésére vonatkozott. A MONUMENTUM Kft. nem tett ajánlatot. Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás korábbi ajánlattevőivel újabb tárgyalást nem folytatott. Döntését, amely szerint a homlokzat-felújításra az Izobau Kft. ajánlatát fogadta el, 1997. december 2-án közölte írásban az ajánlattevőkkel. A nyertessel a szerződést 1997. december 4-én megkötötte.
Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését követően kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál. Kérelmében azt kifogásolja, hogy a lefolytatott tárgyalásos eljárásban a homlokzat-felújításra vonatkozóan az eljárás nyertese olyan cég lett, amely a közbeszerzési eljárásban – annak a kérelmező által áttekinthető szakaszában – nem vett részt. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését azon okból is jogsértőnek tartja, miután a saját ajánlata – álláspontja szerint kedvezőbb, mint a nyertes ajánlat. A – kérésére 1998. január 7-én megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét pontosítva sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a tárgyalások során időben és térben elkülönítette az ajánlattevőket, a már általa végső formában ismert ajánlatok mellett kért újabb ajánlatot az Izobau Kft.-től és ezzel a magatartásával az esélyegyenlőséget sértette meg. Az 1997. szeptember 10-i nyílt tárgyaláson ugyanis az ajánlattevők egymás ajánlatának ismeretében módosították saját ajánlatukat, ugyanakkor az Izobau Kft.-vel az ajánlatkérő külön tárgyalt.
Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság határozatában állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon bírságot és kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek megfizetésére.
Az ajánlatkérő észrevételében kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását és kérelmező marasztalását a költségekben. Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárási forma teljes szabadságot biztosít az ajánlatkérő számára, ezért nem volt jogsértő az sem, hogy az Izobau Kft.-t később kérte fel ajánlattételre, és az sem, hogy az ajánlattevőkkel nem egyszerre tárgyalt. A szeptember 10-i tárgyalást követően a három ajánlattevő azonos műszaki tartalmú és vállalkozási összegű végleges ajánlatot tett. Emiatt kért ajánlatot új ajánlattevőtől, aki a többi ajánlatot nem ismerte, ezért kedvezőbb áron vállalta a feladatot. Az Izobau Kft. végleges ajánlata műszaki tartalom szempontjából megfelelt a felhívás feltételeinek, az elbírálás szempontjai szerint – amelyek a nyílt eljárásban közzétett szempontokkal azonosak voltak – az összességében legkedvezőbb ajánlat volt.
Az ügyben egyéb érdekeltként észrevételt tettek a következő ajánlattevők:
– Quercus Alpin Egyéni Cég (a továbbiakban: Quercus Alpin) álláspontja megegyezik a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal.
– Izobau Kft.: a kérelemben kifogásolt előzményekről nem volt tudomása, ezért érdemi észrevételt nem tett.
– Csúcs Alpin Kft.: észrevétele szerint az ajánlattevők a tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatukat a nyilvános tárgyaláson megismert többi ajánlatra is tekintettel (ár, műszaki tartalom) adták meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozott.
A Kbt. a tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályait részben az eljárások általános szabályaival – alapelvi szinten –, részben az eljárásfajta speciális szabályaival állapítja meg.
Az alapelvi szabályozás szerint a tárgyalásos eljárásban köteles az ajánlatkérő biztosítani a verseny tisztaságát, a nyilvánosságot és az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára [Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdései]. Az eljárásfajta sajátos szabályozása szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről, ennek során a felek nincsenek kötve az ajánlataikhoz, az eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni [Kbt. 26. § (5)–(6) bekezdései]. Bár a Kbt. 26. § (6) bekezdése közelebbről nem határozza meg, hogy mely szabályokat kell a nyílt eljárás szabályai közül alkalmazni, a 26. § (5) és (6) bekezdésének összevetéséből az a jogértelmezés vonható le, hogy a tárgyalásos eljárás során a nyílt eljárás minden olyan rendelkezését megfelelően alkalmazni kell, amely nem a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlati kötöttséggel van összefüggésben, és amelyeket illetően a tárgyalásos eljárásra vonatkozó rendelkezések egyébként kivételt nem tesznek, vagy eltérően nem rendelkeznek.
Jelen tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő 1997. szeptember 8-i ajánlattételi határidőt határozott meg, az ajánlatokat nyilvánosan bontotta fel, és egyúttal ismertette a Kbt. által előírtaknak megfelelően az ajánlatok tartalmát, majd szeptember 10-én közösen tárgyalt az ajánlattevőkkel. Az ajánlatkérő 1997. szeptember 25-i döntése szerint a tárgyalásos eljárásnak a homlokzat-felújításra vonatkozó részét nem zárta le, három ajánlattevővel – kérelmező, Csúcs Alpin Kft. és a Quercus Alpin – az ajánlatkérő tovább kívánt tárgyalni.
Valójában azonban az ajánlatkérő a tárgyalást kérelmezővel az 1997. szeptember 25–29-i levélváltást követően befejezte, és az Izobau Kft. 1997. október 7-i ajánlattételre való felszólítása után a tárgyalást már csak az Izobau Kft.-vel folytatta annak érdekében, hogy ez az ajánlat műszaki tartalom tekintetében számára elfogadhatóvá váljon. Az Izobau Kft. elsőként benyújtott ajánlata ugyanis nem tartalmazta a homlokzat vegyszeres kezelését és részletes szakvéleményt a felhívásban meghatározottak szerint. Ennek következtében ez az ajánlat módosítás nélkül nem volt elfogadható az ajánlatkérő számára, míg a kérelmező ajánlata műszaki tartalom tekintetében ugyan megfelelt a felhívásnak, azonban ár tekintetében nem volt megfelelő az ajánlatkérő számára.
