KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0854)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 156-1337
Fax: 155-5082
Ikt.sz.: D. 252/12/1997.
Tárgy: A GROUP 4. Securitas Kft. jogorvoslati kérelme az ÁPV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A GROUP 4 Securitas Biztonsági Szolgáltató Kft., 1161 Budapest, Rákóczi u. 111. (a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., 1133 Budapest XIII., Pozsonyi u. 56.; (a továbbiakban: ajánlatkérő) folyamatos rendészeti és biztonsági őrzés-védelmi szolgáltatás, valamint nappali recepciós feladatok ellátása tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, elutasítja. A Döntőbizottság a kérelmező részére az eljárási díj megfizetéséről nem rendelkezett, a felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság a Közbeszerzési Értesítő 1997. október 22-i, 41. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására folyamatos rendészeti és biztonsági őrzés-védelmi szolgáltatás, valamint nappali recepciós feladatok ellátása tárgyában.
Az ajánlattétel nyelveként a magyar lett megjelölve a felhívás 6. c) pontjában, míg a pénzügyi, gazdasági alkalmasságra vonatkozóan a 11. pontban előírták többek között az írásbeli nyilatkozatot, illetve hatósági igazolásokat a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint, míg a műszaki, szakmai alkalmasság igazolásánál a d) pontnál követelményként jelölték meg az eredeti vagy közjegyző által hitelesített felelősségbiztosítás csatolását is.
A felhívás 15. pontjában írt egyéb információk között meghatározták, hogy az ajánlattétel feltétele a dokumentáció megvásárlása 10 000 Ft+áfa összegben. Ugyanezen pontban írta elő ajánlatkérő azt a szigorú formai követelményt is, hogy: "Az ajánlat minden oldalát (kivéve a nem módosított, nyomtatott szakirodalmat) az ajánlattételre jogosult személynek vagy személyeknek eredetiben cégszerű aláírással/eredeti aláírással, illetve meghatalmazott aláírásával kötelesek ellátni. Amennyiben az ajánlat nyomdai úton (roncsolásmentesen nem bontható módon) került kötésre és az összes számozott oldal száma az ajánlati anyagban dokumentálva van, elégséges csak az első és az utolsó oldalak aláírása".
Ugyanebben a pontban írta azt le ajánlatkérő, hogy "formai követelményeknek nem megfelelő ajánlat a bontáskor érvénytelennek minősül".
1997. december 2-án 12.00 óráig, azaz az ajánlatok benyújtási határidejéig – amely egyben az ajánlatok felbontásának időpontja is volt – dokumentációt megvásároló 13 cég közül hét adta le ajánlatát átvételi elismervény ellenében, még egy vállalkozás 12.02 órakor az adott cég cégjegyzésre jogosult képviselőjétől eredő, szerződéskötésre vonatkozó meghatalmazás nélkül benyújtani kívánt ajánlatát a fenti hiányosságra és elkésettségre hivatkozva ajánlatkérő képviselője nem vette át.
Az átvételt közvetlenül követő bontási eljárás során az ajánlatkérő által kijelölt 5 fős bizottság az átvett hét ajánlatból ötöt formai, míg a kérelmező ajánlatát formai és tartalmi hiányosság miatt azonnal érvénytelennek nyilvánította, így csak egy ajánlatot tartott – a kérésre megismételt vizsgálat után is – formailag érvényesnek.
A GROUP 4 Kft. a törvényes határidőben benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő által a bontási eljárás során az ajánlatával kapcsolatos érvénytelenségi okként felhozott indokai nem valósak, mert az általa kötelezően becsatolt angol nyelvű felelősségbiztosítási kötvény nem képezi az ajánlat részét, és elég a nyilatkozatban hivatkozni arra, hogy a Kbt. 46. §-ban felsorolt kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. Kifogásolta továbbá, hogy a roncsolásmentesen nem bontható ajánlatának utolsó oldalán hiányolta ajánlatkérő a cégszerű aláírást, holott ez szerinte ésszerűtlen követelmény.
Fentiek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként alkalmazza a Kbt. 82. § (2) bekezdés c) pontját, vagy a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelje el a Kbt. 82. § (2) bekezdésének a) pontja alapján. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hívja fel ajánlatkérőt a törvényes eljárásra és semmisítse meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenítésére vonatkozó döntést.
E kérelmet kiegészítette a tárgyaláson azzal, hogy másodlagosan kérte a Döntőbizottságtól a STRÁZSA-VÉD Kft. ajánlatának érvénytelenné minősítését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Ajánlatkérő észrevételében kifejtette, hogy a kérelem megalapozatlan, mert a felhívás 6. c) pontjában az ajánlattétel nyelveként a magyart írták elő, és ez vonatkozik a műszaki, szakmai alkalmasságot igazoló felelősségbiztosításra is, mert csak így van lehetőség az érvényesség vizsgálatára. Álláspontja szerint a kérelmező az előírt nyilatkozatot is hiányosan, nem a Kbt. 46. § (1) bekezdésének a), valamint c)–e) pontjai alapján tette meg, és ajánlata nem felelt meg mindenben a formai követelményeknek. Véleményük szerint jogszerűen zárták ki a kérelmezőt az eljárásból és egyben tárgyalás tartását is kérték.