Előbbiek miatt a tárgyalások folytatásának szükségességéhez nem fér kétség.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban ugyanúgy kell alkalmazni a kizárásra és az ajánlatok érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat, mint a nyílt eljárás során, tehát a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás további szakaszában csak azok az ajánlattevő nem vehetnek részt a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében, akik a Kbt. 52–53. § alapján érvénytelen ajánlatot tettek, vagy velük szemben kizárási ok áll fenn.
Az iratok közt becsatolt értékelési és döntési jegyzőkönyvek és az ajánlatkérőinek a jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatai sem tartalmazzák, hogy kérelmező kizárására vagy ajánlata érvénytelenítésére sor került volna. (Ugyanúgy a Csúcs Alpin Kft. és a Quercus Alpin kizárására vagy ajánlatának érvénytelenítésére sem került sor.) Annak ellenére, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint valamennyi ajánlattevő részt vehet a közbeszerzési eljárásban az eljárás befejezéséig, kivéve ha kizárták vagy ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, az ajánlatkérő e három ajánlattevővel – közöttük kérelmezővel – a tárgyalásokat megszakította.
A tárgyalásos eljárásnak éppen az a lényege, hogy a szerződéses feltételek rugalmasan alakíthatók tárgyalások sorozatával egészen az eljárás befejezéséig. Végső soron azt, hogy melyik ajánlat lesz a legelőnyösebb, a tárgyalások befejezésével lehet csak eldönteni, ugyanis mindaddig bármelyik fél ajánlatát módosíthatja, kedvező és kedvezőtlen feltételeket egyaránt megváltoztathatja. Ennek következtében az elfogadhatatlan, módosításra szoruló részek tekintetében egyenlő mértékben lehetőséget kellett volna biztosítani az ajánlattevőknek, hogy a kedvezőtlen részek vonatkozásában az ajánlatokat módosíthassák. Ha ugyanis ajánlatkérő – mint jelen ügyben – csak egy ajánlattevőnek biztosítja a módosítás lehetőségét, akkor ezzel a többit hátrányos helyzetbe hozza, amely magatartás egyértelműen kimeríti az esélyegyenlőség megsértésének törvényi tényállását, azaz súlyosan sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság az iratok tartalma és a tárgyalási nyilatkozatok – ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlatok között az 1997. szeptember 10-i tárgyaláson történt egyeztetést követően nem volt különbség – alapján nem látja bizonyítottnak, hogy kérelmező ajánlatát indokoltan hagyták figyelmen kívül a tárgyalás (értékelés) további menetében. Az ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha valamennyi ajánlattevővel folytatja a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az egyes ajánlattevők az ajánlatkérő által szükségesnek tartott változtatásokról nézeteiket egyeztessék, illetve, hogy a létrejövő szerződés feltételeiben megállapodjanak.
Ajánlatkérő jelen eljárásban megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezéseit is, amely szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
A verseny nyilvánosságának megsértését jelenti, hogy az ajánlatkérő nem adott megfelelő tájékoztatást az ajánlattevőknek. Az 1997. szeptember 25-i keltezésű levél az ajánlattevők részére nem volt egyértelmű, joggal tartottak igényt további tájékoztatásra az eljárás menetét illetően, ha az még nem fejeződött be. Az ajánlatkérő azonban az eljárás további fejleményeiről tájékoztatást nem adott, mindössze az eljárást lezáró döntését közölte kérelmezővel.
A Döntőbizottság nem találta jogsértőnek azt, hogy az ajánlatkérő az Izobau Kft.-t a tárgyalásos eljárás során, menet közben – vagyis nem a kérelmezővel egyidejűleg – kérte fel ajánlattételre. A Kbt. 71. § (5) bekezdése ugyanis a nyílt eljárástól eltérően szabályozza a tárgyalásos eljárásban az ajánlattételre való felhívást, amikor mindössze azt teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő az általa kiválasztottakat közvetlenül hívja meg tárgyalásra. Jelen ügyben a kérelmező érdeksérelmét sem az okozta, hogy az Izobau Kft. – az ajánlatkérő későbbi felkérése alapján – menet közben kapcsolódott be az eljárásba, hanem az, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás további szakaszában nem biztosította az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot valamennyi ajánlattevő számára.
A Döntőbizottság az előbbiek alapján nem vizsgálta azt, hogy az ajánlatkérő a homlokzat-felújítási munkákra ténylegesen az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta-e ki, miután a tárgyalásos eljárás alapvető szabályait megsértette, nem is adott módot kérelmezőnek a végleges szerződési feltételek megállapítására, tehát az összehasonlításhoz nem állt rendelkezésre kérelmező végleges ajánlata.
A Döntőbizottság az indokolásban kifejtettek szerint – a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva – megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseit, ezért vele szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. A bírság összegét a jogsértés súlyára és a beszerzés értékére tekintettel állapította meg a rendelkező résznek megfelelően. A költségeket illetően a Kbt. 88. § (1) bekezdése g) pontjának megfelelően rendelkezett, miután a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjon kívül egyéb költséget nem jelölt meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 13.
Dr. Bíró László s. k. Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