A STRÁZSA-VÉD Kft. észrevételében közölte, hogy az eljárás során szabálytalanságot nem tapasztalt, tárgyalás tartását kérte.
A BROSS Rt. észrevételében kérelmezővel megegyezően kifogásolta a cégszerű aláírás megkövetelését minden ajánlati oldalon, és hasonlóan sérelmezte a kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői indokolást.
A Döntőbizottság határozattal elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését az ügy érdemi elbírálásáig, majd kérelemre 1997. december 23-án tárgyalást tartott.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok és dokumentumok, valamint a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság a határozata meghozatalakor alapvetően azt vizsgálta, hogy a határidőig benyújtott hét ajánlat formailag mennyiben felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt követelményeknek, illetve a kérelmező ajánlata milyen hiányosságokat tartalmaz?
A Döntőbizottság megállapította, hogy hat ajánlatot IBICO iratfűzővel összefogottan nyújtottak be ajánlattevők – köztük a kérelmező is –, és csak a CIVIL Kft. nyújtotta be ajánlatát roncsolásmentesen nem bontható módon, ezért az IBICO-val összefűzött ajánlatokat minden oldalon cégszerű aláírással kellett volna ellátniuk ajánlattevőknek a felhívás 15. pontja alapján. A CIVIL Kft. ajánlatát elegendő lett volna ugyanezen pont alapján az első és utolsó oldalán cégszerű aláírással ellátni, de ezt nevezett ajánlattevő nem így írta alá, és nem minden oldalon jelölte meg, hogy "eredeti" vagy "másolat" a kérdéses irat. E fenti tényeket bizonyítja többek között a bontási eljárás során felvett közjegyzői okirat is.
Fentiek alapján egyértelműen bizonyítottnak látta a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának formai érvénytelenségét, ezért a kérelem erre vonatkozó része megalapozatlan.
Nem helytálló kérelmező azon álláspontja, hogy nem képezte az ajánlat részét a kötelezően becsatolandó felelősségbiztosítási kötvény, így nem sértették meg a felhívás ajánlattétel nyelvére vonatkozó 6. c) pontját. A Döntőbizottság véleménye szerint az ajánlatok mellékletét képező, kötelezően becsatolandó iratokat magyar nyelven is csatolni kell abban az esetben, ha a felhívásban ajánlatkérő kikötötte az ajánlattétel nyelveként a magyart. Ezt az álláspontot támasztja alá maga a kérelmező is azzal, hogy a kérelmezett által becsatolt ajánlatában a 6. lapon magyar nyelven is lefűzte a következő oldalon angol nyelven írott "Független könyvvizsgálói jelentés"-t.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, az 53. § (2) bekezdésében pedig az került megfogalmazásra, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Fenti szabályokból fakadóan – tekintettel az ajánlati felhívás 6. c) pontjára ajánlatkérő jogszerűen zárta ki a további eljárásból kérelmezőt, mint érvénytelen ajánlattevőt, így a kérelem ezen része is megalapozatlan.
A Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kell írásbeli nyilatkozatát arról, hogy sem ő, sem a 44. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyek nem tartoznak az (1) bekezdés a), továbbá a c)–e) pont hatálya alá, valamint a hatóság igazolását arról, hogy nem esnek a b) pont hatálya alá.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által becsatolt kérelmezői ajánlatból azt is megállapította kétséget kizáróan, hogy a tartalomjegyzék 4. sorszáma alatt szereplő "Nyilatkozat" nem a hivatkozott törvényhely szerinti tartalommal készült, ezért nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. d) pontja szerint a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására, így kérelmező ezen kifogása is megalapozatlan
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
E törvényhely alapján kérelmező azon kérése, hogy a Döntőbizottság minősítse érvénytelenné a STRÁZSA-VÉD Kft. ajánlatát, szintén megalapozatlan, mert ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró eredményhirdetésig vizsgálhatja az ajánlatok bontásakor alakilag érvényesnek ítélt ajánlatot, ezért nem követett el azzal jogsértést, hogy az esetleg érvénytelen ajánlatot ott és akkor azonnal nem nyilvánította érvénytelennek, hisz azt a Kbt. 61. §-ában meghatározott nyilvános kihirdetésig bármikor megteheti.
Az ajánlati felhívást a Kbt. mellékleteiben meghatározott keretek között az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, hiszen ő tudja eldönteni az igényeinek és a rendelkezésére álló információk és lehetőségek ismeretében, hogy számára milyen elvárások fontosak az ajánlattevőkkel szemben. Azt, hogy ajánlatkérő milyen indokok alapján kötötte ki az ajánlati felhívásban a szigorú formai követelményeket, a Döntőbizottság nem hivatott vizsgálni annál is inkább, mert azt a potenciális ajánlattevők – akik a dokumentációt a felhívás alapján megvásárolták – megtették, vállalva ezzel a szigorú alaki, formai követelményeket is. Azok esetleges jogszerűtlenségét ajánlattevők – így a kérelmező is – a dokumentáció átvételétől számított 15 napon belül sérelmezhették volna a Döntőbizottságnál.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ban biztosított jogköré-ben eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította, a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező viseli.
A Döntőbizottság 1997. december 11-én ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el. Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozat hatálya a jelen határozat meghozataláig tartott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 6.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
